KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1038)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D577./16/2000.
Tárgy: BLOC QUEST Személyi Vagyonvédelmi Kft. jogorvoslati kérelme Debreceni Egyetem Gazdasági Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Tardi Ügyvédi Iroda dr. Tardi Béla ügyvéd (4024 Debrecen, Rákóczi u. 48.) által képviselt BLOC QUEST Személyi Vagyonvédelmi Kft. (4031 Debrecen, Erős L. u. 15. a továbbiakban: kérelmező) Debreceni Egyetem Gazdasági Főigazgatóság (4026 Debrecen, Kassai út 26. a továbbiakban: ajánlatkérő) "biztonságvédelmi szolgáltatás, élőerős védelem" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió Ft bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, nyilvános tárgyaláson tett érdemi nyilatkozatok, valamint tárgyaláson meghallgatott Farkas Miklós és Kollár József tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
2000. január 1-jétől került sor a Debreceni Felsőoktatási Intézmények integrációjára. Az őrzés-védelemmel kapcsolatos szerződések lejártára tekintettel szükség volt az integrációban részt vevő szervezetek őrzés-védelmének megszervezésére. Ezért szükségessé vált a tárgybani közbeszerzési eljárás megindítása.
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. szeptember 13. napján megjelent 37. számában nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé biztonságvédelmi szolgáltatás, élőerős védelem tárgyában.
Az eljárás lebonyolításával ajánlatkérő az Euro Medic Trading Kft.-t bízta meg.
Az ajánlati felhívás 3. b) pontjában határozta meg a teljesítés helyeit az alábbiak szerint:
– Agrártudományi Centrum
– Agrártudományi Centrum Állattartó telep
– Nagyerdei Campus
– Kassai úti Campus
– Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Az ajánlatkérő rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A teljesítés határidejét 7 év meghatározott időtartamban határozta meg.
Az ajánlat elkészítésének megkönnyítése érdekében ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásnak 11. a) pontjában előírta, hogy milyen módon kéri a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot igazolniuk ajánlattevőknek. Ezek az alábbiak voltak:
– Írásbeli nyilatkozat és hatósági igazolások a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdései szerint.
– A számlavezető pénzintézet 90 napnál nem régebbi nyilatkozata az ajánlattevő fizetőképességének megítéléséhez az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti a vállalkozó számláját,
– fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e.
– 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat.
– A Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja értelmében műszaki-technikai felszereltség leírása, 44. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakemberek megnevezése.
Az ajánlatkérő közölte az ajánlatok elbírálásának szempontjait, nevezetesen, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja azokat összehasonlítani. Erre tekintettel megadta a részszempontokat hozzájuk rendelt súlyszámmal együtt a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
– a teljesítés biztonságának megítélése 9
– a teljesítés során alkalmazandó szolgálatszervezési és ellenőrzési módszerek 8
– szolgáltatási díj mértéke 6
– helyi foglalkoztatáspolitikai szempont
[Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján] 6
Az adható pontszám 1–10-ig került meghatározásra.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában az egyéb információk között előírta ajánlatkérő, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő által aláírt szerződéstervezetet, vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosításáról szóló kötvény másolatát, a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély másolatát.
A közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vett Kecskés Gábor főigazgató, valamint Pozsonyi Zoltán főigazgató helyettes és Farkas Miklós Debreceni Orvostudományi Egyetem főigazgató helyettese, akik megállapodtak az Euro Medic Trading Kft.-vel a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában. Így az ajánlati felhívást, illetőleg dokumentációt oly módon készítették el, hogy ehhez segítséget kértek a lebonyolítóként igénybe vett szervezettől is. A helyismeret hiánya miatt azonban közreműködést kértek a társintézményektől, így a Kossuth Egyetem munkatársaitól, Serbán György és Balogh József, valamint az Agráregyetem munkatársaitól, Papp Béla és Újlaki Zoltántól, illetőleg az Orvosi és Egészségtudományi Centrum dolgozójától, Vattai Györgytől is.
Az ajánlati felhívás megjelenését követően Farkas Miklós (Debreceni Orvostudományi Egyetem gazdasági igazgató helyettese), aki már a közbeszerzési eljárás előkészítésében is részt vett, közreműködött a közbeszerzési eljárás lefolytatásában is, akinek az irányítása alá tartozik a DOTE Központi Szolgáltatási Osztálya. Ezen osztálynak vezetője a Campus Véd 2000 Vagyonvédelmi Kft. ügyvezetője Tóth László. Vatai György, ezen osztály munkatársa, aki segítséget nyújtott, illetőleg információt szolgáltatott az ajánlati dokumentáció és felhívás elkészítéséhez és a helyszíni bejáráson is részt vett.
Az ajánlatkérő 2000. szeptember 29-én 10 órakor tartott helyszíni konzultációt, ahol jelen volt ajánlatkérő részéről a Felsőoktatási Intézmények Integrált képviselői. Ezen konzultáción jelen volt a Campus Véd 2000 Vagyonvédelmi Kft. képviselőjeként Tóth László. Erről az eseményről ajánlatkérő jegyzőkönyvet készített, melyet a DOTE Szolgáltatási Osztálya faxon juttatott el az érdekeltek részére.
2000. október 25-ei ajánlattételi határidőre az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlataikat: Defend Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft., Bross Security Rt., Granpol Elektronika Kft., Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt., Campus Véd 2000 Vagyonvédelmi Kft., Védelem Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kft., Securicor Kft., P. Dussmann Kft. Őrvéd Kft. és kérelmező.
Az ajánlatkérő héttagú Bírálóbizottságot hozott létre, akik értékelték az ajánlatokat.
2000. november 8-án került sor az eredményhirdetésre. A legkedvezőbb ajánlattevőnek Campus Véd 2000 Vagyonvédelmi Kft.-t hirdették ki. Érvénytelenné minősítette ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát, mert az APEH igazolása mind az adó, mind a járulékfizetési kötelezettség tekintetében az eljárás eredményének kihirdetésének időpontjánál, 1 évnél régebbi keletű volt. Érvénytelenné nyilvánította az Őrvéd Kft., a Védelem Kft., valamint a Securicor Kft. ajánlatát, mert az ajánlati felhívás 11. a) 16. pontjában meghatározottakra vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat nem csatolták. Az ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó döntését a Kbt. 52 § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel állapította meg ajánlatkérő.
Nyertes ajánlattevővel a szerződést ajánlatkérő megkötötte.
Kérelmező 2000. november 14-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet. Módosított jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy az ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Álláspontja szerint a becsatolt adóhatósági igazolás megfelelt a törvény előírásainak.
Ezen túlmenően vitatta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mert álláspontja szerint összeférhetetlenségi ok áll fenn a nyertes ajánlattevővel kapcsolatosan és ezért az ő ajánlatát is érvénytelennek kellett volna tekinteni. A nyertes ajánlattevő ügyvezetője az ajánlatkérő alkalmazásában áll, a Szolgáltatási Osztály osztályvezetője, aki egyébként felügyeli a kórház területén történő vagyonvédelmi tevékenységet. Így olyan többletinformációval rendelkezik tevékenysége kapcsán, ami alapot adhat az összeférhetetlenségre. Hivatkozott továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (1) bekezdésére, mely szerint nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Így álláspontja szerint a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkaköre összeférhetetlen az olyan gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői munkakörével, mely a gazdasági társaság Tóth úr munkáltatójának szolgáltatást nyújt és ezen szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos ellenőrzési jogköre is neki van.
Ezen túlmenően az a magatartása az ajánlatkérőnek, hogy ez okból nem mondta ki a nyertes ajánlatának érvénytelenségét, megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését is, hiszen az ajánlattevők esélyegyenlőségét nem biztosította. Ezen érvénytelenségi okon kívül érvénytelennek ítélte a nyertes ajánlattevő ajánlatát azért is, mert előírta ajánlatkérő, hogy az ajánlati példányokat úgy kell benyújtani, hogy rá kell vezetniük a borítékra, hogy melyik eredeti és melyik másolati példány. Ez a megjelölés nem volt fellelhető álláspontjuk szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatain. Vagyonvédelmi tevékenységről szóló jogszabály kizárja azt, hogy magas rangú rendőri vezető ilyen tevékenységi kört végző gazdasági társaságnak tagja vagy vezető tisztségviselője legyen, melyet az 1998. évi IV. törvény rögzíti. Továbbá szükség van kamarai tagságra is ahhoz, hogy ezt a tevékenységet végezhesse ajánlattevő. Ezzel szemben a nyertes ajánlattevő csak a regisztrációval kapcsolatosan közölt adatot, ami még nem feltételezi azt, hogy a Kamarának is tagja. Továbbá álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem rendelkezik megfelelő szakmai felelősségbiztosítással sem, ami ugyancsak az ajánlatkérői kívánalom volt. Álláspontja szerint ajánlatkérő igen szigorúan bírálta el az érvényességi okokat, azonban ezt nem az alapelvek betartása mellett tette.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a közbeszerzési törvény szabályai szerint járt el, szem előtt tartotta mind a törvény tételes szabályait, mind pedig az alapelvei rendelkezéseit is. A hivatkozott személy a nyertes ajánlattevő ügyvezetője nem vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetőleg lefolytatásában, ily módon vele szemben nem merült fel az összeférhetetlenségi ok. Az érvénytelenségre vonatkozó kérelmezőt érintő döntés pedig álláspontjuk szerint jogszerű volt.
A nyertes ajánlattevő ajánlatát más okból sem kellett érvénytelenné nyilvánítania álláspontja szerint, hiszen nem volt érvényességi feltétel a borítékra történő eredetiség, illetőleg másolatiság tényének rávezetése, illetőleg nem írták elő, hogy Kamarai tagság megléte szükséges lenne az ajánlat benyújtásához.
Campus Véd 2000 Vagyonvédelmi Kft. egyéb érdekeltként a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Érdemi észrevételében előadta – nem vitatván azt a tényt –, hogy a Műszaki Osztály vezetője a nyertes ajánlattevő ügyvezetője. Az ügyvezető azonban egyáltalán nem vett részt az eljárás előkészítésében és lebonyolításában. Az osztály beosztottja, Vattai György vett részt a 2000. szeptember 29-ei konzultáción, míg az ajánlatok értékelésében már csak Farkas Miklós működött közre, aki nem beosztottja Tóth Istvánnak, hanem munkahelyi vezetője. Álláspontja szerint nyertes ajánlattevő ajánlata mindenben megfelelt az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményeinek. Az ajánlatok meg voltak jelölve aszerint, hogy azok eredeti vagy másolati példányok-e. A társaság egyik tagjának közeli hozzátartozója Hajdú-Bihar Megyei Rendőrkapitányságon beosztott vezetőként dolgozik, aki azonban nem számít magas rangú vezetőnek. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés – álláspontja szerint –, amely ilyen színtű rendőri vezető hozzátartozójának megtiltaná, hogy közbeszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságnak tagja legyen.
Granpol Elektronika Kft. és a Bross Security Rt. egyéb érdekeltek is jogsértőnek tartják az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, a kérelmező kérelmének indokaira tekintettel.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a benyújtott ajánlatok érvényesek voltak-e, illetőleg a kizárás intézményét kellett-e alkalmaznia ajánlatkérőnek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolást tartalmaz a tekintetben, hogy mikor kell az ajánlatot érvénytelennek tekinteni. Így az 52. § (2) bekezdés d) pont szerint érvénytelen az az ajánlat, mely nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (1) bekezdése rögzíti, hogy kik azok az ajánlattevők, akiket az ajánlatkérőnek ki kell zárni az eljárásból. Ugyancsak az 53. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja ezeket az esetköröket, mely szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;
c) hamis adatot szolgáltatott.
Mind az érvénytelen ajánlatok, mind a kizárt ajánlattevők vonatkozásában a jogkövetkezmény azonos, azaz az eljárás további szakaszában már nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek az ajánlata érvénytelen, illetőleg akit kizártak az eljárásból.
A fenti jogszabályokból tehát következik, hogy az érvénytelenség az ajánlathoz kötött jogintézmény, míg a kizárás pedig az ajánlattevő személyéhez.
A Döntőbizottság mindezekre tekintettel megvizsgálta, hogy a kérelmező vonatkozásában helytálló volt-e az ajánlatkérő döntése. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 11. pontjában előírta, hogy szerezze be ajánlattevő és csatolja írásbeli nyilatkozatát, illetőleg a hatósági igazolásait a 46. § (4)–(6) bekezdés szerint.
E szerint tehát igazolnia kellett ajánlattevőnek a 46. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel, hogy 1 évnél régebben nem lejárt vám, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének eleget tett, továbbá az elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét teljesítette, kivéve, ha hitelezők az adósság későbbi időpontjában történő megfizetéséhez hozzájárultak.
A kérelmező ajánlatának 22. oldalán található az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Járulékigazgatóság által kiállított igazolás, mely szerint igazolja a hatóság, hogy kérelmezőnek, mint járulékalanynak ezen igazolás kiadásáig 1 évnél régebben lejárt járulék tartozása nincs. Ezen igazolás 2000. november 2-ig érvényes, kiállítás helye és időpontja Debrecen, 1999. november 3. volt.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlattevő köteles ugyanezen szakasz (4) bekezdésének megfelelően csatolni az (1) bekezdés b) pontja és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságának az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása.
A fenti dátumokból megállapítható, hogy az eredményhirdetés 2000. november 8-án történt, míg az igazolások érvényességének vizsgálata – ezen határnap szem előtt tartásával – kell, hogy történjen és erre figyelemmel ugyancsak néhány nappal korábban, azaz 2000. november 2-án, az igazolás érvényessége lejárt. Így jogszerűen mondta ki ajánlatkérő, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen volt.
Erre figyelemmel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének ezen részét, mely ajánlatának érvényességére vonatkozott, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasította.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban előírt egyéb követelményeknek.
Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 9. oldalán 13. pontjában "Az ajánlat érvényességének alaki kellékei" címszó alatt az alábbi megállapítást tette. Az ajánlatokat (a mellékletekkel együtt) egyenként lezárt borítékban egy eredeti és három másolati példányban kell benyújtani. Amennyiben az eredeti és a másolati példányok között bármilyen eltérés van, az eredeti példányt tartalmazó az irányadó. A borítékon kérjük feltüntetni az eredeti, és a másolati példányt.
A fenti előírás szövegkörnyezetében történő értelmezése szerint érvényességi követelmény volt, hogy lezárt borítékban egy eredeti és három másolati példány kerüljön benyújtásra, melynek nyertes ajánlattevő eleget tett. Az ajánlatkérői bontási cselekmény megkönnyítésére irányult az az ajánlatkérői kérés, hogy a borítékon feltüntetésre kerüljön az eredetiség, illetőleg a másolatiság ténye. Ily módon ez érvényességi követelményként nem értékelhető.
A nyertes ajánlattevő ajánlatának áttekintését követően Döntőbizottság megállapította, hogy nyertes ajánlattevő ajánlatának 52., 53., 54., és 55. oldalán csatolásra került a kért vállalkozási szerződés tervezete, továbbá fellelhető cégkivonata, melyben a tevékenységi körök között bejegyzésre került nyomozás biztonsági tevékenység, mint főtevékenység. Ugyancsak az ajánlatának része a Generali Providencia Biztosító Rt. által kiállított felelősségbiztosításra vonatkozó kötvény másolata, "Vagyonvédelmi Vállalkozás Felelősségbiztosítása" címmel. Továbbá mellékelte az ajánlatban a Debreceni Rendőrkapitányság 214/2-02202/0000/2000. számú, 2000. június 29-én kelt határozata, melyben a hatóság engedélyezi a Campus Véd 2000 Vagyonvédelmi Kft. személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzését.
A Döntőbizottság – álláspontja szerint – nem lépheti túl hatáskörét és nem vizsgálhatja azt meg, hogy az illetékes rendőrhatóság jogosult volt-e a nyertes ajánlattevő tárgybani tevékenység folytatására vonatkozó hatósági engedélyt kiadni. A nyomozó hatóság határozatának jogszerűségét sem vizsgálhatja, nevezetesen, hogy az engedély megadását megelőzően állt-e fenn összeférhetetlenség, avagy sem. A meglévő hatósági engedélyre figyelemmel a Cégbíróság is bejegyezte nyertes ajánlattevőt, így nem válhat kétségessé a cégjegyzékben feltüntetett tevékenység folytatása. Az 1998. évi IV. Törvény, mely a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szól, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 24/1998. (VI. 9.) BM rendelet is azt rögzíti, hogy engedélyt beszerezni az illetékes rendőrkapitányságtól kell. Ennek beszerzése nyertes ajánlattevő vonatkozásában megtörtént.
Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérői felhívásnak és dokumentációnak megfelelően adta be nyertes ajánlattevő az ajánlatát. Rámutat Döntőbizottság, hogy nem volt ajánlatkérő részéről előírás a kamarai tagság meglétének megkövetelése. A Döntőbizottság az eljárás ezen szakaszában már nem tehette vizsgálata tárgyává, hogy jogszabályi követelmény-e a kamarai tagság megléte a közbeszerzés tárgyának szerződésszerű teljesítése során, hiszen ezt a kérdést a jogvesztő határidőn belül egyik ajánlattevő sem sérelmezte, így a jogorvoslati eljárás jelen szakaszában tényként kellett megállapítani, hogy ezen követelmény nem volt része az ajánlati felhívásnak. A fentebb kifejtett okokra figyelemmel nem lehetett érvénytelennek tekinteni nyertes ajánlattevő ajánlatát, azonban a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy más okból kellett-e érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az összeférhetetlenség fennáll-e a nyertes ajánlattevő vonatkozásában.
Az iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlattevő ügyvezetője ugyanaz a személy, mint aki az ajánlatkérő Szolgáltatási Osztályának vezetője. Maga az Osztály munkatársa részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában, hiszen ezen Osztálynak többek között feladata az intézmény területén az őrzés-védelem megszervezése is.
Ezen osztály vezetőjének felettese is részt vett az eljárás előkészítésében, lebonyolításában és a bíráló bizottságban.
A becsatolt iratokból, illetőleg a meghallgatott tanúk vallomásából megállapítható az is, hogy közvetlenül a nevezett személy a közbeszerzési eljárás előkészítésében és folyamatában személy szerint nem vett részt, azonban az általa vezetett osztály munkatársa, azaz a nevezett személy közvetlen beosztottja részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, lebonyolításában. A Kbt. 31. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek megalkotásának célja a közbeszerzési eljárás tisztaságának megteremtése volt.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.
A fenti törvényi rendelkezésre figyelemmel az összeférhetetlenség tételes szabályai megsértésének megállapítása kétséges, hiszen az egy aktív közreműködést feltételez. A Döntőbizottság rámutat azonban arra, hogy a Közbeszerzési törvény alapelvei áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét.
A Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdése a közbeszerzési eljárás alapelveit rögzíti. Ennek alapján ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és a nyilvánosságot. Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Jelen közbeszerzési eljárásban a fent vázolt tényekre figyelemmel, olyan helyzet állt elő, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlata elkészítésekor lényegesen több információval rendelkezhetett, hiszen már a közbeszerzési eljárást megelőzően ismertté váltak számára egyrészt a teljesítés helyei, azoknak a műszaki ismérvei, illetőleg az ajánlatkérőnek azok a kívánalmai, amelyeket ugyan az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmaz, de ezekre tekintettel az ajánlatok előnyösebbé tehetőek. Továbbá az ajánlatkérő beszerzési szándékával is tisztában volt, hiszen ismerhette ily módon azt az igényt, hogy beszerzési szándéka keletkezik rövidesen az ajánlatkérőnek. Ismeretei lényegesen korábbiak voltak mint a versenytársaké, akik az eljárásban részt vettek, így az ajánlatának elkészítésekor is előnyösebb helyzetben volt, mint az eljárás többi résztvevője, így ebben a közbeszerzési eljárásban az alapelvek sérelme nélkül nem vehetett volna részt. A közbeszerzési eljárás alapelveinek érvényesülését, a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget nem biztosította ajánlatkérő a lefolytatott közbeszerzési eljárás során és olyan ajánlattevő ajánlatát befogadta, amely nem vehetett volna részt a közbeszerzési eljárásban.
Így a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen, hiszen olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásba részt venni. A korábban hivatkozott Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az ajánlatkérő nem észlelte eljárása során, hogy olyan ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát, aki a fentebb kifejtett ok miatt nem lett volna jogosult részt venni, hanem ajánlatát érdemben elbírálta.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek és megadott elbírálási szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Tekintettel azonban arra, hogy az érvénytelen ajánlat az összehasonlításra nem alkalmas, ily módon nem is hozhatta meg ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint jogszerűen döntését. A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglalt jogsértés megtörténtét megállapította, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki. A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság szem előtt tartotta a Kbt. 88. § (4) bekezdését és a rendelkező részben rögzített mértékű bírságot tartotta arányban állónak az elkövetett jogsértés súlyával.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 19.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
