K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (1254)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.683/10/2000.
T�rgy: a K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g eln�ke �ltal kezdem�nyezett jogorvoslati elj�r�s �csa Nagyk�zs�g �nkorm�nyzata k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi
HAT�ROZAT-ot:
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g eln�ke �ltal hivatalb�l kezdem�nyezett jogorvoslati elj�r�sban, melynek t�rgya �csa Nagyk�zs�g �nkorm�nyzata (2384 �csa, Bajcsy Zs. u. 2., a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "szennyv�zcsatorna-h�l�zat �p�t�s�nek (�gynevezett kimaradt r�szek) megval�s�t�sa f�v�llalkoz�si szerz�d�s keret�ben", a D�nt�bizotts�g meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� � t�bbsz�r m�dos�tott � 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) 26. � (1) bekezd�s�nek m�sodik fordulat�ra tekintettel a 70. � (2) bekezd�s a) �s b) pontj�t, ez�rt aj�nlatk�r�vel szemben 2 000 000 Ft (azaz kett�milli� forint) �sszeg� b�rs�got szab ki.
Aj�nlatk�r� a b�rs�g �sszeg�t a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l a K�zbeszerz�sek Tan�csa MNB 10032000-01720361-00000000 sz�m� sz�ml�j�ra k�teles befizetni.
A hat�rozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra halaszt� hat�lya nincs.
INDOKOL�S
A D�nt�bizotts�g a beszerzett iratok �s a felek nyilatkozatai alapj�n a k�vetkez� t�ny�ll�st �llap�totta meg:
�csa Nagyk�zs�g, In�rcs �s Fels�pakony K�zs�gi �nkorm�nyzatok, mint a t�rsult telep�l�sek (nev�ben elj�r� Fels�pakony �nkorm�nyzata) 1996. november 19-�n f�v�llalkoz�i szerz�d�st k�t�ttek az M+� �p�letg�p�szeti �s K�zm��p�t� Kft.-vel, a telep�l�sek k�z�s szennyv�ztiszt�t� telepe, belter�leti v�kuumos csatornah�l�zata �s kapcsol�d� l�tes�tm�nyei kivitelez�s�re.
A szerz�d�s szerint a befejez�si hat�rid�k a k�vetkez�k voltak telep�l�senk�nt:
� Fels�pakony �nkorm�nyzat�n�l 1997. augusztus 31.
� In�rcs K�zs�g �nkorm�nyzat�n�l 1997. szeptember 30.
� �csa Nagyk�zs�g �nkorm�nyzat�n�l 1998. augusztus 31.
� a tiszt�t�telep eset�ben 1997. december 31.
Fels�pakony �s In�rcs telep�l�sek szennyv�zelvezet� rendszere 1997. okt�ber 22-re el is k�sz�lt, m�szaki �tv�tele �s a pr�ba�zem kezdete is ezen id�ponthoz k�t�dik.
�csa Nagyk�zs�g tekintet�ben a f�v�llalkoz�i szerz�d�st 1997. november 27-�n a felek m�dos�tott�k. A m�dos�tott befejez�si hat�rid� �csa Nagyk�zs�g vonatkoz�s�ban 1999. november 30., a m�dos�tott �r brutt� 816 365 723 Ft volt.
�csa Nagyk�zs�g �nkorm�nyzata 2000. december 11-�n a Kbt. 71/B. � (2) bekezd�se alapj�n megk�ldte a hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos elj�r�s aj�nlati felh�v�s�t a K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g eln�k�nek. Az aj�nlati felh�v�s k�s�r�level�ben arra hivatkozott, hogy a Kbt. 70. � (2) bekezd�s a) �s b) pontjai alapj�n hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�sa v�lt sz�ks�gess� a kor�bbi szennyv�zcsatorna-h�l�zat beruh�z�s�b�l kimaradt r�szek megval�s�t�s�ra, ez�rt az aj�nlati felh�v�sb�l is meg�llap�that�an a kor�bbi k�zbeszerz�si elj�r�s nyertes aj�nlattev�j�t, azaz az M+A �p�letg�p�szeti �s K�zm��p�t� Kft.-t h�vta meg a t�rgyal�sos elj�r�sra.
A kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munk�k �rt�k�t 211 847 000 Ft + �f�ra becs�li, ami nem �ri el az eredetileg megk�t�tt szerz�d�ses �r (599 591 778 Ft + �fa) 50%-�t.
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g eln�ke 2000. december 22-�n a Kbt. 79. � (5) bekezd�se alapj�n kezdem�nyezte a jogorvoslati elj�r�s lefolytat�s�t, mert �ll�spontja szerint a k�zbeszerz�si elj�r�s jogalapjak�nt meghat�rozott 70. � (2) bekezd�s a) �s b) pontjai, mint a megind�t�s felt�telei nem �llap�that�ak meg egy�rtelm�en a rendelkez�s�re bocs�tott iratokb�l. Mindezekre tekintettel megalapozottan felt�telezhet� a k�zbeszerz�si elj�r�s szab�lyainak megs�rt�se. Ind�tv�nyozta az aj�nlati felh�v�s jogszer�s�g�nek vizsg�lat�t is. A jogs�rt�sr�l t�rt�n� tudom�sszerz�s id�pontj�t 2000. december 11-�ben jel�lte meg, amikor is az aj�nlati felh�v�st r�sz�re megk�ldte az aj�nlatk�r�.
Aj�nlatk�r� a jogorvoslati elj�r�sban megk�ldte �rdemi �szrev�tel�t, amelyben hivatkozott arra, hogy a kor�bbi k�zbeszerz�si elj�r�s keret�ben megk�t�tt szerz�d�s teljes�t�sekor maradtak a k�zs�g teljes k�zigazgat�si ter�let�n bel�l olyan r�szek, amelyek a csatornah�l�zattal el nem l�tott ingatlanok voltak, ez�rt sz�ks�ges volt kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�s lefolytat�sa, �s az eredeti v�zjogi l�tes�t�si enged�lyben �s tervben a meg�llap�tott munkamennyis�gek nem fedt�k le teljes eg�sz�ben a k�zs�g illet�kess�gi ter�let�n lev� csatornah�l�zatot.
Tov�bbi gondot jelentett az, hogy az I. �temben megval�sult csatornaszakaszok �n�ll�an �zembe nem helyezhet� r�szeket is tartalmaztak, mert a gy�jt�rendszer v�kuumos t�rzsh�l�zat elegend� m�rt�kben meg�p�lt, de a hozz�tartoz� gravit�ci�s gy�jt�h�l�zat nem �p�lt ki, ez�rt nem lehetett egyes ingatlanokat bek�tni a h�l�zatba. Ez�rt v�lt sz�ks�gess� a kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munka elv�gz�se, amelyre a kor�bbi k�zbeszerz�si elj�r�s nyertes aj�nlattev�j�t.
Bejelentette tov�bb�, hogy az M+A Kft.-vel a f�v�llalkoz�i szerz�d�st 2001. janu�r 2-�n megk�t�tte.
A D�nt�bizotts�g a bek�ld�tt iratok, dokumentumok alapj�n meg�llap�totta, hogy a kor�bbi f�v�llalkoz�i szerz�d�s szerint a jelen k�zbeszerz�si elj�r�s ind�t�sakor, azaz 2000. december 8-�n az eredeti szerz�d�s hat�rideje m�r t�bb mint egy �vvel lej�rt. Aj�nlatk�r� nem hivatkozott arra, hogy a szerz�d�st a teljes�t�si hat�rid�re tekintettel ism�telten m�dos�tott�k volna. A D�nt�bizotts�g rendelkez�s�re bocs�tott szerz�d�sek alapj�n a teljes�t�snek nem volt felt�tele a csatornah�l�zat b�v�t�se. Nem megalapozott teh�t az aj�nlatk�r� azon indoka, hogy olyan kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munk�kr�l van sz�, ami az eredeti szerz�d�s teljes�t�s�nek a felt�tele.
A D�nt�bizotts�g ugyanezt a k�vetkeztet�st vonta le a kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�s hat�s�gi enged�lyez�se c�lj�b�l k�sz�lt dokument�ci�b�l is. Ezen dokument�ci� 1.00 �s 1.50 pontjai alapj�n �j beszerz�si ig�nyek felmer�l�se miatt a kor�bbi szerz�d�s szerinti l�tes�tm�ny b�v�t�s�r�l van sz�, vagyis h�l�zatb�v�t�sr�l, amely a k�zs�g egyes r�szeire terjed ki, olyan ter�letekre (utc�kra), amelyeket az eddigi csatorna�p�t�s nem �rintett. A h�l�zatb�v�t�s r�szben a m�r meg�p�lt v�kuumos rendszer, r�szben gravit�ci�s rendszer �p�t�s�vel t�rt�nik. A m�szaki le�r�s alapj�n a v�kuumos rendszer k�l�n�sebb technol�giai neh�zs�g n�lk�l b�v�thet�, teh�t �j ter�letek csatolhat�ak a megl�v� h�l�zati rendszerbe. Egy telep�l�si csatornah�l�zat b�v�t�s�nek ig�nye � �s ezzel �j beszerz�si sz�nd�k � a j�v�ben is b�rmikor felmer�lhet, hiszen a telep�l�s fejl�d�s�vel egy�tt j�r a k�zm�h�l�zatok b�v�t�se. Ily m�don a csatornah�l�zat-b�v�t�s nem tekinthet� el�re nem l�that� k�r�lm�nynek sem.
A Kbt. 26. � (1) bekezd�se szerint a k�zbeszerz�si elj�r�s ny�lt, megh�v�sos, illet�leg t�rgyal�sos elj�r�s lehet. Megh�v�sos vagy t�rgyal�sos elj�r�sra csak akkor ker�lhet sor, ha azt e t�rv�ny megengedi.
A Kbt. 70. � (2) bekezd�s szerint az aj�nlatk�r� t�rgyal�sos elj�r�st alkalmazhat �p�t�si beruh�z�s, illet�leg szolg�ltat�s megrendel�se eset�n, ha el�re nem l�that� k�r�lm�nyek folyt�n az �p�t�si beruh�z�s, illetve a szolg�ltat�s teljes�t�s�hez az eredeti szerz�d�sben nem szerepl� kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munk�nak, illetve szolg�ltat�snak a kor�bbi nyertes aj�nlattev�vel val� elv�gz�se v�lt sz�ks�gess�, felt�ve, hogy
a) a kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munka, illetve szolg�ltat�s �rt�ke nem haladja meg a kor�bbi k�zbeszerz�s �rt�k�nek �tven sz�zal�k�t, �s
b) a kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munk�t, illetve szolg�ltat�st ar�nytalan neh�zs�g n�lk�l nem lehet m�szakilag vagy gazdas�gilag elv�lasztani a kor�bban k�t�tt szerz�d�st�l.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� �ltal meg�llap�tott jogalap a Kbt. 70. � (2) bekezd�s a) �s b) pontja alapj�n nem �ll fenn, mert a jelen beszerz�s t�rgy�nak megval�s�t�s�ra nem az eredeti szerz�d�s teljes�t�s�nek felt�tele alapj�n, hanem �j beszerz�si sz�nd�kb�l ered�en ker�lt sor. E mellett a beszerz�s tervezett �rt�ke a kor�bbi szerz�d�s �rt�k�nek fel�t val�ban nem �ri el, azaz az a) pont szerinti felt�telnek megfelelne, de a b) pont szerinti felt�tel � a m�r kifejtett indokok alapj�n � nem teljes�l. �sszess�g�ben teh�t az elj�r�sfajta megv�laszt�sa jogs�rt� volt.
A D�nt�bizotts�g az aj�nlati felh�v�st az ind�tv�ny ellen�re nem vizsg�lta, mert a jogalap megv�laszt�sa jogszab�lys�rt� volt, �gy ennek a vizsg�latnak nincs tov�bbi relevanci�ja.
A D�nt�bizotts�g Kbt. 76. � (1) bekezd�s�ben el��rt hat�sk�r�n�l fogva a Kbt. 88 (1) bekezd�s d) �s f) pontja szerinti jogk�vetkezm�nyt alkalmazta.
A b�rs�g �sszeg�nek meg�llap�t�sakor figyelemmel volt a kieg�sz�t� �p�t�ipari beruh�z�s becs�lt �rt�k�re �s az elk�vetett jogs�rt�s s�ly�ra.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.
Budapest, 2001. janu�r 16.
Dr. Eke Pek�cs Tibor s. k., Kalm�rn� Di�sy Ildik� s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos
F�bi�n P�ter s. k.,
k�zbeszerz�si biztos