KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1720)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.599/16/2000.
Tárgy: KÖZ-VÍZ Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Pápa Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mezei és Vancsura Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl I. u. 9. fsz. 2.) által képviselt KÖZ-VÍZ Kft. (8240 Zirc, Rákóczi tér 15/A., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban, amelyet a Pápa Város Önkormányzata (8500 Pápa, Fő u. 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pápa város és Déka község bel- és külterületén szennyvízcsatorna építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indítottak, a Döntőbizottság kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. § (3) bekezdésére figyelemmel a 44. § (6) bekezdését, ezért a kérelmező alkalmatlanná minősítésére vonatkozó döntését, valamint az ajánlati felhívásra vonatkozó döntéseit megsemmisíti.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg kérelmező részére 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 39. számában, mely 2000. szeptember 27-én jelent meg, nyílt előminősítéses eljárás megindítására szóló részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívás 9. pontjában határozta meg ajánlatkérő a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket az alábbiak szerint:
Pénzügyi és gazdasági alkalmasság:
– az ajánlattevő számlavezető bankjaitól banki információ az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről alábbi tartalommal:
– mióta vezeti az ajánlattevő számláját,
– ajánlattevő pénzügyi helyzete, hitel- és fizetőképessége,
– az ajánlattevő számláján az utóbbi egy évben sorban állás volt-e [Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja],
– 30 napnál nem régebbi cégkivonat (eredeti vagy közjegyző által hitelesített),
– mérlegadatok az előző három évre vonatozóan, a kiírási dokumentáció melléklete szerint,
– a Kbt. 46. § (1), (2) és (4)–(6) bekezdései szerint szükséges igazolások és nyilatkozatok (az alvállalkozókra vonatkozóan is) a Kbt. 43. § (3) bekezdése alapján.
Műszaki alkalmasság:
– az előző 3 év építési munkáinak az ismertetése (pontosan a tárgynak megfelelő, részletes, leinformálható referencialista a létesítmény pontos helyének és megnevezésének megadásával, megadva a készítési évet, a létesítmény volumenét forintban, a munkával kapcsolatos információt nyújtó szervezetet, beruházót, továbbá ajánlattevő részvételét a kivitelezésben (fővállalkozás, generálvállalkozás, alvállalkozás) részvételi %-ban,
– a műszaki, technikai felszereltség bemutatása, kiemelve az építéshez felhasználásra kerülő eszközöket,
– a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, építésvezetők, végzettsége, szakmai gyakorlata,
– azoknak az alvállalkozóknak a bemutatása, akiket az ajánlattevő az építési munka során igénybe kíván venni. Az építési munka 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében mindazon igazolások és nyilatkozatok csatolása szükséges, amelyet ajánlattevőnek be kell nyújtania,
– minőségbiztosítási rendszer bemutatása az akkreditációs tanúsítványok másolataival.
A felhívás 10. b) pontjában rögzítette a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint:
– fizetési kötelezettségeinek az elmúlt három gazdasági év valamelyikében határidőre nem tett eleget,
– gazdálkodása az elmúlt három gazdasági év valamelyikében veszteséges volt,
– a cégkivonat nem tartalmaz jelen közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet,
– hasonló volumenű szennyvízcsatorna-építésben való részvétel hiánya,
– a megnevezett, kivitelezésért felelős személyek nem rendelkeznek azonos profilú, hasonló volumenű beruházásban szerzett gyakorlattal az alábbiak szerint: min. 1 fő műszaki vezető, min. 5 éves szakmai gyakorlat; min. 2 fő építésvezető, min. 3 éves szakmai gyakorlat,
– az ajánlatkérő nem rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel.
Az egyéb információk 6. francia bekezdésben ajánlatkérő az alábbi előírást tette:
A részvételre csak az jelentkezhet, aki a dokumentációt megvásárolta.
A dokumentáció "B" fejezete tartalmazta az ajánlatkérő által meghatározott részletes követelményeket. A "B" fejezet 1. pont 4. francia bekezdése utalt a dokumentáció megvásárlásának követelményére, továbbá arra, hogy a pályázatban csatolni kell annak megvásárlásáról szóló igazolást, vagy annak másolatát. Ajánlatkérő az iratok között csatolta a két kérelmezőnek általa kiadott, a dokumentáció átvételét igazoló átvételi elismervényt és a befizetést igazoló dokumentumot is. Ajánlatkérő rendelkezett az átvételi elismervény és befizető csekk l-1 példányával, e szerint 2000. október 9-én vette át kérelmező a dokumentációt, az ellenérték befizetése ugyanezen a napon megtörtént.
A jelentkezés 2000. október 24-i határidejére a következő 12 cégtől érkezett részvételi jelentkezés: kérelmező, Észak-dunántúli Vízügyi Kft., Sade Magyarország Kft., Alterra Kft., Contur Bau Rt., Boroszlán Bt., Swietelsky Kft., Hoffmann Rt., Strabag Kft., Albagáz Bt., H és K konzorcium, Betonútépítő Rt.
Ajánlatkérő bizottságban értékelte a jelentkezéseket november 2-án és mindössze 4 jelentkezőt minősített alkalmasnak. (Észak-dunántúli Vízügyi Kft., Alterra Kft., Boroszlán Bt., Contur Bau Rt. )
Ajánlatkérő a döntéséről levélben, 2000. november 3. napján értesítette részvételére jelentkezőket azzal, hogy az alkalmatlanság indokaként azt határozta meg, hogy nem feleltek meg a dokumentáció kiírásának.
Résztvevők közül többen is kérték a konkrét indok megjelölését ajánlatkérőtől írásban, így kérelmező is.
Ajánlatkérő 2000. november 7. napján tájékoztatta kérelmezőt, hogy alkalmatlannak minősítése azzal az indokkal történt, hogy a dokumentáció "B" fejezet l. pont 4. bekezdésében előírt formai, illetve tartalmi hiányok miatt dokumentáció megvásárlására vonatkozó átvételi elismervényt és csekket nem csatolt.
Ajánlatkérő 2000. november 3. napján az alkalmasnak minősített jelentkezők részére megküldte az ajánlati felhívást.
Kérelmező 2000. november 22. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg az előminősítési szakaszt lezáró döntést, állapítsa meg a jogsértést, marasztalja el ajánlatkérőt a költségekben, tartson tárgyalást, alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte alaptalanságra történő hivatkozással.
Álláspontja szerint kérelmező alkalmatlan volt, mert a részvételi jelentkező alakilag nem megfelelő részvételi jelentkezést nyújtott be, az nem tartalmazta a dokumentációban kért, az annak megvásárlását tanúsító igazolást (befizetési csekket és átvételi elismervényt).
Egyéb érdekeltek részéről érdemi észrevételt a BOROSZLÁN Rt. tett. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció egyértelműen megfogalmazta, hogy csatolni kell a dokumentáció megvásárlásáról szóló igazolást, így ajánlatkérő jogszerűen járt el a döntése meghozatalánál.
A Döntőbizottság 2000. december 21. napján meghozott határozatával ideiglenes intézkedést hozott és az eljárást felfüggesztette.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 42. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően a Kbt. 44. § (1)–(2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A részvételi felhívásból megállapítható annak 10. a) és 10. b) pontjára figyelemmel, hogy mik voltak az alkalmatlanná minősítés szempontjai és ezek között olyan szempont nem volt fellelhető, mely szerint alkalmatlan az az ajánlattevő, aki az ajánlati dokumentációval kapcsolatos befizetési csekket, átvételi elismervényt nem csatolja. Márpedig ajánlatkérő a Döntőbizottság által felülvizsgált döntésében alkalmatlanná minősítette kérelmezőt.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból megállapította, hogy a kérelmező ajánlatkérő által sem vitatottan, igazoltan megvásárolta a részvételi dokumentációt. A közbeszerzési törvény külön szabályozást nem tartalmaz azzal kapcsolatosan, hogy a kétszakaszos eljárás esetén a részvételi szakban milyen módon és milyen formában bocsáthat az ajánlatkérő részvételi dokumentációt a részvételi jelentkezők rendelkezésére. Minden esetben azonban a nyílt eljárás szabályai alkalmazandók. Ebből következően ugyanazt a célt kell szolgálnia a részvételi dokumentációnak is, mint az ajánlati dokumentációnak azzal az eltéréssel, hogy a részvételi szakban a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság vizsgálata a feladat, és hogy ez milyen módon, milyen körben történjen, azt a jogszabályi törvény 44. és 46. §-a taxatíve meghatározza.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, és ha készít, akkor a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Azonban részvételi szakban nem beszélhetünk a törvény tiltó rendelkezésére figyelemmel részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációról, hiszen a Kbt. 63. § (1) bekezdésének második fordulata rögzíti, hogy a kétszakaszos eljárások első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételi jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.
A részvételi szakaszban kibocsátott dokumentáció esetlegesen a közbeszerzési eljárás technikai lebonyolítását könnyítheti, és esetlegesen a részvételi jelentkezőnek nyújt technikai segítséget a részvételi jelentkezés benyújtásához.
Az ajánlatkérő maga is elismerte, hogy a részvételi dokumentációt maga az kérelmező is megvásárolta, így tehát ajánlatkérő tudomással bírt a megvásárlás tényéről, hiszen azt maga is dokumentálta. Ebből következően a megvásárlás körülménye előtte ismert volt. Azt sem vitatta ajánlatkérő, hogy a részvételi felhívásban közölt valamennyi előírásnak maradéktalanul megfelelt a kérelmező.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi felhívás összeállításakor az ajánlatkérőknek minden esetben szem előtt kell tartani a Kbt. 24. §-ában szabályozott alapelveket, nevezetesen az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának elvét. Felmerülhet az a kérdés, hogy annak előírása, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlásáról szóló bizonylatot, csekket csatolja részvételi jelentkező, annak ellenére, hogy a dokumentációt magától ajánlatkérőtől vásárolja meg, a megvásárlás tényének egyidejű igazolása mellett, kétségessé teheti a közbeszerzési törvényben deklarált alapelvek biztosítását. Ezzel olyan többletkötelezettséget állapíthat meg ilyen előírásokkal ajánlatkérő, amely semmiképpen sem szolgálja sem a törvény célját, sem a konkrét jogszabályi előírásokat. Csupán azt a célt szolgálja, hogy megnehezítse és bonyolultabbá tegye a részvételi jelentkezés lehetőségét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, miután ezen eljárási szakaszra vonatkozó előírásait ajánlatkérőnek elsődlegesen a részvételi felhívásban kell meghatároznia, a részvételi jelentkezést is megfelelőnek kell tekinteni, ha az kielégíti a felhívásban közölt követelményeket.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint törvénybe ütköző módon állapította meg kérelmezőről ajánlatkérő, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére és ezzel megsértette a Kbt. 63. § (3) bekezdésére figyelemmel a 44. § (6) bekezdését, mert nem a megadott alkalmatlansági szempontok alapján minősítette alkalmatlannak részvételi jelentkezőt.
A fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő kérelmezőt alkalmatlanná minősítésére vonatkozó, valamint az ajánlattételre történő felhívásra vonatkozó döntéseit.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt a jogsértés megállapítására tekintettel 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
Budapest, 2001. január 2.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
