KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2146)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.666/9/2000.

Tárgy: a Holux Kft. jogorvoslati kérelme Kisbér Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a HOLUX Fényrendszer Kft. (1135 Budapest, Béke u. 51–55., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Kisbér Város Önkormányzata (2870 Kisbér, Városház tér 1., képviseli: dr. Czifra Károly ügyvéd, 5000 Szolnok, Dózsa Gy. u. 2. I/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kisbér és térsége közvilágítás korszerűsítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-én megjelent 43. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás lefolytatására.
Ajánlatkérő megbízásából a közbeszerzési eljárást a TAKTA-OSI Kft. bonyolította le. A beszerzés tárgya Kisbér és térsége közvilágításának korszerűsítése.
Az ajánlati felhívás tételesen tartalmazta azon községek felsorolását, ahol a közvilágítást korszerűsíteni kell, valamint a beszerezni kívánt világítótestek mennyisége és típusa is pontosan meghatározásra került. Ez utóbbi vonatkozásában az ajánlati felhívás a következőket tartalmazta: "A felsorolt típusokat a világítótestek jellegének egyértelmű meghatározása érdekében adtuk meg. Bármely egyenértékű termék felhasználható."
Az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel nem volt megengedett, a többváltozatú ajánlatadásra lehetőség volt, azonos vagy magasabb műszaki színvonalon a gazdaságosság és a várható élettartam figyelembevételével.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, tényeket, a 11. b) pont pedig az alkalmatlanná minősítés szempontját.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított, amelynek három fő része volt. Az első rész tartalmazta a részletes előírásokat, ajánlati formát, kiegészítő információk mellékleteit "A"-tól "F"-ig, és az ajánlati adatlapokat, a második rész a szerződéses feltételeket, a harmadik rész pedig a kiviteli terveket.
A részletes előírások 9. pontja szerint a felhasználandó anyagok mennyiségi paraméterei a tervdokumentációban szerepelnek. Ajánlattevő a helyszíni bejárás alapján ellenőrizheti, illetve szükség szerint módosíthatja a kiírt mennyiségeket. Továbbá ajánlatkérő előírta, hogy az "ajánlatot a kiíró által átadott tervdokumentáció szerint minden ajánlattevőnek meg kell adni".
A 20. és 21. pont tartalmazta az alternatív ajánlatadás körében az ajánlatkérői elvárásokat.
A 21. pontban rögzítésre került, hogy az alternatív ajánlatokat műszaki leírás ismertetésével, referenciainformációkkal, tervekkel, számításokkal alá kell támasztani. Alternatív ajánlathoz árazott költségvetést kell mellékelni, összehasonlítva a terv szerinti megoldással.
Ajánlatkérő 2000. november 20-án konzultációt is tartott, az ott elhangzott kérdésekre adott válaszokat ajánlatkérő írásba foglalta.
A mennyiségek pontosítására ekkor került sor.
Az ajánlattételi határidőig 2000. december 5-ig ajánlatot nyújtott be: kérelmező, Avantgarde Kft., Vill-Korr Bt., Roneko Kft. A bontási jegyzőkönyv rögzítette, hogy a Vill-Korr Bt. és a Roneko Kft. alternatív ajánlatot is benyújtott.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését elvégezte, és 2000. december 11-én eredményt hirdetett. A nyertes ajánlat a Roneko Kft. alternatív ajánlata lett.
A kérelmező ajánlatát ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette, azzal az indoklással, hogy a dokumentáció részletes előírások c. fejezet 9. pont utolsó bekezdésében előírt feltételeknek nem felelt meg.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2000. december 19-én megkötötte.
Kérelmező 2000. december 15-én, illetve 2000. december 18-án kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és költségeinek megtérítését.
Indoklásként kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította ajánlatát érvénytelennek, ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy a terveket az a Tungsram–Schréder Rt. készítette, aki a lámpatesteket maga is gyártja, a lámpatestek konkrét típusának előírása az ajánlati felhívásban jogszerűtlen volt.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint jogszerűen nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelennek, mert az nem felelt meg a dokumentációban rögzítetteknek. Előadta továbbá, hogy a Tungsram–Schréder Rt. nem járt el ajánlatkérő nevében, a terveket a VILL-SZER Kft. készítette.
Az Avantgarde Kft. érdemi észrevételében az ajánlatok értékelését sérelmezte.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 40. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
Ajánlatkérő a fenti jogszabály rendelkezése szerint, az ajánlati felhívásban tehát jogszerűen írta elő, hogy a beszerzés tárgyaként megjelölt típusok a világítótestek jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, azonban bármely egyenértékű termék felhasználható.
Ezen előírás alapján egyértelmű, hogy bármely egyenértékű termékkel lehetett jogszerűen ajánlatot tenni.
Kétségtelen tény azonban, hogy az ajánlati dokumentáció szerint az ajánlatot a kiíró által átadott tervdokumentáció szerint is el kellett készíteni, a tervdokumentáció pedig az ajánlati felhívásban meghatározott típusokat tartalmazta.
Ajánlatkérő ezen elvárását a dokumentáció 6. oldalán is megerősítette, amikor megfogalmazta, hogy az alternatív ajánlathoz árazott költségvetést kell mellékelni, összehasonlítva a terv szerinti megoldással. Ajánlatkérő tehát kérte a terv szerinti ajánlattételt, illetve a tervtől eltérő ajánlatadást alternatív ajánlatnak tekintette. Ajánlatkérő ily módon történő ajánlatkérésének jogszerűsége vitatható ugyan, azonban a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló törvényes határidőn belül ajánlattevők a dokumentáció előírásait nem sérelmezték, így kérelmező sem.
A fentiek alapján az ajánlattevőknek az ajánlataikat az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak megfelelően kellett elkészíteniük. Ennek alapján a Döntőbizottság csak azt vizsgálhatta, hogy kérelmező ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint ugyanis az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítást nyert, hogy az ajánlattevők közül az Avantgarde Kft. terv szerinti ajánlatot nyújtott be, míg a Vill-Korr Bt. és a Roneko Kft. elkészítette ajánlatkérő előírásainak megfelelően a terv szerinti ajánlatot és ezen túlmenően benyújtottak alternatív ajánlatot is, a kiírástól eltérő típusú lámpatestekre.
A kérelmező a terv szerinti lámpatestekre ajánlatot nem tett, csak az azzal egyenértékű műszaki megoldásra figyelemmel az ajánlati felhívás 3. a) pontjában megfogalmazottakra, de figyelmen kívül hagyva a dokumentáció előírásait.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint pedig az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az ajánlatkérő tehát a kérelmező ajánlatát jogszerűen minősítette érvénytelennek.
Kérelmező összeférhetetlenség tárgyában tett jogorvoslati kérelme is megalapozatlan, hiszen a Tungsram–Schréder Rt. jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő nem volt.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése szerint, ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
A Tungsram–Schréder Rt. a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő nevében eljáró nem volt, hiszen a terveket a WILL-SZER Kft. készítette és ajánlattevőként sem vett részt a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai tehát nem sérültek.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. február 14.

Dr. Engler Magdolna s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel