KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1858)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.659/5/2000.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Környezetvédelmi Minisztérium KAC Koordinációs Főosztálya közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85.) hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásában, melynek tárgya a Környezetvédelmi Minisztérium KAC Koordinációs Főosztály (1011 Budapest, Fő út 44–50., a továbbiakban ajánlatkérő) "a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok kivitelezése – tájrendezési terv szerinti rehabilitáció Diósd, Mészkőbányában – volt, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, a 34. §, 44. § (1), (2) és (4) bekezdésére, valamint a 46. §-ra tekintettel a 71/B. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásra vonatkozó döntését megsemmisíti.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következő tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. november 27-én a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást küldött meg a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének a Kbt. 71/B. § (2) bekezdése szerint.
A Döntőbizottság elnökének megküldött ajánlati felhívás tájékoztatójában az ajánlatkérő tájékoztatta az elnököt az eljárás megindításáról, ismertette az eljárás választásának indokait, előzményeit. Az ajánlati felhívás mellékleteként 2 db jegyzőkönyvet is megküldött.
Ajánlatkérő az ügy előzményei között előadta, hogy a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatban keletkezett és a Bányászati Tájrendezéseket szolgáló Alap terhére korábbi közbeszerzési eljárást követően vállalkozói szerződést kötött 1999. december 2-án a Geoteam Kft. ajánlattevővel, aki a kivitelezést megkezdte. A szerződés értéke 59 806 000 Ft (bruttó) volt. A Szolnoki Bányakapitányság kötelezése alapján tervkiegészítés vált szükségessé, amelyet a Bányakapitányság jóváhagyott. A várható munkálatok becsült költsége 45 205 788 Ft volt. Az eredeti szerződés tartalmából 17 602 500 Ft mennyiségi munkát nem kell elvégezni, helyette került sor a fenti pótmunkára. A feladatok szükségessége előzetesen nem volt ismert. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban csatolta a helyszínen 2000. április 3-án felvett, a Bányakapitányság álláspontját rögzítő jegyzőkönyvet, és a Bányakapitányság 7100/2000. sz. határozatát a tervkiegészítés jóváhagyásáról. A csatolt ajánlati felhívásban ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt beszerzési tárgyat jelölte meg, közölte, hogy rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem lehet tenni. Teljesítési határidőként 2001. május 31-ét határozta meg. A felhívás 5. pontja szerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását nem kérte, mert a kivitelezőt 1999. október 14-én a lefolytatott közbeszerzési eljárásban alkalmasnak minősítette.
Az ajánlatok elbírálásának szempontját nem a Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint, hanem a következőképpen határozta meg: "Az ajánlatkérőnek megfelelő ajánlat." Az ajánlati felhívás 7. pontja tartalmazta az elbírálás részszempontjait, súlyszámokat és ponthatárokat nem közölt az ajánlatkérő.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő 2000. december 15-e, a tárgyalás időpontja december 19-e, az eredményhirdetés időpontja december 21-e volt az ajánlati felhívás szerint.
Az ajánlati felhívásban és annak mellékleteiben nincs egyértelműen meghatározva az ajánlattételre felhívott szervezet, sőt az, hogy ajánlatkérő a felhívás alapján bírálati szempontokat írt elő, az összehasonlítás szándékát jelentette, amely több várható ajánlatnál értelmezhető.
A Döntőbizottság elnökének küldött tájékoztatónak része volt a Geoteam Kft.-vel 1999. december 2-án megkötött szerződés is, amelyben a szerződés értéke a fent megjelölttel azonos, a szerződés teljesítésének véghatárideje 2000. október 15.
A közbeszerzési eljárásban a Geoteam Kft. 2000. december 14-én nyújtotta be ajánlatát, 49 718 000 Ft bruttó ajánlati ár mellett, és 2000. december 18-án került sor az ajánlatok bontására.
Ajánlatkérő ezt követően a közbeszerzési eljárását felfüggesztette a jogorvoslati eljárás érdemi befejezéséig.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő tárgyalásos közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező iratban kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a tárgyalásos eljárás jogalapját és az ajánlati felhívás jogszerűségét is. Az ajánlati felhívásból nem derül ki, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 34. § és 44. § szabályai szerint járt el, az ajánlatok elbírálása és az alkalmasság vizsgálata során. Mindezekre tekintettel megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontját 2000. november 28-ában jelölte meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel az ajánlatkérő egyértelműen nyilatkozott a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről.
Ajánlatkérő észrevételében arra hivatkozott, hogy csak egyetlen ajánlattevőnek, a korábbi nyertesnek küldte meg a felhívását, ezért nem határozott meg a felhívásban pontozási és súlyozási adatokat. Miután a nyertes ajánlattevővel már szerződést kötött egy előző közbeszerzési eljárásban, őt újólag alkalmassági szempontból nem kell vizsgálni, a törvény értelmezéséből is ez következik.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint egyébként is csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni az alkalmassági követelményeket. Ezek a feltételek pedig a korábbi eljárásból és a meglévő szerződéses viszonyból követhetően adottak voltak.
Egyebekben álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), c) pontjai szerinti feltételek fennálltak a tárgyalásos eljárás megindításakor.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás vizsgálatakor megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdés utolsó fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, továbbá a Kbt. 34. §-ára, 44. § (1), (2), (4) bekezdéseire és 46. §-ára tekintettel a 71/B. § (1) bekezdését.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerint meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A 70 § (2) kimondja, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
(2) Az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
A 44. § (1), (2), (4) bekezdései kimondják, hogy az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének
– bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával.
(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 46. § (1)–(7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, és hatósági igazolásokat kell az ajánlatkérő elvárásai szerint az ajánlatnak tartalmaznia.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése magában foglalja, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a Kbt. 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. A 9. sz. melléklet 8. és 9. a)–b) pontjai az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága vizsgálatával kapcsolatos előírásokat tartalmazzák.
A Döntőbizottság a jogalap vizsgálata során megállapította, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásban megkötött szerződés értéke és a jelen eljárásban tett ajánlati ár alapján a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pontja nem teljesül, tehát az eljárás jogalapja nem áll fenn. (Jelen eljárásban ajánlott ellenszolgáltatás értéke nagyobb a korábbi szerződés értékének 50%-ánál.)
A továbbiakban a Döntőbizottság megvizsgálta a kezdeményező irat szerint az ajánlati felhívás további tartalmi elemeit és az alábbiakat állapította meg:
A fent idézett törvényi rendelkezések alapján ajánlatkérő nem mellőzheti a 70 § (2) bekezdése szerinti eljárása során a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság és a Kbt. 46 § szerinti kizáró okok vizsgálatát.
Az ajánlatkérő nem a Kbt. 34. § (l) bekezdése szerint határozta meg az ajánlatok fő bírálati szempontját. Ugyancsak nem került meghatározásra a részszempontok mellett a súlyszámok illetve a ponthatár, ami alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte volna.
A Döntőbizottság továbbá megállapította, hogy az ajánlatkérő nem határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági követelmények közül a számára elfogadható igazolási módokat a Kbt. 44. § (1)–(2) bekezdése körében, továbbá nem határozta meg az alkalmatlanság kritériumait sem a Kbt. 44. § (4) bekezdése körében. Ugyancsak nem kerültek meghatározásra a Kbt. 46. §-ában megjelölt igazolási módok. Erre figyelemmel az ajánlati felhívás a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésének nem felelt meg, hiányos tartalmú volt. Erre figyelemmel szükséges volt az ajánlatkérő terhére megállapítani a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésének a sérelmét is a Kbt. 34. §-ára is figyelemmel.
A Döntőbizottság Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) d) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 25.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
