KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1635)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.635/13/2000.
Tárgy: a PVCS Kft., a Geotorr Kft., és az Alterra Kft. jogorvoslati kérelme Kisoroszi Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pest Megyei Víz és Csatornamű Építő Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Gyári út 21/B., képviseli dr. Vancsura Anita ügyvéd, 1373 Budapest 5., Pf. 559, a továbbiakban: I. r. kérelmező), a Geotorr Mérnöki Szolgáltatások Kft. (2092 Budakeszi, Fő tér 5., képviseli ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: II. r. kérelmező), Alterra Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik M. u. 30., a továbbiakban: III. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult eljárásban, amelyet Kisoroszi Község Önkormányzata (2024 Kisoroszi, Széchenyi u. 93., a továbbiakban ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt a BB Mérnöki Iroda Bt. (1025 Budapest, Törökvész u. 88/A, a továbbiakban: megbízott) "Kisoroszi község szennyvízcsatorna-hálózatának építése, generálvállalkozási szerződés keretében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, I. r. kérelmezőnek helyt ad, II. r. kérelmezőnek részben helyt ad, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A helyt adás körében a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel és az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint összegű bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse meg.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül I. és II. r kérelmezőnek 30 000–30 000 Ft (harmincezer–harmincezer forint) összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő és megbízottjának nyílt, előminősítési eljárásra vonatkozó hirdetménye a Közbeszerzési Értesítő 2000. augusztus 29-i számában jelent meg. A részvételi felhívás szerint a részvételi jelentkezési határidő 2000. szeptember 4-e volt.
Az ajánlatkérő és a részvételi jelentkezések elbírálását követően 2000. október 11-én mind a 11 részvételi jelentkezőt alkalmasnak találta a szerződés teljesítésére, és felhívta őket ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott társaságok a következők voltak: I., II. és III. r. kérelmezők, továbbá a Strabag Építő Kft., a Betonútépítő Rt., a Föld-Trans Bt., a Terra '89. Kft., a Penta Kft., a Schkibt Kft., a Köz-Víz Kft. és a Gáztörő Kft.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellett ajánlati dokumentációt is készített, amelyben meghatározta az ajánlat tartalmi és formai követelményeit. Ajánlatkérő 2000. október 12-én helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartott, ahol az ajánlattevők megtekintették a beruházás helyszínét.
Az ajánlatok bontási határidejére, 2000. október 26-ra 9 ajánlat érkezett az ajánlatkérőhöz. Ajánlatot nyújtott be az I., II. és III. r. kérelmezőn kívül a Gáztörő Kft., a Strabag Építő Kft., a Penta Kft., a Betonútépítő Rt., a Schkibt Kft. és a Föld Trans Bt.
Az ajánlatok értékelését a megbízott végezte és szakértői véleménye alapján az alábbi döntési javaslatot nyújtotta be az ajánlatkérő képviselő testületének. Érvényes ajánlatot I. r. kérelmező és a Schkibt Kft. nyújtott be.
Érvénytelen ajánlatot nyújtottak be:
– a Betonútépítő Rt. az ajánlati biztosíték lejárata miatt,
– a Föld-Trans Bt. ajánlata nem tartalmazott minden oldalon cégszerű aláírást,
– a Gáztörő Kft.-nél nincs cégszerű aláírás minden oldalon, ajánlati biztosíték lejárt,
– a II. r. kérelmezőnél szintén nincs cégszerű aláírás minden oldalon az ajánlatában, alkalmassági feltételekre nem nyilatkozott,
– a Strabag Építő Kft.-nél nincs cégszerű aláírás minden oldalon,
– a Penta Építőipari Kft.-nél nincs cégszerű aláírás minden oldalon,
– a III. r. kérelmezőnél nincs cégszerű aláírás minden oldalon.
Az érvénytelenség oka valamennyi ajánlattevő esetében az volt, hogy nem a dokumentáció és az ajánlati felhívás követelményeinek megfelelően került benyújtásra az ajánlat.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentáció 7.3. pontjában határozta meg, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok figyelembevétele mellett (feltüntetve a súlyszámokat is):
– műszaki tartalom, jólteljesítési biztosíték 5
– szavatossági és jótállási kötelezettségek 4
– vállalási ár, fizetési feltételek 3
– korábbi teljesítési határidő 2
Az adható pontszám alsó és felső határa 1–100-ig terjedt.
Ajánlatkérő a módosított eredményhirdetési időpontban 2000. december 5-én kihirdette eljárást lezáró döntését, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Schkibt Kft. tette, a 2. helyezett I. r. kérelmező volt. Kilenc ajánlattevő ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánította.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban megkötötte a fővállalkozási szerződést.
I. és II. r. kérelmező benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, II. és III. r. kérelmező továbbá sérelmezte ajánlatuk érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó ajánlatkérői döntést. I. és II. r. kérelmező vitatta továbbá az ajánlatkérő értékelését az 1., 2. és 3. részszempontok vonatkozásában. Álláspontjuk szerint az ajánlatkérő olyan értékelési mechanizmus alapján értékelte és bontotta meg a részszempontokat, illetve azok pontszámait, amelyeket korábban sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem közölt. II. és III. r. kérelmező vitatta továbbá az ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntést, mivel álláspontjuk szerint előre nem határozta meg az ajánlatkérő, hogy cégszerű aláírás alatt mit ért, sem a dokumentációban, sem az ajánlati felhívásban.
Azzal az indokkal, hogy az ajánlat egyetlen oldala, vagy valamennyi oldala nem volt cégszerűen aláírva, illetve II. r. kérelmező esetében cégszerű aláírás alatt nem fogadta el a jogorvoslati kérelem mellékleteként benyújtott aláírási címpéldánynak megfelelő aláírást, megsértette a Kbt. 24. és 25. §-aiban rögzített alapelveket, illetve az 52. § (2) bekezdésében és az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat is.
Mindhárom kérelmező együttesen kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viselésére kötelezze az ajánlatkérőt, valamint ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését.
A Döntőbizottság a D.641/2000., D.656/2000. számú jogorvoslati kérelmet egyesítette a D.635/2000. számú jogorvoslati kérelemmel és ez utóbbi eljárás keretében bírálta el a jogorvoslati kérelmeket.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a megkötött szerződésre való tekintettel.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte. Álláspontja szerint az érvénytelenné nyilvánító döntései a 9 ajánlattevő esetében megalapozottak voltak, mivel az ajánlatuk nem felelt meg az ajánlati felhívás és a dokumentációban előírt követelményeknek.
Az ajánlatok értékelésével összefüggésben előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata műszaki megvalósításában, kidolgozottságában kedvező benyomást tett rá, és ezért döntött úgy, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Schkibt Kft. tette. Elismerte viszont a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás során azt, hogy a Schkibt Kft. ajánlatának sem volt minden oldala cégszerűen aláírva. Cégszerű aláírás alatt ő azt értette, hogy a cégbélyegzővel és az ügyvezetőnek a nyomtatott cégnév fölötti aláírásával kell ellátni az ajánlata minden oldalát. Azt elismerte, hogy külön arra irányuló kérdést egyetlen ajánlattevő sem tett fel az ajánlattételi szakaszban, hogy milyen formában követeli meg a cégszerű aláírást. Az egyes részszempontok pontozásánál, illetve a részszempontok pontszámainak megállapításánál álláspontja szerint nem ütközik a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe az általa, illetve a megbízottja által kimunkált pontozásos rendszer.
A Penta Építőipari Kft. csatlakozott a jogorvoslati kérelmekhez, támogatta azokat írásban tett észrevételében.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, a felek képviselőinek nyilatkozatai alapján tárgyalás tartása mellett megállapította, hogy I. és II. r. kérelmezők kérelme az eljárást lezáró döntésre vonatkozóan megalapozottak, II. és III. r. kérelmezőnek az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó kérelmi részei viszont megalapozatlanok.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás keretében – a kérelmekre – meg kellett vizsgálnia egységesen valamennyi ajánlattevő ajánlatát az érvényességi kritériumok szempontjából is.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 8. a), 8. b) pontjában, illetve az ajánlati felhívás 4.4. pontjában írta elő az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját. Ennek a követelménynek a Döntőbizottság álláspontja szerint sem felelt meg a Betonútépítő Nemzetközi Építő Rt., a Gáztörő Kft. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás illetve dokumentáció 6.1. pontjában írta elő az ajánlatok külalakját, mely szerint az ajánlatokat 4 példányban – 1 eredeti és 3 másolat – sérülésmentes, zárt borítékban kell benyújtani. Amennyiben a példányok között eltérés mutatkozik az eredetieknek jelölt példány a mérvadó. Az ajánlat minden oldalát az arra jogosult cégszerű aláírásával kellett hitelesíteni stb.
A beszerzett iratokból nem lehetett megállapítani, hogy ajánlatkérő, illetve megbízottja mit ért az ajánlatok cégszerű aláírásának hitelesítése alatt, és erre irányuló magyarázatot, kérdést egyetlen ajánlattevő sem tett fel az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérőnek, illetve megbízottjának. Így csak valószínűsíteni lehet, hogy a cégszerű aláírás alatt ajánlatkérő a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben foglaltaknak megfelelő cégszerű aláírási követelménynek megfelelően kérte hitelesíteni az ajánlatok minden oldalát. Ezen ajánlatkérői követelménynek nem felelt meg a II. és a III. r. kérelmező ajánlata, továbbá a Gáztörő Kft., a Földtrans Bt., a Strabag Építő Kft., a Penta Kft. ajánlata.
A II. r. kérelmező ajánlatának még egy érvénytelenségi oka is volt, mégpedig az, hogy az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 3. pontjában előírt követelményt nem teljesítette, mert nem csatolta az ajánlattevői nyilatkozatot, mely tartalmazza, hogy az ajánlat benyújtásáig nem következett be olyan változás, mely alapján az ajánlattevő a Kbt.-ben szabályozott kizáró ok hatálya alá került, továbbá nem állt be olyan jellegű változás az előminősítés óta, mely az alkalmatlanná minősítést vonta volna maga után a jelentkezés elbírálásakor.
A Döntőbizottság továbbá megállapította azt, hogy a Schkibt Kft. a nyertes ajánlattevő ajánlata sem felelt meg a cégszerű aláírási követelménynek, mivel az ajánlat valamennyi oldala nem volt cégszerűen aláírva, ugyanis az ajánlat 3. oldaláról hiányzott az aláírás bármilyen formája. Az I. r. kérelmező ajánlata valamennyi érvényességi követelménynek megfelelt, így az ajánlata formai és tartalmi szempontból is érvényes volt.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 59 § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság összességében tehát megállapította, hogy a benyújtott ajánlatok közül egyedül érvényes ajánlatot az I. r. kérelmező nyújtott be, II., illetve III. r. kérelmező ajánlata érvénytelen volt, továbbá érvénytelen ajánlatot nyújtott be a Betonútépítő Rt., a Földtrans Bt., a Gáztörő Kft., a Strabag Építő Kft., a Penta Kft. és a Schkibt Kft.
A Döntőbizottság e tényre való tekintettel az ajánlatok értékelését további vizsgálat tárgyává már nem tette, mivel a közbeszerzési eljárásban egyedüli érvényes ajánlatot az I. r. kérelmező tett. A nyertes ajánlattevő ajánlata a fenti okból levezethetően érvénytelen volt. A Kbt. alapelveit figyelembe véve érvénytelen ajánlatokat érvényes ajánlatokkal nem lehet összehasonlítani, nincs meg az összehasonlítás objektív alapja, ezért a kérelmeket az ajánlatkérő értékelésére vonatkozó részében a Döntőbizottság érdemben már nem tette vizsgálat tárgyává.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette a beszerzés becsült értékét, mely több mint 400 M Ft, továbbá a jogsértés súlyát, valamint azt a tényt, hogy az ajánlatkérő az érvénytelenségi okokat valamennyi ajánlattevővel szemben nem azonos mértékkel, azaz a Kbt. 24. § (2) bekezdésében alapelvként rögzített esélyegyenlőség biztosítása mellett alkalmazta. Így a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségét nem állapította meg a közbeszerzési eljárásban, hanem azt érvényesnek elfogadva az eljárás nyerteseként hirdette ki.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 18.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
