KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1863)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.651/13/2000.
Tárgy: Geomatik Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Geomatik Geoinformatikai és Mérnöki Tanácsadó Kft. (1118 Budapest, Kelenhegyi út 7–9., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/C., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Tisza hullámtere és medre digitális atlaszának készítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. november 27-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Tisza hullámtere és medre digitális atlaszának elkészítése tárgyában.
Ajánlattételre a Vituki Rt.-t., az Eurosense Légi Térképészeti Kft.-t és a Földmérési és Távérzékelési Intézetet hívta fel.
Az ajánlattételi határidőig, 2000. december 4-ig ajánlatot nyújtott be az Eurosense Légi Térképészeti Kft. és a Vituki Rt. A tárgyalások lefolytatására 2000. december
4-én került sor.
Ajánlatkérő 2000. december 6-án hirdetett eredményt, az eljárás nyertese az Eurosense Légi Térképészeti Kft. lett, bruttó 196 250 E Ft vállalási árral. Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között 2000. december 14-én a szerződés megkötése megtörtént.
Kérelmező 2000. december 11-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. A jogorvoslati kérelmében kérelmező előadta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban, mint a Vituki Rt. alvállalkozója vett részt.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte a választott eljárásfajta jogalapját. Álláspontja szerint jelen közbeszerzési eljárásban a rendkívüli sürgősség jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásban a nyilvánosság alapelve is sérült, mert kizárólag olyan meghívottakat kért fel ajánlatkérő ajánlattételre, akik ilyen jellegű vízrajzi térképezési feladatokat pedig még nem is végeztek, illetve nem hívott fel olyan ajánlattevőket, akik tudomása szerint alkalmasak lettek volna a feladat elvégzésére.
Ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Álláspontja szerint a Vituki Rt. által benyújtott ajánlat összességében a nyertes ajánlatnál jobb volt. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint jelen közbeszerzési eljárásban a rendkívüli sürgősség feltételei fennállnak, hiszen a légi felvételezést jó látási és megvilágítási körülmények között lomb- és hómentes időszakban kell elvégezni. Az adatállomány minél nagyobb részének digitálisan feldolgozott formában 2001 tavaszára már rendelkezésre kell állnia. Az eljárás korábbi megindítására a pénzügyi források késői rendelkezésre állása miatt lehetőség nem volt. A feladat elvégzésére korlátozott számú, helyismerettel is rendelkező magyarországi székhelyű vállalkozó ismeretes, akikről feltételezhető, hogy képesek a feladatok elvárt minőségben és határidőben történő elvégzésére. Ennek alapján ezek a szervezetek ajánlattételre felhívást nyertek. Az ajánlatok értékelése az előre megadott szempontok maradéktalan betartásával történt, és ennek alapján került kiválasztásra az összességében legelőnyösebb ajánlat.
Ajánlatkérő a tárgyalási jegyzőkönyv kézhezvételét követően hivatkozott arra is, hogy kérelmező ügyfélképessége nem áll fenn, mivel a tárgyalásos eljárásban ajánlattevőként nem vett részt, az ajánlatkérő kizárólag az ajánlattevővel áll jogviszonyban.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatot az ajánlati felhívás ellenére nem tett, tekintettel arra, hogy légi fényképező kamerával nem rendelkeznek, így a pályázati kiírásban foglaltaknak eleget tenni nem tudnak.
A Vituki Rt., mint a kérelmező fővállalkozója, illetőleg a közbeszerzési eljárásban, mint ajánlattevő a Döntőbizottság felhívására nyilatkozott, hogy a jogorvoslati eljárás ellen kifogást nem emel, de abban félként részt venni nem kíván.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező, mint a közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevő alvállalkozója ügyfélképességgel rendelkezik-e.
A közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 79. § (3) bekezdése szerint kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A jelen közbeszerzési eljárásban a Vituki Rt., mint ajánlattevő jelölte meg ajánlatában alvállalkozóként kérelmezőt. A kérelmező önálló ajánlattevő nem volt. A közbeszerzési eljárásban az alvállalkozónak külön reá rótt feladata, önálló jogosultsága nincs. Az alvállalkozó a közbeszerzési eljárás résztvevőjévé a fővállalkozón – az ajánlattevőn – keresztül válik, önálló cselekmények végzésére az alvállalkozó nem jogosult (pl. ajánlat visszavonása, tárgyalás az ajánlatról). Az alvállalkozó érdekeit az ajánlattevő képviseli a közbeszerzési eljárás során. Az ajánlat elkészítésével, beadásával kapcsolatban az ügy ura az ajánlattevő, az alvállalkozó az ügy urává nem válhat az eljárás befejezését követően sem. Nem hivatkozhat arra, hogy jogát vagy jogos érdekét sérti az ajánlatkérő azon magatartása, amely magatartást az ajánlattevő magára nézve nem tart jogsértőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként a Vituki Rt. lépett fel és tett ajánlatot az ajánlattételi határidő időpontjáig. A Vituki Rt. az ajánlatkérő döntését sem az ajánlatkérő irányában, sem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt nem sérelmezte, azaz elfogadta az ajánlatkérő rá vonatkozó, illetve az eljárás lezárására vonatkozó döntését. A jogorvoslati eljárásban a Vituki Rt. nem támogatta a kérelmező jogorvoslati kérelmét, sőt nyilatkozatával egyértelműsítette, hogy félként nem kíván részt venni a jogorvoslati eljárásban. Jelen ügy megítélése szempontjából relevanciával az a körülmény nem bír, hogy a kérelmező az ajánlattevő ajánlatában a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó, avagy 10%-ot el nem érő alvállalkozói minőségben vett-e részt.
A Döntőbizottság a fenti okfejtés alapján arra a következtetésre jutott, hogy kérelmező nem tartozik a Kbt. 79. § (3) bekezdés hatálya alá, így jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet, figyelemmel a Kbt. 80. § (4) bekezdésében foglaltakra a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 5.
Dr. Engler Magdolna s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos