KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1391)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.687/12/2000.
Tárgy: Az Albacomp Rt., a Synergon Rt. és a Matávcom Kft. jogorvoslati kérelme a Legfőbb Ügyészség közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Albacomp Számítástechnikai Rt. (8000 Székesfehérvár, Mártírok útja 9., képviseli: dr. Trinn Gábor ügyvéd, 1052 Budapest, Váci u. 18., a továbbiakban: I. rendű kérelmező), a Synergon Informatika Rt. (2600 Vác, Zrínyi u. 41/A., a továbbiakban: II. rendű kérelmező), valamint a Matávcom Kommunikációs Rendszereket Szolgáltató Kft. (1107 Budapest, Bihari út 6., képviseli: dr. Mozsolits Beáta ügyvéd, 1137 Budapest, Pozsonyi út 53–55., a továbbiakban: III. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó u. 16., képviseli: dr. Udvaros Judit ügyvéd, 1025 Budapest, Törökvész út 77., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a büntetőjogi szakterület összesített adatállományához központi adatbázisszerver szállítása, az ügyészségi informatikai központ és országos telekommunikációs hálózat kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. október 4-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 40. számában nyílt eljárás megindítására (6553) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 3. a) pontja tartalmazta a beszerzés tárgyát és mennyiségét, megjegyezve azt is, hogy a részletes műszaki specifikációt a dokumentáció tartalmazza. A 4. pontban a teljesítés határidejeként 2001. május 31. lett megjelölve. A felhívás 5. pontja tartalmazza a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának körülményeit és feltételeit. A 9. pontban a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei között kikötötte ajánlatkérő, hogy a nyertes ajánlat szerinti műszaki teljesítések és számlázási ütemterv alapján részszámlázási lehetőséget biztosít. A sikeres próbaüzemet követően benyújtható végszámla összege a vállalkozási díj 20%-ánál kevesebb nem lehet. A 13. a) pontban jelezte ajánlatkérő, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ugyanezen pont b) alpontjában az ajánlatok értékelését meghatározó szempontokat és azok súlyozását állapította meg az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– műszaki megoldás, funkcionalitás 55
– ár 30
– fizetési feltételek 5
– a dokumentációban kért szolgáltatások minősége és a felajánlott többletszolgáltatások 10
Az egyes részszempontok értékelésekor adható pontszám alsó határa minden esetben 1 pont, felső határa minden esetben 20 pont.
A 15. a) pontja szerint az eredményhirdetés időpontja az ajánlatok felbontását követő 28. napon 14 óra, azaz 2000. december 12. A 15. b) pontban a szerződéskötés időpontját úgy határozta meg ajánlatkérő, hogy az az eredményhirdetést követő 28. napon esedékes, azaz 2001. január 9-én. A felhívás 16. pontja tartalmazta az egyéb információkat, melyek között előírta azt is ajánlatkérő, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek 1. pontja a Legfőbb Ügyészség ajánlati felhívását, 2. pontja az Ügyészség jelenlegi informatikai helyzetét és távlati elképzeléseit, a 3. pontja a megvalósítandó rendszer és az elvégzendő feladatok részletes ismertetését, a 4. pontja a szerződési feltételeket, míg az 5. pontja az ajánlati tudnivalókat tartalmazta. Ezen túlmenően az ajánlati dokumentáció részét képezték még az Üzleti ajánlat, a Szakmai ajánlat, a Termékek ajánlati árlistája, és a Teljesítés helyszínei című mellékletek is.
A Szerződési feltételek című részben a bevezetésben közölte ajánlatkérő, hogy mint "Megrendelő a pályázati kiírásból, valamint az ajánlattételhez szükséges jelen dokumentációkból következő feltételek és körülmények mellett különösen az alábbi lényeges feltételekkel köt szerződést":
Ezek szerint "a teljesítéssel, vállalkozási díjjal, mellékkötelezettséggel kapcsolatos egyéb feltételek" között előírta azt is, hogy vállalkozó késedelmes teljesítése, vagy a teljesítés meghiúsulása esetén kötbért fizet. Ugyanezen alpontban kipontozva a kitöltés lehetőségét, helyet biztosított a késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbérre vonatkozó összegek beírására. Még mindig a 4. részben az "egyéb vonatkozású egyes kikötések" címszó alatt az utolsó bekezdésében előírta ajánlatkérő, hogy a szerződés pontos tartalmát a megrendelő és a vállalkozó az ajánlat elfogadását követően és a vállalkozó szolgáltatásának ismeretében állapítják meg. E részben a megjegyzésben az is szerepel, hogy a kötbérek mértékére az ajánlatban vár ajánlatkérő javaslatot, melyet fizetési feltételként fog értékelni.
Az "ajánlati tudnivalók" alatti 5. részben ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatnak meg kell felelnie a törvény rendelkezéseinek. Ezen belül a 4. pont tartalmazta azt az elvárást, hogy az ajánlathoz mellékelni kell egy szerződési javaslatot is.
A 2000. november 14-i ajánlattételi határidőig kérelmezőkön túl ajánlatot nyújtott be a Compaq Computer Magyarország Kft., a KFKI Számítástechnikai Rt., a Montana Rt., a Profon Kft., valamint a Debis IT Kft.
Ajánlatkérő öttagú bírálóbizottságot hozott létre, amely bizottság több alkalommal, így 2000. november 14-én, december 1-jén, december 8-án és december 11-én ülésezve értékelte az ajánlatokat. A 2000. december 12-i ülésén a bírálóbizottság döntését jegyzőkönyvben rögzítve megállapította, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel érvénytelen. I. és II. rendű kérelmező, valamint a Compaq Computer Kft., a Debis IT Kft. és a Montana Rt. ajánlata. Ezen túlmenően megállapította azt is a bizottság, hogy a Proform Informatika Kft. ajánlattevő a teljesítésre alkalmatlan.
A fenti döntésről szóló jegyzőkönyvben ajánlatkérő részletesen indokolta a döntéseit. Ennek során I. és II. rendű kérelmezőnél megállapította, hogy az ajánlattevők az ajánlatban a szerződéskötés napját az ajánlati felhívásban közölt időponttól eltérően korábbi időpontban állapították meg annak ellenére, hogy "ajánlati levelükben" úgy nyilatkoztak, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételeket maradéktalanul vállalják. A jegyzőkönyvben az is rögzítésre került, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott napnál korábban nem köt – nem köthet – szerződést. A szerződéskötés időpontja meghatározásának a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel garanciális jelentősége is van. Azt is tartalmazza a jegyzőkönyv, hogy a felhívás szerinti szerződési időpont, azaz 2001. január 9. előtt, nevezetesen január 5-én kívánt szerződést kötni I. rendű kérelmező, míg II. rendű kérelmező a szerződés megkötésének napját 2000. december 22-ben határozta meg az ajánlatban.
Még ugyanezen napon, azaz 2000. december 12-én 14 órakor ajánlatkérő megtartotta a nyilvános eredményhirdetést, ahol a jegyzőkönyvben foglalt döntését ismertette, miszerint a Kbt. 59. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese a KFKI Számítástechnikai Rt. Ugyanitt rögzítésre került az is, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. francia bekezdése alapján a Matávcom Kommunikációs Rendszereket Szolgáltató Kft. (III. kérelmező) ajánlattevővel köt szerződést ajánlatkérő. A jegyzőkönyv mellékletét képezte az Összegzés az eljárásról című dokumentum is, mely tartalmazza szöveges és táblázatos formában az érvényes ajánlattevők ajánlatának értékelését, pontozását, az érvénytelenné nyilvánítás, valamint a teljesítésre alkalmatlan ajánlattevővel kapcsolatos döntés indokait is. Az eredményhirdetés végén az ajánlatkérő az ajánlattevők számára a jegyzőkönyv egy példányának átadásával egyidejűleg átadta az érvénytelen ajánlatokról és a teljesítésekre alkalmatlan ajánlattevőkről készült jegyzőkönyvet, az eljárás érdemben hozott döntéséről készült jegyzőkönyvet, valamint a Kbt. 5. számú mellékletét is, melyet a jelen levő képviselők aláírásukkal elismertek.
Nyertes ajánlattevővel a szerződést 2001. január 9-én ajánlattevő megkötötte.
I. rendű kérelmező 2000. december 22-én, míg II. és III. rendű kérelmező 2000. december 27-én fordult jogorvoslati kérelemmel a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket egyesítette és egy eljárás keretében bírálta azokat el.
I. rendű kérelmező a tárgyaláson megerősített kérelmében kérte ajánlatkérő eljárás folyamán hozott, az eredmény megállapítására irányuló döntésének megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát, hivatkozva a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontjára, valamint a 62. § (2) bekezdés és 82. § (2) bekezdésének b) pontjára is. Álláspontja szerint ajánlatkérő indokolása azért nem helytálló, mert az ajánlatukban nyilatkoztak, hogy az ajánlati felhívásban, illetve az ehhez kapcsolódó dokumentációban foglalt feltételeket megismerték és azt elfogadják. Ezen túlmenően azt is előadta, hogy az ajánlatuk tartalmaz egy olyan mellékletszintű idő-diagramot, mely bizonyos teljesítendő feladatok időszükségletét hivatott tájékoztatási célzattal bemutatni. Ezen idődiagramban rögzíti nyilvánvalóan nyomtatási hiba miatt, a 2001. 01. 05-ös dátumot, ám a diagram jellegű ábrázolásból megállapítható, hogy ez sem egy meghatározott napra eső fázist jelöl. Álláspontja szerint az általános nyilatkozat alapján az ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásnak, ezért nem lehetett volna azt érvénytelenné nyilvánítani. A tárgyaláson kifejtette azt a véleményét is, hogy ajánlatkérőnek a fenti ellentmondás tisztázására lehetősége és kötelezettsége lett volna a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján ezt az ellentmondást tisztázni.
II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését, valamint az eljárási díjjal kapcsolatos költség viselésére kötelezését ajánlatkérőnek. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő helytelenül állapította meg a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján az ajánlatuk érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy a szerződéskötés időpontját a pályázati kiírástól eltérően helytelenül állapították meg. Ajánlatkérő e döntése azért jogszabálysértő, mert kérelmező az ajánlati kiírásban foglalt feltételek maradéktalan elfogadásáról szóló, cégszerűen aláírt és a pályázati anyaghoz csatolt nyilatkozatával többek között a szerződés létrejöttére vonatkozó időpontot is elfogadta. Véleménye szerint az ajánlatkérő e nyilatkozatot nem értékelte a súlyának megfelelően, lényegében figyelmen kívül hagyta és egyoldalú önkényes értelmezéssel az ajánlati anyagban foglalt időpontra helyezte a hangsúlyt. Álláspontja szerint ajánlatkérő a fenti döntésével olyan ajánlatot nyilvánított érvénytelennek, mely a jogszabályi követelményeknek, illetve a kiírásban és az ajánlati dokumentációban megfogalmazottaknak mindenben megfelelt, és amely ajánlat a részt vevő más ajánlat komoly vetélytársa lett volna pénzügyi és műszaki szempontból egyaránt. Álláspontja szerint ajánlatkérő az államháztartásra nézve is kedvezőtlen döntést hozott a nyertes ajánlat elfogadásával. Írásos kérelmében kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását is.
III. rendű kérelmező írásos kérelmében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte az a kérelmezőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és a jogsértő megállapítását. Kérte továbbá az ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére, valamint a meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását ideiglenes intézkedéssel.
Kérelme indokolásául előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az ár témában megfelelő módon differenciált a pályázatok között, és a pontszámokban értékelte III. rendű kérelmező mintegy 200 M Ft-tal alacsonyabb árajánlatát. A fizetési feltételeknél azonban az ajánlati felhívásban foglaltakhoz képest túlzottan értékelte a nyertes ajánlattevő ajánlatát, amely alapján született meg a döntés.
A fentiekre tekintettel az az álláspontja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatukhoz képest 40%-kal több, mintegy 200 M Ft-tal magasabb árú ajánlatot fogadott el, vagyis az elbírálásnál megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat. A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő túlzott mértékben értékelte a nyertesnél a műszaki megoldás és a fizetési feltételek értékelése során az eltéréseket a nyertesnek kihirdetett KFKI és III. rendű kérelmező ajánlata között. Véleménye szerint az ajánlatkérő kötbérre vonatkozó hivatkozása a tárgyaláson nem helytálló, mivel ilyen kötelezettség nem volt előírva a felhívásban, illetve a dokumentációban, így az erre való utalás az ajánlatkérő írásos észrevételében nem indokolt. Előadta azt is a tárgyaláson, hogy a jogorvoslati kérelmük benyújtása előtt írásban kértek ajánlatkérőtől részletes indokolást a műszaki értékeléssel kapcsolatosan, mert ettől tették függővé esetlegesen a kérelmek benyújtását. Ezzel kapcsolatosan előterjesztette azt is, hogy a tárgyalás időpontjáig nem kaptak írásban az ajánlatkérőtől választ a kérdésükre, nevezetesen az értékelés részletesebb indokolására.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson egybehangzóan kérte az alaptalan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
I. és II. rendű kérelmező kérelmével kapcsolatosan előadta azt, hogy valójában itt a szerződéskötés előrehozása okozta az érvénytelenséget, ahogy azt az értékelésükben is megállapították. Álláspontja szerint I. és II. rendű kérelmező nem vitatta semmikor a felhívásban megjelölt szerződéskötési időpont előtti szerződéskötés tényét, hanem csak azzal kapcsolatos értelmezésüket fejtették ki írásban, illetve a tárgyaláson. Véleménye szerint az ajánlati levél és az érdemi ajánlat eltérése esetén érvénytelen az ajánlat, hisz a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Ha valamelyik ajánlati részben eltérés van a másiktól, akkor a Kbt. 57. § (1) bekezdését, nevezetesen a nem egyértelmű kijelentésekkel kapcsolatos felvilágosításkérést azért nem alkalmazhatták I. és II. rendű kérelmező esetében, mert az az ajánlat módosítása lehetett volna. Ezt pedig a Kbt. kogens szabálya nem teszi lehetővé. Ajánlatkérő nem vitatta azt sem, hogy I. és II. rendű kérelmező eltérése a tervezett szerződéskötés időpontjától kisebb, illetve nagyobb mértékű, de álláspontja szerint e kérdésben differenciálni nem áll módjukban, mert ezzel a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőségét sértették volna meg. Nyilatkozata szerint a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó szabályai szigorúak, de ennek alkalmazásától nem térhettek el az értékelés során.
III. rendű kérelmező kérelmével kapcsolatosan előadta, hogy az értékelést az eredményhirdetés alkalmával a felekkel ismertették, és annak részletesebb indokát a jogorvoslati eljárás során becsatolt írásos észrevételükben megadták, melyre a feleknek és köztük III. rendű kérelmezőnek a tárgyaláson lehetősége volt reflektálni. Előadta azt is a tárgyaláson, hogy az ajánlatkérő jogosultságát, miszerint a felhívásban előírt feltételeket és körülményeket ő írhatja elő, nem vonhatják el ajánlatkérőtől. E jog keretében állapították meg az értékelés súlyszámait és a pontozásos módszert, illetve határokat is. Az értékelés során a felhívásban előre megadott módszerrel és értékhatárok között pontoztak, így nem sértették meg a Kbt. vonatkozó rendelkezéseit. Nyilatkozata szerint III. rendű kérelmező ajánlata még megfelelt az igényeiknek, de nem volt jobb a nyertesnél annak ellenére, hogy az árban valójában olcsóbb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. Amikor az összességében legelőnyösebb ajánlatot választották ki, akkor a pontozást is figyelembe véve kapták az eljárás nyertesére vonatkozó eredményt. Ettől az eredménytől nem térhettek el, hisz erre vonatkozóan is kogens szabálya van a Kbt.-nek, aminek alapján a döntésüket meg kellett hozniuk. A magasabb műszaki tartalom és a magasabb ár összefügg egymással. Ebből következik az, hogy a jobb műszaki tartalmú ajánlat árban magasabb. Ettől függetlenül nem dönthettek másként az eljárásban.
A III. rendű kérelmező kötbérvállalásával kapcsolatosan előadta azt is, hogy amikor a felhívásukat készítették és a dokumentációt összeállították, akkor nem számítottak arra, hogy lesz olyan ajánlattevő, aki a szokásos gyakorlattól eltérően kötbért nem fog vállalni az ajánlattétel során. III. rendű kérelmező ajánlatának értékelésénél meglepetéssel tapasztalták a nulla kötbérállást, de mivel kötelező kötbérmértéket nem írtak elő, ezért kénytelenek voltak pontozni, és érvényesnek elfogadni III. rendű kérelmező ajánlatát. Ezt az is bizonyítja, hogy az adható pontérték alsó határát adták annak ellenére, hogy nem vállalt III. rendű kérelmező semmilyen kötbért. Álláspontja szerint ezzel sem tértek el a pontozás Kbt.-ben előírt szabályaitól.
Az ügyben érintett felek a jogorvoslati eljárás során érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek alaptalanok.
A Döntőbizottságnak egyszer azt kellett vizsgálnia, hogy I. és II. rendű kérelmező ajánlata érvénytelen volt-e, majd azt, hogy III. rendű kérelmező összességében kedvezőtlenebb volt-e mint a nyertesnek kihirdetett ajánlat.
E vizsgálat keretében a Döntőbizottság I. és II. rendű kérelmező ajánlatával kapcsolatosan az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlati felhívás és dokumentáció szerint ajánlatkérő megkövetelte az általános szerződési feltételekre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá megkövetelte a dokumentáció 3. 5. 2. 2. részében az adminisztrációs jellegű termékek leírásánál, hogy részletes kivitelezési tervet kell készíteni a teljesítés elhatárolható szakaszainak megjelölésével. Ugyanezen dokumentáció 3. 5. 3. fejezetében a teljesítési igazolás, átadás-átvételi eljárás e címszó alatt előírta azt is, hogy az ajánlattevőnek a megvalósítást jól elkülöníthető fázisokban kell végrehajtania. A fázisokat az ütemtervben és a kivitelezési tervben kell meghatározni. A teljesítést igazoló eljárást minden fázisra meg kell tervezni és végre kell hajtani.
A Döntőbizottság a felek nyilatkozataival egyezően megállapította, hogy mind I., mind II. rendű kérelmező vállalta az ajánlatában, hogy elfogadja a felhívásban és a dokumentációban írt feltételeket. Ezzel szemben I. és II. rendű kérelmező a felhívásban megjelölt – illetve abból kiszámolható – 2001. január 9-i szerződéskötés időpontja helyett annál korábbi időpontokat jelöltek meg a konkrét ajánlatukban az idődiagramban.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy ezek az eltérések nem pontosíthatóak a Kbt. 57. § (1) bekezdésében írt módon, mert az ténylegesen a Kbt. szabályai szerint az ajánlat módosítását jelentette volna.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban, és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
E rendelkezés értelmezésénél megállapítható, hogy a Kbt. csak lehetőségként biztosítja a felvilágosításkérést, azt kötelező szabályként nem írja elő ajánlatkérők részére. De tovább értelmezve ezt a rendelkezést az is megállapítható – összevetve a korábban idézett Kbt. 49. § (2) bekezdésével –, hogy az eltérő tartalmú konkrét ajánlati elem felvilágosításkérés keretében nem pontosítható, tehát ajánlatkérő a megállapított tényállásra és a fenti jogszabályhelyekre tekintettel jogszerűen nyilvánította érvénytelennek I. és II. rendű kérelmező ajánlatát.
Fenti véleményének kialakításánál a Döntőbizottság nem vehette figyelembe I. és II. rendű kérelmező tárgyaláson elhangzott azon nyilatkozatát, miszerint azért hozták előbbre a szerződéskötés időpontját az idődiagramban, mert véleményük szerint ezzel azt kívánták jelezni, hogy egy jelentősebb beszerzésre vonatkozó szerződés megkötéséhez, illetve előkészítéséhez esetenként több napra is szükség lehet, ezért valójában ez az idődiagram e folyamatot ábrázolta volna. Ezzel szemben megállapítható, hogy a dokumentáció 4. pontjában szerepelt fentebb idézett rendelkezés szerint "a szerződés pontos tartalmát a Megrendelő és a Vállalkozó az ajánlat elfogadását követően a Vállalkozó szolgáltatásának ismeretében állapítják meg". Ebből az is következik, hogy az idézett, a dokumentációban fellelhető rendelkezés nem a szerződéskötés időpontjára, hanem a szerződés tartalmának a pontosítására vonatkozik, így valójában az I. és II. rendű kérelmező által felhozott egyeztetések erre vonatkozhattak csak, de nem a szerződéskötés időpontjának előrehozatalára.
A Döntőbizottság III. rendű kérelmező kérelmével kapcsolatos vizsgálat során összehasonlította a nyertes és III. rendű kérelmező ajánlatát, figyelemmel a Kbt. 55. § (6) bekezdésére, mely úgy rendelkezik, hogy: Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatnak az elbírálás részszempont szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat ajánlatonként összeadja.
A Döntőbizottság a vizsgálata során megállapította, hogy ajánlatkérő e szabályoktól nem tért el az értékelés során. Az egyes részszempontokra a felhívás szerinti ponthatárok között a szakmai vélemények figyelembevételével határozta meg a pontértékeket a részszempontok tényleges tartalmi eleme alapján, majd azokat a súlyszámokkal megszorozva adta össze a pontokat. Az így kapott eredmény szerint az összegzésben is szereplő 1550 pont a nyertes ajánlattevőnél az 1255 pont III. rendű kérelmezőnél helytálló és megfelel a Kbt. rendelkezései szerinti számításnak. Ebből következően ajánlatkérő a nyertesre vonatkozó döntését helyesen állapította meg, hisz a Kbt. kogens szabályai alapján az előírás szerinti pontozás alapján kialakított pontérték reá nézve is kötelező.
A Döntőbizottság az egyes részszempontoknál, melyeket III. rendű kérelmező vitatott a pontozás vonatkozásában megállapította, hogy az ajánlatkérő által adott pontszámok arányaikban jól tükrözik a két ajánlat egyes elemei közötti különbségeket, azok helytállóak, így a Döntőbizottság nem osztotta III. rendű kérelmező álláspontját abban, hogy magasabb értékű nyertes ajánlat nincs arányban a műszaki tartalom vonatkozásában III. rendű kérelmező ajánlatával.
Az első részszempontnál, azaz a műszaki megoldás és a funkcionalitás értékelésénél a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata e szempontból bizonyítottan jobb III. rendű kérelmező ajánlatánál, mivel a nyertes jobban, érthetőbben, részletesen megvilágította a megajánlott rendszert, melyet rajzban is megjelenített. Ajánlatának a HW. eszközei megfelelő tartalékkal rendelkeznek, jól illeszthetőek, egy gyártótól erednek, magas fokú rendelkezésre állást biztosít, a nyertes ajánlat és a rendszer bővíthetősége jobb, és hosszú távon kielégíti az ajánlatkérői igényeket.
Ezzel szemben III. rendű kérelmező ajánlatában nem mindent fejtett ki egyértelműen, illetve világosan. A HW. kapacitás nem mindenhol elegendő, és korlátozott a bővítési lehetőség, az illeszthetőség pedig aggályos.
Az árra vonatkozó ajánlatkérői döntést III. rendű kérelmező nem vitatta, így azt a Döntőbizottság nem vizsgálta.
A fizetési feltételek részszempontvizsgálatánál a Döntőbizottság egyetértett ajánlatkérő azon álláspontjával, hogy a minimálisan adható 1 pont megfelelő volt III. rendű kérelmező e részszempontja értékelésénél tekintettel arra, hogy kérelmező egyik esetre sem ajánlott meg kötbért, szemben a nyertes ajánlattevővel, aki a késedelmes teljesítésre és a teljesítés meghiúsulása esetére is kötbért vállalt és a számlázással kapcsolatban nem volt kikötése.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a dokumentációban kért szolgáltatások minősége és a felajánlott szolgáltatások részszempontvizsgálatánál eszközölt ajánlatkérői pontok is megfeleltek az összehasonlított ajánlatok tartalmának, mivel nyertes teljes körű oktatást, valamint az árban foglalt többletszolgáltatásokat ajánlott meg, így pl. termékkövetés, emelt szintű rendelkezésre állás, míg kérelmező csak 5 nap oktatást ajánlott, termékkövetés nem található az ajánlatában. Erre tekintettel a két adott pontszám közötti arány megfelelőnek értékelhető, az nem vitatható.
A Döntőbizottság számszakilag is ellenőrizte az ajánlatkérő által adott fenti pontokat, megszorozva azokat a részszempontok súlyszámaival, majd azokat összegezve megállapította, hogy az ajánlatkérő által az összegzésben szereplő pontozás – amit az eredményhirdetéskor az ajánlattevők részére is átadtak – megfelelő és nem vitatható, aminek következtében az ajánlatkérő döntése helyes volt a nyertesre vonatkozóan, a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján, mely úgy rendelkezik, hogy:
"Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert annak törvényi feltételei nem álltak fent.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ának (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva az alaptalan jogorvoslati kérelmeket a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 23.
Dr. Bíró László s. k. Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
