KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1428)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.614/9/2000.

Tárgy: AVÉP Ajkai Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Káptalanfa, Bodorfa; Gyepűkaján és Nemeshany Községi Önkormányzatok közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az AVÉP Ajkai Építőipari Kft. (8400 Ajka, Móra F. út 28., a továbbiakban: kérelmező) Káptalanfa, Bodorfa, Gyepűkaján és Nemeshany Községi Önkormányzatok (8471 Káptalanfa, Kossuth L. u. 85., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "8471 Káptalanfa, Kossuth L. u. 85. sz. alatti életveszélyessé vált – használaton kívüli – iskolaépületek bontása, finom tereprendezési munkák, új hattantermes iskolaépület kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, míg ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele és a nyilvános tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 4-én megjelent számában nyílt eljárás megindítására szóló ajánlati felhívást tett közzé.
Ajánlatkérő felhívásában a beszerzés tárgyaként és mennyiségeként a Káptalanfa, Kossuth L. u. 85. sz. alatti életveszélyessé vált – használaton kívüli – iskolaépület bontását, finom tereprendezési munkákat, új hattantermes iskolaépület kivitelezését jelölte meg.
Ajánlatkérő székhelyén levő általános iskola régi épületszárnyát 1999-ben az építésügyi hatóság életveszélyessé nyilvánította. Ajánlatkérő a szükséges tervezési munkákat elvégeztette, és 2000. januárban építési engedélyt kapott az iskola I. ütemű munkáira. Sikerrel pályázott állami támogatásra, a fajlagos költségek alapján számított 121 200 E Ft beruházási költség 70%-át, azaz 84 841 E Ft-ot céltámogatásként elnyert.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
A beszerzés tárgyaként megjelölt kivitelezési munkák magukban foglalják az elkészült kiviteli tervek alapján a teljes körű mélyépítési, építőmesteri, szakipari, gépészeti, elektromos munkarészeket, melyet ajánlatkérő részletezett ajánlati felhívásában és a dokumentációban. Részajánlatot nem fogadott el, a többváltozatú ajánlattétel azonban megengedett volt a következő előírások szerint:
Az érvényes építési engedélyben és kiviteli tervekben szereplő műszaki megoldásokkal egyenértékű, de költségkímélőbb, eltérő megoldásra is megengedett az ajánlattétel, az alapváltozat kötelező kidolgozásán túl, viszont a változásnak nem lehet határidőt veszélyeztető kihatása.
A felhívásban meghatározta az ajánlattevők alkalmassága vizsgálatára vonatkozó feltételeket, valamint – az alábbiak szerint – az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontját, a következőképpen:
részszempontok súlyszámok

1. vállalkozási díj a megajánlott műszaki tartalommal összhangban 5

2. az ajánlat műszaki tartalma és kidolgozottsága 4

3. vállalt késedelmi és meghiúsulási kötbér mértéke 3

4. vállalt szavatossági (jótállási) időtartam a jogszabályi kötelezettségen felül 3

5. kis- és középvállalkozások bevonása 2
Az értékelési pontszám valamennyi részszempont esetében 1–10 pontig terjedt.
Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő a részletes ajánlati és szerződési feltételeit közölte, valamint a jogszabály szerinti műszaki tervet csatolta. A szerződési feltételek között előírta az alternatív ajánlatra vonatkozóan, hogy a dokumentációhoz képest magasabb műszaki tartalmat kér figyelembe venni, az ajánlati feltételek között pedig az alábbiakat írta elő:
– Ajánlatkérő az ajánlati felhívásnak megfelelően lehetőséget biztosít alternatív ajánlat benyújtására.
– Alternatív ajánlatot kizárólag a tervezői költségvetés-kiírásban és az ajánlati dokumentációban rögzített műszaki tartalom beárazását követően lehet benyújtani!
– Az alternatív tételekben megajánlott anyagokra, szerkezetekre vonatkozó előírások, minőségi elvárások megegyeznek az alapajánlatban közöltekkel.
Egyéb feltételei voltak még:
– minimális késedelmi kötbér a nettó ár 0,5%-a;
– meghiúsulási kötbér 30% (az esedékes részszámla alapján számítva);
– végszámla kifizetését megelőzően a nettó ár 3%-ának megfelelő jólteljesítési garanciát kell adni 1 éves garanciális időtartamra;
– nyilatkozni kell a leszállított termékekre vállalt jótállásról és a hibajavítás feltételeiről.
A 2000. október 25-i helyszíni konzultációt követően november 14-én került sor az ajánlatok bontására. 6 ajánlat érkezett, 3 ajánlattevő alternatív ajánlattal is jelentkezett.
Ajánlatot nyújtott be: kérelmező, Alco-Fal Kft., Lacuna Kft., Spaletta Kft., VEMÉV-SZER Kft., ZÁÉV Rt.
Ajánlatkérő november 16-án hiánypótlásra szólította fel az ajánlattevőket, november 20-i határidővel.
Ajánlatkérő Bírálóbizottságot hozott létre az érintett polgármesterek, közjegyző és egyéb szakemberek részvételével. Ez a bizottság a lebonyolító döntés-előkészítő anyagának szem előtt tartásával 2000. november 23-án készítette el írásbeli véleményét, és ennek figyelembevételével ajánlatkérő 2000. november 24-én kihirdette az eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás nyertese a VEMÉV-SZER Kft. "C" változatú II. alternatív ajánlata, míg a következő legkedvezőbb ajánlat a kérelmezőé.
A nyilvános eredményhirdetéskor ismertette az eredményt, oly módon, hogy az "Összegzés az eljárásról" című irat néhány elemét is közölte.
Kérelmező 2000. november 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő eljárása során jogsértést követett el, valamint semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, hívja fel őt új értékelés lefolytatására, kötelezze az eljárás során felmerült költségeinek megfizetésére. Ideiglenes intézkedésként indítványozta a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmének indokaként előadta, hogy az eljárást lezáró döntése ajánlatkérőnek azért jogsértő, mert a nyertes alternatív ajánlatot érvénytelenség miatt ki kellett volna zárni az elbírálásból. Az értékelés során a pontozás nem az ajánlatok valós tartalmának, illetve a Kbt. szabályainak megfelelően történt, így összességében a legkedvezőbb ajánlatot nem a nyertes, hanem a kérelmező tette. Ajánlatkérő nem indokolta meg sem szóban, sem írásban a pontszámok kiosztását, ezzel megsértette az 55. § (6), valamint a 24. § (1) bekezdését. Ezen túlmenően sérült a Kbt. 61. § (1) bekezdése is – álláspontja szerint –, mert nem az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint hirdette ki az eljárás eredményére vonatkozó döntését.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. A közbeszerzési eljárást jogszerűen folytatta le, az értékelés indokolását az "összegzésnek" megfelelően az eredményhirdetéskor ismertette. Az ajánlatok bírálata a felhívásban megadott szempontok szerint történt. A felhívási dokumentáció tartalmazta a beruházás költségkereteit. Alternatív ajánlat tétele megengedett volt, így erre is figyelemmel költségkímélőbb megoldásra vártak ajánlatot. E körben figyelembe vették a várható élettartamot, az üzemeltetési és fenntartási költségeket, a várható felújítási költségeket. Kérelmező csak alapajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérő érdeke az volt, hogy az adott költségkereten belül magas színvonalú, beazonosítható minőségű, a terveknek megfelelő létesítmény valósuljon meg. Műszaki tartalmat illetően a kérelmező ajánlata nem volt a legjobb. Az ajánlatkérő a megadott ponthatárok között értékelt, az összegzés – amelyet ismertettek is – megfelelt a Kbt. 61. § (1) bekezdésének.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényes-e, kellett-e a kizárás jogintézményét alkalmazni.
Az ajánlatkérő a fentebb kifejtettekre figyelemmel lehetőséget biztosított az alternatív ajánlattételre, a nyertes alternatív ajánlata mindenben megfelelt az ajánlati felhívás követelményeinek, így azt nem kellett érvénytelenné nyilvánítania. A nyertes a következő ajánlatokat tette:
– alapajánlat, mely mindenben megfelelt a dokumentációban foglalt követelményeknek,
– I. alternatív ajánlat – olcsóbb, részben alacsonyabb igényszintű,
– II. alternatív ajánlat – drágább, igényesebb anyagminőségek megjelölése mellett (padlóburkolat, nyílászárók és fóliázott árnyékolás).
Az ajánlatok érvényesként elbírálhatóak voltak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Ajánlatkérő igen részletes, körültekintő és alapos értékelést végzett a műszaki tartalmat illetően.
Az összehasonlító táblázata a két ajánlatra a következő volt:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár a megajánlott műszaki tartalommal összhangban 5
– ajánlat kidolgozottsága és műszaki tartalma 4
– vállalt késedelmi és meghiúsulási kötbér 3
– vállalt garancia 3
– kis- és középvállalkozások bevonása 2
Adható pontszám részszempontonként: 1–10.

VEMÉV-SZER Kft., Veszprém
értékelési pontszám értékelési pontszám átlaga × súlyszám
– ajánlati ár a megajánlott műszaki tartalommal összhangban 10 50
– ajánlat kidolgozottsága és műszaki tartalma 10 40
– vállalt késedelmi és meghiúsulási kötbér 10 30
– vállalt garancia 9,2 27,6
– kis- és középvállalkozások bevonása 6 12
Értékelési pontszám átlaga × súlyszám összesen: 159,6
AVÉP Kft., Ajka
értékelési pontszám értékelési pontszám átlaga × súlyszám
– ajánlati ár a megajánlott műszaki tartalommal összhangban 9 45
– ajánlat kidolgozottsága és műszaki tartalma 7 28
– vállalt késedelmi és meghiúsulási kötbér 8,8 26,4
– vállalt garancia 9,8 29,4
– kis- és középvállalkozások
bevonása 9 18
Értékelési pontszám átlaga × súlyszám összesen: 146,8

A nyertes 2. számú alternatív ajánlata 261. oldala tartalmazza azokat a megoldásokat, amelyek az alapajánlattól eltérnek, annál magasabb műszaki színvonalon valósítanak meg egy-egy szerkezetet. Három területen jelentkezik a műszaki többlet, melyek a következők:
– tantermek padlóburkolata,
– az asztalos szerkezetek helyett alumíniumborítású tömör műanyag nyílászárók,
– árnyékolás érdekében biztonsági fólia a homlokzati nyílászárókon.
A két első megoldás a dokumentációban is szereplő szerkezetek jobbal való helyettesítésére szól, míg a harmadik megoldás többletként került bele az ajánlatba. Az első részszempont a "vállalkozói díj a műszaki tartalommal összefüggésben" volt.
Ezen szempont értékelése során nemcsak az ajánlati árat vették alapul, hanem azt is, hogy a műszaki tartalomhoz az ár hogyan viszonyul.
Nyertes II. alternatív ajánlata 95 030 614 Ft volt, mely ajánlati ár tartalmazta a fentebb rögzített többlet műszaki tartalmat. A kérelmező ajánlati ára 81 253 733 Ft volt, a dokumentáció szerinti tartalommal. Mindkét ajánlat teljes körűen biztosította az engedélyezett építmény megvalósulását.
A Döntőbizottság ezen elbírálási szempont vonatkozásában az ajánlati árak összehasonlítását végezte el, tekintettel arra, hogy a 2. részszempont esetében ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok műszaki tartalmát, így ha az 1. szempontnál is figyelembe venné a műszaki tartalmat, akkor két alkalommal eltérő súlyszámmal történne az értékelés, amely nem tükrözné az ajánlatok tényleges tartalmi elemét.
Az ajánlatkérő az összegzésben közölte a pontozás alapelvét, mely szerint a legjobb ajánlat kapja a maximumot, a többi ehhez képest arányosan kevesebbet. Ezen elvre figyelemmel a kérelmező legkedvezőbb ajánlati ára 10 pont, míg a nyertes vitatott alternatív ajánlata 8,55 pontban részesülhet. Erre figyelemmel, nem voltak megfelelőek az ajánlatkérő ezen részszempontra kiosztott – a fenti táblázatban közölt – pontszámai.
A 2. részszempont tekintetében értékelhette ajánlatkérő az ajánlott műszaki tartalmat, annak kidolgozottságát. Ezen részszempont tekintetében meglehetősen tág lehetősége volt ajánlatkérőnek az értékelése során. Itt figyelembe vehette ajánlatkérő a két ajánlat fentebb részletezett műszaki tartalombeli különbségét. Az alternatív megoldásokra figyelemmel kedvezőbb volt nyertes ajánlattevő ajánlata, és kidolgozottsága is magasabb színvonalú, mint a kérelmezőé, így az ajánlatkérői értékelés helyes volt.

3. részszempont: vállalt késedelmi és meghiúsulási kötbér vonatkozásában a nyertes:
késedelemre 500 000 Ft/nap (alapja a nettó ár),
a meghiúsulás esetére 40% kötbért vállalt.
Kérelmező:

1. 10 nap 0,5% (=325 ezer Ft),

2. 10 nap 0,75% (= 487 ezer Ft) átlagosan 487 ezer Ft,

3. 10 nap 1% (= 650 ezer Ft),
meghiúsulásra 30%,
első részszámláig 20% kötbért ajánlott.
Összehasonlítva, mind a késedelmi, mind a meghiúsulási kötbért illetően jobb a nyertes ajánlata, mint a kérelmezőé, a pontozása ennek megfelelő.
A 4. részszempontnál szavatossági (jótállási) időtartam, a jogszabályi kötelezettség feletti vállalás értékelését végezte ajánlatkérő.
Nyertes: szavatossággal kapcsolatos vállalása jogszabály szerinti jótállás tekintetében az előírtnál + 2 évet vállal, míg a kérelmező: szavatosság esetében a jogszabály szerintit vállalja, valamint + 2 év többletvállalást is megjelöl ajánlatában.
Jótállás esetében azonos a vállalás a nyertesével. Az ajánlatkérő által adott pontszámok kifejezik a különbséget a nyertes javára.
Az 5. részszempont értékelését kérelmező nem vitatta. Az ajánlatokban közölt adatok alapján ajánlatkérő pontozása objektívnek tekinthető.
Nyertes nem kíván alvállalkozót bevonni, igény szerint alkalmazza a helyi kisvállalkozókat.
Kérelmezőnél 8 figyelembe vehető, 10% alatti közreműködő került megjelölésre.
A táblázatban felvázolva a következőképpen alakul az ajánlatkérői értékelés:
részszempontok súlyszámok

1. 5

2. 4

3. 3

4. 3

5. 2
Nyertes ajánlat
p s

1. 8,55 42,75

2. 10 40

3. 10 30

4. 9,2 27,6

5. 6 12
Összesen: 152,35
Kérelmező
p s

1. 10 50

2. 7 28

3. 8,80 26,40

4. 9,80 29,40

5. 9 18
Összesen: 151,80

A Döntőbizottság azért végezte el a fenti táblázat szerinti pontozást, mert az első részszempont szerint az ajánlatokat az ajánlati árra figyelemmel hasonlította össze. Az árak összehasonlítására általánosan alkalmazott és használt számítással ellenőrizte, hogy az első és a második részszempontnál elvégzett ajánlatkérői számítás helytelen elvégzése vezethetett-e egy esetleges jogsértő eljárást lezáró döntéshez. Mint ahogy a táblázat is mutatja, az eredményt ez nem változtatta meg, így az ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel, szem előtt tartva a Kbt. 59. § (1) bekezdését, az összességében legkedvezőbb ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérő döntésére vonatkozó jogorvoslati kérelmet, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant utasította el.
A Kbt. 61. § (l) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek.
A becsatolt iratok alapján megállapítható volt, hogy ajánlatkérő készített írásbeli összegzést, azonban az hiányosan tartalmazta az 5. számú mellékletben meghatározott kellékeket, nem volt teljes a 2. a) és 2. c) pont alatt szereplő adatok közlése, ugyanis az ajánlattevők felsorolásán és a felhívásban megadott pontrendszeren kívül szükséges ajánlati, tartalmi elemeket nem tartalmazta, az értékelési pontszámok indokolásaként pedig csak a pontozási elveket ismertette. Erre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította. A jogsértés csekély súlyára figyelemmel a Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak a Kbt. 88. §-ában felsorolt más jogkövetkezmény alkalmazását.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően, a jogsértés megállapítására figyelemmel kötelezte ajánlatkérőt a felmerült költség viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. január 23.

Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos

 

index.html Fel