KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1474)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.627/17/2000.
Tárgy: INNOTERV Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Szendrő Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Dr. Boda László ügyvéd (1066 Budapest, Dessewffy u. 37.) által képviselt INNOTERV Rt. (1106 Budapest, Jászberényi u. 24–36., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban, amelyet a Szendrő Város Önkormányzata (3752 Szendrő, Hősök tere 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "Szendrő, Szalonna, Martonyi és Meszes települések szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indítottak, a Döntőbizottság kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg kérelmező részére 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. augusztus 23. napján közzétett részvételi felhívással nyílt, előminősítési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Részvételi felhívását 2000. augusztus 30. napján módosította, ez azonban nem érintette az ajánlattétel feltételeit.
A részvételi felhívás 10. c) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy a pénzügyileg, gazdaságilag, műszakilag alkalmasnak minősített ajánlattevők ajánlatait az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánja elbírálni.
A felhívás 10. d) pontjában utalt arra, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltakat az ajánlati felhívásban határozza meg.
A részvételi felhívásra 8 pályázó nyújtotta be jelentkezését, mely pályázók közül ajánlatkérő, a 2000. október 6. napján megtartott eredményhirdetésen az alábbi 5 jelentkezőt minősítette alkalmasnak és hívta fel ajánlattételre: kérelmező, Alterra Kft., Swietelsky Kft., Olajterv Kft., Strabag Kft.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a külön dokumentációban meghatározott műszaki tartalomra kért az ajánlattételi határidőre ajánlatokat.
Az ajánlattevők részére megküldött dokumentációban az elbírálás szempontjait határozta meg a következőképpen:
részszempontok súlyszámok
– jótállás időtartama (év, hónap) 8
– vállalt késedelmi kötbér (Ft/nap) 6
– teljesítési biztosíték 5
– jólteljesítési biztosíték 5
– vállalási ár 3
– vállalt határidő (év, hónap) 2
Adható pontszám: 1–10-ig.
A dokumentáció szolgált egyebekben a műszaki, ajánlati és szerződési feltételek részletes meghatározására. Ajánlatkérő előírta a garanciális biztosíték, kötbér minimális mértékét is.
– garanciavállalás kötelező mértéke:
nettó vállalási ár 5%-a,
– kötbér kötelező mértéke:
késedelem esetén: napi min. 500 000 Ft
hibás teljesítés esetén: 8%
lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén: 12%.
Ajánlatkérő 2000. október 25. napján helyszíni konzultációt tartott, ahol a bírálati részszempontok egyes elemei (teljesítési, jólteljesítési, garanciális biztosíték) pontos tartalmának meghatározására került sor.
A 2000. november 20-i ajánlattételi határidőre a kérelmező és a Cser Közmű Rt. konzorciuma, Olajterv Rt., Strabag Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2000. november 27. napján kihirdette az eljárás eredményét, s az eljárás nyertesének a Strabag Kft.-t jelölte meg, mint az összességében legelőnyösebb ajánlattevőt.
Kérelmező 2000. december 1. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem az ajánlat valós tartalmának megfelelően értékelt az 1. és 2. részszempontnál, míg a 3., 5. és 6. részszempontnál nem ismeri a kérelmező, hogy milyen ajánlati elemekre kapták a ajánlattevők a pontokat (ezt az összegzés nem tartalmazza). A 4. részszempont tekintetében nem tett észrevételt.
Álláspontja szerint ajánlatkérő pontozása sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a 24. § (1)–(2) bekezdéseit.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, annak megalapozatlansága okán. Előadta, hogy az ajánlatok értékelése során a Kbt. szabályainak betartásával járt el.
Észrevételében kifejtette, hogy a kérelmező által a jótállás körében vállalt 22 éves időtartamú vállalását irreálisan magasnak ítélte, így a részszemponton belül többletpontokkal nem értékelte. A 2. részszempont tekintetében előadta, hogy ajánlatkérő tényleges érdeke olyan kötbér vállalása ajánlattevők részéről, amely valós és teljesíthető, kérelmező vállalását ezen részszempont tekintetében is elfogadhatatlannak tartotta, s ennek megfelelően értékelte a vállalás valós és elfogadható mértékét figyelembe véve. Előadta továbbá, figyelembe véve azt a gyakorlatot, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti, valamint szem előtt tartva a verseny tisztasága követelményét ajánlattevők csak korrekt, teljesíthető kötbér fizetését vállalhatják ajánlatban. Kérelmezőt ettől eltérően azon szándék vezette, hogy a pontrendszerben rejlő lehetőségeket kihasználva, irreális vállalásokkal előnyhöz jusson más ajánlattevőkkel szemben. Ennek értékelésétől a mérlegelés körében ajánlatkérő nem tekinthetett el.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem sértette meg a nyilvánosság, verseny tisztasága törvényi alapelvét a 3. részszempont tekintetében sem, mivel a 2000. november 20. napján felvett jegyzőkönyvben pontosan rögzítésre kerültek az ajánlatokban teljesítési biztosítékok. Előadta, hogy az ajánlatkérő számára a Kbt. 55. § (6) bekezdése biztosítja annak lehetőségét, hogy az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban megadott ponthatár között értékelje. Az ajánlatok értékelése álláspontja szerint mérlegelő megítélést jelent, melyet alátámaszt az értelmező kéziszótár "értékelés" fogalmának meghatározása is. Az ajánlatokat ennek fényében mérlegelő megítélés alapján értékelte, s ennek megfelelően az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő az általa kihirdetett Strabag Rt., s egyben a legreálisabb ajánlatot tette és álláspontja szerint jogszerűen hozta meg az eljárást lezáró döntését.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság D.627/3/2000 sz. alatt meghozott határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
A kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint.
A Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő a törvényben meghatározott módon a felhívásra figyelemmel értékelte-e az ajánlatokat.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el.
Ajánlatkérő az utóbbi szempontot választotta és erre figyelemmel a dokumentációban megadta az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, részszempontonként az azok súlyát meghatározó szorzószámokat és az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát.
Az értékelés szempontját az ajánlati dokumentáció kézhezvételét követően az ajánlattevők nem vitatták jogorvoslati kérelem során. Ezen szempontokra figyelemmel ajánlataikat az ajánlattételi határidőre figyelemmel megtették.
A Kbt. 55.§ (6) bekezdése szerint ajánlatkérő köteles az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján elbírálni, jelen esetben oly módon, hogy az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Ezen értékelési folyamat elvégzését követően az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, melynek összpontszáma a legnagyobb.
A Döntőbizottság az értékelés megvizsgálásakor megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során nem tartotta szem előtt az ajánlatok elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeinek valós tartalmát.
Az első részszempont a jótállás időtartama tekintetében ajánlattevők vállalásai és az adott pontszámok:
– Kérelmező: 22 év 6 pont
– Nyertes: 5 év 10 pont
– Olajterv Rt.: csatorna 5 év, aszfalt 3 év,
gépészet 2 év 10 pont
Ajánlatkérő kérelmező ezen részszempont alatt tett vállalását túlzónak minősítve értékelte 6 pontra.
Ezen részszempontra figyelemmel ajánlatkérő értékelése jogsértő.
A nyertes és az Olajterv Rt. ajánlata nem kaphatott volna azonos pontszámot, hiszen a vállalásuk közötti különbségnek az adott pontszámban kifejezésre kellett volna jutnia. A kérelmező tekintetében pedig jogsértő az értékelése, mivel kérelmező ajánlatát nem a tartalmának megfelelően vette figyelembe és pontozta. Kérelmező 22 éves jótállási vállalásának 6 ponttal való értékelése nem fejezi ki ezen részszempont ajánlati tartalmát, hiszen a legjobb ajánlatra több pontot kell adni, mint a kevésbé jóra. Legfeljebb az képezheti mérlegelés alapját, hogy a többletvállalás mekkora pontbeli különbségnek felel meg, a jobb (kedvezőbb) vállalást azonban semmi esetre sem lehet alacsonyabb pontszámmal értékelni, mint a kedvezőtlenebbet. Kérelmező vállalása ezen részszempontnál lényegesen jobb volt, mint a másik két ajánlattevőé. Az értékelés során a ténylegesen tett ajánlatokat köteles ajánlatkérő értékelni, s nem képezheti az értékelés szempontját ajánlatkérő szubjektív megítélése, a vállalás esetleges irreálisnak tartása, s annak mérlegelése, hogy a kérelmező létezni fog-e 22 év múltán is, esetleg megszűnik, mint ahogy erre a jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő hivatkozott.
Ajánlatkérő ezen részszempont körében elvégzett értékelése és pontozása nem tükrözi objektíven az ajánlatok közötti különbségeket.
A második részszempont a vállalt késedelmi kötbér mértéke:
– Kérelmező: 8 M Ft/nap, max. 20% 3 pont
– Nyertes: 1 M Ft/nap, max. 12%-ig 10 pont
– Olajterv Rt.: 5 M Ft/nap, nincs felső határ 5 pont
A Döntőbizottság álláspontja szerint az értékelés ezen szempont tekintetében sem tükrözi az ajánlatok közötti különbségeket, nem a vállalások valós értékének, tartalmának megfelelően pontozott ajánlatkérő, erre tekintettel értékelése jogsértő.
Az ajánlatkérő értékelését nem alapozhatják meg feltételezések, bizonytalan tényezők, amelyek az objektív értékelés lehetőségét kizárják. A jobb ajánlati vállalást nem értékelheti ajánlatkérő alacsonyabb ponttal arra hivatkozással, hogy ezen ajánlatokat túlzónak tartja, s biztosra vehetőnek ítéli, hogy a későbbiekben ajánlattevő a bíróságtól a túlzott mértékű kötbér mérséklését fogja kérni.
Az ajánlatkérő ezen eljárása, s az ajánlattevők tényleges vállalásainak ilyen mértékű figyelmen kívül hagyása az értékelést teljes mértékben szubjektívvá teszi.
A harmadik részszempont (teljesítési biztosíték) – a kötelezően előírt vállaláson felüli ajánlatra tekintettel:
– Kérelmező: további 5% (74 M Ft) 10 pont
– Nyertes: további 70 M Ft bankgaranciával 10 pont
– Olajterv Rt.: további 40 M Ft 7 pont
Ajánlatkérő pontozása ezen részszempont tekintetében sem tükrözi a nyertes és a kérelmező ajánlata közötti különbséget, így az értékelés jogsértő.
A negyedik részszempont (jólteljesítési biztosíték)
– Kérelmező: 150 M Ft 10 pont
– Nyertes: 70 M Ft 6 pont
– Olajterv Rt.: 40 M Ft 4 pont
Ezen részszempont elbírálását kérelmező nem vitatta, a Döntőbizottság összevetése szerint az ajánlatkérő értékelése ezen részszempontok tekintetében elfogadható, megfelel a tényleges ajánlati vállalásoknak.
Az ötödik részszempont (vállalási ár)
– Kérelmező: 1 480 000 000 Ft 1 pont
– Nyertes: 1 400 000 000 Ft 10 pont
– Olajterv Rt.: 1 485 000 000 Ft 1 pont
Ajánlatkérő által adott pontoknál a kérelmező és az Olajterv Rt. közötti különbség az ajánlati ár vonatkozásában nem jelenik meg, ajánlatkérő pontozása ezen részszempont tekintetében sem megfelelő.
A hatodik részszempont (vállalási határidő)
– Kérelmező: 2002. szeptember 30. 3 pont
– Nyertes: 2002. június 30. 10 pont
– Olajterv Rt.: 2002. október 15. 1 pont
Ajánlatkérő értékelése elfogadható volt ezen részszempont tekintetében, miután az értékelés során ajánlatkérő nem határozta meg, hogy a pontozásnál az arányosítás módszerét követi, így amennyiben az adott pontok alkalmasak arra, hogy az ajánlatok közötti különbségeket kifejezzék, ajánlatkérő értékelését el kell fogadni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az 1., 2., 3., 5. részszempont tekintetében ajánlatkérő értékelésére nem az ajánlatok tartalmának szem előtt tartásával került sor, az ajánlatok közti különbségek nem kerültek kifejezésre az ajánlatkérő által adott pontszámokban, így az értékelés jogsértő volt. Ajánlatkérő a fentiek alapján megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, amikor kérelmező kedvezőbb ajánlati vállalásait önkényesen, több esetben jövőbeni, bizonytalan, objektíven értékelhetetlen feltételezésekre alapozva, értékelő mérlegelésre, józan észre, a gyakorlatra hivatkozással nem az ajánlati vállalás valós tartalmának megfelelően értékelte és pontozta.
Ajánlatkérő szabadon állapíthatja meg a törvény keretei között, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása megítélésére mely részszempontokat, s a részszempont tényleges jelentőségével arányban milyen súlyszámot határoz meg. Az értékelési szempontoknak – a hozzá párosított súlyszámok fényében – kell tükröznie, hogy ajánlatkérő számára a szerződés teljesítése körében mely körülmények bírnak jelentőséggel, s ez határozza meg ajánlattevők számára is, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánják tenni. Ajánlattevők az ajánlat összeállításánál természetesen figyelembe veszik az ajánlatkérő által támasztott követelményeket és elvárásokat, melyeket alapvetően az értékelési szempontok adnak meg.
A felhívásban, illetőleg a dokumentációban megadott értékelési szempontokhoz azonban az ajánlatkérő is kötve van, abban az értelemben, hogy az értékelés során ő sem vehet figyelembe azon túlmenően újabb szempontokat, s nem tekinthet el az értékelési szempontoknak megfelelően tett ajánlatok valós értékelésétől. Ajánlatkérőnek a fentiekkel ellentétes eljárása az ajánlatok értékelésének objektivitását kérdőjelezné meg, amely alapvető követelmény a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a eljárás során az értékelés körében feltárt jogsértések, az ajánlatkérő által megadott értékelési rendszer önkényes alkalmazása nem vezethet annak megállapítására, hogy mely ajánlat az összességében a legelőnyösebb, azonban az értékelést az ajánlatkérő helyett a Döntőbizottság nem végezheti el, és nem dönthet ajánlatkérő helyett az összességében legelőnyösebb ajánlatról.
A fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 10.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
