KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1771)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.699/8/2000.
Tárgy: BAU–VERTIKÁL Kft. jogorvoslati kérelme a Zagyvarékas Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A BAU–VERTIKÁL Kft. (1145 Budapest, Amerikai u. 96., képv.: dr. Vincze Gyula ügyvéd 5000 Szolnok, Kossuth tér. 5., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Zagyvarékasi Község Önkormányzata, 5051 Zagyvarékas, Rákóczi út. 56., továbbiakban: ajánlatkérő) "Zagyvarékason építendő új óvoda generálkivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában, melynek ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 43. számában került közzétételre 2000. október 25. napján.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő a pénzügyi gazdasági és műszaki alkalmasság igazolása körében a 3. francia bekezdésben előírta, hogy ajánlattevőknek csatolni kell:
– A Kbt 46. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltaknak mindenben megfelelő, érvényes igazolásokat és az ajánlattevő első számú vezetőjétől származó, a valóságtartalom tekintetében is megfelelő nyilatkozatot.
Az ajánlattételi határidőre, 2000. december 5. napjára heten tettek ajánlatot: kérelmező, N+N Kft., Hajlék Kft., Szilasi és Társa Kft., LANA '91 Kft., GEMÉP Kft. és a MAZUG és Társa Kft.
Ajánlatkérő 2000. december 20. napján hirdette ki az eljárás eredményét, amely során többek között kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette, azzal az indokkal, hogy ajánlatához nem csatolta a felhívás 11. a) pontjának 3. francia bekezdésében előírtak szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ igazolását a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségre vonatkozóan. Az eljárás nyerteseként ajánlatkérő a LANA '91 Kft.-t jelölte meg, mint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt.
Kérelmező 2000. december 29. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be és kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, kérte továbbá ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését. Sérelmezte ajánlatkérő ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő döntése jogsértő, mivel az ajánlatában közokirattal igazolta, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szemben tartozása nem áll fenn, ezen igazolást az APEH adta ki részére, így mindenben megfelelt az ajánlati felhívás feltételeinek.
Előadta továbbá, hogy ajánlata volt az összességében legelőnyösebb.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlatából megállapítható, hogy jogszabály alapján áll fenn fizetési kötelezettsége a Munkaerő-piaci Alappal szemben, ez esetben pedig az illetékes munkaügyi központtól kiállított igazolást kell csatolni, függetlenül az APEH-nyilatkozattól. Ilyen igazolás kérelmező ajánlatában nem volt, s ezért az ajánlata érvénytelenségét kellett megállapítani a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést még nem kötötte meg, s a Döntőbizottság döntéséig azt nem is köti meg.
Egyéb érdekelt LANA '91 Kft. érdemi észrevételében ajánlatkérő döntését jogszerűnek tartja, álláspontja, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szembeni fizetési kötelezettség esetén kétfajta igazolás csatolása szükséges.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint.
A Kbt 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
Az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi felhíváshoz legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (6) bekezdése szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 40–42. §-ai írják elő a munkaadók és a munkavállalók részére az adók módjára beszedhető munkaadói és munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését, melyek a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezik.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII tv. 2. §-a írja elő a szintén a Munkaerő-piaci Alap bevételét képező szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét.
A hivatkozott törvényi rendelkezésekből megállapítható, hogy valamennyi munkáltatónak van jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége a Munkaerő-piaci Alappal szemben, amely fizetési kötelezettségnek részben az adóhatóságon keresztül, részben pedig közvetlenül tehet eleget. A Munkaerő-piaci Alappal szemben tehát jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn kérelmezőnek, az alapot kezelő szervek mindegyikétől kell ajánlatához igazolást csatolni. Az APEH az igazoláson is feltüntette, hogy csak az általa kezelt alapra terjed ki a hatósági igazolása. Így az általa nem kezelt rész tekintetében ajánlattevőnek az illetékes munkaügyi központ igazolását is be kell szereznie és ajánlatához csatolnia. A fentiek alapján kérelmező ajánlatának is tartalmaznia kellett volna az illetékes Munkaügyi Központ által kiállított igazolást, amely a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló kötelezettsége egy részének teljesítését tartja nyilván. Miután ezen kötelezettségének kérelmező nem tett eleget, ezért ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen volt, s ajánlatkérő e körben helyes döntést hozott, amikor kérelmező ajánlatának érvénytelenségét állapította meg.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 29.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
