KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2147)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.670/16/2000.
Tárgy: a Bayer Center Épitőipari Kft. jogorvoslati kérelme a Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Bayer Center Építőipari Kft. (7615 Pécs, Pf. 19, képviseli: dr. Piatrik Anikó ügyvéd, Pécs, Szabadság út 1., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 152., továbbiakban: ajánlatkérő) "Győr MH 12 Vegyes Légvédelmi Rakéta Ezred 11. számú legénységi épület felújítása és a legénységi konyha és étterem épületegyüttesének felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésben foglaltakat, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő jogelődje az MH Elhelyezési Központ 2000. augusztus 2-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 31. számában, nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérőnek ez az eljárása a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelen lett.
Az eljárásról készült összegzést 2000. október 14-én küldte meg ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban részt vevőknek, ebben mint érvényes ajánlattevő szerepelt a kérelmező, és kizárt ajánlattevő volt a Kipkerszolg Kft. A Kipkerszolg Kft. vonatkozásában a kizárási ok a megfelelő referenciák hiánya volt.
Ajánlatkérő ezt követően 2000. november 14-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a beszerzés tárgyában a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Az eljárásfajta választásának indokaként a haderőreform kapcsán elrendelt diszlokáció fogadási feltételeinek időbeni biztosítására hivatkozott. Az ajánlati felhívás szerint a dokumentáció szerinti teljes körű ajánlatot kellett tenni. Teljesítési határidőként ajánlatkérő 2001. február 28-át írta elő.
Ajánlattételre az alábbi cégek kaptak felhívást: Kérelmező, Kipkerszolg Kft., Klima-Vill Kft. és a Military Bau Bt.
Ajánlattevőknek a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságuk igazolására csatolniuk kellett a pénzintézeti nyilatkozatot, a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdésében foglalt igazolásokat, ajánlattevői nyilatkozatokat a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdése szerint, a cégkivonatot, illetőleg a mérlegadatokat, valamint a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), c) és g) pontjaiban előírtakat.
Az ajánlati felhívás az ajánlattevő alkalmatlanná minősítésének szempontjait nem tartalmazta.
Az ajánlati felhívás 9. pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Ehhez megadta az elbírálás részszempontjait és azok súlyszámait az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– műszaki tartalom 10
– vállalási ár 9
– befejezési határidő 8
– felhasznált anyagok minősége 7
– jótállási kötelezettség 6
Az egyes részszempontokra adható pontszám: 0–10 pont.
A dokumentáció tartalmazta a további részletes feltételeket, majd 2000. november 16-án helyszíni bejárás tartására is sor került.
Az ajánlattételi határidőig, 2000. november 22-ig, mind a négy ajánlattételre felkért cég benyújtotta az ajánlatát.
Ajánlatkérő már a bontási eljáráson közölte, hogy hiánypótlásra lehetőséget biztosít 2000. november 23-ig.
Az ajánlatkérő 2000. november 27-én tárgyalásokat folytatott az ajánlattevőkkel. Az ajánlatok véglegesítésére ekkor került sor.
Ajánlatkérő 2000. november 28-án hozta meg az eljárást lezáró döntését. A nyilvános eredményhirdetésre 2000. december 11-én került sor. Az eljárás nyertese a Kipkerszolg Kft. lett, ezt követte a kérelmező ajánlata.
Ajánlatkérő az eljárás lezárásáról készített összegzést 2000. december 13-án küldte meg az ajánlattevőknek.
Az elkészített összegzés a Kbt.-ben előírt adatokat csak részlegesen tartalmazza, az ajánlatkérő az értékelésre vonatkozóan a pontszámok indokolását nem részletezte.
A szerződéskötés az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban megtörtént.
Kérelmező 2000. december 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte az eljárást lezáró, nyertesre vonatkozó döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását.
A jogorvoslati kérelem indokaként előadta, hogy ajánlatkérő ugyanebben a beszerzés tárgyában már lefolytatott egy közbeszerzési eljárást, amely eredménytelenül zárult. Ebben az eljárásban a Kipkerszolg Kft.-t önálló kivitelezésű, jelen beszerzés tárgyának értékét elérő vagy meghaladó értékű referenciamunka hiányában ajánlatkérő kizárta. Jelen eljárásban pedig a Kipkerszolg Kft. lett a nyertes. Kérelmező ezért jogsértőnek tartotta, hogy a Kipkerszolg Kft.-t ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattételre felhívta.
Sérelmezte továbbá az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint azt, hogy az összegzésben ajánlatkérő nem indokolta részletesen a döntését, meg kellett volna adnia a részszempontok szerinti értékelés tartalmi elemeit is.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmét a tárgyaláson kiegészítette és vitatta az ajánlatkérő értékelését az 1. és 4. elbírálási szempont vonatkozásában. A kérelmező az ajánlatkérő értékelését a 2., a 3. és az 5. elbírálási szempontra vonatkozóan elfogadta.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy az eljárás során az esélyegyenlőség elve is sérelmet szenvedett azáltal, hogy a tárgyaláson az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyalt.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Indokolásként előadta, hogy a Kbt. nem tiltja, hogy egy korábbi eljárásban érvénytelen ajánlatot tevő az azt követő eljárásban pályázhat.
A beszerzés tárgyával kapcsolatos feltételek egyébként is megváltoztak, és ajánlatkérő nem a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárást folytatott. Az ajánlatok elbírálási szempontját az ajánlati felhívás részletesen tartalmazta, az eredményhirdetésen a Kbt. 61. §-ának megfelelően jártak el.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A jogorvoslati kérelem elsődlegesen arra irányult, hogy ajánlatkérő olyan ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre, aki az eljárásban nem volt jogosult részt venni.
Kipkerszolg Kft. ajánlattételre történő felhívása jogszabályba nem ütközik. Ajánlatkérő a korábbi nyílt eljárását befejezte, új közbeszerzési eljárásban nem volt kötve a korábbi feltételeihez. Ebben a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolása körében kért adatokat és tényeket, amelyeknek a Kipkerszolg Kft. eleget tett, így ajánlata érvénytelennek nem minősül. Ugyanakkor az ajánlatkérő alkalmatlanná minősítési szempontokat nem határozott meg, tehát ebben az eljárásban nem merült fel az a kérdés, hogy a Kipkerszolg Kft. rendelkezik-e jelen beszerzés tárgyának értékét elérő vagy meghaladó értékű referenciamunkával.
Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a megadott elbírálási szempontok alapján az ajánlatkérő helyesen értékelte-e a kérelmező és a nyertes ajánlatát.
Ajánlatkérő értékelése az alábbi volt:
Szempont Kérelmező Nyertes
súly- pont- súly- pont- súly-
szám szám szám szám szám
– Műszaki tartalom 10 8 80 10 100
– Vállalási ár 9 10 90 8 72
– Befejezési határidő 8 10 80 9 72
– Felhasznált anyagok minősége 7 8 56 10 70
– Jótállási kötelezettség 6 10 60 10 60
– Összesen: 366 374
Kérelmező a jogorvoslati kérelmében az 1. és 4. részszempontból történő ajánlatkérői értékelést vitatta.
Az 1. részszempont a műszaki tartalom volt.
Ajánlatkérő szerint a nyertes műszaki tartalomra tett ajánlata jobb volt, mert a téli munkavégzésről részletes technológiai leírást adott, a tetőszigetelést a tervben kértnél jobb minőségben (Carlisle EPDM rendszer) biztosítja és Legrand elektromos vezetékrendszert alkalmaz.
A kérelmező a téli munkavégzés technológiáját nem dolgozta ki ajánlatában, a terv szerinti szigetelésre tett ajánlatot, nem konkretizálta a villanyszerelés anyagait. Ezen részszempont lényegében csak szubjektíven bírálható el, azaz az ajánlatkérő megítélése dönti el, hogy a fenti tények a két ajánlat pontozásában mekkora különbséghez vezetnek. A döntés nem vitatható, tekintettel arra is, hogy a kérelmező által csatolt szakértői vélemény is megállapítja, hogy a "drágább anyag – annak szakszerű beépítése esetén – hosszabb élettartamot is jelent".
Az is elfogadható, amit az ajánlatkérő az észrevételében a téli munkavégzési és tetőszigetelési rendszerre vonatkozóan állít, azaz, hogy "a nagy lepelméretek gyors beépítést biztosítanak, emiatt könnyen és gyorsan kivitelezhető szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között is, az EPDM műgumi lemez meglévő páraszellőzők alkalmazását végleg megszünteti a nagy páraáteresztő képesség miatt, nem kell elbontani az átnedvesedett rétegeket, azok folyamatosan kiszáradnak a fűtési szezonok alatt, hőszigetelő képességüket visszanyerik. A végelzárások csomóponti kialakításai egyszerűbbek."
A műszaki tartalomban kedvezőbbnek ítélte ajánlatkérő a falon kívüli szerelésnél alkalmazott elektromos vezetékrendszert.
Kérelmező ezt főleg azért kifogásolta, mert szerinte ajánlatkérő nem falon kívül kérte ezen szerelést megoldani, hanem horonyba süllyesztve. Tény, hogy a dokumentáció alapján a legénységi épületnél a költségvetési kiírás szerint mintegy 8700 fm horonyba helyezett csövezést kértek, és csak 1700 fm-t falon kívül. A kérelmező ugyanakkor tévedésben van a nyertes ajánlatát illetően. Ugyanis az ajánlat nem abban különbözik a dokumentációtól, hogy falon kívül vezeti a kábeleket, hanem csak annak anyagminőségében. A nyertes a dokumentációval azonosan horonyba, illetőleg falon kívül helyezte a védőcsöveket, ezek anyaga (vezetékcsatorna) részben VSZM MCSE-3, illetve "Legrand". Ez utóbbiról a nyertes gyártmányismertetőt csatolt a tárgyalást követően.
Kérelmező csak azt a kérdést elemzi észrevételében, hogy a falba, horonyba süllyesztett vezeték a jobb megoldás, az anyagminőségre nem tesz észrevételt, tehát a jobb anyagminőséget kérelmező nem vitatta. Kérelmező egyébként MÜ III. jelű terv szerinti védőcsövet alkalmazott az ajánlatában.
Ajánlatkérő még hiányolta a kérelmező ajánlatából a GEBERIT rendszer idomainak árazását is. A kiadott tételes költségvetés erre vonatkozóan mindkét épületnél számos tételt tartalmazott. A kérelmező tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a cső egységára magában foglalja az idomok árát is, ezt a választ ajánlatkérő nem tartotta meggyőzőnek.
Kérelmező a jogorvoslati eljárásban erre nem tett észrevételt.
Ajánlatát megvizsgálva a 112–114-es ajánlati oldalakon szerepelnek a GEBERIT lefolyócsövekre vonatkozó tételek, minden esetben feltüntetve, hogy "csőidomok nélkül" értendő a tétel tartalma.
Ajánlatkérő tehát joggal hiányolta az idomok árazását.
Összességében megállapítható, hogy ajánlatkérő értékelése az 1. részszempontnál elfogadható volt a teljesebb és minőségében jobb műszaki tartalomra tekintettel.
A 4. részszempontnál ajánlatkérő szintén arra tekintettel értékelt, hogy a megajánlott anyagok közül a tetőszigetelésnél és a villanyszerelésnél a nyertes előnyösebb ajánlatot tett, ami a fentieknek megfelelően kérelmező által sem volt konkrétan vitatott. Tény, hogy a 4. részszempont tartalmilag nem különíthető el az 1. részszemponttól, azonban a részszempontokat az eljárásban – határidőben – senki nem vitatta.
Ajánlatkérő értékelését a Döntőbizottság ezen részszempont vonatkozásában sem tartotta jogszerűtlennek.
A többi elbírálási szempontnál adott ajánlatkérői értékelést kérelmező sem kifogásolta.
A Döntőbizottság ezen elbírálási szempontokat is megvizsgálta és arra a következtetésre jutott, hogy az adott pontszámok tükrözték az ajánlatok tartalmi különbségeit.
A fentiek alapján megállapítható volt, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelését a megadott elbírálási szempontok alapján végezte; az adott pontszámok az ajánlatok tartalmi különbségeit tükrözték, tehát ajánlatkérő döntése jó volt.
A kérelmező a jogorvoslati kérelme kiegészítésében állította, hogy ajánlatkérő megsértette az esélyegyenlőség elvét is azáltal, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyalt. Jelen közbeszerzési eljárás tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalásos eljárásnak a lényege az, hogy az ajánlattevők a tárgyalások során ajánlataikat módosíthatják, az ajánlatkérő igényeinek megfelelően kedvezőbbé tehetik. A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül a nyílt eljárásban érvényesülő ajánlati kötöttség elve. Ezen közbeszerzési eljárásban az ajánlatok a tárgyalások befejezésével véglegesedtek. Az ajánlatkérő külön-külön tárgyalt az ajánlattevőkkel, azonban ez nem jogsértő, az esélyegyenlőség biztosított volt, hiszen minden ajánlattevő lehetőséget kapott tárgyalásra.
A tárgyalásos eljárásnak éppen az a sajátossága, hogy a nyílt eljárásra kötelező és teljes körű alapelvek betartása nem valósul meg. Nem jogsértő tehát az sem, hogy ajánlattevők nem ismerik a külön-külön lefolytatott tárgyalások tartalmát és annak eredményét. Ennek alapján az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott alapelvi rendelkezéseket nem sértette meg.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése az alábbi előírást tartalmazza: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Ajánlatkérő az 5. számú mellékletet elkészítette, azonban tény, hogy az 5. számú melléklet c) pontjában szereplő adatokat, azaz a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását az összegzés részletesen nem tartalmazta.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelésére vonatkozóan indokolást nem adott, így nyilvánvaló, hogy kérelmező nem tudta, hogy az 1. és 4. elbírálási szempontból ajánlata a nyertesnél miért minősült kedvezőtlenebbnek.
Ajánlatkérő a Kbt. fenti rendelkezését megsértette azáltal, hogy az 5. számú melléklete az abban foglalt adatokat teljeskörűen nem tartalmazta. A jogorvoslati kérelem e körben megalapozott volt.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján pedig a kérelemnek azon részét, amely megalapozatlan volt, elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről.
A Döntőbizottság a bírság kiszabását a jogsértés súlyára tekintettel mellőzte, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jó volt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 9.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
