KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1865)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.689/10/2000.
Tárgy: az MT-Visual Kft. jogorvoslati kérelme a Nemzeti Sportuszodák közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az MT-Visual Kft. (1108 Budapest, Venyige u. 3., képviseli: dr. Incze András Péter ügyvéd, 1051 Budapest, Arany János u. 9., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Nemzeti Sportuszodák (1138 Budapest, Margitsziget, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Mobil eredményjelző és videotábla gyártása és telepítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben 2000. október 18-án ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben írt tárgyban nyílt eljárás lefolytatására.
A felhívás szerint részajánlattétel és a többváltozatú ajánlattétel nem volt megengedett.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, mely az ajánlat készítéséhez adott további információkat.
A dokumentáció 9. pontja a következőket tartalmazta:
Az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva, 1 eredeti és 3 másolati példányban cégszerűen aláírt vállalkozási szerződéstervezet melléklésével, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani.
Ajánlatkérő 2000. november 11-én helyszíni szemlét és konzultációt tartott. Az itt felvett jegyzőkönyv többek között a következő kérdéseket, illetve az arra adott válaszokat is tartalmazta:
9. kérdés:
– a fix lehet-e 30 mm-es pixel méret?
Válasz:
– a kiírásban max. 26 mm van meghatározva, ennél kisebb is lehet.
10. kérdés:
– a maximum abszolút limitet jelent-e?
Válasz:
– ajánlott ennek betartása, kisebb pixelméret elfogadható.
A 2000. november 28-i ajánlattételi határidőig kérelmező és a Megalux Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2000. december 1-jén hiánypótlásra adott lehetőséget a Megalux Kft. részére szándéknyilatkozat pótlására, aminek nevezett 2000. december 4-én eleget is tett.
Ajánlatkérő 2000. december 8-án tartotta meg a nyilvános eredményhirdetést, ahol kihirdette, hogy mindkét ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett, ezért a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította. Eredményhirdetés során az ajánlatkérő ismertette és átadta az összegzést az eljárásról elnevezésű dokumentumot is az ajánlattevők részére. Ezen összegzésben az szerepelt indoklásként, hogy mindkét ajánlat eltért a fénypont (pixel) mérete tekintetében a dokumentációban meghatározott műszaki paraméterektől, amely egyébként a helyszíni szemle során is megerősítésre került.
Kérelmező ajánlata érvénytelensége okaként azt is rögzítette ajánlatkérő, hogy kérelmező ajánlatához nem csatolta az ajánlatának megfelelően kitöltött és cégszerűen aláírt vállalkozási szerződéstervezetet, a Megalux Kft. pedig késedelmesen tett eleget a hiánypótlási kötelezettségének.
Kérelmező a 2000. december 27-én benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság felhívására 2001. január 8-án hiánypótlás keretében kiegészítette, és azt a kérelmére tartott tárgyaláson az alábbiak szerint pontosította:
Kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. §-át, valamint az 52. § (2) bekezdésének d) pontját is. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor hiánypótlásra nem biztosított számukra lehetőséget annak ellenére, hogy a másik pályázónak ilyen lehetőséget adott. Álláspontjuk szerint a szerződéstervezetük kitöltetlensége hiánypótlás keretében biztosítható lett volna, figyelemmel arra, hogy a formai hiányosságok pótlását megengedi a fentebb hivatkozott törvényhely. Véleményéhez előadta azt is, hogy ajánlatkérő a dokumentációban szerződéstervezetet kért és ehhez egy mintát adott meg, ezért azt úgy értelmezték, hogy azt nem kötelesek kitölteni. Előadta azt is, hogy az ajánlatukat cégszerűen aláírva nyújtották be, a szerződéstervezetet minden oldalon aláírták. Álláspontja szerint azért is jogsértően járt el ajánlatkérő, mert az ajánlatuk érvénytelenségére hivatkozva zárta őket ki a további eljárásból. A tárgyaláson nem vitatta azt, hogy a konzultációs jegyzőkönyvet 2000. november 15-én kapta kézhez. Véleménye szerint a konzultációs kérdések közül a 9-es és a 22-es, valamint az azokra adott válaszok alapján jogosan vélekedtek úgy, hogy az ajánlatkérő 26 mm-nél nagyobb méretű pixelt is elfogad a fixtábla vonatkozásában.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát tekintettel arra, hogy a kérelmező ajánlatában a vállalkozási szerződés adatai nem voltak kitöltve, illetve az ajánlatában megadott adatokkal nem egyezik. Konkrétan megjelölte, hogy a vállalkozási szerződésben a 3. oldal 5.1. pontját, valamint a 10. oldal 11. pontjait nem töltötte ki kérelmező. Előadta azt is, hogy a vállalkozási szerződés több részben nem egyezett a kérelmező ajánlatában megadott adatokkal, így például a garanciavállalás időtartama az ajánlat 82. oldalán 2 év, míg a vállalkozási szerződés 14. oldalának 15.2. pontjában 12 hónap. Álláspontja szerint amennyiben kérelmezőnek a szerződéstervezet kitöltésével kapcsolatban kérdései lettek volna, akkor lehetőség lett volna a bizonytalanságait a konzultáción, vagy az ajánlattételi szakaszban kérdés formájában ajánlatkérővel tisztázni.
Kérelmező ajánlata érvénytelenségének az is oka, hogy az előírt maximum 26 mm-es pixelmérettel szemben a kérelmező ajánlatában ez a méret 27,5 mm értékben volt megadva, ezért a kérelmező ajánlata e szempontból sem felelt meg a felhívásban, illetve a dokumentációban írt feltételeknek.
Álláspontja szerint tévedésen alapul a kérelmezőnek a Kbt. 43. § (4) bekezdés megsértésére vonatkozó vélelme is.
Az ügyben érdekelt Megalux Kft. az írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását, mivel jogszerűen járt el az ajánlatkérő, amikor az összegzés az eljárásról elnevezésű dokumentumban foglalt jogi és szakmai indokok alapján mindkét ajánlatot érvénytelennek minősítette a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján. Az eredménytelenné nyilvánításról szóló döntés semmiféle joghátrányt nem okozott kérelmezőnek, hiszen a jogorvoslati eljárás ideje alatt folyamatban lévő újabb tárgyalásos eljárás megindításával ajánlatkérő tiszta és egyenlő versenyhelyzetet teremtett, sőt az érdemi ajánlatmódosítás, illetve a szerződés feltételeiről való tárgyalás, valamint a kölcsönös alku szempontjából az ajánlattevőket kedvezőbb helyzetbe hozta. Véleménye szerint a jogorvoslati kérelemben foglaltak figyelembevételével kérelmező előtt jelenleg is nyitva áll az a lehetőség, hogy az új közbeszerzési eljárásban kedvező ajánlatot tegyen, és a korábbi közbeszerzési eljárás jogi lezárását kérelmének visszavonásával elősegítse. Nyilatkozatában kihangsúlyozta azt is, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése – amint azt kérelmező a beadványában helyesen idézte szó szerint – a törvény 44. és 46. §-ai szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok tekintetében ad lehetőséget hiánypótlásra. Álláspontja szerint a vállalkozási szerződéstervezet a Kbt. 44. és 46. §-ai szerinti igazolások és nyilatkozatok közé semmiképpen nem tartozhat, formai hiányosságnak nem minősülhet, ezért ajánlatkérőnek jogszerűen nem is volt lehetősége, hogy a hiánypótlást e tekintetben is megengedje. Véleménye szerint ajánlatkérő éppen akkor járt volna el jogsértően és sértette volna meg az esélyegyenlőség alapelvét, ha az érvénytelenségi ok fennállása ellenére lehetőséget biztosított volna hiánypótlásra a kérelmező számára. Álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció II.1.7. pontjában az ajánlatkérő egyértelmű műszaki követelményként fogalmazta meg, hogy a fénypontok (pi
xelek) mérete maximum 26 × 26 mm lehet. A 2000. november 9-én tartott helyszíni szemlén és konzultáción kérelmező képviseletében a jelenléti ív tanúsága szerint 3 személy is jelen volt. Ennek során egyértelmű (9–10.) kérdésként hangzottak el a jelenlévők részéről, hogy a pixel mérete lehet-e 30 mm. Ajánlatkérő válasza félreérthetetlen volt, miszerint a kiírásban meghatározott 26 mm abszolút limitet jelent, tehát kisebb méret elfogadható, ám nagyobb semmiképpen sem.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a 44. és 46. §-ok szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Döntőbizottság e rendelkezés figyelembevételével osztotta az ügyben érdekelt Megalux Kft. álláspontját abban, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezés a Kbt. 44. és 46. §-ai szerinti hatósági igazolások, valamint nyilatkozatok, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányok tekintetében ad lehetőséget csak hiánypótlásra. E szabályt értelmezve megállapítható, hogy a hiányosan kitöltött szerződéstervezet nem tartozik ebbe a kategóriába, így ajánlatkérő helyesen járt el, amikor a kérelmező ajánlatát ezen indok alapján érvénytelenné nyilvánította.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérő akkor sértett volna jogszabályt, ha ezen körön kívül engedett volna hiánypótlást kérelmező részére. Az eljárás során a Döntőbizottság figyelemmel az ajánlatkérő nyilatkozatára, megvizsgálta kérelmező ajánlatát, s ennek során az ajánlatkérővel megegyezően megállapította – kérelmező által is elismerten –, hogy a szerződés tervezete 3. oldalán az ajánlott áradatokat, illetve a 10. oldalán az építési napló bejegyzésére jogosultakat nem jelölte meg kérelmező, tehát az ajánlata erre tekintettel is érvénytelen.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
E rendelkezést összevetve a fentebb megállapított tényállással, illetve hiányosságokkal a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította azt is, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. ezen rendelkezését sem, amikor a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 6.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
