KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0921)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.509/6/2000.
Tárgy: a KFKI Számítástechnikai Rt. jogorvoslati kérelme a Közlekedési Főfelügyelet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KFKI Számítástechnikai Rt. (1121 Budapest, Konkoly Thege u. 33/A., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Közlekedési Főfelügyelet (1066 Budapest, Teréz krt. 38., a továbbiakban: ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt az Apex MM Tanácsadó Szolgáltató és Kereskedő Kft. (1162 Budapest, Cibakháza u. 10/B., a továbbiakban: lebonyolító) "a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a Fővárosi Közlekedési Felügyelet és a Megyei Közlekedési Felügyeletek hatósági munkavégzését teljes körűen támogatni képes egyedi fejlesztésű audit, állandó informatikai biztonsági rendszerének és szoftvereinek továbbfejlesztése, valamint kiegészítő modulok kiegészítése a meglévő adatok és programkomponensek további infrastruktúra felhasználásával" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 33. számában 2000. augusztus 16-án tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására, melynek keretében a Közlekedési Főfelügyelet és a közvetlen hozzá tartozó ágazati felügyeletek szoftver fejlesztésére és integrálására kért be ajánlatokat.
A közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízta az APEX-MM Tanácsadó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlati felhívás 3. a) pontjában, valamint a dokumentációban határozta meg. A szerződés teljesítésének helye az ajánlatkérő és az ágazati rendszerben közvetlenül hozzátartozó felügyeletek székhelyei és telephelyei voltak, melyet a dokumentációban megadott címlista szerint állapított meg.
A felhívás szerint csak teljes körű ajánlatot lehetett tenni, többváltozatú ajánlattételre lehetőséget nem adott az ajánlatkérő.
A beszerzés tárgya és mennyiségére, és az ajánlat elkészítésére vonatkozó tartalmi követelményeket, és részletes műszaki specifikácót a dokumentáció tartalmazta, melyet a lebonyolító bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. Ajánlatkérő meghatározta az ajánlati felhívásban az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét, továbbá az ajánlatok elbírálásnak szempontjait, mely az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja volt az alábbi részszempontok figyelembevételével:
súlyszámok
– műszaki tartalom (a dokumentációban meghatározott alapkövetelményeket meghaladó ajánlat) 40
– ajánlati ár 35
– teljesítési határidő (a 4. pontban meghatározottaknál előbbi időpontban történő teljesítés) 10
– teljesítési garancia mértéke 10
– fizetési határidő 5
Az adható pontszám alsó és felső határa minden részszempontra 1 és 100 pont volt.
A teljesítés határidejét, vagy a szerződés időtartamát 2002. június 30-ában jelölte meg.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közölte az ajánlattevőkkel, hogy a jelen eljárásban hiánypótolási lehetőséget nem biztosít, továbbá a nyertes ajánlattevő mellett második helyezett ajánlattevőt is hirdet a közbeszerzési eljárásban.
Az ajánlatok bontására 2000. szeptember 26-án került sor, ahol a kérelmezőn kívül az ANT Kft. és a Leasing Technology Hungary Rt. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő külön létrehozott értékelő bizottsága bírálta az ajánlatokat érvényesség, és érvénytelenség, valamint a megadott bírálati részszempontok szerint.
Ajánlatkérő eljárást lezáró döntését október 12-én hozta meg nyilvános eredményhirdetés keretében, mely alapján a Leasing Rt. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította és a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője az ANT Kft. lett. A súlyszámmal megszorzott pontszámok 2. táblázat szerint a nyertes ajánlattevő 9205, a kérelmező 8671 pontot kapott.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szerződéskötést felfüggesztette jogorvoslati eljárásra való tekintettel.
Kérelmező a döntést követően 2000. október 18-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, melyben ideiglenes intézkedésként indítványozta a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását, valamint kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, továbbá állapítsa meg a jogsértést és kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási díj és költségek viselésére.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő az 1. részszempont vonatkozásában nem értékelte valamennyi, a dokumentációban megfogalmazott követelményeknél nagyobb mértékű túlvállalásait, ezért ajánlatkérő jogsértést követett el, megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Az ajánlati ár 2. részszempont, és a teljesítési garancia 4. részszempont tekintetében egyértelműen kedvezőbb ajánlatot tett, mint a nyertes ajánlattevő, a 3. részszempontnál pedig álláspontja szerint közel azonos a két ajánlat.
Ugyancsak előadta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció nem teszi lehetővé az alapkövetelményeket meghaladó túlteljesítések értékelésének elhagyását. Ezzel szemben az ajánlatkérő az ajánlatából csak a kódegységesítés és a termékátadás prezentációval túlteljesítést értékelte, és vette figyelembe a végső pontszám megadásakor, de a további túlvállalásokat nem értékelte.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő és lebonyolítója érdemi ellenkérelmében jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint az értékelő bizottság az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok szerint végezte el az ajánlatok értékelését és az adható minimum és maximum pontok kiosztásánál pedig teljes egészében a közbeszerzési törvény és a dokumentációban az ajánlattevőkkel megismertetett értékelési módszer szerint járt el. Alkalmazta az arányosítás módszerét a pontozásnál.
A műszaki tartalom, mint 1. részszempont vonatkozásában előadta, hogy a kérelmező ajánlata műszaki tartalmában gyengébb volt a nyertes ajánlattevő ajánlatánál, mely egyébként egyértelműen megállapítható a részletes értékelési anyagból. A pontszámok arányosítási módszerrel történő kiosztásakor kérelmező számára 70 pontot adott. (2. táblázat.)
A nyertes ajánlattevő 100 pontot kapott erre az I. részszempontra. A pontozásból egyértelműen kiderül, hogy azon részszempontoknál – pld. az ajánlati árnál vagy a teljesítési garancia mértékénél –, ahol a kérelmező kedvezőbb ajánlása figyelhető meg, a pontszámok kialakításánál is alkalmazta az arányosítási elvét.
Egyéb érdekelt ajánlattevő érdemi észrevételt nem tett a jogorvoslati eljárásban.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján tárgyalás tartása nélkül megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos.
Ajánlatkérő az ajánlati felhíváson kívül a dokumentáció 58. oldalán közölte az ajánlattevőkkel, hogy a bírálati szempontok körében milyen ajánlattevői vállalások azok, amelyek ajánlatkérő számára kedvezőbbek. Így a műszaki tartalom vonatkozásában az ajánlatkérő számára kedvezőbb, ha minél jobban meghaladja az előírt követelményeket.
Az 1. lábjegyzetben az ajánlatkérő a III. fejezetben megadott alapkövetelmények túlteljesítését értékeli a VII. fejezet "H" jelű melléklete felhasználásával közölt adatok alapján. Az ajánlatkérő itt is hangsúlyozza, hogy bármelyik előírt követelmény nem teljesítése az ajánlat elutasítását eredményezi. Az ajánlati ár tekintetében az ajánlatkérő számára kedvezőbb, ha minél alacsonyabb, a teljesítési határidő tekintetében a minél rövidebb teljesítési határidő, a teljesítési garancia mértéke tekintetében a minél magasabb garanciavállalás, és a fizetési határidő tekintetében a minél hosszabb idejű fizetési határidő kedvezőbb az ajánlatkérő számára.
Az ajánlatkérő tehát szoftverfejlesztés tekintetében a dokumentáció III. fejezete és VII. fejezet "H" jelű mellékletben határozta meg azokat az alapkövetelményeket, amelyek vállalása a műszaki tartalom és az ajánlatok érvényessége szempontjából adott volt.
Kérelmező ajánlata 118. oldalán 12. 3. pont alatt "a dokumentációban meghatározott alapkövetelményeket meghaladó részek fejezetben" határozta meg túlvállalásait, mégpedig 12 db túlvállalást.
A nyertes ajánlattevő túlvállalásai az ajánlatában a fejlesztési témakörök és feladatoknál minden egyes feladatnál részletesen felsorolásra kerültek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő kétpontozásos rendszert alkalmazott az ajánlatok értékelésekor. Az egyes táblázat az, amely a minimum, ill. a maximum pontszám kiadásával állapítja meg az ajánlatok elsőségét a részszempont tartalmi elemei szerint. A második táblázatban pedig már egy árnyaltabb pontozási rendszert alkalmaz, ahol az ajánlatok tartalma, illetve a részszempontokra figyelemmel arányosítást végez.
A Döntőbizottság a második táblázatban foglalt pontszámok alapján értékelte az ajánlatokat.
A műszaki tartalom körében a nyertes ajánlattevő a 40 súlyszámmal megszorozva 100 pontot, a kérelmező 70 pontot, végösszesen 4000, illetve 2800 pontot kapott.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő esetében túlvállalási követelményként értékelte a műszaki vizsgahelyeken történő raktárkezelés a raktárkezelés könyvelő rendszerrel történő igény szerinti összekötését, a levelezések elektronikus aláírásának megvalósítását, a kapcsolat kiépítését a gépjármű importőrökhöz.
A kérelmező esetében prezentációval a véleményezés és vizsgálat konzultációs támogatása, valamint a kódegyesítést jelölte meg, mint olyan túlvállalást, amelyet értékelt a pontszám megállapításakor.
A Döntőbizottság kérelmező e kérelmi részével kapcsolatosan megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárása, pontozása a műszaki tartalom tekintetében nem volt jogsértő. Az ajánlatkérő jogsértést azért nem követett el a műszaki tartalom pontozása körében, mert kérelmezőnek az ajánlatában szereplő 12 túlvállalása közül 2 túlvállalásnak tekinthető vállalás volt olyan, amelyet értékelhetett az ajánlatkérő, mivel a többi 10 db a kérelmező által túlvállalásnak tekintett vállalását a nyertes ajánlattevő alapvállalásában már vállalta. Az ajánlatkérő értékelésének lényege az volt, hogy csak azokat a túlvállalásokat fogja értékelni a dokumentációbeli alapkövetelményeken felül, amelyek a két ajánlattevő alapvállalásai között nem szerepelnek. Erre figyelemmel a nyertes ajánlattevőnél 4 olyan túlvállalás volt, amelyet a kérelmező alapvállalásban és túlvállalásban sem ajánlott meg az ajánlatában, míg a kérelmező esetében 2 olyan túlvállalást tudott az ajánlatkérő értékelni, amelyet a nyertes ajánlattevő alap- illetve túlvállalásaiban sem szerepelt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a túlvállalásokra vonatkozó értékelése tehát a fentiekre tekintettel nem tekinthető jogsértőnek és az 1. részszempontra vonatkozó pontozása, illetve annak arányossága is megfelel a két ajánlat műszaki tartalomban való eltérésének az okából adódóan.
Az ajánlati ár mint 2. részszempont esetében 35 súlyszám mellett a nyertes ajánlattevő 94,3 pontot, a kérelmező 100 pontot kapott a súlyszámmal megszorozva 3302, illetve 3500 pont került kiosztásra. Itt figyelembe vette az ajánlatkérő az ajánlati árak közötti eltérést, mégpedig a kérelmező kedvezőbb ajánlati ár vállalását. A kérelmező ajánlati ára 217 M Ft volt, a nyertes ajánlattevőé 230 M Ft, tehát a 2. részszempontnál az ajánlatkérő által is elismerten pontozta a kedvezőbb ajánlati ár vállalást.
A 3. részszempont a teljesítési határidő volt 10-es súlyszám mellett. A nyertes ajánlattevő 525 napban határozta meg, kérelmező 527 napban, nyertes ajánlattevő pontszáma 100 pont, súlyszámmal együtt 1000 pont. A kérelmezőé 99,6 pont, súlyszámmal együtt 996 pont.
A Döntőbizottság kérelmező azon álláspontját – mely szerint e részszempontból az ajánlatok azonosak voltak függetlenül a pár napos időtartam eltéréstől –, nem osztja az alábbiak miatt:
A nyertes ajánlattevőnek két nappal korábbi kedvezőbb vállalása valószínűsíthetően az ajánlatkérő számára azért kedvezőbb, mivel a tender megvalósítása körében nincs jelentősége a munkaszüneti, illetve a munkanapoknak olyan értelemben, hogy a tender megvalósításakor a tenderben résztvevő ajánlattevő munkaszüneti napon is ugyanolyan szolgáltatást végez, mint munkanapon.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek érdekében állhatott az, hogy a két nappal korábbi teljesítéssel a szolgáltatás és a tender megvalósításának műszaki átadás-átvételi időpontja is korábbra datálódik, ellentétben a kérelmező általi teljesítési határidő vállalással.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az, hogy melyik vállalás tekinthető kedvezőbbnek, ennek eldöntése az az ajánlatkérőnek a kizárólagos szuverén joga. Ennek a megállapítása az ő érdekkörében felmerülő olyan tényező, amely alapján a kedvezőbb vállalást kedvezőbb pontszámmal is értékelheti. Erre figyelemmel a 0,4 pont eltérés a nyertes ajánlattevő és a kérelmező ajánlati részének e szempontból történő eltérése arányos pontozást és pontszám megállapítást eredményezett az ajánlatkérő részéről.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a teljesítési határidő tekintetében nem lehet azonos értékűnek tekinteni a fentiekre figyelemmel az eltérő vállalási határidő miatt ezen ajánlati részeket.
A teljesítési garancia résszempont 10-es súlyszámmal a nyertes ajánlattevő vállalása 7 M Ft, a kérelmezőé 17 360 000.
A nyertes ajánlattevő pontszáma 40,3 pont, a kérelmezőé 100 pont, a súlyszámmal megszorozva 403, illetve 1000 pont.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a teljesítési garancia részszempontnál az ajánlatkérő kedvezőbben és arányosan pontozta a kérelmező vállalását, tehát értékelése megfelel a felhívás és a dokumentáció követelményeinek.
A fizetési határidő 5-ös súlyszámmal:
A nyertes ajánlattevő 60 napos fizetési határidőt, kérelmező 45 napos fizetési határidőt ajánlott meg. A nyertes ajánlattevő pontszáma 100 pont, a kérelmezőé 75 pont, a súlyszámmal megszorozva 500, illetve 375 pont. A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérőnek az utolsó részszempontnál történő értékelésének megalapozottságát. A pontszámbeli különbségek mutatják az eltérő ajánlati vállalásokat a kérelmező és a nyertes ajánlattevő viszonylatában.
A Döntőbizottság tehát összegezve megállapította a fenti indokolására is figyelemmel, hogy az ajánlatkérő értékelése nem volt jogsértő, az ajánlatkérő értékelése során arányosan állapította meg az egyes ajánlati tartalmi részekre adott pontszámokat a részszempontokra figyelemmel az ajánlatkérő a részszempontoknak megfelelően értékelte az ajánlatokat.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján tehát a jogorvoslati kérelmet fenti indokolásra tekintettel elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező rész szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslat jogát a Kbt. 79. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. november 9.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
