KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1260)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.690/17/2000.
Tárgy: A TESZT Kft. jogorvoslati kérelme Csongrád Megyei Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TESZT Kft. (5700 Gyula, Hétvezér u. 8., továbbiakban kérelmező) Csongrád Megyei Önkormányzat (6741 Szeged, Rákóczi tér 1., képv.: SZÁMIT Szövetkezet 1025 Budapest, Törökvész u. 95–97., a továbbiakban: ajánlatkérő) "műszaki ellenőrzés végzése a Csongrád Megyei Önkormányzat Területi Kórháza, Szentes, új diagnosztikai és sürgősségi tömb címzett támogatásból történő megvalósítása során" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 44. § (5) bekezdését, a nevében eljáró SZÁMIT Szövetkezet megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését, ezért jogkövetkezményként ajánlatkérő közbeszerzési eljárásban hozott valamennyi döntését az ajánlati felhívásig visszamenőleg megsemmisíti, az ajánlatkérő nevében eljáró SZÁMIT Szövetkezettel szemben pedig 1 000 000 Ft bírságot szab ki.
Ezt meghaladóan kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérő nevében eljáró SZÁMIT Szövetkezetet, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000–01720361–00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívása 2000. december 6. napján került közzétételre a Közbeszerzési Értesítő (KÉ.) 49. számában.
A beszerzés tárgya műszaki ellenőrzés végzése volt az ajánlatkérő területi kórházának új diagnosztikai és sürgősségi tömb építési beruházása megvalósítása során.
Az ajánlati felhívás 5. c) pontjában a dokumentáció megvásárlásának feltételeiként az alábbiak kerültek meghatározásra:
A dokumentáció megrendelhető levélben, telefaxon és személyesen, A dokumentáció ára: 30 000 Ft + áfa =37 500 Ft, átvehető személyesen munkanapokon, vagy postai úton. Ellenértéke kifizethető készpénzben vagy átutalással a SZÁMIT Szövetkezet KHB 10402166-21611832 bankszámlájára.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények között a 3. francia bekezdésben ajánlatkérő előírta, hogy csatolni kell
– Azoknak a szakembereknek a megnevezése és az 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet alapján képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.
A felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő pedig a fent részletezett tényekkel összefüggésben az ajánlattevők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai körében előírta a 2. és 3. francia bekezdésben, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére ajánlattevő,
– Ha ajánlattevő által bevonni kívánt legalább egy szakember nem rendelkezik az 51/2000. (VIII. 9.) rendelet szerinti felelős műszaki vezető besorolással, vagy ennek megfelelő mérnökkamarai igazolással, a bevonni kívánt szakembernek legalább egy éve ajánlattevő alkalmazásában vagy vele egyéb jogviszonyban kell állnia.
– Ha a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek közül legalább 1-1 fő nem rendelkezik az 51/2000. (VIII. 9.) rendelet szerinti építész, gépész és villamos besorolással, vagy ennek megfelelő mérnökkamarai igazolással, és nem állnak legalább egy éve ajánlattevő alkalmazásában vagy vele egyéb jogviszonyban.
Ajánlatkérő dokumentációt készített, mely az ajánlati felhívás közzétételének napjától, 2000. december 6-tól átvehető, illetve megkérhető volt. A dokumentáció részletesen tartalmazta a beszerzés tárgyára vonatkozó ajánlattevővel szemben elvárt feladatok felsorolását.
Kérelmező 2000. december 27. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte ajánlatkérő ajánlati felhívása 11. a) és b) pontjában előírt feltételeket. Álláspontja szerint a felhívás ezen pontjai sértik a Kbt. 44. § (5) bekezdését, mivel azok a beszerzés tényleges teljesítésével nem állnak arányban. Hivatkozik az építési ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletre, amelyhez szerinte az alkalmasság elbírálását kötnie kellett volna ajánlatkérőnek a jelen beszerzés tárgyára tekintettel.
A felhívásban megjelölt jogszabály a felelős műszaki vezetői tevékenységgel összefüggő feltételeket állapítja meg. Ezen jogszabály alapján előírt követelményrendszernek való megfelelés a beszerzés tárgyát képező műszaki ellenőrzés végzéséhez nem szükséges, így annak előírása jogsértő.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmét kiegészítette és további jogsértések megállapítását is kérte a Döntőbizottságtól.
Kérelmező előadta, hogy a részletes ajánlati dokumentációt 2000. december 19. napján fax útján megrendelte ajánlatkérő nevében eljáró SZÁMIT Szövetkezettől. A dokumentáció díjának átutalását igazoló banki bizonylatot mellékelten megküldte, s kérte a dokumentáció megküldését. A faxon megküldött átutalási bizonylaton az összeg átutalásának bank általi teljesítését is igazolta.
Ajánlatkérő képviselője a dokumentációt csak jóval a megrendelés és a díj megfizetésének igazolását követően 2001. január 3. napján küldte meg részére.
Kérte annak megállapítását, hogy a fentiekkel ajánlatkérő súlyosan megsértette a Kbt. által szabályozott esélyegyenlőség alapelvét.
Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlati dokumentáció szerint ajánlatkérő beszerzése a műszaki ellenőrzésen túl a legfontosabb lebonyolítói feladatok végzésére is kiterjed, továbbá sérelmezi, hogy ajánlatkérő a lebonyolítói feladatok végzésére vonatkozóan korábban nem folytatott le közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével kötött szerződést a SZÁMIT Szövetkezettel.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, és marasztalja az eljárási díjban és az eljárással felmerült költségekben.
Ajánlatkérő érdemi észrevételeiben az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte az alábbi indokokkal:
A felhívás 11. a) és b) pontjára vonatkozó kérelmezői kifogás alaptalan, mivel ajánlatkérő a beszerzés tárgyával összefüggő és annak nagyságrendjével arányban álló alkalmatlansági szempontokat írt elő. A műszaki ellenőrzéséhez álláspontja szerint 1–1 fő építész, gépész és villamos műszaki ellenőrre és ezek tevékenységét összefogó vezető műszaki ellenőrre van szükség. Ajánlattevőt a 158/1997 (IX. 26.) kormányrendelet szerint a műszaki ellenőri névjegyzékbe kell felvenni, ajánlatkérő pedig éppen ennek igazolását kérte meg ajánlattevőktől.
A külön szakági műszaki ellenőrök tevékenységét indokolja a beszerzés nagyságrendje.
A dokumentáció megküldésével kapcsolatos kifogás szerinte szintén alaptalan. Előadta, hogy az átutalással történő fizetés esetén a dokumentációt csak abban az esetben állt módjában postázni, ha az összeg átutalásának ténye a bankszámlakivonaton igazolásra kerül, erre a dokumentáció faxon történő megrendelésekor kérelmező figyelmét felhívták, s kérték, ha gyorsan akar hozzájutni a dokumentációhoz, személyesen jöjjön érte. A kérelmező átutalásáról 2001. január 2. napján kézhez vett bankszámlakivonatból értesült, így csak azt követően postázta a dokumentációt a kérelmező részére.
Alaptalan továbbá kérelmező azon állítása, hogy a műszaki ellenőrzésen túl ajánlatkérő lebonyolítói feladatok ellátását is előírta. A dokumentáció mellékletét képező szerződéstervezet alapján ajánlattevők maguk határozhatták meg és ajánlhatták meg, milyen körű tevékenység ellátására vállalkoznának.
A szerződéstervezetben megadott, ellátandó feladatok kérelmező általi felosztása műszaki ellenőri és lebonyolítási feladatokra nem helytálló, semmilyen jogszabály nem tiltja az egyes feladatok műszaki ellenőr általi végzését. Ajánlatkérő a szélesebb körű feladatvállalást az értékelés során többletponttal értékeli.
Elkésett és alaptalan kérelmező hivatkozása a közbeszerzési eljárás mellőzésére vonatkozóan is. Az ajánlatkérővel megkötött megbízási szerződés a lebonyolítói feladatok ellátására szól a műszaki ellenőrzés nélkül. A feladat ellátása nem éri el a szolgáltatások esetében a törvény által előírt értékhatárt a szerződés időtartama alatt egyetlenegy évben sem, sőt még összesen sem, így közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége nem állt fenn. Egyebekben pedig kérelmező a jogorvoslati kérelemmel túllépte a 90 napos jogvesztő határidőt, így erre vonatkozó kérelme elkésett.
Thermál – BER Kft. egyéb érdekelt érdemi észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint is jogsértőek ajánlatkérő felhívásának 11. a), b) pontjában foglalt feltételek, hiszen azon feltételek műszaki ellenőrök számára teljesíthetetlenek. Előadta továbbá, hogy a dokumentációt 2000. december 8. napján fax útján rendelte meg, a banki átutalás megküldésével, s a SZÁMIT Szövetkezet ez alapján még aznap postázta részükre a dokumentációt.
A Döntőbizottság 2000. január 17. napján meghozott határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott és az eljárás felfüggesztését rendelte el.
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint.
Kérelmező a beszerzés tárgyában a lebonyolítói feladatok tekintetében a közbeszerzési eljárás mellőzésre vonatkozó kérelme elkésett:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja szerint a (7) bekezdése szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A lebonyolítói feladatok elvégzésére ajánlatkérő és a SZÁMIT Szövetkezet között a megbízási szerződés 2000. május 29. napján jött létre. Kérelmező e körben 2001. január 15. napján előterjesztett kérelem kiegészítésével a 90 napos objektív határidőt is elmulasztotta, így kérelme e tekintetben elkésett.
A beszerzés tárgyára vonatkozóan előterjesztett kérelmezői kérelem tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy megalapozatlan az alábbiak miatt.
Ajánlatkérő döntését arra vonatkozóan, hogy a beszerzési szándéka mire irányul sem kérelmező, sem a Döntőbizottság nem bírálhatja felül.
A Kbt. 74. § (2) bekezdése meghatározza, hogy az építési beruházás céljából, e törvényben szabályozott eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződést kötő fél – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – köteles a munkát megbízott helyszíni képviselő (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni.
A műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet is csak felsorolás szintjén és nem taxatíve határozza meg a műszaki ellenőr feladatát a rendelet 2. § (3) bekezdésében.
A kormányrendelet 2. § (1) bekezdése pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az építtető az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt bízhat meg, illetőleg jogszabályban meghatározott esetekben köteles megbízni.
Miután sem a Kbt. rendelkezéseibe, sem pedig külön jogszabályok rendelkezéseibe nem ütközik ajánlatkérőnek a beszerzés tárgya körében a dokumentációban előírt részletes feladatmeghatározás, így jogsértés elkövetésére e körben nem került sor. Az iratokból megállapíthatóan ajánlatkérő a beruházás teljes lebonyolítására kötött szerződést a SZÁMIT Szövetkezettel. Nem tárgya a jogorvoslati eljárásnak annak vizsgálata, hogy a megkötött szerződés mellett is miért volt ugyanezen beszerzésre fennálló további szándéka ajánlatkérőnek, mint ahogy ajánlatkérő beszerzési szándékai célszerűségének vizsgálata sem feladata a Döntőbizottságnak.
Ezt követően a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálni, hogy az ajánlati felhívás 11. a) és b) pontjában meghatározott, kérelmező által sérelmezett alkalmatlanná minősítési szempontok a beszerzés tárgyával összefüggő szerződés tényleges teljesítéséhez szükségesek-e.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy kérelmező kérelme megalapozott.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a teljesítéshez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Az ajánlatkérő szabadságát az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények, valamint az ezzel összefüggésben meghatározott alkalmatlanná minősítés szempontjainak meghatározása körében jelentősen behatárolja az a tény, hogy a feltételek a beszerzés tárgyára korlátozva, és a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékig írható elő.
A jelen jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő beszerzési szándéka műszaki ellenőrzés végzésére irányul, amely kiegészül a dokumentáció szerint helyszíni képviselet ellátásával is.
A műszaki ellenőri tevékenység ellátásának szakmai követelményeit a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet részletesen meghatározza. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés tárgya tekintetében az ajánlattevőknek a szerződés tényleges teljesítéséhez a fent hivatkozott rendeletben részletezett szakmai képzettséggel rendelkezőnek kell lenniük.
Az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban előírt építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet a felelős műszaki vezetővel szemben támasztott követelményeket és az ellátandó feladatokat írja elő részletesen. A hivatkozott jogszabály 2. §-a az értelmező rendelkezések között a felelős műszaki vezetővel kapcsolatosan egyértelműen meghatározza a következőket "2. § 7. Felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát az Étv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel irányító személy."
Jelen beszerzésben ajánlatkérő nyilvánvalóan nem építési munkát irányító személyt keres, hiszen ilyen személlyel a majdani kivitelezőnek kell rendelkeznie. A jogszabály ki is zárja, hogy a két tevékenységet ugyanazon személy lássa el.
A fent hivatkozott jogszabályok egyértelművé teszik, hogy a két tevékenység nem egyezik meg, az lényegileg eltér egymástól.
Ajánlatkérő az eljárás tárgyát képező beszerzéssel műszaki ellenőri tevékenység ellátását kívánta pályáztatni, s nem felelős műszaki vezetőt keresett, így a beszerzés tárgyával nem függ össze olyan feltételek megkövetelése, amelyek egy másfajta tevékenység ellátása körében kerültek megállapításra, különösen akkor, amikor a beszerzés tárgyával kapcsolatban külön jogszabály egyértelműen meghatározza azokat a követelményeket, amellyel a műszaki ellenőri tevékenység végezhető.
Megjegyzi e körben a Döntőbizottság, hogy az ajánlati felhívás 11. b) 2. és 3. francia bekezdésében meghatározott alkalmatlanná minősítési szempontok körében nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő konkrétan milyen feltételeket követel meg ajánlattevőktől. Az 51/2000. számú rendelet ugyanis mellékletében építménytípusokhoz rendel hozzá felvételi (Névjegyzék) képesítési követelményeket, ily módon a hivatkozott jogszabály alapján tehát nem azonosítható be, hogy ajánlatkérő mit ért a felelős műszaki vezetői besorolás, az építész, gépész, villamos besorolás fogalmak alatt.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (5) bekezdésében foglaltakkal ellentétben az ajánlati felhívásában a 11. a) és b) pontjában az előírt feltételeket nem a közbeszerzés tárgyára korlátozta és az alkalmatlanná minősítési szempontként meghatározott feltételek nem a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékben kerültek előírásra, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (5) bekezdését.
A Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett végül, hogy a dokumentációnak kérelmező rendelkezésére bocsátása körében megsértésre került-e az esélyegyenlőség alapelve.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése előírja, hogy ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők részére.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése 2. mondata pedig kimondja, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.
A fenti jogszabályhelyre tekintettel az ajánlati dokumentációval kapcsolatban az ajánlatkérő ajánlati felhívása az alábbiakat tartalmazta:
5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: SZÁMIT Szövetkezet, 1025 Bp., Törökvész u. 95/B., telefon/fax: 325-9297.
b) A dokumentáció megkérésének határideje: a dokumentáció átvehető az ajánlati felhívás közzétételének napjától kezdődően, a közzétételt követő naptól számított 36. nap, ha az nem munkanap, akkor az azt követő első munkanap 12.00 óráig.
c) A dokumentáció megrendelhető levélben, telefaxon és személyesen. A dokumentáció ára 30 000 Ft + áfa = 37 500 Ft, átvehető személyesen munkanapokon, vagy postai úton. Ellenértéke kifizethető készpénzben vagy átutalással a SZÁMIT Szövetkezet KHB 10402166–21611832 bankszámlájára.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította továbbá, hogy a dokumentáció hozzáférését, az azzal kapcsolatos postai és pénzügyi adminisztrációs feladatokat saját költségén az ajánlatkérő és a SZÁMIT Szövetkezet között létrejött megbízási szerződés alapján mint az ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezet a SZÁMIT Szövetkezet biztosítja.
Kérelmező az ajánlati felhívásnak megfelelően a dokumentáció megvásárlására vonatkozóan a fax útján történő megrendelést választotta. A megrendeléshez mellékelte a dokumentáció árának átutalását igazoló átutalási megbízást, melyen a bank a teljesítés megtörténtét is igazolta. Kérelmező megrendelését 2000. december 19. napján küldte meg faxon ajánlatkérő képviselőjéhez. Kérelmező a megrendelés során mindenben teljesítette az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket, mégis a dokumentáció 2001. január 3. napján került részére postázásra.
Egyéb érdekelt Thermál–BER Kft. észrevételében nyilatkozott, hogy a dokumentáció megrendelése körében hasonlóképpen járt el, mint kérelmező. Azonban részére a dokumentáció a fax útján való megrendelés napján postázásra került.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő képviselőjének azon érvelését, hogy a dokumentációt csak akkor állt módjában megküldeni kérelmezőnek, amikor kézhez vette a bankszámlakivonatát, amely igazolta, hogy a pénz átutalásra került.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő képviselőjének a kérelmező által csatolt, a teljesítés igazolásával ellátott banki megbízási átutalás alapján 2000. december 19. napján postai úton rendelkezésére kellett volna bocsátania a dokumentációt, miután kérelmező teljesítette az ajánlati felhívásban foglalt feltételeket. Az ajánlatkérő által hivatkozott bankszámlakivonat is alátámasztja a kérelmezői állítást, hiszen annak tanúsága szerint a dokumentáció ára még aznap, tehát 2000. december 19. napján megérkezett az ajánlatkérő képviselőjének bankszámlájára, azaz a megfizetés ekkor történt meg.
Az átutalás tényét tartalmazó bankszámlakivonat ajánlatkérői képviselő általi átvételére való hivatkozás irreleváns, hiszen a dokumentáció ára az ajánlati felhívásban foglalt feltételek szerint kérelmező által kifizetésre került 2000. december 19. napján, s a kifizetés tényét nem befolyásolja, hogy az azt tartalmazó bankszámlakivonat mikor került átvételére. Az ajánlati felhívásban sem szerepelt feltételként, hogy a banki fizetés csak akkor fogadható el, ha a bank megküldi a bankszámlakivonatot. Ajánlatkérő képviselőjének a feladata volt a pénzügyi adminisztráció biztosítása, s e körben a beérkező átutalási megbízások ellenőrzését saját szervezetén belül kellett volna megoldania, anélkül hogy ezzel az ajánlati felhívásban nem szereplő további feltételeket támaszt a dokumentáció árának bank útján történő megfizetése esetére.
A fenti magatartásával a Döntőbizottság álláspontja szerint sérült a Kbt. által megfogalmazott esélyegyenlőség elve, hiszen kérelmezőt hátrány érte abból következően, hogy élve az ajánlati felhívás biztosította banki fizetés lehetőségével, nem jutott hozzá a dokumentációhoz abban az időben, amikor a feltételnek megfelelt.
Az alapelv megsértésének megállapítása során nincs jelentősége az ajánlatkérő által hivatkozottak vizsgálatára, hogy ténylegesen keletkezett – e hátrány a kérelmezőnél, illetve, hogy kérelmezőnek még így is elég idő állt rendelkezésére, hogy ajánlatát elkészítse. Az esélyegyenlőség elvének megsértése jelen esetben a hátrány bekövetkezése nélkül is megvalósult, amikor kérelmezőnek nem áll rendelkezésre a dokumentáció az előírt feltételek teljesítésének időpontjában, míg más ajánlattevővel (Thermál–BER Kft.) szemben ilyen szigorú többletfeltételeket ajánlatkérő nem állított fel.
A Döntőbizottság a Kbt. 24. § (2) bekezdésének megsértése körében a tényállást a kérelmező nyilatkozataira, valamint az egyéb érdekelt Thermál–BER Kft. észrevételében foglaltak alapján állapította meg, miután ajánlatkérő képviselője nyilatkozata alapján a dokumentáció megküldésére vonatkozó iratok, bizonyítékok nem álltak rendelkezésére, azok postázása ajánlati szelvény és tértivevény nélkül történt.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy megsértésre került a Kbt. 24. § (2) bekezdése, s a jogsértésért az ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezet a felelős a közöttük létrejött megbízási szerződés 31. pontja alapján, így a jogkövetkezmények alkalmazására erre tekintettel került sor.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 5.
Dr. Sárkány Izolda s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt megtámadták.
