LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (0920)
Kf.III.37.325/2000/6.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lukovits Péter ügyvéd (Budapest, Váci u. 7. ) által képviselt AGM Beton Rt. (Budapest, Budafoki út 215.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 1999. november 29. napján meghozott 8.K.40.062/1997/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 5000 (ötezer) Ft másodfokú perköltséget.
Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak – az illetékhivatal külön felhívására – 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) Ft fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes 1999. szeptember 1-jén jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez a Budapesti Vegyiművek Rt. ajánlatkérőnek a garéi veszélyes hulladék-tároló telepen található tetraklór-benzol ártalmatlanítása tárgyú közbeszerzési eljárást lezáró döntése megsemmisítése iránt. Jogsértésként az anyagi fedezet hiányát jelölte meg, amelyről augusztus 23-án, az eredményhirdetéskor szerzett tudomást.
Az alperes az 1999. szeptember 6-án kelt D.196/3/1999. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet – elkésettség miatt – elutasította. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. §-ának (2) bekezdése, 32. §-ának (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a jogsértő esemény 1999. április 28-án következett be, amikor az ajánlatkérő közzétette részvételi felhívását előminősítési eljárás lefolytatására a Közbeszerzési Értesítő 17. számában. Ennek figyelembevétel a jogorvoslati kérelem a Kbt. 79. §-ának (5) bekezdésében megjelölt jogvesztő határidőn túl, 1999. szeptember 1-jén került előterjesztésre.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Kbt. 32. § (1) bekezdésének és 79. § (5) bekezdésének rendelkezései alapján kifejtette, hogy az abszolút jogvesztő határidő 1999. június 28-i letelte miatt a jogorvoslati eljárás érdemi lefolytatására nincs lehetőség.
A felperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását, kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint a bíróság határozata megalapozatlan, mert határidőn belül kezdeményezte a döntőbizottsági eljárást, az alperesnek érdemben kellett volna határoznia. A pénzügyi fedezet hiánya a közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetésekor vált egyértelművé, nem volt abban a helyzetben, hogy ezt a pályázat kiírásakor észlelje.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
A Kvt. 32. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
A Kbt. 79. §-ának (5) bekezdése értelmében a jogorvoslati eljárás legkésőbb a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető.
A perben rendelkezésre álló iratok és a Kbt. idézett rendelkezései alapján megállapítható, hogy a jogsértő esemény – az ajánlati felhívás anyagi fedezet hiányában történő közzététele – 1999. április 28-án következett be, amikor az ajánlatkérő az előminősítési eljárás megindítására vonatkozó felhívását közzétette. Tekintettel arra, hogy a felperes jogorvoslati kérelmét 1999. szeptember 1-jén, a jogvesztő jogorvoslati határidő leteltét követően terjesztette elő, az alperes törvényes határozatot hozott annak elkésettség miatti hivatalbóli elutasításáról.
Téves volt tehát a felperesnek az az álláspontja, amely szerint az alperes eljárását a törvényes határidőn belül kezdeményezte, mert a pénzügyi fedezet hiánya csak a közbeszerzési pályázat eredményének a kihirdetésekor vált számára egyértelművé. A jogvesztő határidő objektív, amely azt jelenti, hogy kezdő időpontja nem a tudomásra jutástól – a felperes észlelésétől – számít, hanem a jogsértő esemény bekövetkezésétől.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A pervesztes felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes másodfokú perköltségének a megfizetésére.
A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §-ának (1) bekezdésén alapszik.
Budapest, 2000. december 5.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró
