KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0840)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.610/11/2000.
Tárgy: a Villám Holding Rt. és a Securicor Hungary Kft. jogorvoslati kérelme a Gazdasági Minisztérium Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Villám Holding Rt. (1023 Budapest, Apostol u. 6., képv.: Dr. Neumann Tibor ügyvéd. 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 15/A., továbbiakban: kérelmező I.) és a SECURICOR HUNGARY Kft. (1122 Budapest, Pethényi u. 9., továbbiakban: kérelmező II.) által a Dr. Perlaki Erika ügyvéd (1111 Budapest, Bertalan L. u. 13.) által képviselt Gazdasági Minisztérium Gazdasági Igazgatósága (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: ajánlatkérő) "irodaépületek őrzése, védelme" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott, I. számú kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1 500 000 Ft pénzbírsággal sújtja, II. számú kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy az I. számú kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása a Gazdasági Minisztérium, Budapest V., Honvéd u. 13–15. sz. alatti székház, Budapest V., Vigadó u. 6. sz. és a Budapest II., Margit krt. 85. sz. alatti irodaépületek őrzés-védelme tárgyában 2000. szeptember 20. napján jelent meg a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 38. számában.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában jelölte meg ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat, tényeket. Ezek körében ajánlatkérő megkövetelte az alábbiakat:
11. ac) pontja: Konkrét referenciajegyzék az előző 3 évre vonatkozóan, referencialevél csatolásával, különös tekintettel államigazgatási intézmények és kormányzati épületek őrzése-védelme vonatkozásában.
11. ag) pontja: Nyilatkozat, hogy az ajánlattevő a szolgáltatást fővállalkozásban, saját alkalmazottakkal végzi. A teljesítésben részt vevő személyek megnevezése, képesítése, mióta van az ajánlattevőnél munkaviszonyban, milyen minőségben, nyelvismerete.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásnak a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés feltételei között a 11. b) pontjának 2. francia bekezdésében az alkalmatlanság feltételeként írta elő, hogy ha "Az ajánlattevő nem rendelkezik a pályázat tárgyára vonatkozóan az előző három évből származó referencianyilatkozattal ( min. 3 db)".
A felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 4
– az ajánlattevő szakmai elképzelései a feladat elvégzésére 3
– garantált fix időtartam, áremelés mértéke és módja 2
– az ajánlattevő által a szolgáltatás teljesítésekor alkalmazott technikai felszereltség 1
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám valamennyi részszempont esetén: 1–10 pontig.
Az ajánlati felhívás 16. e) pontjában továbbá előírásra került, hogy az ajánlattevőknek a szolgáltatásban részt vevő dolgozók munkaviszonyát munkáltatói (büntetlenségi nyilatkozat, erkölcsi bizonyítvány) nyilatkozattal kell igazolni.
Az ajánlatételi határidőre 2000. október 31. napjára I. számú kérelmező, II. számú kérelmező és a P. Dussmann Kft. nyújtották be ajánlatukat.
Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben az I. számú kérelmező kérdésére válaszolva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a pályázathoz alternatívan benyújtandó erkölcsi bizonyítványok meglétét vagy annak hiányát a bírálóbizottság a tartalmi kérdések elbírálása során vizsgálja és szükség esetén levonja a hiány következményeit.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét – a Kbt. 55. § (2) bekezdése adta lehetőséggel élve a felhívásban megadott határidő meghosszabbításával – 2000. november 24. napján hirdette ki, s az eljárás nyertesének a P. Dussmann Kft.-t jelölte meg.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2000. december 4. napján megkötötte.
I. számú kérelmező 2000. november 27. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a kérelem benyújtásáig nem küldte meg részére a 2000. október 31. napján megtartott, bontásról készült jegyzőkönyvet. Előadta, hogy ajánlatkérő feltételezhetően az ajánlati felhívásban megkövetelt dokumentumok, adatok és tények hiányára (erkölcsi bizonyítványok hiánya, referencia elégtelen volta) tekintet nélkül bírálta el a másik két ajánlattevő ajánlatát.
Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértés tényét, a másik két ajánlattevőt tiltsa el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől és ajánlatkérővel szemben bírságot szabjon ki, valamint marasztalja a költségekben. Ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását kérte.
II. számú kérelmező 2000. november 28. napján benyújtott jogorvoslati kérelmével kérte a eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Indoklásként előadta, hogy az ajánlatok elbírálási körében értékelt ajánlati ár és az ármódosítás mértéke körében ajánlata és a nyertes ajánlata nem volt összehasonlítható, mivel nyertes ajánlata nem került konkrétan meghatározásra.
Ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását kérte.
Ajánlatkérő a tárgyaláson tett észrevételében kérte mind az I., mind a II. számú kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását megalapozatlanságuk okán.
Álláspontja szerint nem követett el jogsértést az eljárás során. Az I. számú kérelmező által sérelmezett bontási jegyzőkönyv megküldése tekintetében előadja, nem vitatja, hogy a jegyzőkönyv nem került az I. számú kérelmező részére megküldésre, azonban annak oka a Kbt. szerkezetéből adódó téves értelmezés.
A felhívásban kért referenciák tekintetében előadja, hogy ellentétben I. számú kérelmező értelmezésével, nem kizárólag államigazgatási, kormányzati szervek őrzése vonatkozásában kellett referenciát csatolni, erre hivatkozással érvénytelenség – megállapítására nincs mód. Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy az alkalmatlansági szempontok között a pályázat tárgyára vonatkozó referencia megjelölés alatt az őrzés-védelmi tevékenységet értette.
II. számú kérelmező kérelme tekintetében előadta, hogy az ajánlatok összehasonlításának nem volt akadálya annak ellenére, hogy a nyertes ajánlattevő az áremelés módját úgy határozta meg, hogy az a felek közös megegyezésén alapul.
A Döntőbizottság elrendelte a jogorvoslati kérelmek együttes elbírálását, ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei a rendelkezésre álló iratok alapján nem volt megállapítható.
Az I. számú kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy az ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek. Ajánlatkérőnek ezen 5 napos határidőt a bontás időpontjától kell számítani. Ezen kötelezettség teljesítésének idejét nem a jogszabály szerkezetében elfoglalt helye határozza meg, hanem a bontás időpontja. A bontási jegyzőkönyv megküldése tekintetében a törvény által előírt 5 napos határidőt nem befolyásolja az a tény sem, hogy ajánlatkérő a jegyzőkönyvet milyen formában készíti el. A jegyzőkönyvkészítés technikai feltételeinek meghatározásakor szem előtt kell tartani minden esetben a törvény előírásait. Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyv ajánlattevők részére határidőben (5 napon belül) való megküldésének elmulasztásával megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdését.
A Döntőbizottság a kérelemben hivatkozott érvénytelenségi okok tükrében megvizsgálta az ajánlatokat és megállapította, hogy a kérelem e tekintetben is megalapozott.
Ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívása 11. ag) pontjában előírta, hogy milyen tartalmú nyilatkozatot kér ajánlattevőktől arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatást fővállalkozásban, saját alkalmazottakkal végzi. E körben kérte meg ajánlatkérő ajánlattevőktől a teljesítésben részt vevő személyek megnevezését, képesítésének, munkaviszonya kezdetének meghatározására, beosztására, továbbá a nyelvismeretre vonatkozó tájékoztatást.
Az ajánlati felhívás 16. e) pontjában ajánlattevő további feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőknek a szolgáltatásban részt vevő dolgozók munkaviszonyát munkáltatói igazolással, büntetlenségi nyilatkozattal, erkölcsi bizonyítvány becsatolásával igazolja.
Az ajánlati felhívásban – fent részletezett – követelményeknek sem a nyertes, sem a II. számú kérelmező ajánlata nem felelt meg. A fenti ajánlatok egyike sem tartalmazta a felhívás 16. e) pontjában előírt módon (munkáltatói nyilatkozat, erkölcsi bizonyítvány, büntetlenségi nyilatkozat) a teljesítésben részt vevők munkaviszonyának igazolását.
Az I. számú kérelmezőn kívül egyik ajánlattevő sem felel meg maradéktalanul a felhívás 11. ag) pontjában előírt feltételnek, mivel az abban leírt tájékoztatást a teljesítésben részt vevő személyekről nem adták meg teljeskörűen.
Téves ajánlatkérő azon megállapítása, hogy a nyertes ajánlattevő és a II. számú kérelmező ajánlata tartalmazta a felhívás 16. e) pontjában előírt igazolást, a dolgozók munkaviszonyának munkáltatói igazolását. Az ajánlatokban a 11. ag) pontban kért nyilatkozattal nem tesz eleget ajánlattevő egyben a 16. e) pontban kért igazolásnak. Mindezek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő és a II. számú kérelmező sem tett eleget az ajánlati felhívásnak.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Erre tekintettel az ajánlati felhívásban előírt nyilatkozat hiánya miatt a nyertes és a II. számú kérelmező ajánlatának érvénytelenségét kellett volna megállapítani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nevezett ajánlattevők ajánlatának érvénytelenné nyilvánításának elmulasztása által – a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel – ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlattevők a felhívás 11. ac) pontjában ajánlatkérő által előírt referenciajegyzéket és referenciaigazolásokat csatoltak, e tekintetben a referenciák további értékelésére nem az érvénytelenség körében, hanem a – felhívás 11. b) pontban meghatározott alkalmatlanná minősítési szempontok alapján – az alkalmatlanság körében kerülhet sor.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
E rendelkezésből következően a nyertes és a II. számú kérelmező ajánlatának érvénytelensége miatt ezen ajánlattevők alkalmasságát vizsgálni, azokat értékelni, s érvényes ajánlattal összehasonlítani nem lehet, mivel a fentiek alapján a nyertes és a II. számú kérelmező ajánlatát érvénytelennek kellett volna minősíteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az érvénytelen ajánlatnak (nyertes P. Dussmann ajánlata) nyertessé minősítésével ajánlatkérő a Kbt. 53. § (2) bekezdésére figyelemmel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a fentiek értelmében nem adott helyt II. számú kérelmező kérelmének az ajánlatok összehasonlítására vonatkozóan.
II. számú kérelmező ajánlatának vizsgálata során a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás 11. ag) és a 16. e) pontjában meghatározott feltételeknek, így az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. A fent kifejtettek értelmében érvénytelen ajánlat az eljárás további szakaszában nem vehet részt, így azok összehasonlítására sincs mód.
Az érvénytelenségre vonatkozóan kifejtett fenti indokok alapján utasította el a Döntőbizottság a I. számú kérelmezőnek a referenciákra vonatkozó kérelmét, mivel annak vizsgálata már az alkalmasság körébe tartozik, s érvénytelen ajánlat alkalmasságának vizsgálatára nincs mód.
Valamennyi ajánlat vizsgálata után a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevők közül az I. számú kérelmező nyújtott be érvényes ajánlatot.
Tekintettel a fent leírtakra, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, a bírság megállapításakor a Döntőbizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés megkötésre került, a beszerzés értékét és a rendelkező részben megállapított jogsértés súlyát.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 5.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
