KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0958)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.603/16/2000.
Tárgy: a Strabag Építő Kft. jogorvoslati kérelme Százhalombatta Város Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Százhalombatta Város Önkormányzata (2440 Százhalombatta, Szent I. tér 3., képviseli dr. Kománovics Ibolya ügyvéd 1137 Budapest, Szent István krt. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő), "Batta Ipari Park közmű- és útépítésének kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Strabag Építő Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35–37., képviseli dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1113 Budapest, Daróczi út 30., a továbbiakban: kérelmező) által indított jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 15 000 000 Ft (azaz tizenötmillió forint) bírságot szab ki, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számlájára fizesse meg.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. május 17-én közzétett részvételi felhívásában az Ipari Park közműépítésének generálkivitelezésére, illetve ezen belül öt részfeladatra bontva kért jelentkezéseket az alábbiak szerint:
– generálkivitelezés
– ivóvíz- és tűzivíz-ellátás
– gázellátás,
– villamosenergia-ellátás és közvilágítás,
– szennyvízcsatornázás,
– útépítés, postai védőcsövezés és csapadékvíz-elvezetés.
Az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárás során a Batta-Invest Kft. járt el.
A 2000. június 13-i határidőig 25 jelentkezés érkezett. Az előminősítési szakasz eredményhirdetése szerint 4 jelentkezőt ajánlatkérő elutasított, 21-et ajánlattételre felhívott. Az ajánlati felhívás szerint a fenti részekre is és egységesen az összesre is lehetett ajánlatot tenni. A részletes előírásokat dokumentáció tartalmazta, amelyet szeptember 8-ig lehetett megvásárolni ajánlatkérőtől. Az alkalmasnak minősített jelentkezők között volt a Strabag Hungária Rt. és a Magyar Aszfalt Kft. külön-külön, akik az ajánlattétel időpontjában már a kérelmező (Strabag Építő Kft.) jogelődjeként jelenhettek meg.
A későbbi nyertes Puhi-Tárnok Út- és Hídépítő Kft. is alkalmasnak bizonyult, részvételi jelentkezésében 10% fölött 2 alvállalkozót nevezett meg – és igazolásaikat is csatolta –, név szerint a Terra 98 Kft.-t és az Észak Budai Tervező Szerelő és Szolgáltató Kft.-t.
Az ajánlati felhívás dokumentációja szerint ajánlatkérő az ajánlatokat összességében és részfeladatonként is elbírálja, majd a generálkivitelezővel szerződést köt, aki a részteljesítőkkel fog szerződést kötni. Szerződési feltétel volt minimum 8%-nyi teljesítési és 4%-nyi jóteljesítési biztosíték nyújtása (bankgaranciával), illetve napi 0,08% kötbér vállalása és legalább 36 hónap jótállás.
Az ajánlatok elbírálása a dokumentáció (18. oldal 5.4 pontja) szerint történik, és egyúttal a pontozásra is előírást tartalmaz a dokumentáció az alábbiak szerint:
"Az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül elfogadásra. Az elbírálási szempontok sorrendje, mely egyben fontossági sorrend a következő:
részszempontok súlyszámok
– generálkivitelezői szerepkörrel 8
– 5 szakág komplex vállalása –
– ajánlati ár 6
– helyi munkaerő foglalkoztatása (%-ban) 2
– ajánlatkérő által meghatározott szerződéses mellékkötelezettségek minimális mértékét meghaladó ajánlattevői vállalások mértéke, ezen belül a következő súlyszámokkal: 2
– késedelmi kötbérvállalás (1)
– teljesítési garancia mértéke (0,5)
– jólteljesítési garancia mértéke (0,5)
A részpontok 0–10 pont között kerültek odaítélésre, a részszempontok melletti súlyszámok alkalmazásával. A pontozás 1 és 10 pont között történik oly módon, hogy a legalacsonyabb vállalási ár 10, a legmagasabb 1 pont, a többi a kettő között arányos osztással kerül megállapításra.
A generálkivitelezői szerepkör vállalásáért egységesen 10 pont adható, amennyiben viszont a pályázó nem vállalja fel a generálkivitelezői szerepkört (valamennyi szakág elvégzésével) ez esetben 1 pont jár részére. A többlet mellékkötelezettségek és a helyi munkaerő alkalmazásának pontozása a vállalási árhoz hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy a legmagasabb (10) pontot a legkedvezőbb ajánlat kap.
A késedelmi kötbérvállalás értékelésénél az ajánlatkérő által igényelt mértékű vállalás 1 pontot kap. Minden további 0,01%/nap vállalása 1 pontot ér.
A teljesítési és jóteljesítési garanciák esetében az ajánlatkérő által igényelt mértékű vállalás 1 pontot ér, minden további 1%-ra ajánlatkérő az értékelésnél + 2 pontot ad.
A helyi munkaerő foglalkoztatását ajánlattevő opciós szerződésekkel kell, hogy igazolja. A szerződést aláíró helyi vállalkozásnak jogosultnak kell lennie az adott tevékenység végzésére, rendelkeznie kell a szükséges eszközállománnyal és megfelelő létszámú szakképzett saját munkaerővel. Fenitek igazolása az opciós szerződés mellékletét kell képezze. Amennyiben a Bíráló Bizottság a fenti okmányokat hiányosnak, vagy valótlannak találja, úgy az értékelésnél azt figyelmen kívül hagyja. Amennyiben az ajánlattevő összevont ajánlatot ad (lásd Harmadik Füzet 6. számú Felolvasó lapja), ezek közül legkedvezőbbnek azt az ajánlatot kell tekinteni, ami összességében a legnagyobb pontszámot ért el, függetlenül attól, hogy egy-egy szakterületen kapott pontozásnál nem éri el a legkedvezőbb értéket.
Az értékelés tehát részfeladatonként és egyben összességében is történik."
A dokumentáció melléklete volt a 3. sz. nyilatkozat, amelyen az alvállalkozókat illetően név, cím, tevékenység, Ft értékadatokat kellett megadni.
2000. szeptember 15-én ajánlatkérő helyszíni konzultációt tartott, majd 2000. október 3-án sor került az ajánlatok bontására. Ajánlatot tettek (rész, ill. teljes körűen):
Puhi-Tárnok Út- és Hídépítő Kft., Polydom Rt., Penta Kft., Dél-Dunántúli Építőipari és Szolgáltató Kft., Betonút Rt., PVV Villanyszerelőipari Kft., Siemens Rt., Strabag Kft., Egút Egri Útépítő Rt., Swietelsky Kft., Alterra Kft. (összesen 11-en.) Ajánlatkérő minden ajánlattevőt hiánypótlásra hívott fel 2000. október 4-én, amikor a dokumentáció 1. és 2. bankgarancia-nyilatkozatoknak megfelelő szándéknyilatkozatok pótlólagos becsatolását kérte október 12-i határidővel. A felszólításnak eleget tett a kérelmező, a Puhi-Tárnok Kft., Polydom Rt., Siemens Rt. és a Betonút Rt. Ajánlatkérő Bizottsága november 13-án bírálta el az általa érvényesnek tekintett valamennyi ajánlatot az öt részfeladat és a generálkivitelezés körében.
Táblázatokba foglalta pontozásos értékelését, majd a november 14-én kihirdetett alábbi döntést hozta:
1. generálkivitelezés: Puhi-Tárnok Kft.
(2. Alterra Kft.)
2. ivó- és tűzivíz-ellátás: Penta Kft.
(2. Alterra Kft.)
3. gázellátás: Strabag Kft.
(2. Betonút Rt.)
4. villamosenergia-ellátás: Puhi-Tárnok Kft.
(2. Siemens Rt.)
5. szennyvízcsatornázás: Puhi-Tárnok Kft.
(2. Polydom Rt.)
6. útépítés, postai csövezés: Puhi-Tárnok Kft.
(2. Alterra Kft.)
Ajánlatkérő az írásbeli összegzést 2000. november 17-én küldte meg a résztvevőknek.
Kérelmező kérelmére megtartott tárgyaláson kiegészített jogorvoslati kérelmében indítványozta, hogy a Döntőbizottság a gázvezetékre vonatkozó döntés kivételével semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és marasztalja ajánlatkérőt a költségekben, valamint tiltsa meg a szerződéskötést. Kérte továbbá a generálkivitelezői szerződés megkötésére tekintettel ajánlatkérővel szemben bírság alkalmazását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő nem az ajánlatok tényleges tartalmának megfelelően pontozta a helyi munkaerő-foglalkoztatásra tett ajánlatokat, így a nyertes nem a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megfelelően lett kiválasztva. Kérelme különösen vonatkozik a vízellátásra, a villamosenergia-ellátásra és az útépítésre adott részajánlatok értékelésére, ahol álláspontja szerint ő tette a legkedvezőbb ajánlatot. Előadta azt is a tárgyaláson, hogy az általa felismerni vélt összeférhetetlenségi okot is vizsgálja meg a Döntőbizottság tekintettel arra, hogy a bonyolító ügyvezetője egyben a Puhi-Tárnok Kft. alvállalkozójának az ügyvezetője is. Ezért indítványozta, hogy a Döntőbizottság rendelkezésére álló iratok alapján a feltételezett összeférhetetlenséget is vizsgálja meg.
Kérelmező a tárgyaláson becsatolta a nyilvános cégadatkivonatot a "SZÁKOM" Kft.-ről, melynek ügyvezetője a hatályos cégkivonat szerint Buzay József ügyvezető igazgató, aki egyben az ajánlatkérő lebonyolítójának, nevezetesen a Batta Invest Kft.-nek az ügyvezetője is.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő a tárgyaláson pontosított észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását, mert az ajánlatok elbírálása az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározottak szerint történt. A helyi munkaerő foglalkoztatását a Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel vette figyelembe. A dokumentációban előírt módon kérte az erre vonatkozó ajánlati nyilatkozatot. Előadta azt is, hogy a nyertes 150 főt opciós szerződéssel igazolva kívánt alkalmazni, a kérelmező helyi vállalkozás bevonásáról nem nyilatkozott, és mintegy 14 fő helyi foglalkoztatottat tudott csak érdemben megjelölni. Ez indokolta a pontszámok közötti különbséget. A kérelmező főépítésvezetőség dolgozói közül csak a százhalombattai lakosokat lehet helyi munkaerőnek tekinteni. A kérelmező jogelődje vett részt az előminősítésben, az átalakulás feltehetően érinti a cég gazdasági-pénzügyi megítélését is. Arról hivatalos értesítéssel nem rendelkezik, hogy a kérelmező kft.-nek is van-e százhalombattai fióktelepe, mint ahogy az a jogelőd Strabag Rt.-nek volt. A kérelmező a helyi munkaerő igénybevételére vonatkozóan opciós, vagy egyéb szerződéseket nem csatolt. Összeférhetetlenséggel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy nem látta összeférhetetlennek a kérelmező által sérelmezett kapcsolatot, hiszen a kérelmező álláspontját elfogadná, akkor "elvileg az önkormányzat saját maga sem vehetne részt az eljárásban, saját magát is kizárná". Előadta továbbá azt is, hogy Buzay József az eljárás megindításakor és a felhívás elkészítésekor nem volt ügyvezetője a Batta-Invest Kft.-nek. 2000. október 1-től lett a gazdálkodó szervezet ügyvezetője, így már csak a bontásnál és az ajánlatok értékelésénél vett részt, mint a Bíráló Bizottság tagja.
Az ügyben érdekelt felek közül a Puhi-Tárnok Kft. a Kbt. vonatkozó rendelkezése alapján, mint az eljárásban érdekelt, és úgy is, mint az eljárás nyertese írásban úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az ajánlatok újraértékelése, illetve az eljárás során meghozott döntés megsemmisítése jogsértő lenne, ugyanis a pályázat kiírója a pályázati felhívás ajánlati dokumentációnak 18. oldalán az 5.4 pontban az ajánlatok értékelésének elbírálási szempontjai között a Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban, valamint az abban hivatkozott 1990. évi XLV. törvény 8. § (1) bekezdésének szellemében – a helyi foglalkozáspolitikai célkitűzések érvényesítését, ezen belül a helyi munkaerő foglalkoztatását – kívánta további előnyben részesíteni. Előadta azt is, hogy az ajánlatkérő kifejezetten előírta, hogy a helyi munkaerő foglalkoztatását az ajánlattevő opciós szerződésekkel kellett hogy igazolja, továbbá az opciós szerződést aláíró helyi vállalkozás jogosult legyen az ajánlott tevékenység végzésére, rendelkezzen a szükséges eszközállománnyal, megfelelő létszámú szakképzett saját munkaerővel, mely feltételek meglétének igazolása az opciós szerződés mellékletét kellett, hogy képezze. Észrevételében azt is nyilatkozta, hogy ajánlatkérő kihangsúlyozta azt is az eljárás során, hogy amennyiben ezen okmányok nem kerülnek benyújtásra, illetve a Bíráló Bizottság hiányosnak, valótlannak találja azokat, úgy az értékelésnél azokat figyelmen kívül hagyja. Álláspontja szerint abból, hogy az ajánlatot benyújtó Strabag Építő Kft.-nek a jogelődje a Strabag Hungária Építő Rt. volt 1133 Budapest, Daróczi út 33. sz. alatti telephellyel, nem következik az, hogy helyi munkaerőt foglalkoztat. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan előadta, hogy a "SZÁKOM" Kft. mint alvállalkozó a gáz- és elektromos hálózat kivitelezés kivételével minden részteljesítésben, illetőleg a generálkivitelezésben alvállalkozó. Fenti nyilatkozata alapján indítványozta, hogy a Döntőbizottság az alaptalan jogorvoslati kérelmet utasítsa el.
Az ügyben érdekelt további felek (ajánlattevők) az eljárás során érdemi nyilatkozatot nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és írásos valamint a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos, és ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írtakat.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen a kérelmező által felvetett összeférhetetlenség kérdését vizsgálta meg.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezetvezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás tárgyalásán ajánlatkérő által sem vitatottan megállapította, hogy ajánlatkérő lebonyolítója a Batta-Invest Kft., aminek ügyvezetője Buzay József, aki a Puhi-Tárnok Kft. által a teljesítésbe bevonni kívánt "SZÁKOM" Kft. ügyvezető igazgatója is egyben. A Puhi-Tárnok Kft. a fenti céget mind a generálvállalkozási ajánlatában, mind pedig a részajánlatában több helyen szerepeltette. Nevezetesen az ivó- és tűzivíz-ellátás részfeladatnál, szennyvízcsatornázásnál és az útépítés, postai védőcsövezés és csapadékvíz-elvezetésnél szerepeltette a "SZÁKOM" Kft.-t. Megállapította azt is, hogy a gáz- valamint villamosenergia-ellátás részfeladatban nem vett részt a "SZÁKOM" Kft., mint alvállalkozó.
Fenti tények, valamint az idézett rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Puhi-Tárnok Kft. generálkivitelezői ajánlata, valamint azon részajánlatai, melyekben a "SZÁKOM" Kft.-t is alvállalkozóként bevonta érvénytelen, tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontjára, mely szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
Döntőbizottság az összeférhetetlenség megállapításakor nem osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy jogi helyzet kezelhetetlenségét okozza az, ha az ajánlatkérő 100%-os tulajdonában levő vállalkozás részvétele az ajánlatok értékelésében, illetve magában a közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenséget okoz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentebb hivatkozott Kbt. rendelkezések egyértelműen fogalmaznak. Ebből következően ajánlatkérő csak abban az esetben vonhatta volna be Buzay Józsefet a Batta-Invest Kft. ügyvezetőjét – aki egyben a "SZÁKOM" Kft. ügyvezetője is – a közbeszerzési eljárás bonyolításába, amennyiben érvényesült volna a Kbt. 31. §-ának (4) bekezdése, amely úgy rendelkezik, hogy nem kell alkalmaznia (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
Az sem változtat a Döntőbizottság kialakított álláspontján, hogy ajánlatkérő nyilatkozata szerint a Batta-Invest Kft. részéről csak az ügyvezető lett bevonva, egyéb személyek az eljárás lebonyolításában nem vettek részt.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálat tárgyává tette a jogorvoslati kérelemmel érintett részajánlatokat a tekintetben, hogy a megadott részszempontok szerint az összességében legkedvezőbb ajánlattevőket hirdette-e ki nyertesnek ajánlatkérő.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint pedig az a közbeszerzési eljárás nyertese, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az első részfeladat (ivó- és tűzivíz-ellátás) értékelésével kapcsolatban a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
Penta Kft. (nyertes): teljes körű ajánlat; 42 215 959 Ft; alvállalkozókról opciós szerződése nincs, 0,3% kötbért, 10% teljesítési és 5% jólteljesítési garanciát vállal.
Alterra Kft. (2. legjobb) teljes körű ajánlat, 42 872 519 Ft, helyi alvállalkozó nincs; 0,1% kötbér, 10% teljesítési és 5% jólteljesítési garancia.
Kérelmező: teljes körű ajánlat, 45 603 853 Ft, 14 saját dolgozója helyi lakos, alvállalkozója és opciós szerződése nincs, a helyi dolgozók teljesítése nem állapítható meg, 0,08% kötbért, 10% teljesítési és 6% jóteljesítési biztosítékot vállalt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a felhívásban és a dokumentációban előírt módon vehette csak figyelembe ajánlatkérő a helyi munkaerő foglalkoztatását, azaz az opciós szerződések alapján. Az eljárás során megállapítást nyert az is, hogy ez a kérelmezőnek és a Puhi Tárnok Kft.-n kívül a többi ajánlattevőnek nem volt, így ajánlatkérő nem vonhatta be az értékelésbe a helyi munkaerő egyéb módon való foglalkoztatására tett ígérvényeit, nevezetesen a saját helyi dolgozóit.
Fentiekből láthatóan – a pontozásra is tekintettel – kérelmezőnél összességében kedvezőbb volt a nyertes és a 2. helyen kihirdetett ajánlat.
A gázellátás részfeladat vonatkozásában nem volt vitatott ajánlatkérő döntése.
A villamosenergia-ellátással kapcsolatos ajánlatok értékelésekor megállapítható volt:
Nyertes Puhi-Tárnok Kft.: teljes körű ajánlat; 353 671 770 Ft; helyi alvállalkozó opciós szerződéssel Paraton Kft. (100 M Ft) aránya 28,27%; 0,1% kötbér; 8% teljesítési és 4% jólteljesítési garancia.
Siemens Rt. 2. legjobb: részajánlat; 329 745 031 Ft; helyi alvállalkozó nincs; 0,08% kötbér; 8% teljesítési; 4% jólteljesítési biztosíték.
Kérelmező: teljes körű ajánlat; 342 213 912 Ft; helyi alvállalkozó és értékelhető nyilatkozat nincs; 0,08% kötbér; 10% teljesítési és 6% jólteljesítési biztosíték.
A villamosenergia-ellátással kapcsolatosan a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő döntése a Puhi-Tárnok Kft. nyertességére vonatkozóan nem vitatható, mivel a 3. részszempontot – eltérő előírás hiányában – e részajánlatnál is a fentebb kifejtett indokokra figyelemmel kellett értékelni.
A Döntőbizottság e feladat értékelésénél azt is megállapította, hogy a második legjobbnak kihirdetett Siemens Rt. ajánlata nem volt jobb a kérelmező ajánlatánál, tehát a kérelmezőt kellett volna e részfeladatban a második legjobb ajánlattevőnek megjelölnie. E megállapítását a Döntőbizottság arra alapítja, hogy ajánlatkérő értékelése itt nem helytálló, mert egyáltalán nem vette figyelembe az 1. részszempont szerinti különbséget az ajánlatok között, és ebből fakad a fenti eltérés. Az 1. részszempont szerinti értékeléstől az ajánlatkérőnek semmilyen indokkal nem volt lehetősége eltekinteni a részajánlatok bírálata során sem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által alkalmazott lineáris pontozás elfogadható, nem jogszabályellenes. Ennek alapján elvégezve a pontozást a Döntőbizottság megállapította, hogy a Puhi-Tárnok Kft. 151, a kérelmező 140,8, míg a Siemens Rt. 72 pontot kaphatott csak a fenti értékelés szerint.
A szennyvízcsatornázás, valamint útépítés, postai védőcsövezés és csapadékvíz-elvezetés részfeladatnál az ajánlatok összehasonlítását a Döntőbizottság nem végezte el, miután érvénytelen ajánlatok az érdemi összehasonlításra nem alkalmasak.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) pontjaira figyelemmel állapította meg a jogsértést és szabott ki bírságot, míg a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az indokolásban kifejtettekre figyelemmel, ahol ajánlatkérő döntése a nyertesre vonatkozóan helyes volt, a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A jogsértés megállapítására tekintettel kötelezte a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján ajánlatkérőt a jogorvoslati eljárás során felmerült költségek viselésére.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vette a generálkivitelezői szerződés összegét, mely 1 090 183 625 Ft volt. A bírság mértékének megállapításakor ennek figyelembevételével a jogsértések súlyára tekintettel a tizenötmillió forintos bírságot tartott arányban állónak, mely a Kbt. 88. § (4) bekezdésében meghatározott maximum 30%-kal szemben nem érte el a beszerzési érték 1,5%-át sem.
A bírósági jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 3.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
