KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1716)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.692/16/2000.

Tárgy: az Investment Kft. jogorvoslati kérelme Somogyszob Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. (7400 Kaposvár, Kontrássy u. l., képviseli: Biharyné dr. Mónus Katalin ügyvéd, 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9–11. II/205., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Somogyszob Község Önkormányzata (7563 Somogyszob, Petőfi S. u. 6., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest II., Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Somogyszob-Bolhás Községek szennyvízcsatornázás kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 2000. szeptember 20-án részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 38. számában előminősítési eljárás megindítására (5428) a rendelkező részben írt tárgyban. A jelentkezési határidőig 11 cég nyújtotta be a jelentkezését, akik közül ajánlatkérő mind a tizenegyet alkalmasnak tartotta ajánlattételre, nevezetesen a kérelmezőt, az Alterra Kft.-t, a Bitt Kft.-t, a Délviép Kft.-t, az Euro-Boltozat Kft.-t, a Hoffmann Rt.-t, a Kőolajvezeték Építő Rt.-t, a Stabil Plusz Konzorciumot, a Strabag Építő Kft.-t, a Szabadics Kft.-t és a Pécsi Vízépítő Kft.-t.
Az eredményhirdetés napján, azaz 2000. október 31-én ajánlatkérő megküldte ajánlati felhívását a feleknek. Az ajánlati felhívás 5. a) pontja szerint a dokumentációt az Investing Kft. (7400 Kaposvár, Rákóczi tér 12/A.), mint bonyolító bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. A 9. a) pontban közölte ajánlatkérő, hogy a kért pénzügyi ellenszolgáltatás összege nem haladhatja meg a szakminisztériumok által meghatározott fajlagos költségek alapján számított költségelőirányzat – 560 724 ezer forint (áfa nélkül) – 96%-át. Ugyanitt közölte azt is, hogy 2003. december 31-én túlterjeszkedő pénzügyi teljesítést nem tud elfogadni és meghatározta, hogy a fizetési határidő az igazolt teljesítéstől számított 30 napon belüli. A 13 pont tartalmazta az ajánlatok elbírálásának szempontját, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja ajánlatkérő kiválasztani. A 13. b) pont szerint minden részszempontra 1–20-ig terjedő pontszám adható és a részszempontok, illetve azok súlyszámai az alábbiakat tartalmazta:
súlyszám részpont max.

1. Az ajánlat műszaki tartalma, kidolgozottsága 23 460

2. Minőségellenőrzési módszerek, műszaki, pénzügyi ütemezés 22 440

3. Kooperációs készség, rugalmasság 21 420

4. Ajánlati ár 17 340

5. Helyi foglalkoztatáspolitika érvényesítése 17 340

6. Szerződéses feltételek (jólteljesítési, kötbér és szavatossági feltételek) 16 320
Összpontszám: 2320
Az eredményhirdetés időpontját 2000. december 21-én 10.00 órában, míg a szerződéskötés időpontjául ajánlatkérő 2000. december 29-ét jelölte meg. Ajánlatkérő ajánlatkérési dokumentációt is készített. A dokumentáció 2. pontja a pénzügyi teljesítés feltételeit tartalmazta 9 alpontban. Ezen belül a 2.7. pontban kötötte ki ajánlatkérő a kötbérfizetési kötelezettséget a rész műszaki átadás időpontjára, illetve a végteljesítés időpontjára és ennek mértékét naptári naponként 100 000 forintban határozta meg. A 2.8. pont szerint a részszámla benyújtásának feltétele a műszaki és pénzügyi ütemtervnek megfelelő – megrendelő megbízottja által – leigazolt teljesítés. A 3.2. pont szerint a teljesítés határideje 2003. december 31. A 4. pont tartalmazta az ajánlatkérő külön kikötéseit. Ezen belül a 4.10. pont azt tartalmazta, hogy az első rész műszaki átadásának időpontja 2002. szeptember 30., és hogy az eddig elkészült csatornaszakaszokat és műtárgyakat vállalkozó a műszaki és pénzügyi tervben rögzítettek szerint leszámlázhatja és amit megrendelő a szerződésben rögzített feltételek szerint kiegyenlít, de az elkészített csatornaszakaszokat csak a rész műszaki átadás időpontjában veszi át legkorábban. A 4.14. pontban ajánlatkérő kikötötte, hogy az ajánlattevőnek figyelembe kell venni a települések szerkezetét, a csatlakozó ingatlanok elhelyezkedését, a hangulati tényezőket, és rugalmas együttműködési szándékot kér ennek során a beruházás alkalmával. Az 5.15. pont szerint feladat volt, hogy ajánlattevő jelölje meg, hogy a kivitelezés időszaka alatt hány fő helyi lakos foglalkoztatását vállalja Somogyszob-Bolhás községekben. A dokumentáció mellékletét képezte Bolhás és Somogyszob községek szennyvízcsatornázásának engedélyezési tervdokumentációja is, valamint a részvételi felhívás.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt is tartott, ahol a műszaki kérdések mellett a kérelmező kérte tisztázni, hogy az 560 milliós költségelőirányzat áfa nélkül értendő-e. Ajánlatkérő válaszában közölte, hogy az összeg áfa nélkül értendő az ajánlati felhívás 9. a) pontja szerint.
A Strabag Kft. kivételével az ajánlattételre alkalmasnak minősített jelentkezők 2000. december 11-i ajánlattételi határidőig benyújtották ajánlatukat.
Az ajánlattételi határidőt megelőzően ajánlatkérő Értékelő Bizottságot hozott létre, mely december 4-én segédletet állított össze az értékeléshez és a pontszámok meghatározásához. Ennek keretében a maximum pontok adásának a körülményeit és a matematikailag számszerűsíthető szempontoknál az arányosítás módszerét is megadta.
Ajánlatkérő december 14-én kérelmezőt felhívta, hogy az átlag ártól jelentősen eltérő árának magyarázatára legkésőbb az eredményhirdetés határidejéig adjon választ, amit kérelmező december 15-én meg is tett. Ezek szerint az áraik jók, mert az anyagokat átlag 30%-kal olcsóbban kapja a beszállítóktól. E válaszban azt is közölte kérelmező, hogy most fejezett be egy hasonló beruházást.
A lebonyolító bevonásával alakított Bíráló Bizottság és 3 munkacsoport végezte az ajánlatok értékelését oly módon, hogy az első munkacsoport kizárólagosan műszaki szempontból vizsgálta az ajánlatokat és készített egy összegző bírálatot is. A második munkacsoport egyenként értékelte a beadott ajánlatokat a bírálati szempontok alapján, míg a harmadik munkacsoport az egyes bírálati szempontok alapján vetette össze az ajánlatokat és szintén készített összegző bírálatot azokról. Ezt követően a három munkacsoport és a Bíráló Bizottság összehasonlította az ajánlatokat és az elkészített számszaki összegzéseket, majd ezt követően alakította ki az egységes álláspontját.
Ajánlatkérő a 2000. december 21-i eredményhirdetésen – ahol kérelmező képviselője késve jelent meg – ismertette részletesen a bírálati módszert, majd az összegzést és az eljárás nyerteseként a Szabadics Kft.-t.
Az eredményhirdetésről szóló jegyzőkönyvet és az összegzést megküldték mindenkinek, valamint a Közbeszerzési Értesítőnek is elkészítették és továbbították az eljárásról szóló tájékoztatót.
Ajánlatkérő a szerződést az eljárás nyertesével, azaz a Szabadics Kft.-vel 2000. december 29-én megkötötte 477 295 950 forint + áfa, azaz bruttó 596 619 938 forint összegben.
Kérelmező a 2000. december 22-i jogorvoslati kérelmét hiánypótlás keretében 2000. december 29-én kiegészítve és a kérelmére megtartott tárgyaláson pontosítva kérte a jogsértés megállapítását, az eljárási díj viselésére kötelezését ajánlatkérőnek, valamint kérte továbbá bírság alkalmazását is ajánlatkérővel szemben. Kérelmét azzal indokolta, hogy az ajánlati felhívásban rögzített bírálati szempontok a 4. és 6. pont kivételével nem biztosítják az objektív elbírálás lehetőségét. Álláspontja szerint ajánlatkérő számszerűleg mérhetetlen fogalmakkal operál, például a kooperációs készség, a rugalmasság szempontonként való kezelése során. Az ajánlatából, valamint az ajánlatkérőnek az árral kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszából kétséget kizáróan megállapítható, hogy kérelmező adta a legkedvezőbb ajánlatot. Kérelmében sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is. A tárgyaláson előadta azt is, hogy a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjára tekintettel a jogellenes ajánlati felhívással kapcsolatos jogorvoslati kérelme nem késett el, hisz jogorvoslati kérelmüket 2000. december 22-én terjesztették elő, míg az ajánlati felhívás szerinti ajánlattételi határidő lejártakor, azaz december 11-étől kezdődően számolható a 15 napos jogvesztő határidő. Sérelmezte azt is a jogorvoslati eljárás során, hogy Somogyszob község polgármestere 2000. október 26-án nem fogadta kérelmező képviselőjét annak ellenére, hogy a nyertes ajánlattevő képviselője abban az időpontban szintén az Önkormányzatnál tárgyalt. Ezzel kapcsolatban azt is nyilatkozta, hogy arról nincs tudomása, hogy a nyertes ajánlattevő képviselője a kérdéses időpontban miért volt az Önkormányzatnál.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a megalapozatlan és az elkésett jogorvoslati kérelem elutasítását. Ezt azzal indokolta, hogy kérelmező az ajánlati felhívással kapcsolatos kérelme elkésett, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívást kérelmező 2000. november 2-án átvette és ezen időponttól tudomással bírt az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési részszempontokról, valamint az egyes részszempontokhoz rendelt pontszámokról és súlyszámokról. Álláspontja szerint kérelmező eredményesen 2000. november 17-ig támadhatta volna az ajánlati felhívás tartalmát. Véleménye szerint megalapozatlan a kérelem azon része is, mely szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki az eljárás nyertesének az alábbiak miatt: Ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint úgy végezte az ajánlatok értékelését, hogy az ajánlatok tartalmi elemeit az egyes értékelési részszempontoknál az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékelte, majd az értékelési pontszámok és az egyes értékelési részszempontoknál a felhívásban meghatározott súlyszámok szorzatát adta össze. Ennek következtében az eljárás nyertese az ajánlati felhívás szerinti összesen elérhető 2320 pontból 1965,75 pontot kapott, míg kérelmező mint a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő 1486,69 pontot ért el. Ennek alapján megállapítható, hogy összességében értékelve az ajánlatokat az eljárás nyertese és a kérelmező ajánlata között a nyertes ajánlattevő javára több mint 20%-os eltérés volt. Megítélése szerint az eljárásról készített összegzésből az egyes ajánlatok közötti különbségek, valamint az értékelés indokai egyértelműen megállapíthatóak. Nem helytálló kérelmező azon állítása sem, hogy a kérelmező ajánlatánál 70 millió forinttal magasabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadása jogsértő, mivel a felhívás 9. c) pontja értelmében az ajánlatkérő a szakminisztériumok által meghatározott fajlagos költségek alapján számított költség-előirányzat 96%-át meghaladó ellenszolgáltatást tartalmaz
ó ajánlatot nem fogad csak el. Ez az összeg nettó értéken számítva 538 295 040 forint. A nyertes ajánlattevő ajánlata nettó 477 295 950 forintos összegű ellenszolgáltatást tartalmaz, ezért az ajánlata nem hogy nem haladja meg 30 millió forinttal az árnormatívát, hanem több mint 10%-kal, azaz 60 millió forinttal kevesebb annál. Véleménye szerint kérelmező tévedését az okozhatta, hogy az árnormatíva nettó értékét bruttó értékként fogadta el. Azért sem helytálló az árral kapcsolatos kérelmezői kifogás, mert az ár, mint értékelési részszempont csak 17 súlyszámmal szerepelt az értékelés során. Előadta azt is a tárgyaláson, hogy a 10 ajánlattevő közül kérelmező ajánlata volt ugyan a legolcsóbb, de a nyertes ajánlati ára volt az azt követő második. Ezen túlmenően a többi ajánlattevő annál mind magasabb árajánlatot adott meg.
Az ügyben érdekelt felek közül a Szabadics Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem megalapozatlan, illetve elkésett, mivel kérelmező az ajánlati felhívással kapcsolatos kifogásait késve terjesztette elő. A Szabadics Kft. a közbeszerzési eljárásban majd minden részszempont tekintetében a legjobb ajánlatot tette. Előadta azt is, hogy az ajánlati ár és a szerződéses feltételek kivételével cégük ajánlata e két részszempont tekintetében is csak a második helyre szorult és nem hanyagolható el az sem, hogy a 6. részszempont (szerződéses feltételek) tekintetében a két ajánlat közti különbség elhanyagolható. Álláspontja szerint az összegzésből jól tükröződik a kérelmező és a Szabadics Kft. mint nyertes ajánlattevő ajánlata közötti különbség, mely a súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegzése alapján került megállapításra. Véleménye szerint kérelmező egyetlen konkrét tényt sem jelölt meg, mely az ajánlatkérő jogsértését megalapozná, ezért indítványozta a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben pedig megalapozatlan. A jogorvoslati kérelem az alábbiakban elkésett:
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jogorvoslati eljárás során kérelmező által sem vitatottan megállapítást nyert, hogy kérelmező az előminősítési eljárás eredményhirdetését követően 2000. november 2-án kézhez vette az ajánlati felhívást, így annak rendelkezéseit már e napon megismerte. Tekintettel a fentebb idézett törvényhelyre, kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelem arra vonatkozóan elkésett, hogy ajánlatkérőnek a felhívásában szereplő azon részszempontjai, melyek kérelmező vélelme szerint jogsértők voltak azáltal, hogy nem biztosították az objektív elbírálás lehetőségét, hisz a jogvesztő határidőt figyelembe véve kérelmező az ajánlati felhívásban hivatkozott, ismertetett értékelési szempontokat, illetve az azokra adható részpontokat csak 2000. november 17-ig támadhatta volna eredményesen.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy a felhívásra vonatkozó törvénysértő ajánlatkérői magatartást az értékelés megismerésekor észlelte, hisz már a felhívás kézhezvételekor tisztában volt kérelmező az értékelési részszempontok tartalmával, az adható pontszámokkal és a súlyszámokkal is. Döntőbizottság nem osztotta kérelmező álláspontját e kérdésben – figyelemmel a Kbt. 79.§ (8) bekezdésének a) pontjára sem – mivel a Kbt. 79. § (9) bekezdését értelmezve a Döntőbizottság olyan álláspontra jutott, hogy az úgynevezett állapotcselekményeknél (jogsértéseknél) az állapot fennállása esetén végig érvényesül a tudomásra jutástól számított 15 napos jogvesztő határidő alkalmazásának igénye különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott (9) bekezdés úgy rendelkezik, hogy "a jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani."
Ebből értelemszerűen következik az is, hogy ha ténylegesen tudomására jut kérelmezőnek a jogsérelem, akkor azzal nem kell megvárnia a részvételi jelentkezés, illetve ajánlattételi határidő lejártát, hanem a törvényes jogvesztő – 15 napos – határidőn belül kell a kérelmét becsatolnia a Döntőbizottsághoz.
A jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiakban:
A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvek megsértésére a Döntőbizottság nem talált adatot a jogorvoslati eljárás keretében. Kérelmező által sem vitatottan megállapította a Döntőbizottság, hogy nyilvánosság elve nem sérült, mert ajánlatkérő minden eljárási cselekményéről a törvényi előírásoknak megfelelően értesítette az ügyben érintett ajánlattevő feleket. A Döntőbizottság álláspontja szerint sem a verseny tisztaságának, sem az esélyegyenlőségnek az elve sem sérült azzal, hogy ajánlatkérő, nevezetesen Somogyszob Község polgármestere 2000. október 26-án kérelmező képviselőjét azért nem fogadta a kérdéses időpontban, mert akkor egy más közbeszerzési eljárással kapcsolatos eljárási cselekményen vettek részt Somogyszob község polgármestere és egy másik közbeszerzési eljárásban érintett felek képviselői, így nem is állt volna módjában kérelmező képviselőjével a jelen közbeszerzési eljárás tárgyában eszmecserét folytatni. Ezt alátámasztja az is, hogy maga a kérelmező is úgy nyilatkozott a tárgyaláson, hogy arról nincs tudomása, hogy a kérdéses időpontban a Polgármesteri Hivatalban jelen lévő felek mely ügyben tartózkodtak ott, így a Döntőbizottság az ajánlatkérő nyilatkozatát e kérdésben el kellett hogy fogadja.
Az ajánlatok értékelésével kapcsolatos és az eljárás nyertesére vonatkozó ajánlatkérői döntésre vonatkozó kérelmezői indítvány is megalapozatlan az alábbiak miatt:
A Döntőbizottság az értékelési részszempontokat – azok sorrendjében – megvizsgálva az alábbiakat állapította meg kérelmező és a nyertes vonatkozásában:

1. Az ajánlat műszaki tartalma, kidolgozottsága.
E részszempontnál az ajánlatkérő értékelése nem kifogásolható és az adott pontszám megfelelőnek tekinthető, figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlata teljes körű és nagyon részletesen kidolgozott (zajmentes fedlapok, 10 m-nél hosszabb árok nincs nyitva, intézmények rákötését elvégzi, vízelvezető árkok tisztítását vállalja, a vasút utáni területről a rákötéseket biztosítja. Részletesen kidolgozta a többlet föld elhelyezését, a lerakóhelyek meghatározását. Ezen túlmenően az alaposan kidolgozott környezetvédelmi, munkavédelmi és természetvédelmi fejezetben részletesen leírja a vállalásait.
Ezzel szemben a kérelmező az általa vállalt többletmunkát nem jeleníti meg a pénzügyi ütemezésben, ajánlata nem tartalmazza a 17 bekötés darabárát és a telken belüli tisztítóakna költségét. Az 5% visszatartás kimunkálása hiányzik a pénzügyi tervből, részletezve nem foglalkozik a munkavédelemmel és csak nagyon érintőlegesen a környezetvédelemmel.

2. Minőség-ellenőrzési módszerek, műszaki, pénzügyi ütemezés.
E részszempontnál sem kifogásolható ajánlatkérő által alkalmazott pontok összege az alábbiak miatt:
A nyertes ISO 9002 tanúsítvánnyal rendelkezik, teljes részletességgel kidolgozott ismertetést ad a műszaki ellenőrzésről és mintavételről. A 2002 december 22-i műszaki teljesítést jó ütemezéssel vállalja, a pénzügyi ütemezése megfelel a kiírásnak. Rugalmas, 90 napos fizetési határidőt vállal, 10% visszatartás garanciális biztosítékra. 15 részszámlát kíván benyújtani.
Ezzel szemben kérelmező ISO 9001 tanúsítvánnyal rendelkezik, minőség-ellenőrzése jól kidolgozott, a műszaki ütemezés 2003. szeptember 30-i teljesítési határidőt vállal, 30 napos fizetési határidőt köt ki. A számlázást 2 havonta kívánja teljesíteni, a bekerülési költség nem egyezik a pénzügyi ütemtervvel.

3. Kooperációs készség, rugalmasság értékelése is reális az ajánlatkérőnél az alábbiak miatt:
Nyertes ajánlatában szerepel az összes szakhatóság. (közmű, út, víz, telefon, elektromos művek) levele, hogy miként dolgoznak együtt. A szakfelügyeletet miként biztosítják, hogyan kooperálnak. A nyertes ajánlattevő a lakosságnak több felajánlást tesz. Ezen túlmenően figyelembe vesz minden pénzügyi, műszaki ütemezést, melyet a beruházó kér. A lakossági bekötések, beállások helyének, idejének pontosítását elvégzi. Hetente egyeztet a kivitelezés ütemezéséről. Az önkormányzati intézmények rákötési idejének egyeztetése is megtörténik.
Ezzel szemben a kérelmező anyaga nagyon szerény, csak arra korlátozódik, hogy a késedelmi kamatot 20%-ról 12%-ra mérsékli késedelmes fizetés esetén.

4. Ajánlati ár.
Az ezzel kapcsolatos értékelést kérelmező nem vitatta, az a Döntőbizottság álláspontja szerint is elfogadható.

5. Helyi foglalkozáspolitika érvényesítése.
Itt is megállapítható ajánlatkérő pontozásának helytállósága az alábbiak miatt:
Nyertes ajánlattevő megállapodást kötött a két községgel 50, illetve 10 fő munkanélküli, valamint jövedelempótló segélyben részesülők foglalkoztatására, és a helyi mezőgazdasági szövetkezet igénybevételére. Ezen túlmenően a Nagyatádi Munkaügyi Központtal is megállapodott a későbbi foglalkoztatásról. Bejelentette igényét 7 db helyi vállalkozó bevonására, és előzetes megállapodást is csatolt erről.
Ezzel szemben kérelmező 25 főt alkalmaz a Munkaügyi Központ nyilvántartásából a munkanélküliek közül, akikkel előszerződést is kötött. Ezen túlmenően 5 helyi vállalkozóval kötött előszerződést a teljesítés bevonására, akik további 20–23 főt fognak esetleg a későbbiekben foglalkoztatni.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy nyertes ajánlata lényegesen konkrétabb, így e részszempontnál alkalmazott ajánlatkérői pontozás nem kifogásolható.

6. A szerződéses feltételek (jólteljesítési, kötbér és szavatosság)
E részszempontnál kialakult pontozást kérelmező nem vitatta. Az eredmény minimális eltérést tartalmaz a kérelmező javára, ezért a Döntőbizottság azt elfogadhatónak ítélte.
Fent kifejtett indokok alapján az ajánlatkérőnek a nyertesre és kérelmezőre vonatkozó pontozása nem volt jogsértő. Markáns különbség alakult ki, a leírt indokok alapján a nyertes javára, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására vonatkozó kérelmezői kifogás is megalapozatlan, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet elkésettség és megalapozatlanság miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. február 5.

Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.


 

index.html Fel