KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0909)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.590/7/2000.
Tárgy: a OMS Hungaria Kft. jogorvoslati kérelme a Pilisborosjenő Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az OMS Hungaria Kft. (2890 Tata, Bacsó Béla út 37., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Pilisborosjenő Község Önkormányzata (2097 Pilisborosjenő, Fő út 16., képv.: dr. Szabó Gábor ügyvéd, a továbbiakban: ajánlatkérő) "szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása, nyílt közbeszerzési eljárásra a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2000. szeptember 20. napján jelent meg a Közbeszerzési Értesítő 2000. évi 38. számában.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontját választotta, a felhívás 13. b) pontjában az elbírálás szempontjait az alábbiak szerint adta meg:
– ajánlati ár 40
– fizetési feltételek 20
– ajánlott garanciák és szavatolás 15
– helyi (segéd- és szakipari) munkaerő-alkalmazási szándék 15
– határidő-előrehozás 10
Adható pontszám valamennyi szempont esetén: 1–10 pont.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 14. "Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni" pontjában az alábbiakat határozta meg: "az érvényes vízjogi létesítési engedélyben és kiviteli tervben szereplő műszaki megoldásokkal egyenértékű, de költségkímélőbb, az üzemelő technológiához illeszthető, eltérő megoldásra is lehet ajánlatot tenni az alapváltozat kötelező kidolgozásán túl. A változásnak nem lehet határidőt veszélyeztető kihatása, mivel a meglévő üzem folyamatos túlterheléssel üzemel."
Az ajánlattételi határidőre, 2000. október 31. napjára kérelmező, 31. ÁÉCS Kft., INNOTERV Rt., STRABAG Kft., ARCADOM Rt., SWIETELSKY Kft. nyújtotta be ajánlatát.
Alternatív ajánlatot kérelmező és a SWIETELSKY Kft. adott be. Ajánlatkérő 2000. november 10. napján hirdette ki az eljárás eredményét, a nyertes ajánlattevő alternatív ajánlatával az INNOTERV Rt. lett, az összességében második legkedvezőbb ajánlatot pedig az ARCADOM Rt. tette.
Kérelmező 2000. november 17. napján terjesztette elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő olyan alternatív ajánlatot értékelt és ennek alapján az alternatív ajánlatot tevőt nyertesnek hirdette ki, amely alternatív ajánlat a vízjogi engedély módosítását igényli.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a garancia, szavatosság bírálati szempont között értékelt és többletponttal értékelte az olyan ajánlattevőt, aki a technológiai végtermékre, a tisztított szennyvízre eredményfelelősséget vállalt. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által értékelt szempont érvényességi körbe tartozik és nem a bírálati szempontok közé.
Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértés tényét és kötelezze ajánlatkérőt az eljárással felmerült költségek viselésére.
Ajánlatkérő 2000. november 24. napján benyújtott észrevételeiben kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanságra tekintettel. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban lehetővé tette alternatív ajánlat tételét, meghatározva, hogy milyen feltételek mellett lehet alternatív ajánlatot tenni. A fentiek alapján álláspontja szerint jogszerűen járt el akkor, amikor nyertes alternatív ajánlatát elbírálta, s az összességében a legelőnyösebb ajánlat is a nyertesé volt.
Előadta továbbá, hogy a tisztítási hatásfokra vállalt eredményfelelősséget a nyertes alternatív ajánlata esetén vizsgálni és értékelni is kellett, hiszen nyertes által ajánlott eltérő technológia alkalmazása és a már meglévő rendszer közötti együttműködésre tekintettel vállalta a tisztított szennyvízre az eredményfelelősséget. Megjegyzi továbbá, hogy maga a kérelmező is vállalt eredményfelelősséget a saját technológiájával történő tisztított szennyvíz minőségére, mely értékelésre is került.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban megadott szempontok és pontozási rendszer alapján járt el az ajánlatok bírálatánál, s az eredményt a résszempontokra adott pontszámok és a részszempontokhoz tartozó súlyszám szorzataként határozta meg.
Ajánlatkérő észrevételében nyilatkozott, hogy a nyertessel a szerződés megkötését a eljárás befejezéséig felfüggesztette.
Egyéb érdekeltek az eljárásban észrevételt nem tettek.
Kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát megtennie.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 14. pontjában lehetővé tette a többváltozatú ajánlattételt, azzal, hogy annak a vízjogi létesítési engedélyben és a kiviteli tervekben szereplő műszaki megoldásokkal egyenértékűnek kell lennie. Kétségtelen, hogy a többváltozatú ajánlattételi lehetőség ilyen formában történő megadása esetén a kiadott vízjogi létesítési engedély módosítására kerül sor.
Az ajánlati felhívás alapján a nyertes ajánlattevő érvényesen tehetett alternatív ajánlatot, s így ajánlatkérő ezen alternatív ajánlatot jogszerűen vonta értékelés alá.
Az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció előírásai a Kbt. 79. § (7)–(8) bekezdésében előírt jogvesztő határidőben nem kerültek megtámadására, így ezen kiírás kérelmező általi sérelmezésével a fentiek szerint elkésett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint téves kérelmezőnek az az álláspontja, hogy ajánlatkérő által az "ajánlott garanciák és szavatolás" elbírálási szempont körében jogsértő módon értékelte a tisztított szennyvíz minőségére vállalt eredményfelelősséget. Az eredményfelelősség értékelése ezen bírálati szempont keretében azon okból vált szükségessé, mert az alternatív ajánlatot tevő nyertes által megajánlott eltérő technológiai megoldás esetén ajánlatkérő számára jelentőséggel bír, hogy ezen technológia mellett a megkövetelt teljesítményt tudja-e nyújtani.
Ajánlatkérő által előírt fent hivatkozott értékelési szempont meghatározása lehetőséget adott ajánlatkérőnek arra, hogy a nyertes által vállalt eredménygaranciát értékelje ezen szempont körében.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ajánlatában a kérelmező is vállalt eredménygaranciát az alkalmazott technológia alkalmazásával elérni vállalt végtermék minőségére. Ezen értékelési szempont körében kérelmező magasabb pontszámot kapott mint nyertes, annak megfelelően, hogy az általa vállalt garanciák tekintetében jobb ajánlatot tett.
Téved kérelmező abban, hogy a technológiai végtermék minőségére tett eredményfelelősség vállalásra az ajánlat érvényességének kérdése. Ajánlatkérő az "eredményfelelősség" vállalását – mint kifejezett nyilatkozatot – nem kérte, így nem határozta meg érvényességi feltételként az ajánlati felhívásban.
Kérelmezőnek az ajánlatkérő értékelése szubjektivitását sérelmező és a döntést felülvizsgáló kérelmét a Döntőbizottság az alábbi indokok alapján találta alaptalannak és utasította el.
A Döntőbizottság a vizsgálata során megállapította, hogy kérelmező ajánlata a Kbt. 31. § (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen, így kérelmező ajánlatát ajánlatkérő az érdemi elbírálásba nem vonhatta volna be.
A Kbt. 37. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Kbt. 37. § (5) bekezdése pedig kimondja, hogy ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
A kérelmező a jelenleg is működő szennyvíztisztító-telep üzemeltetője, a telep a kérelmező által kidolgozott technológiának megfelelően létesült. A telep bővítési igénye nyomán az ő aktív közreműködésével készültek el az engedélyezési tervek. A H 32.422-3/98 számú hatósági vízjogi engedély indoklásából kitűnik, hogy kérelmező, mint az ajánlatkérő megbízottja járt el a hatóság előtt, az engedély kiadása tárgyában. Nem kétséges tehát, hogy kérelmező korábbi, részletesebb, bővebb információkkal rendelkezik a beszerzés tárgyát illetően minden más ajánlattevőnél.
A fentiek alapján kérelmezőt a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján az eljárás előkészítésébe bevont szervezetnek kell tekinteni, s így az eljárásban ajánlatot nem tehet, tehát kérelmező ajánlata, mint érvénytelen nem hasonlítható össze.
A Döntőbizottság megállapította az eljárás során, hogy ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését az ajánlati felhívásában meghatározott bírálati szempontok értékelésével a felhívásban megadott módszerrel a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelően hozta meg, s így döntött az összességében legelőnyösebb – érvényes – ajánlatról, ezért döntésével nem sértette meg a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerinti döntést hozta, s a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. december 15.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
