KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1524)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.660/7/2000.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a KÉSZ Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Első Szegedi Ipari Park területén megvalósítandó vízellátás, gázellátás, szennyvízelvezetés és csapadékvíz-elvezetés kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés b), c) és d) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 1998. júliusában a Gazdasági Minisztérium jogelődjével, az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal szerződést kötött Ipari Park cím használatára vonatkozóan. Az Ipari Park cím elnyeréséhez az a kikötés járult, hogy az ipari terület akkori tulajdonosaival ajánlatkérő közös társaságot alapít. Ennek megfelelően létrejött az Első Szegedi Ipari Park Kft., melynek tagjai Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Duna–Tisza Regionális Fejlesztési Rt. és a KÉSZ Kft. A társaságot létrehozó felek közötti megállapodás értelmében az Első Szegedi Ipari Park területét apportként bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére, melynek esedékességét a területfejlesztési pályázatok benyújtásához, illetőleg elnyeréséhez kötötték. A területek apportként történő bevitelére azonban a mai napig nem került sor.
Az ajánlatkérő azonban az Ipari Park területén a közműfejlesztést meg kívánta valósítani, ezért a Gazdasági Minisztérium Struktúra Fejlesztési Főosztályához pályázatot nyújtott be. A Gazdasági Minisztérium 2000. augusztus 10-én kelt levelében tájékoztatta ajánlatkérőt a pályázat elfogadásáról és arról, hogy 49,2 M Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti.
Ajánlatkérő a támogatás elnyeréséről szóló tájékoztatást 2000. augusztus 14-én vette kézhez. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. 2000. október 4-én kelt tervezetében tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy 2000. október 31-ig a támogatási szerződést meg kell kötnie, amennyiben a szerződéskötési határidőn felül további 30 napig sem történik szerződéskötés, úgy a támogatás visszavonásra kerül. Ezen időszak alatt kellett ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
Ajánlatkérő a közműfejlesztés megvalósításához szükséges hatósági engedélyek beszerzését, még a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdte, a vízjogi létesítési engedélyt az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság 2000. január 14-én kelt határozataiban adta ki, mely határozatok 2000. január 31-én váltak jogerőssé.
A gázellátás megvalósításához szükséges hatósági engedély a Bánya Kapitányság részéről 2000. január 21-én került kiadásra.
Ajánlatkérő a közműépítéssel egyidejűleg az útépítési munkálatokat is meg kívánta valósítani, erre vonatkozó építési engedélyt azonban csak 2000. december 15-én kapta kézhez a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet Közúti és Vasúti Osztályától.
Ajánlatkérő a fenti előzmények alapján 2000. december 5-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja alapján.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: Az Első Szegedi Ipari Parkot alkotó területek vízellátása (646 fm), gázellátása (826 fm), szennyvízelvezetése (985 fm), csapadékvíz elvezetése (580 fm) kiépítése. Az eljárásfajta választásának indokaként ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a beszerzés tárgyának sajátosságára figyelemmel csak korlátozott számú cég rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal, különös figyelemmel a megrendelői és a későbbi üzemeltetői szempontokra. A beruházás megvalósítására rendelkezésre áll a Gazdasági Minisztériumnak a gazdaságfejlesztési célirányzatból 49,2 M Ft vissza nem térítendő támogatással történő jóváhagyása, amennyiben a támogatásra jogosult 2000. december 20. napjáig a szerződést megköti. Így tehát az egyéb eljárásokra előírt határidők betartásával a határidők nem lennének tarthatók. Ajánlati felhívásában az ajánlatkérő a sürgősséget még azzal indokolta, hogy az Ipari Park területének egy részét bérbe kívánja venni a Technomont Szerelő Ipari Kft., azonban a szándéknyilatkozatát a cég csak abban az esetben tartja fenn, ha 2001. év folyamán a beköltözése megtörténhet. Ez pedig a közműfejlesztési munkák haladéktalan megkezdése esetén valósítható meg. A mielőbbi munkakezdést indokolja még az évszakhoz képest szokatlanul kedvező időjárás is.
Ajánlatkérő ajánlattételre három céget hívott fel: Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft.-t, Debreceni Magas, Mély és Útépítő Rt.-t (DEBMUT Rt.) és Jeszenszky és Fia Mélyépítő Kft.-t.
A Döntőbizottság Elnöke 2000. december 13-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint az ajánlatkérő által hivatkozott Kbt. 70. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ezért indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint jogszerűen folytatja a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. A tárgyaláson tett nyilatkozatában ajánlatkérő maga sem vitatta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b), illetve d) pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn jelen közbeszerzési eljárásban.
Ajánlatkérő a rendkívüli sürgősség fennállását azzal indokolta, hogy a támogatás odaítélését követően nem volt számára egyértelmű, hogy a támogatás igénybevételéhez szükséges közbeszerzési eljárást magának a Kft.-nek, vagy pedig az Első Szegedi Ipari Park Kft.-nek kell-e kiírnia. Ebből az okból a KÉSZ Kft. a közbeszerzési eljárás megindításával várt. Bonyolította számára a helyzetet az is, hogy a célirányzatot a Gazdasági Minisztérium közműfejlesztésre adta meg, az engedélyeztetési folyamat azonban nem egyforma ütemben zajlott. A vízjogi létesítési engedély, a szennyvíz és csapadékvíz elvezetése tárgyában, illetőleg az ivóvíz tárgyában megérkezett, sikerült megszerezniük a gázvezeték létesítési engedélyét is, azonban a Közlekedési Felügyelet határozata az útépítés tárgyában 2000. december 20-án még nem volt jogerős. Tekintettel arra, hogy célirányzat elvesztését jelentette volna a további késlekedés, ezért a KÉSZ Kft. úgy döntött, hogy a közbeszerzési eljárást maga indítja meg, illetőleg, hogy az útépítési munkálatokat elkülöníti a többi ágazattól. További sürgősséget indokolta a Technomont Kft. nyilatkozata is, amely bérbevételi szándékát jelezte, azonban ezen ajánlatát csak egy éven belül történő megvalósulás esetén tartotta fenn.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta és a nyertesként kiválasztott DEBMUT Rt.-vel a szerződést 2000. december 15-én megkötötte. A szerződésben rögzített vállalási ár bruttó 236 500 000 Ft.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele, illetve tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés b), c) és d) pontját jelölte meg.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A beszerzés tárgya, illetőleg a jelen törvényhely egybevetése alapján megállapítható, hogy a művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok védelme fel sem merülhet, a műszaki-technikai sajátosságokról lehet esetlegesen szó. Azonban a beszerzés tárgya szokásos mélyépítési feladat, semmiféle speciális műszaki megoldást a kivitelezése nem igényel, amely alapján csak egyetlen cég lenne képes a beruházás megvalósítására.
Ajánlatkérő nem tudott megjelölni egyetlenegy olyan okot sem, amely alapján egyetlenegy cég lenne képes a szerződés teljesítésére, hiszen ajánlatkérő maga is három ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre és elismerte, hogy mind a három ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére.
A fentiekből következően ajánlatkérő jogsértően alapította eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi szabályt tartalmazza: az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárás esetén a fenti jogszabályhelyben foglalt feltételek fennállnak-e.
A becsatolt és rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítást nyert, hogy ajánlatkérő 2000. augusztus 14-én értesült a Gazdasági Minisztérium azon döntéséről, hogy a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból 49,2 M Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül. A kérelmező az elnyert támogatásra tekintettel került a Kbt. hatálya alá. Ajánlatkérő ettől az időponttól volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárását megindítsa és a közbeszerzési eljárást lefolytassa. A közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges hatósági engedélyek részben az ajánlatkérő birtokában voltak, hiszen a vízjogi létesítési engedély, a szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, valamint az ivóvízellátást biztosító vízi létesítmények megépítéséhez rendelkezésére állt 2000. januárjában. Ugyancsak ajánlatkérő rendelkezésére állt a Bányakapitányság létesítési engedélye a gázellátást biztosító vezetékek megépítéséhez. Tény, hogy ajánlatkérő az útépítési munkálatokra vonatkozó hatósági engedéllyel nem rendelkezett, mert az erről szóló engedélyt csak 2000. december 15-én kapta kézhez. Az ajánlatkérő a beszerzés tárgyának részekre bonthatóságát maga is elismerte azáltal, hogy jelen közbeszerzési eljárásban az útépítésre vonatkozóan nem is kért ajánlatot, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás megindításakor az útépítési engedély birtokában még nem volt. Az ajánlatkérő tehát 2000. augusztusában már abban a helyzetben volt, hogy a vízellátás, szennyvízelvezetés és csapadékvíz elvezetése tárgyában a közbeszerzési eljárást megindítsa. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként lefolytatott szerződést 2000. decemberéig meg kellett kötnie, ennek oka a támogatást nyújtó szervezet által megszabott feltétel, illetőleg a vízjogi létesítési engedélyekből kitűnik, hogy annak hatályossága 2000. december 31. volt. Ajánlatkérő azonban 2000. augusztusától kezdődően a közbeszerzési eljárás megindításáról nem intézkedett, csupán 2000. december 5-én indította meg a közbeszerzési eljárását. Az ajánlatkérőnek ezen késed
elmét nem indokolja az sem, hogy ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy nem volt világos számára, hogy a KÉSZ Kft.-nek, vagy pedig az Első Ipari Park Kft.-nek kell megindítania a közbeszerzési eljárást. A Gazdasági Minisztérium által kiadott engedély egyértelműen a KÉSZ Kft. javára ítélte meg a támogatást, ennek alapján a támogatásban részesülő szervezetnek a KÉSZ Kft. minősül, tehát az ajánlatkérő ebben az esetben nem az Első Ipari Park Kft., hanem a KÉSZ Kft.
Az ügy megítélése szempontjából már nincs relevanciája annak a körülménynek, hogy a Technomont Kft. milyen tartalmú szándéknyilatkozatot adott.
A fentiek alapján a rendkívüli sürgősség fennállása 2000. decemberben az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza, mégpedig arra, hogy 2000. augusztusától kezdődően a közbeszerzési eljárás megindításáról nem intézkedett. Amennyiben ajánlatkérő 2000. augusztusban megindítja a közbeszerzési eljárást, úgy a nyílt eljárás lefolytatásához is elegendő ideje lett volna. A jelen esetben tehát a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a beszerzés nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehető kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna.
Az idézett törvényhely feltételei sem állnak fenn, hiszen ajánlatkérő nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehető feltételekre vonatkozó hirdetményt bemutatni nem tudott. Ajánlatkérő önmaga is elismerte, hogy jelen közbeszerzési eljárás alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontjában feltételei nem állnak fenn.
A Döntőbizottság a lefolytatott jogorvoslati eljárás eredményeként megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon alapította a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjaira.
Az ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a szerződéskötés megtörtént a nyertesnek nyilvánított DEBMUT Rt.-vel.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és f) pontja alapján határozott a bírság kiszabásáról. A jogsértés súlyára tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott bírság összegének kiszabását tartotta indokoltnak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 22.
Dr. Engler Magdolna s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
