KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1850)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.14/15/2001.
Tárgy: az Elektromert Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Elektromert Kft. (4220 Hajdúböszörmény, Baltazár út 10., képviseli: dr. Horogh Anna ügyvéd 4220 Hajdúböszörmény, Pf. 85, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapesti Közlekedési Rt. Gazdasági Igazgatósága (1072 Bp., Akácfa u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) fényforrások (normál, halogén-, tungsraflex, superbalux, fényszóró és egyéb izzók, nátriumlámpák, kevert fényű lámpák, járműlámpák, fénycsövek, foglalatok, előtétek) 316 648 db ±20%/év tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 41. számában 2000. október 11-én jelentette meg ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására, melynek tárgya különböző típusú fényforrások beszerzése volt 316 648 db ±20%/év mennyiségben.
Ajánlatkérő a teljesítési helyeket az ajánlati felhívás 3. b) pontjában jelölte meg. Ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott az ajánlattevők részére a közbeszerzési eljárásban.
A dokumentációban meghatározta a közbeszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó előírásait, illetve az ajánlattétel tartalmi és formai követelményeit.
Az ajánlati felhívás szerint csak teljes körű ajánlatot lehetett tenni a közbeszerzési eljárásban. A többváltozatú ajánlattétel lehetőségét megengedte az ajánlati felhívás 14. pontjában foglalt feltételek szerint.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában előírta, hogy a referenciákat a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a dokumentációban meghatározottak szerint kell megadni.
Ajánlatkérő a dokumentáció III/5. pontjában határozta meg, hogy az előző 3 év azaz, az 1997., 1998. és 1999. évekre kell az ajánlattevőknek a referenciaigazolást az ajánlatuknak tartalmaznia.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlatkérő meghatározta az alkalmatlanság szempontjait a következőképpen; alkalmatlannak minősül az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozója, ha
– az előző 3 évben – évente – ezen eljárás tárgyában hasonló volumenű referenciával nem rendelkezik (hasonló volumenű referenciának minősül a 3/a. pontban megjelölt szállítandó mennyiség legalább 50%/év)
– nem rendelkezik egyikük sem raktárral és legalább a beszerzés tárgya 1/12 részének megfelelő raktárkészlettel.
Az ajánlattételi határidőig kérelmezőn kívül a Csővill Center Kft., a Prolux Kft. és az Intercontakt Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor – 2000. november 23-án – megállapította és a bontásról készült jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a Prolux Kft. ajánlatából hiányzott az árajánlat összesítője és alvállalkozójának VPOP-igazolása, az Intercontakt Kft. ajánlatából valamennyi hatósági igazolás, az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó nyilatkozat és az árösszesítő. A pótlásra 2000. december 1-jei határidőt adott az ajánlatkérő. A kérelmező és a Csővill Center Kft. ajánlatáról megállapította az ajánlatkérő, hogy azok alakilag érvényesek.
Az ajánlatok bontását követően ugyanazon a napon a két ajánlattevőnek a hiánypótlásról levelet küldött az ajánlatkérő. Az árösszesítő pótolt adatait az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőnek 2000. november 27-én elküldte, majd ezt követően 2000. december 7-i levelében valamennyi ajánlattevőt értesített arról, hogy a Prolux Kft. a további hiánypótlást teljesítette, az Intercontakt Kft. az igazolásokat nem pótolta, ezért ajánlatát érvénytelennek minősítette.
Az ajánlatkérő döntés-előkészítő bizottsága 2000. december 13-án kelt emlékeztetőben rögzítette, hogy az érvénytelennek minősített Intercontakt Kft. ajánlatán túlmenően a kérelmező és a Prolux Kft. ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. b) és a dokumentáció. III/5. pontjában foglaltaknak, mert a csatolt referenciák nem a megadott évekre vonatkoztak, ezért alkalmatlanná minősítette ez utóbbi ajánlattevőket.
A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2000. december 22-én került sor, ahol az ajánlatkérő felolvasta az eljárásról készült összegzés tartalmát. Így közölte az ajánlattevők képviselőivel, így a kérelmező képviselőjével is, hogy a kérelmezőt alkalmatlanná minősítette, mivel az ajánlat nem rendelkezett az előző 3 évben az eljárás tárgyához kapcsolódó hasonló volumenű referenciával, a csatolt referenciák nem a megadott évekre 1997- 98-99-re vonatkoztak, hanem 1998., 1999. és 2000. november 11-ig.
Ajánlatkérő az eljárásról készült összegzést írásban megküldte az ajánlattevőknek, így a kérelmezőnek is 2001. január 9-én.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő, azaz a Csővill Center Kft. a szállítási szerződést megkötötte 2001. január 19-én.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2001. január 15-i postai feladási dátummal 2001. január 16-án nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. Kérelmében kérte a Döntőbizottságot, hogy vizsgálja felül a közbeszerzési eljárást és semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, illetve a rá vonatkozó döntését, valamint ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését.
Előadta, hogy az alkalmatlanná minősítéséről legkorábban 2001. január 9-én szerzett tudomást, amikor is kézhez vette az ajánlatkérőnek az eljárás összegzéséről készül dokumentumát. Azt is elismerte továbbá, hogy január 2-án már kapott az ajánlatkérőtől egy olyan faxot, amely hivatalosan cégszerűen nem volt aláírva és amely az eljárás összegzését tartalmazta. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő megalapozatlan döntést hozott akkor, amikor alkalmatlanná minősítette a céget a referencia hiánya miatt. Hivatkozott továbbá arra, hogy nem egyenlő eséllyel alkalmazta az ajánlatkérő a hiánypótlás megadását, mivel csak két ajánlattevőnek biztosította ezt, a kérelmező illetve a későbbiekben nyertes ajánlattevő számára hiánypótlást nem engedélyezett.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében elsődlegesen elkésettség, másodlagosan alaptalanság miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az elkésettségre való hivatkozását azzal támasztotta alá, hogy a becsatolt iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező képviselője az eredményhirdetésen jelen volt, első kézből értesült arról, hogy mi volt az alkalmatlanná minősítés oka, mivel az eljárás összegzését annak teljes tartalmát az ajánlatkérő képviselője felolvasta a jelenlévő ajánlattevők képviselőinek.
Amennyiben a Döntőbizottság nem fogadná el az elkésettség kifogását, másodlagosan alaptalanság miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció egyértelműen meghatározta azokat az éveket, amelyekre vonatkozóan referencialevelet kellett csatolni az ajánlathoz. Ennek a követelménynek teljes egészében a kérelmező nem tett eleget, nem csatolta az 1997. évre vonatkozó referencialevelét, ezért alkalmatlanná minősítették.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelmet jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be a kérelmező.
A Kbt. 79. § (2) bekezdés alapján a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A 79. § (7) bekezdés első fordulata kimondja, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A becsatolt iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményét 2000. december 22-én hirdette ki. Az erről készült jegyzőkönyv mellékleteként felvett jelenléti ív tartalmazta a jelenlévő ajánlattevők képviselőinek nevét. A jelenléti ív tartalmazta, hogy kérelmező képviseletében megjelent az eredményhirdetésen Kis Imre igazgatóhelyettes a budapesti telephely vezetője, továbbá a Csővill Center Kft. ügyvezetője Hercegné Fekete Éva és a Prolux Kft. képviselője Tóth Edwin.
A Döntőbizottság tanúvallomás bizonyítási eljárást folytatott le a tárgyaláson, annak megállapítása végett, hogy az eredményhirdetésen az ajánlatkérő képviselője mit közölt a jelenlévő ajánlattevők képviselőivel. Erre figyelemmel a Döntőbizottság tanúként meghallgatta a kérelmező képviseletében megjelent Kiss Imre igazgatóhelyettest, a budapesti telephely vezetőjét, valamint a Csővill Center Kft. ügyvezetőjét Hercegné Fekete Évát. A tanúvallomások egybehangzóan alátámasztották azt a tényt, hogy az ajánlatkérő az eljárásról készült összegzést teljes terjedelmében az eredményhirdetésen felolvasta. Így többek között elhangzott az, hogy mi volt az alkalmatlanná minősítés oka a kérelmező esetében. A kérelmező képviselője szintén elismerte a tanúvallomást követően, hogy ő még meg is kérdezte az ajánlatkérő képviselőjét, hogy pontosan mely évre vonatkozóan nem tartalmazott az ajánlatuk referenciát, amelyre az ajánlatkérő képviselője közölte, hogy az 1997. évre vonatkozóan. Továbbá hivatkozott az ajánlati felhívás és a dokumentáció idevonatkozó pontjaira, azaz a dokumentáció III/5. pontjára és az ajánlati felhívás 11. b) pontjára.
A kérelmező által megjelent képviselő tanúvallomását a Csővill Center Kft. ügyvezetője is megerősítette.
Elhangzott még a tanúvallomás keretében, hogy Kiss Imre igazgatóhelyettes az eredményhirdetést követően még aznap telefonon értesítette a társaság ügyvezetőjét a közbeszerzési eljárás eredményéről, illetve az alkalmatlanná minősítés okáról, aki ezt a tárgyaláson elismerte.
Ezt követően a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmét 2001. január 15-én adta postára. Figyelemmel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 39. § (3) bekezdésére a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata szerint a kérelmezőnek jogorvoslati kérelmét legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kellett volna a Döntőbizottsághoz eljuttatni, amely 2001. január 6-i nappal bezárólag történhetett volna meg.
Mivel erre nem került sor, így a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni a kérelmező azon álláspontját, mely szerint ténylegesen és mindenre kiterjedő mértékben január 9-én, illetve fax útján már január 2-án értesült az összegzésből az alkalmatlanná minősítéséről, továbbá azt a felvetését, hogy a cégkivonat alapján a társaság egyedüli képviseletre jogosult személye a társaság ügyvezetője, aki nem volt jelen sem az eredményhirdetésen, sem az ajánlatok bontásakor, így ő közvetlenül csak az eljárás eredményéről készült összegzésből értesült az ajánlatkérő döntéséről.
A Döntőbizottság azért nem tudta elfogadni a kérelmező ezen álláspontját, mivel már az ajánlatok bontásakor, illetve az eredményhirdetésen is a kérelmező képviseletében ugyanazon személy jelent meg. Ugyanakkor az is bizonyítást nyert, hogy a kérelmező képviseletében megjelent személy, az a kérelmező társasággal munka, illetve munkaviszony jellegű megbízási viszonyban áll, a társaságban vezető tisztségviselő. A Döntőbizottság álláspontja szerint tudomásszerzésnek kell tekinteni azt az esetet is, amikor a társaság alkalmazottja, vagy bármilyen más vezető tisztségviselője első kézből szerez tudomást az ajánlatkérő döntéséről. Jelen esetben a kérelmező társaság ügyvezetőjét a társaság nevében megjelenő személy telefoni úton tájékoztatta az ajánlatkérő döntéséről.
E tényekre figyelemmel a Döntőbizottság megítélése szerint tehát a jogorvoslati kérelem elkésett, így a kérelem további részének megalapozottságáról érdemben vizsgálatot nem folytatott le.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörében eljárva, a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulatára figyelemmel a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező rész szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. február 14.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt megtámadták.
