KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1632)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.658/8/2000.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Környezetvédelmi Minisztérium KAC koordinációs főosztálya közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által hivatalból indított jogorvoslati eljárásban, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium KAC koordinációs főosztály (1011 Budapest, Fő út 44–50., a továbbiakban ajánlatkérő) "a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok kivitelezése – Tájrendezési terv szerinti rehabilitáció Nagylóc 971 hrsz. Homokbányájában –" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, a 34. §, 44. § (1), (2) és (4) bekezdésére, valamint a 46. §-ra tekintettel a 71/B. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásra vonatkozó döntését megsemmisíti.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következő tényállást állapította meg: ajánlatkérő 2000. november 29-én a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján megindított tárgyalásos közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlati felhívását megküldte a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének a Kbt. 71/B. § (2) bekezdése szerint.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellékleteként ismertette az eljárás választásának indokait, előzményeit, mely szerint a bányászati tájrendezési feladatok finanszírozására megkötött négy szerződés kapcsán a munkavégzés során olyan munka elvégzése vált szükségessé, amelyre a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni. Ennek alátámasztására mellékelten megküldte a területenkénti előzmények leírását a nyertes ajánlattevővel lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárás jegyzőkönyvét, valamint a megkötött vállalkozási szerződést.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellékleteként a kísérő levelében közölte a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökével, hogy a Környezetvédelmi Alap terhére további közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni, ezért a korábbi közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjét, azaz a Strabag Hungária Építő Kft.-t hívta fel ajánlattételre, és vele kötötte meg a korábbi közbeszerzési eljárás lefolytatása után a vállalkozási szerződést 1999. december 2-án.
A vállalkozási szerződés bruttó értéke 20 737 500 Ft volt és befejezési véghatáridőként 2001. április 30. került meghatározásra.
A műszaki átadás-átvételi eljáráson 2000. május 23-án derült ki, hogy a Szolnoki Bányakapitányság 2.530/1997-2. sz. jogerős határozata 3. pontja szerint legfeljebb
4 m-es függőleges homlokfal hagyható vissza a kivitelezés befejezésekor, ez 7–9 m közötti volt. Ily módon nem járult hozzá a műszaki átadás-átvételhez. A kivitelező Strabag Építő Kft. arra hivatkozott, hogy a tervrajzok alapján dolgozott, ezzel ellentétesek a dokumentáció szöveges részei. A szerződés teljesítéséhez további feltöltést kell biztosítani, a további pótmunkák értékét 2000. október 10-én maga a kivitelező cég határozta meg, melynek összege 3 272 000 Ft volt.
Az ajánlatkérő a csatolt ajánlati felhívásban a rendelkező részben megjelölt beszerzési tárgyat jelölte meg, közölte, hogy rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem lehet tenni. A teljesítési határidőként 2001. április 30-át határozta meg.
Az ajánlati felhívás 5. pontja szerint pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását nem kérte, mivel a korábbi közbeszerzési eljárásban 1999. október 14-én a Strabag Építő Kft.-t alkalmasnak minősítette. Ugyanígy nem határozta meg az alkalmatlanná minősítés szempontjait sem az ajánlati felhívásban. Az ajánlatok elbírálásának szempontját a következőképpen határozta meg: "Az ajánlatkérőnek megfelelő ajánlat."
A 7. pont tartalmazta az elbírálás részszempontjait, a súlyszámokat és ponthatárokat nem közölte.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő 2000. december 15. volt, a tárgyalás időpontja december 15. Az eredményhirdetés időpontja december 21.
Dokumentáció is készült, egy rövid leírást csatolt az ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellékleteként, amelyben a már fentebb közölt mennyiségi adatok szerepelnek. Az ajánlati felhívásban, illetve a csatolt iratokban nem került egyértelműen meghatározásra az ajánlattételre felhívott szervezet, sőt az, hogy ajánlatkérő a felhívás alapján bírálati szempontokat írt elő, az összehasonlítás szándékát jelezte, amely több várható ajánlatnál értelmezhető. A közbeszerzési eljárásban a Strabag Építő Kft. 2000. december 14-én megtette árajánlatát, ennek értéke 2 617 600 Ft + áfa. Ajánlatkérő ezt követően a közbeszerzési eljárást felfüggesztette a jogorvoslati eljárás érdemi befejezéséig.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő tárgyalásos közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező iratban kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a tárgyalásos eljárás jogalapját és az ajánlati felhívás jogszerűségét is. Az ajánlati felhívásból nem derül ki, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 34. § és 44. § szabályai szerint járt el, az ajánlatok elbírálása és az alkalmasság vizsgálata során. Mindezekre tekintettel megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontját 2000. november 28-ában jelölte meg.
Ajánlatkérő észrevételében arra hivatkozott, hogy csak egyetlen ajánlattevőnek, a korábbi nyertesnek küldte meg a felhívását, ezért nem határozott meg a felhívásban pontozási és súlyozási adatokat. Miután a nyertessel már szerződést kötött egy előző közbeszerzési eljárásban, őt újólag alkalmassági szempontból nem kell vizsgálni, a törvény értelmezéséből is ez következik.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint egyébként is csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni az alkalmassági követelményeket. Ezek a feltételek pedig a korábbi eljárásból és a meglévő szerződéses viszonyból követhetően adottak voltak.
Egyebekben álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) c) pontjai szerinti feltételek fennálltak a tárgyalásos eljárás megindításakor.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás vizsgálatakor megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdés utolsó fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, továbbá a Kbt. 34. §-ára, 44. § (1), (2), (4) és 46. §-ára tekintettel a 71/B. § (1) bekezdését.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerint meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A 70 § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
(2) Az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
A 44. § (1), (2), (4) bekezdései kimondják, hogy az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával.
(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A 46. § (1)–(7) bekezdése szerint az ajánlatkérő által előírt hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat az ajánlattevő ajánlatának tartalmaznia kell.
71/B. § (1) bekezdése magában foglalja, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. A 9. számú melléklet 8. és 9. a), b) pontjai az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága vizsgálatával kapcsolatos előírásokat tartalmazzák.
A Döntőbizottság a jogalap vizsgálata során megállapította, hogy nem áll fenn olyan előre nem látható körülmény, amely a kiegészítő építési beruházás megvalósításának a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti feltételei alapján megállhatnának, mivel a korábbi közbeszerzési eljárás dokumentációjából, illetve a Szolnoki Bányakapitányság 2530/1997-2. számú jogerős hatósági határozatának 3. pontjából egyértelműen meghatározásra került, hogy legfeljebb 4 m-es függőleges homlokfal hagyható vissza a kivitelezés során. Ezt a nyertes ajánlattevő figyelmen kívül hagyta, és ebből adódóan került sor arra, hogy a Miskolci Bányakapitányság a műszaki átadás-átvétel során hatósági jóváhagyását az átadáshoz nem adta meg. Tehát az előbb felsorolt dokumentumokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés teljesítésekor a nyertes ajánlattevőnek rendelkezésre álltak mindazon információk, amely alapján a műszaki átadás-átvételhez valamennyi hatóság hozzájárulását adhatta volna, amennyiben a hatósági engedélyben megállapított 4 m-es függőleges homlokfal került volna visszahagyásra. A megkötött szerződés tehát tartalmazta a szükséges munkákat, ily módon nem valósul meg az a törvényi feltétel, amely a váratlan, előre nem látható és az eredeti szerződésnek részét nem képező szolgáltatás esetére vonatkozik. Erre való tekintettel az ajánlatkérő által a tárgyalásos eljárás jogalapjaként meghatározott Kbt. 70. § (2) bekezdésében írt feltételek nem álltak fenn. Így a tárgyalásos eljárás lefolytatásának jogszerűsége sem állt fenn.
A továbbiakban a Döntőbizottság megvizsgálta a kezdeményező irat szerint az ajánlati felhívás további tartalmi elemeit, és az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlatkérő nem a Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint határozta meg az ajánlatok fő bírálati szempontját. Ugyancsak nem került meghatározásra a részszempontok mellett a súlyszámok, illetve a ponthatár, ami alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte volna.
A fent idézett törvényi rendelkezések alapján ajánlatkérő nem mellőzheti a 70. § (2) bekezdése szerinti eljárása során a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság és a Kbt. 46. § szerinti kizáró okok vizsgálatát.
A Döntőbizottság vizsgálata során megállapította, hogy az ajánlatkérő nem határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági követelmények közül a számára elfogadható igazolási módokat a Kbt. 44. § (1), (2) bekezdése körében, továbbá nem határozta meg az alkalmatlanság kritériumait sem a Kbt. 44. § (4) bekezdése körében. Ugyancsak nem kerültek meghatározásra a Kbt. 46. §-ában megjelölt igazolási módok. Erre figyelemmel az ajánlati felhívás a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésének nem felelt meg, hiányos tartalmú volt. Erre figyelemmel szükséges volt az ajánlatkérő terhére megállapítani a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésének a sérelmét is a Kbt. 34. §-ára is figyelemmel.
A Döntőbizottság Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 25.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
