KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1472)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.633/14/2000.
Tárgy: a Granpol Kft. jogorvoslati kérelme a Vaszary Kolos Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Etter Ödön ügyvéd (2500 Esztergom, Széchényi tér 19.) által képviselt Granpol Elektronika Kft. (2500 Esztergom, Lőrinc út 4., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Hargitai László ügyvéd (1126 Budapest, Böszörményi út 16/B.) által képviselt Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Vaszary Kolos Kórháza (2500 Esztergom, Petőfi Sándor u. 26–28., továbbiakban: ajánlatkérő) őrzés-védelmi szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. szeptember 20-i számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát ekként határozta meg: ajánlatkérő központi telephelyén belüli folyamatos 24 órás portaszolgálati, őrzés-védelmi és rendészeti feladatok ellátása, valamint a külső és belső védelmi rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátása a dokumentációban részletezett igények szerint. A dokumentáció 1. számú mellékletében a belső védelmi rendszer ellátása körében "3. Egyéb feladatok, igények" címszó alatt gépjármű beléptető rendszer telepítését és a frekventált helyeken kamerás őrzés lehetőségének kialakítását kérte.
A dokumentáció 17.3. pontjában közölte, hogy a nyertes által telepített gépjármű-beléptető rendszer bevételét csak az ajánlattevőnek történő megtérülésig osztja meg 50-50%-ban, utána birtokba kívánja venni és a megosztást saját hatáskörben szabályozni.
A felhívás 9. pontjában kikötötte, hogy az ellenszolgáltatás nagysága 2001. december 31-ig nem változhat, utána viszont az Országos Statisztikai Hivatal által megállapított infláció mértékének 70%-ával lehet változtatni. Ajánlatkérő ennél kedvezőbb fizetési, ill. árváltoztatási feltételeket is elfogad. A dokumentáció 17. pontja értelmében ajánlattevőnek nyilatkozni kellett a felhívás 9. pontjában foglaltakra, a 18. pont szerint pedig be kellett csatolni a szerződéstervezetet. A 20. pont kimondta, hogy érvénytelen az ajánlat, ha nem tartalmazza – többek között – a 17. pontban előírt nyilatkozatot és a 18. pontban kért szerződéstervezetet.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, az elbírálási részszempontok és azokhoz rendelt súlyszámok a következők voltak:
– ellenszolgáltatás nagysága, fizetésének feltételei 5
– a beszerzés tárgyát képező porta és őrző-védő szolgálat ajánlati tartalma (a feladat teljesítésének bemutatott terve, a védelmi-technikai koncepció minősége) 4
– árváltozás mechanizmusa 2
– a felelősségbiztosítás mértéke, terjedelme 1
Az ajánlattételi határidőre, október 30-ra a kérelmező, a B. Muskétás Bt., a P. Dussmann Kft., a Gransec Kft. és a Tom Controll 2001 Rt. nyújtott be ajánlatot. A Gransec Kft. és a Muskétás Bt. ajánlatát érvénytelennek minősítette. A november 11-re halasztott eredményhirdetésen a P. Dussmann Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező december 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek. A nyertes ajánlata érvénytelenségére vonatkozó álláspontját a jogorvoslati kérelemben és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson a következőkkel indokolta:
– Az összegzés az eljárásról dokumentum mellékletét képező összehasonlító táblázat szerint a nyertes azt ajánlotta, hogy a KSH által megadott infláció mértékének figyelembevételével közös megegyezéssel állapítják meg az ár emelésének mértékét.
– Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben a nyertes ajánlatának ismertetését illetően rögzítést nyert, hogy "Vállalási ár emelésének módja: a szolgáltatásért fizetendő díj összegét minden év február 28-ig felülvizsgálják és a KSH által közzétett, ez előző évre vonatkozó fogyasztói inflációs rátához és a piaci helyzethez igazodó díjemelésről közös megegyezéssel döntenek."
Állította, hogy akár a bontási jegyzőkönyv szerinti, akár az összegzés szerinti tartalommal tette a nyertes az ajánlatot, az mindenképpen érvénytelen, mert nem felel meg a felhívás 9. pontjában meghatározott feltételnek.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a pontozásnál figyelembe vette a gépjármű-beléptető rendszer ellenértékét is, holott annak elvárt műszaki tartalmát, technikai színvonalát sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, így nem lehetett tudni, hogy az alacsonyabb, vagy magasabb összegű beruházás lesz számára kedvezőbb megítélésű.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő az értékeléskor a második bírálati részszempontot három részre bontotta és a kiírással ellentétben az ajánlati tartalom körében oda nem illő módon a beléptetőrendszer beruházás ellenértékét is figyelembe vette. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a nyertes az ajánlata 104. oldalán nyilatkozott, hogy az árait 2001. december 31-ig nem változtatja meg, a bontási jegyzőkönyvben és az összegzésben nem a megfelelő ajánlati szöveg került feltüntetésre.
A második bírálati részszempontból való értékeléssel kapcsolatos kérelemre közölte, hogy azért értékelte a beléptetőrendszer beruházás értékét e bírálati részszemponton belül, mert annak megfogalmazása szerinti "ajánlat tartalma" fogalomba az ár is beletartozik.
A tárgyaláson nyilatkozott, hogy a nyertessel való szerződéskötést a Döntőbizottság határozata vételéig felfüggeszti.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Kérelmező jogorvoslati kérelme elsődlegesen a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítására irányult, mert álláspontja szerint a nyertes az ártartás módját nem a felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott módon határozta meg.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatot és megállapította, hogy az valóban érvénytelen.
Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben és az összegzésben eltérő szövegezést közölt a nyertes ajánlat ártartásra vonatkozó részére nézve. Ez abból következett, hogy az ajánlat egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tartalmazott. Az ajánlat 108. oldalán, a szerződéstervezet 7.2. pontjában a nyertes a következő szerződéses ajánlatot tette: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltatásért fizetendő díj összegét minden év február 28-ig felülvizsgálják és a KSH által közzétett, az előző évre vonatkozó fogyasztói inflációs rátához és a piaci helyzethez igazodó mértékű díjemelésről közös megegyezéssel döntenek azzal, hogy a díjemelés legkisebb mértéke az inflációs ráta ...%-ával megegyezik." A szerződéstervezet ezen pontja szerint tehát a nyertes 2001. február 28-ig tartja a megajánlott árát, az azt követő időszakra vonatkozó emelés mértékét pedig nem adta meg, azt kipontozta. Ez az ajánlati nyilatkozat eltér a felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételektől. A nyertes az ajánlat 104. oldalán tett egy olyan nyilatkozatot is, hogy: "áraink a szerződés hatálybalépésétől számítva 2001. december 31-ig fix árak, az ezt követő időszakra a felek közös megegyezés alapján határozzák meg a szolgáltatói díj mértékét, amely a következő árkorrekcióig érvényes. A vállalási ár díjemelés mértékéről a felek egyeztetnek, azzal a feltétellel, hogy a Vállalkozó maximum az előző naptári évre vonatkozó KSH által közzétett hivatalos inflációs ráta 70%-ával, a felek írásos megállapodása alapján jogosult emelni." Ugyanabban a kérdésben tett ezen ajánlati nyilatkozat megfelel a felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő nem fogadhatta volna el az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat, mert a Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A nyertesnek az ártartás módjára vonatkozó nyilatkozatai egymásnak ellentmondtak, ezért nem minősülnek a 2001. február 28-a utáni ellenszolgáltatás összegére vonatkozó kifejezett nyilatkozatnak.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az 52. § (1) bekezdése alapján ajánlattevőnek érvénytelennek kellett volna nyilvánítania a nyertes ajánlatát. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlat érvénytelenné nyilvánítása elmulasztásával megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
Miután a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján érvénytelen ajánlat nem vehet részt az értékelésben és így nem lehet az eljárás nyertese, ajánlatkérő a P. Dussmann Kft. ajánlata nyertessé nyilvánítása által megsértette az 59. § (1) bekezdését is.
A jogsértő helyzet kiküszöbölése érdekében a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Kérelmező vitatta az értékelés módját is, egyrészről azért, mert ajánlatkérő az értékelésbe bevonta a védelmi rendszer kialakítására a dokumentáció "3. Egyéb feladatok, igények" címszava alatt igényelt gépjármű-beléptető rendszer telepítését is, másrészről pedig azért, mert a második bírálati részszempontból való értékelés során oda nem tartozóan az ellenszolgáltatás összegét is figyelembe vette az összesen adható 20 pontból 10 pont terjedelemben.
A Döntőbizottság nem vizsgálta az ajánlatok értékelését, miután a nyertes ajánlat érvénytelensége miatt az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Mindamellett a Döntőbizottság rámutat arra, hogy az értékelés nem volt helytálló.
Ajánlatkérő számára a gépjármű-beléptető rendszer kialakítása a dokumentáció 17.3. pontja értelmében nem jár ellenszolgáltatás fizetési kötelezettséggel, a telepítés költségét az ajánlattevőnek kell előlegezni és az számára a gépjárművek belépéséből származó bevétel 50-50%-os megosztása révén fog megtérülni. Olyan ellenszolgáltatást pedig nem lehet bevonni az értékelésbe, amit nem kell ajánlatkérőnek kifizetni az ajánlattevő részére. A második bírálati részszempont körében egyébként sem értékelhette volna ajánlatkérő az ellenszolgáltatás mértékét, vagy annak akár valamely részét sem. Ezen bírálati részszempont meghatározásakor ajánlatkérő a zárójelbe tett szövegben egyértelműen közölte, hogy a feladat teljesítésének bemutatott tervét, a védelmi-technikai koncepció minőségét fogja értékelni. Sem a terv, sem védelmi-technikai koncepció minősége fogalmak nem azonosak az ellenszolgáltatás fogalmával.
A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy ajánlatkérő a gépjármű-beléptető rendszerre vonatkozó ajánlatrészt – annak műszaki tartalma előzetes közlése hiányában – az első bírálati részszempontból nem értékelheti. Nem bírálhatja e tekintetben az ajánlatokat a harmadik és negyedik részszempontból sem, mert az ajánlattételi konstrukció (telepítés ajánlattevő által előlegezett költségeinek a bevételekből való megtérülése) folytán sem az árváltozás mechanizmusának, sem a felelősségbiztosíték mértékének, terjedelmének nincs relevanciája. Ajánlatkérő tehát az ajánlatok teljességét illetően a gépjármű-beléptető rendszer telepítésére vonatkozó ajánlattételi konstrukció folytán elzárta magát a felhívásban közölt bírálati részszempontok alapján történő értékeléstől.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 18.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
