KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1662)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.676/10/2000.
Tárgy: a Vektor Munkavédelmi Műszaki Fejl. és Gyártó Szövetkezet jogorvoslati kérelme a BM Országos Katasztrófavédelmi Főig. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Ódor Éva ügyvéd (1111 Budapest, Budafoki út 16.) által képviselt Vector Munkavédelmi, Műszaki Fejlesztő és Gyártó Szövetkezet (1077 Budapest, Izabella u. 30., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Rezgő Ildikó jogi előadó által képviselt BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 41–44., továbbiakban: ajánlatkérő) 1500 db tűzoltási védőruha szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. november 29-én megjelent számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 9. pontjában rögzítette, hogy a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítése a dokumentációban foglaltak szerint történik.
Az ajánlati dokumentáció II. fejezet 5.3. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati árat a "külföldi ajánlattevőnek saját országa pénznemében vagy – ha ez nem konvertibilis – USD-ban, belföldi ajánlattevőnek magyar forintban (HUF) kell megadni". Az 5.5. pont szerint az ajánlati ár/ak kötött/ek, az/ok semmilyen jogcímen nem emelhető/k a szerződés teljesítése során.
A II. fejezet 10. pontja az ajánlatok egységes pénznemre történő átszámítására és összehasonlítására a következőket határozta meg:
10.1. A különböző pénznemekben megadott összes ajánlati árat az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásának napján érvényes, a Bank Austria Creditanstalt Rt. által kiadott devizaeladási árfolyamon számítja át magyar forintra, korrekcióként figyelembe véve az MNB által megadott forintleértékelést a teljesítési határidőig, melynek mértéke 2000. áprilisától 0,3%/hó.
10.2. A Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlati árak összehasonlítása során korrekcióként figyelembevételre kerül valamennyi közbeszerzéshez kapcsolódó ráfordítás, így a vámköltség, környezetvédelmi termékdíj, import áfa, bankköltség összege stb.
Kérelmező december 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy – az általa december 4-én megvásárolt – ajánlati dokumentáció II. fejezet 5. pontjában és 10.1. pontjában előírt szabályok szerint elkészített ajánlatok az ajánlati ár tekintetében az esélyegyenlőség sérelme nélkül nem hasonlíthatók össze. Indokolásul előadta, hogy mivel a külföldi ajánlattevő az ajánlattételi konstrukció alapján figyelmen kívül hagyhatja a magyarországi inflációs tényezőt, illetve forintleértékelődést – a magyar ajánlattevővel minden egyéb tekintetben azonos ajánlat esetén is – azonos profitot biztosítva kedvezőbb ajánlati árat adhat meg. Álláspontját a jogorvoslati kérelmében és a 2001. január 17-én kelt beadványában számításokkal kívánta igazolni.
Kérte a kiírás megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését a Kbt.-nek megfelelő eljárásra, valamint ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő a 2001. január 2-án és január 22-én előterjesztett észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kiírási feltételek nem sértik az ajánlattevők esélyegyenlőségét, mert a magyar és külföldi pénznemek árfolyamváltozása előre nem látható, így az ajánlattevők üzleti felelőssége körébe esik, hogy az árfolyamváltozásokat milyen mértékben veszik figyelembe az ajánlati ár kialakításánál. Állította, hogy az esélyegyenlőséget éppen az biztosítja, hogy "az ajánlattevő a majdani esetleges szerződés pénznemében adja meg az árakat, és az ellentételezés is ebben a pénznemben történik".
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
Kétségtelen tény, hogy egy adott közbeszerzési eljárásban eltérő gazdasági környezetükből adódóan a magyar, illetve a leértékelésnek, inflációnak kevésbé kitett pénznemmel rendelkező külföldi ajánlattevők az ajánlati ár "versenyképessége" tekintetében eltérő helyzetben vannak. A külföldi – pl. brit, amerikai, német stb. – ajánlattevők sokkal inkább tehetnek nyertességre való esélyük kockáztatása nélkül azonos nyereségtartalmú árajánlatot, mint a magyar ajánlattevők.
A Kbt. 24. §-a a külföldi ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetősége kimondása mellett számol az eltérő gazdasági környezettel, amikor is a (3) bekezdésben kimondja: "A külföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők számára a részvétel, illetve az eljárás során a szerződés elnyerésének esélye szempontjából a nemzeti elbánást – a Magyar Köztársaságra irányadó nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban – kell biztosítani."
A Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdése előnyben részesítési szabály, mely nem a belföldi ajánlattevőt, hanem a belföldi munkaerőt foglalkoztató ajánlattevőt kívánja az ajánlattételi ár tekintetében privilegizálni.
A Kbt. a külföldi ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételét – az idézett törvényi rendelkezéseken túl – semmiféle, csak külföldire vonatkozó előírással nem szabályozza. Ennek megfelelően nem rendelkezik külön az ajánlat pénzneméről, illetve nem szűkíti azt le forintra. Ebből az következik, hogy csak külföldi, illetve vegyes ajánlattevői kör részvétele esetén az ajánlatkérő választását a tekintetben, hogy forintban, vagy más pénznemben, esetleg mindkettőben engedi-e az ajánlattételt, a Kbt. egyik rendelkezése som korlátozza.
Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta, hogy az ajánlati árat a külföldi ajánlattevőnek saját országa pénznemében, vagy ha az nem konvertibilis, USD-ban kell megadnia, ez lesz a szerződéses ár, a nyertes ajánlattevő teljesítését követően a fizetés a szerződéses ár pénznemében történik. Kizárólag az ajánlatok értékelésének és összehasonlíthatóságának érdekében fogja ajánlatkérő átszámítani a különböző pénznemekben megadott ajánlati árakat forintra az ajánlatok felbontásának napján érvényes árfolyamon, korrekcióként figyelembe véve az MNB forintleértékelés mértékét. Ajánlatkérő a dokumentációban előre megadott és követhető átváltást kíván alkalmazni, mely nem tartalmaz önmaga által kalkulált vagy kalkulálható árfolyammozgásokat, prognosztizációt. Az a kérdés, hogy az ajánlattevők milyen "üzleti bázison" kalkulálják áraikat, a lefolytatandó közbeszerzési eljárás szabályszerűségének megítélése szempontjából irreleváns, mivel a jelen gazdasági helyzetben esetenként fennálló esélykülönbség ténye – a fenti jogi szabályozás folytán – a belföldi vállalkozó gazdasági kockázata körébe tartozik.
A törvényalkotónak a belföldi ajánlattevő ajánlati árára vonatkozó más kedvezményezési szándéka hiányában e körben nem róható az a többletteher ajánlatkérőre, hogy a külföldi ajánlattevők részére magyar pénznemben történő ajánlattételi kötelezettséget írjon elő.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérőnek az ajánlattétel pénznemével kapcsolatos eljárása nem jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasítja.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 26.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
