FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (1248)
13.K.33.829/2000/5.
A Fővárosi Bíróság a dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Guttenberg u. 3. mfsz. 3.) által képviselt TECHNOTIP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (6726 Szeged, Tambura u. 14.) felperesnek a dr. Kozmáné dr. Gocs Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.66/2000., 82/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében – amely perben az alperes pernyertessége érdekében a dr. Talabér Attila jogtanácsos által képviselt Budapesti Közlekedési Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15.) beavatkozott – meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek és a beavatkozónak 4000 (négyezer) – 4000 (négyezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A Budapesti Közlekedési Rt. mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1999. november 17-én megjelent 46. számában ajánlati felhívást tett közzé az általa üzemeltetett járművekhez öt témacsoport szerinti, összesen 81 800 db (±10%) különféle szén- és bronzkefék beszerzése tárgyában szállítási keretszerződés megkötésére. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő 1999. december 8-án megjelent 49. számában a szállítási keretszerződés időtartama és az ajánlattételi határidő tekintetében módosította.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körét. A 11. b) pont rögzítette, hogy alkalmatlannak minősül az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az előző három évben ezen eljárás tárgyához hasonló volumenű referenciával.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja értelmében az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül elfogadásra, amelynek során 1–10 ponttal értékelendő részszempontok – súlyuktól függő sorrendben – a következők: beszerzési ár (súlyszáma 70), a megajánlott termékek minőségi paraméterei és garanciája (súlyszáma 20), a lehívástól számított minél rövidebb szállítási időtartam (súlyszáma 5), és az ajánlatkérő által a kötelezően előírt feltételeken felül megajánlott kedvezmények (súlyszáma 5).
Az ajánlati felhívás 14. pontja lehetővé tette többváltozatú ajánlat tételét a ±10%-os mennyiség függvényében.
Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban jelölte meg részletesen a termékek műszaki paramétereit, illetve az I–V. témacsoportban részletezte és pontosította fajtánként a mennyiségeket. Az I. témacsoportba "Villamos járművekhez szén- és bronzkefék", a II. témacsoportba "Metró járművekhez szénkefék", a III. témacsoportba "HÉV járművekhez szén- és bronzkefék", a IV. témacsoportba "Troli járművekhez szénkefék", az V. témacsoportba "Troli áramszedő csúszószén" megnevezésű termékek tartoztak.
Az ajánlati dokumentáció III/1. pontja alapján az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kellett azokat az okiratokat, amelyek bizonyítják, hogy jogosult az ajánlattételre és teljesíteni tudja a dokumentációban és – az ajánlat elfogadása esetén – a szerződésben foglaltakat. A III/5. pont szerint az ajánlattevő köteles ajánlatához megfelelő referenciát bemutatni, és e körben az ajánlatkérő csak az ajánlathoz csatolt referencialeveleket – idegen nyelvűeket hiteles magyar fordításban – vesz figyelembe.
A módosított ajánlattételi határidőben a Morgan Hungary Kft., a Schunk Wien Kft. képviseletében a Grafit Kft., a Carbosint Kft., a Ruszy Kft., a Carbone Lorraine Kft., a Movill Kft. és a felperes nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő az eljárást az I–IV. résztémacsoportokra eredményesnek nyilvánította. Az V. témacsoportra a beérkezett ajánlatok közül a Morgan Kft., a felperes és a Carbone Lorraine Hungária Kft. ajánlatát többváltozatúnak, ezért érvénytelennek, a Movill Kft. és a Schunk Kft. ajánlatát érvényesnek minősítette, de a Kbt. 60. § d) pontja alapján az eljárást e résztémacsoport vonatkozásában eredménytelennek nyilvánította. A Carbone Kft. és a Ruszy Kft. ajánlatát teljes egészében, míg a Morgan Hungary Kft., a Schunk Kft. és a felperes ajánlatát az V. témacsoportra vonatkozó részajánlat tekintetében azért tartotta érvénytelennek, mert megállapítása szerint azok többváltozatúak voltak. A felperes ajánlatával kapcsolatban az ajánlatkérő megállapította, hogy a felperes ajánlata megfelel az I–IV. témacsoportoknak, de nem felel meg az V. témacsoportnak, mert ajánlata minőségileg többváltozatú. Megállapította továbbá, hogy a felperes referenciája nem elégséges, 1999-ben csak kb. 1200 db szénkefét szállított, ezért referenciája nem felel meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglaltaknak, így az ajánlata érvénytelen.
Az ajánlatkérő 2000. február 29-én az I., II. és a III. témacsoportra a Movill Kft. ajánlatát, a IV. témacsoportra a Carbosint Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Az V. témacsoport vonatkozásában a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította, megállapítva azt, hogy az arra tett ajánlatok részben érvénytelenek voltak, részben pedig nem feleltek meg az ajánlatkérőnek.
Az ajánlatkérő a szállítási keretszerződéseket 2000. március 20-án a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőkkel megkötötte.
A Morgan Hungary Kft. és a felperes jogorvoslati kérelmet nyújtottak be az alpereshez.
A Morgan Hungary Kft. a jogorvoslati kérelmét azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő által érvényesnek nyilvánított ajánlatok – köztük a Movill Kft. ajánlata is – nem a kiírásnak megfelelő anyagminőséget tartalmazták, és referenciáik sem feleltek meg a követelményeknek. Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlatkérő által BKVSZ szabványként megjelölt rajzok a Morgan cégtől korábban beszerzett rajzok másolatai, és az ajánlatkérő pontozása nem volt objektív, ezen túlmenően az V. témacsoportra vonatkozó döntése sem volt helytálló.
A felperes a jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy az ajánlatkérő 2000. február 29-én kelt összegzése szerint ajánlata megfelelt az I–IV. témacsoportokban, de nem felelt meg az V. témacsoportban, mert ajánlata minőségileg többváltozatú. Ezzel szemben előadta, hogy az általa megajánlott troli áramszedő csúszószén változatok között nem minőségi különbség volt, hanem alkalmazhatósági különbség, hiszen az egyes változatok a téli, illetve a nyári felhasználás során alkalmazhatók. Az ajánlatkérőnek a nem elégséges referencia vonatkozásában tett megállapítását szintén vitatta, mivel évek óta használják az általuk forgalmazott, de az Elektrokarbon Topol'cani Rt. által gyártott szénkeféket Prágában, Kassán, Pozsonyban és Szegeden is. Hivatkozott arra, hogy ők készletező szállítók, így az ő vonatkozásukban annak van jelentősége, hogy mennyire megbízható szállítók, a termék minőségének biztosítékául a gyártó cég szolgál. Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott pontozás nem volt megalapozott, különösen a minőségi paraméterek és azok garanciája vonatkozásában, hiszen az ajánlattevők többsége olyan nagy tapasztalattal rendelkező gyártó cég, amelyek termékeinek minősége vonatkozásában nagy eltérés nem valószínűsíthető. Álláspontja szerint amennyiben ajánlatukat az ajánlatkérő értékelte volna, ők kerülnek ki nyertesnek, mivel ajánlatuk az I–III. témacsoport vonatkozásában a legtöbb értékelési szempont szerint kedvezőbb a nyertes Movill Kft. ajánlatánál.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás értékelésről készített összegzését 2000. március 29-én módosította az V. résztémacsoportra érkezett ajánlatok értékelése tekintetében. Eszerint az ajánlatok közül a Movill Kft., a Morgan Kft., a felperes, valamint a Carbone Kft. ajánlata a résztémacsoportra többváltozatú, ezért az ajánlatok érvénytelenek. A felperes ajánlatát nemcsak az V., hanem az I–IV. témacsoportokra vonatkozóan is érvénytelennek minősítette azzal az indokkal, hogy mind az öt résztémacsoportra többváltozatú ajánlatot tett.
Az alperes a 2000. április 25-én kelt – és 2000. május 4-én kijavított – D/66/22/2000., D.82/13/2000. számú határozatában a jogorvoslati kérelmeknek részben helyt adott. Ennek megfelelően megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 53. § (2) bekezdésben foglaltakat, valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 4 000 000 Ft, a döntésért felelős Szentgyörgyi Tamás gazdasági vezérigazgató-helyettest 100 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Ezen túl az ajánlatkérőt kötelezte arra, hogy a kérelmezők részére külön-külön fizessen meg 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
Az alperes a határozatának indokolásában megállapította, hogy a Carbone Lorrainne Kft. és a Ruszy Kft. és a Schunk Kft. ajánlata – hiányosságuk folytán – érvénytelen volt. Az V. témacsoportra tett részajánlatokkal kapcsolatban rámutatott arra, hogy azok nem a felhívásban meghatározott mennyiségi, hanem ettől eltérő ajánlati változatokat is tartalmaztak, így a felperes téli-nyári típust és kétféle méretet ajánlott. Az I–IV. témacsoportra vonatkozóan benyújtott felperesi ajánlattal kapcsolatban azt állapította meg, hogy a felperes ajánlata egyváltozatú volt, ellentétben az ajánlatkérői állásponttal. Az alperes összegzése szerint az ajánlatkérő az I–III. témacsoport vonatkozásában érvénytelen ajánlatokat bírált el, illetve érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek. A IV. résztémacsoport vonatkozásában az ajánlatkérői döntést helyesnek, az V. résztémacsoportra tett részajánlatokat pedig az ajánlatkérővel egyezően érvénytelennek találta. A felperes ajánlatával kapcsolatban a határozat indokolása rögzítette, hogy a felperes ajánlatához csatolt, a szlovák gyártónak írt cseh és szlovák közlekedési vállalatok leveleivel igazolt referenciák a metró és villamos járművekre vonatkozó előző három év szállítási mennyiségeit nem tartalmazta, továbbá nem igazolt referenciát a HÉV- és trolibusz járművek motorszeneire vonatkozóan, ezért az I–IV. témacsoportra vonatkozó ajánlata is érvénytelen volt.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a döntésének 2000. március 28-i helyesbítésében már nem hivatkozott a referenciák hiányára, ezzel szemben az alperes határozata azt tartalmazza, hogy ajánlata az I–IV. témacsoportokra vonatkozóan is érvénytelen volt a nem megfelelő referenciák miatt. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy véleménye szerint amennyiben a gyártó és a szállító nem azonosak, akkor külön kell választani a termék minőségére vonatkozóan megkért, illetve a szállítóra vonatkozó referenciákat. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő a kért referenciák vonatkozásában nem igényelt sem darabszám-, sem értékfeltüntetést, de az eljárásban beszerezni kért volumennel csak az ajánlatkérő eddigi beszállítója, a Morgan Hungary Kft. rendelkezett. Erre figyelemmel ilyen jellegű referenciára vonatkozó igény esetén az ajánlatkérő megsértette volna az ajánlattevők esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvet. Előadta továbbá, hogy szóbeli megkeresésükre azt a választ kapták az ajánlatkérőtől, hogy a mennyiségi volumen szempontjából a gyártó referenciáit veszik figyelembe, mivel jelen esetben az ajánlattevő készletező szállító. A gyártó referenciái egyértelműen eleget tettek az ajánlatkérő igényeinek, hiszen egy prágai, egy kassai közlekedési vállalat egyértelműen olyan volumenben használ szénkeféket, amelyek megfelelnek az ajánlatkérő felhasználásának. Minderre figyelemmel kérte ajánlatának az I–IV. témacsoportokra vonatkozóan érvényessé nyilvánítását, valamint a nyertes ajánlattevők és az ajánlatkérő között létrejött szerződések semmisségének a megállapítását, és az érvénytelen szerződésnek a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítását. A határozattal kiszabott bírság mértékét nem kifogásolta.
Az alperes – fenntartva a határozatában foglalt álláspontját – a keresetek elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban alkalmatlannak minősítette azt az ajánlattevőt, aki nem rendelkezik az előző három évben ezen eljárás tárgyához hasonló volumenű referenciával, és azt is előírta, hogy a referenciák csak az ajánlathoz csatolt referencialevelekkel igazolhatók. Utalt arra is, hogy a megkötött szerződés semmisségének megállapítására a bíróságnak közigazgatási perben nincs hatásköre.
A perben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó ajánlatkérő szintén a kereset elutasítását indítványozta. Előadta, hogy az alperes határozatával szemben nem éltek jogorvoslattal, azt tudomásul vették.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek és a beavatkozó nyilatkozatai, valamint a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A kereseti kérelem kapcsán a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes megsértette-e a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 53. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A bíróság rámutat arra, hogy a beavatkozó az ajánlati felhívásának 11. b) pontjában egyértelműen rögzítette, hogy alkalmatlannak minősül az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az előző három évben ezen eljárás tárgyához hasonló volumenű referenciával. E feltétel teljesítésének hiányát a felperes saját maga is elismerte, jóllehet a beavatkozó által igényelt volumen vizsgálatát a gyártó tekintetében látta indokoltnak.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A bíróság megállapította, hogy a felperes az ajánlati felhívás 11. b) pontjában előírt referenciával nem rendelkezett, ajánlata érvénytelennek minősült.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek – a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel – a Movill Kft. ajánlatát az I–III. témacsoportok tekintetében érvénytelennek kellett volna nyilvánítania, ehelyett mint a legelőnyösebb ajánlatot tevőt nyertesnek hirdette, megsértve ezzel a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat. A IV. témacsoportban nyertesnek kihirdetett Carbosint Kft. ajánlatát az I–III. témacsoportok vonatkozásában is érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, ehelyett azt az ajánlatkérő a Kbt. 53. § (2) bekezdését megsértve elbírálta.
A kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata mind ténybeli, mind jogi megalapozottsága folytán az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt.
A bíróság tájékoztatja a felperest, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti igényét külön polgári perben – nem közigazgatási perben – érvényesítheti.
Fentiekre figyelemmel a bíróság a keresetet elutasította, és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperest az alperes és a beavatkozó költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2000. november 22.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.
bíró