KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1254)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.683/10/2000.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás Ócsa Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban, melynek tárgya Ócsa Nagyközség Önkormányzata (2384 Ócsa, Bajcsy Zs. u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "szennyvízcsatorna-hálózat építésének (úgynevezett kimaradt részek) megvalósítása fővállalkozási szerződés keretében", a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésének második fordulatára tekintettel a 70. § (2) bekezdés a) és b) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft (azaz kettőmillió forint) összegű bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:
Ócsa Nagyközség, Inárcs és Felsőpakony Községi Önkormányzatok, mint a társult települések (nevében eljáró Felsőpakony Önkormányzata) 1996. november 19-én fővállalkozói szerződést kötöttek az M+Á Épületgépészeti és Közműépítő Kft.-vel, a települések közös szennyvíztisztító telepe, belterületi vákuumos csatornahálózata és kapcsolódó létesítményei kivitelezésére.
A szerződés szerint a befejezési határidők a következők voltak településenként:
– Felsőpakony Önkormányzatánál 1997. augusztus 31.
– Inárcs Község Önkormányzatánál 1997. szeptember 30.
– Ócsa Nagyközség Önkormányzatánál 1998. augusztus 31.
– a tisztítótelep esetében 1997. december 31.
Felsőpakony és Inárcs települések szennyvízelvezető rendszere 1997. október 22-re el is készült, műszaki átvétele és a próbaüzem kezdete is ezen időponthoz kötődik.
Ócsa Nagyközség tekintetében a fővállalkozói szerződést 1997. november 27-én a felek módosították. A módosított befejezési határidő Ócsa Nagyközség vonatkozásában 1999. november 30., a módosított ár bruttó 816 365 723 Ft volt.
Ócsa Nagyközség Önkormányzata 2000. december 11-én a Kbt. 71/B. § (2) bekezdése alapján megküldte a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívását a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének. Az ajánlati felhívás kísérőlevelében arra hivatkozott, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatása vált szükségessé a korábbi szennyvízcsatorna-hálózat beruházásából kimaradt részek megvalósítására, ezért az ajánlati felhívásból is megállapíthatóan a korábbi közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjét, azaz az M+A Épületgépészeti és Közműépítő Kft.-t hívta meg a tárgyalásos eljárásra.
A kiegészítő építési beruházási munkák értékét 211 847 000 Ft + áfára becsüli, ami nem éri el az eredetileg megkötött szerződéses ár (599 591 778 Ft + áfa) 50%-át.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke 2000. december 22-én a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján kezdeményezte a jogorvoslati eljárás lefolytatását, mert álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás jogalapjaként meghatározott 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjai, mint a megindítás feltételei nem állapíthatóak meg egyértelműen a rendelkezésére bocsátott iratokból. Mindezekre tekintettel megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése. Indítványozta az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát is. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontját 2000. december 11-ében jelölte meg, amikor is az ajánlati felhívást részére megküldte az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban megküldte érdemi észrevételét, amelyben hivatkozott arra, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás keretében megkötött szerződés teljesítésekor maradtak a község teljes közigazgatási területén belül olyan részek, amelyek a csatornahálózattal el nem látott ingatlanok voltak, ezért szükséges volt kiegészítő építési beruházás lefolytatása, és az eredeti vízjogi létesítési engedélyben és tervben a megállapított munkamennyiségek nem fedték le teljes egészében a község illetékességi területén levő csatornahálózatot.
További gondot jelentett az, hogy az I. ütemben megvalósult csatornaszakaszok önállóan üzembe nem helyezhető részeket is tartalmaztak, mert a gyűjtőrendszer vákuumos törzshálózat elegendő mértékben megépült, de a hozzátartozó gravitációs gyűjtőhálózat nem épült ki, ezért nem lehetett egyes ingatlanokat bekötni a hálózatba. Ezért vált szükségessé a kiegészítő építési beruházási munka elvégzése, amelyre a korábbi közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjét.
Bejelentette továbbá, hogy az M+A Kft.-vel a fővállalkozói szerződést 2001. január 2-án megkötötte.
A Döntőbizottság a beküldött iratok, dokumentumok alapján megállapította, hogy a korábbi fővállalkozói szerződés szerint a jelen közbeszerzési eljárás indításakor, azaz 2000. december 8-án az eredeti szerződés határideje már több mint egy évvel lejárt. Ajánlatkérő nem hivatkozott arra, hogy a szerződést a teljesítési határidőre tekintettel ismételten módosították volna. A Döntőbizottság rendelkezésére bocsátott szerződések alapján a teljesítésnek nem volt feltétele a csatornahálózat bővítése. Nem megalapozott tehát az ajánlatkérő azon indoka, hogy olyan kiegészítő építési beruházási munkákról van szó, ami az eredeti szerződés teljesítésének a feltétele.
A Döntőbizottság ugyanezt a következtetést vonta le a kiegészítő építési beruházás hatósági engedélyezése céljából készült dokumentációból is. Ezen dokumentáció 1.00 és 1.50 pontjai alapján új beszerzési igények felmerülése miatt a korábbi szerződés szerinti létesítmény bővítéséről van szó, vagyis hálózatbővítésről, amely a község egyes részeire terjed ki, olyan területekre (utcákra), amelyeket az eddigi csatornaépítés nem érintett. A hálózatbővítés részben a már megépült vákuumos rendszer, részben gravitációs rendszer építésével történik. A műszaki leírás alapján a vákuumos rendszer különösebb technológiai nehézség nélkül bővíthető, tehát új területek csatolhatóak a meglévő hálózati rendszerbe. Egy települési csatornahálózat bővítésének igénye – és ezzel új beszerzési szándék – a jövőben is bármikor felmerülhet, hiszen a település fejlődésével együtt jár a közműhálózatok bővítése. Ily módon a csatornahálózat-bővítés nem tekinthető előre nem látható körülménynek sem.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által megállapított jogalap a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján nem áll fenn, mert a jelen beszerzés tárgyának megvalósítására nem az eredeti szerződés teljesítésének feltétele alapján, hanem új beszerzési szándékból eredően került sor. E mellett a beszerzés tervezett értéke a korábbi szerződés értékének felét valóban nem éri el, azaz az a) pont szerinti feltételnek megfelelne, de a b) pont szerinti feltétel – a már kifejtett indokok alapján – nem teljesül. Összességében tehát az eljárásfajta megválasztása jogsértő volt.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívást az indítvány ellenére nem vizsgálta, mert a jogalap megválasztása jogszabálysértő volt, így ennek a vizsgálatnak nincs további relevanciája.
A Döntőbizottság Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88 (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírság összegének megállapításakor figyelemmel volt a kiegészítő építőipari beruházás becsült értékére és az elkövetett jogsértés súlyára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 16.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
