KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1634)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.679/14/2000.
Tárgy: Geomatic Geoinformatikai és Mérnöki Tanácsadó Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Geomatic Geoinformatikai és Mérnöki Tanácsadó Kft. (1118 Budapest, Kelenhegyi út 7–9. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/C, képviseli: dr. Vancsura Anita ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl I. u. 9. fszt. 2. a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Tisza árterének és medrének teljes körű felmérése színes digitális légi fényképezés, geodéziai felmérés és ultrahangos vízfelszín alatti mederfelmérés módszereivel, a felmérés eredményeinek feldolgozása digitális rektor térkép, ortofotó és digitális terepmodell formájában" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban a felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. október 30-án megküldte hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívását a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökének a Kbt. 71/B. § (2) bekezdése szerint.
Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás jogalapjául a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg.
Az ajánlati felhívásban már megjelölte azokat a cégeket, akiket ajánlattételre fel kívánt hívni, így az Eurosense Légi-Térképészeti Kft.-t, a Földmérési és Távérzékelési Intézetet, a Geodéziai és Térképészeti Rt.-t és a Raab Regionális Alkalmazásfejlesztő és Üzemeltető Adatbank Kft.-t.
Ajánlatkérő a fenti cégeken kívül 2000. október 30-án a VITUKI Rt.-t is ajánlattételre szólította fel.
Az ajánlattételi határidő 2000. november 15-e volt. Az ajánlattételi határidőig a VITUKI Rt. és az Eurosense Kft. nyújtott be ajánlatot.
Kérelmező a VITUKI Rt.-nek volt a minősített alvállalkozója. Az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban, azaz 2000. november 15-én tárgyalást tartott, majd azt követően eredményt hirdetett az ajánlatkérő, mely szerint a tárgyalásos eljárást eredménytelennek minősítette. A tárgyalásos eljárásról összegzést készített. Az eredménytelenség oka az volt, hogy a VITUKI Rt.-t kizárta az eljárásból, mert nem volt jogosult az eljárásban részt venni, az Eurosense Kft. pedig magas árajánlatot adott, ami az ajánlatkérő számára nem volt elfogadható.
Kérelmező a hiánypótlást követően benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte ajánlatkérő eljárását a tekintetben, hogy nem értékelte az ajánlatokat és nem hozott döntést. Előadta továbbá, hogy a VITUKI Rt. minősített alvállalkozójaként részt vett az ajánlatkérő eljárásában, és a tárgyaláson is megjelent. Nem kapott semmilyen érdemleges információt a tekintetben, hogy a lefolytatott tárgyalásos eljárás eredményeként az ajánlatkérő milyen döntést hozott. Előadta, hogy 2000. december 15-éig kellett volna elbírálni az ajánlatokat az ajánlatkérőnek, de erre tudomása szerint nem került sor. Csak a jogorvoslati eljárásban a tárgyaláson jutott tudomására az, hogy az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárást eredménytelennek nyilvánította. Kérte a Döntőbizottságtól, hogy a jogsértés megállapítása mellett hívja fel ajánlatkérőt az ajánlatok értékelésére.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint kérelmező ügyfélképessége nem áll fenn, mivel a tárgyalásos eljárásban ajánlattevőként nem jelent meg, nincs jogviszony az ajánlatkérő, illetve bármely ajánlattevő alvállalkozója között. Ugyancsak az ügyfélképességgel összefüggésben előadta, hogy a tudomása szerint a VITUKI Rt. félként nem kívánt részt venni a jogorvoslati eljárásban, és nem is sérelmezte az ajánlatkérő rá vonatkozó döntését. Másodsorban kérte a kérelem elutasítását elkésettség miatt, hivatkozott arra, hogy november 15-én a tárgyalások lezárását követően olyan döntést hozott, hogy a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította, és ezt a tárgyalásokat követően a jelenlevőkkel, így a kérelmező képviselőjével is közölte és kihirdette.
Az egyéb érdekelt VITUKI Rt.-t a Döntőbizottság felhívta nyilatkozattételre a jogorvoslati kérelem megküldésével, hogy a jogorvoslati eljárásban támogatja-e a kérelmező kérelmét. A VITUKI Rt. a felhívásra a következő nyilatkozatot juttatta el a Döntőbizottsághoz: a VITUKI Rt. tudomásul vette az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásával szembeni jogorvoslati kérelmet, egyben jelzi a Döntőbizottság felé, hogy félként nem kíván részt venni az eljárásban.
Az egyéb érdekelt ajánlattevők érdemi észrevételt nem tettek a jogorvoslati eljárásban.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és tárgyaláson elhangzottak alapján a jogorvoslati kérelmet a kérelmező ügyfélképességének hiánya miatt elutasította.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező ügyfélképessége fennáll-e a jogorvoslati eljárásban.
A közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 79. § (3) bekezdése szerint kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvényben ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A jelen közbeszerzési eljárásban a VITUKI Rt., mint ajánlattevő jelölte meg ajánlatában alvállalkozóként kérelmezőt. A kérelmező önálló ajánlattevő nem volt. A közbeszerzési eljárásban az alvállalkozónak külön reá rótt feladata, önálló jogosultsága nincs. Az alvállalkozó a közbeszerzési eljárás résztvevőjévé a fővállalkozón – az ajánlattevőn – keresztül válik, önálló cselekmények végzésére az alvállalkozó nem jogosult (pl. ajánlat visszavonása, tárgyalás az ajánlatról). Az alvállalkozó érdekeit az ajánlattevő képviseli a közbeszerzési eljárás során. Az ajánlat elkészítésével, beadásával kapcsolatban az ügy ura az ajánlattevő, az alvállalkozó az ügy urává nem válhat az eljárás befejezését követően sem. Nem hivatkozhat arra, hogy jogát vagy jogos érdekét sérti az ajánlatkérő azon magatartása, amely magatartást az ajánlattevő magára nézve nem tart jogsértőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként a VITUKI Rt. lépett fel és tett ajánlatot az ajánlattételi határidő időpontjáig. A VITUKI Rt. az ajánlatkérő döntését sem az ajánlatkérő irányában, sem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt nem sérelmezte, azaz elfogadta az ajánlatkérő rá vonatkozó, illetve az eljárás lezárására vonatkozó döntését. A jogorvoslati eljárásban a VITUKI Rt. nem támogatta a kérelmező jogorvoslati kérelmét, sőt nyilatkozatával egyértelműsítette, hogy félként nem kíván részt venni a jogorvoslati eljárásban. Jelen ügy megítélése szempontjából relevanciával az a körülmény nem bír, hogy a kérelmező az ajánlattevő ajánlatában a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó, avagy 10%-ot el nem érő alvállalkozói minőségben vett-e részt.
A Döntőbizottság a fenti okfejtés alapján arra a következtetésre jutott, hogy kérelmező nem tartozik a Kbt. 79. § (3) bekezdés hatálya alá, így jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet, figyelemmel a Kbt. 80. § (4) bekezdésében foglaltakra a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 5.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
