KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2148)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.653/17/2000.
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a "FlZ" Felsőzsolcai Ipari Zóna Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A "FIZ" Felsőzsolcai Ipari Zóna Kft. (3561 Felsőzsolca, Szent István u. 20., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Felsőzsolcai Ipari Zóna előközművesítési terveinek, illetve a terület kiajánlásához szükséges marketingeszközeinek előállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) által indított jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság megszünteti.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. november 27-én a rendelkező részben írt tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett.
Az eljárás jogalapjaként a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg. Ajánlatkérő ajánlattételre hívta fel a Mélyépítő Tervező Kft.-t, a Komplex Bt.-t, a Nóvia Magyar-Amerikai Közlekedésfejlesztő és Mélyépítő Mérnöki Iroda Kft.-t, a WHIST Kft.-t, a GNR Bt.-t, valamint a Micropress Kft.-t.
Ajánlatkérő a Bizottság részére megküldött tájékoztató iratban közölte, hogy az eljárásfajtát azért választotta, mert a Felsőzsolcai Önkormányzat elhatározta, hogy ipari zónát alakít ki a településen, és ehhez hozta létre az Ipari Zóna Kft.-t.
Az elvégzendő feladatként megjelölte az indoklásban a tanulmány kidolgozását a fejlesztési területre, a műszaki-beruházási tervek és a marketingterv elkészítését.
A feladat elvégzéséhez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanácstól is kaptak támogatást. Az erről szóló értesítést 2000. november 9-én vették kézhez. A támogatás felhasználására akkor van lehetőség az indoklás szerint, ha a támogatási szerződést 2000. december 28-ig megkötik. Előadta azt is, hogy az elkészült anyagokat a Phare- és EU-támogatásokhoz kívánják felhasználni, melyek benyújtására kötött határidők állnak rendelkezésre.
A Bizottság Elnöke 2000. december 11-én hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
Az eljárást kezdeményező iratban a Bizottság Elnöke megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltételek a becsatolt iratokból egyértelműen nem állapíthatóak meg, ezért feltételezhető a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése.
A Bizottság Elnöke az eljárást kezdeményező iratban indítványozta, hogy az ügyben eljáró tanács vizsgálja meg a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét.
A Döntőbizottság jogorvoslati eljárás megindításáról értesítette az ajánlatkérőt és az ügyben érdekelt ajánlattételre felkért feleket is.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás megindítását követően, de az arról szóló értesítés kézhezvétele előtt újabb iratot csatolt be a Döntőbizottsághoz, mellyel megküldte a lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményéről készített összegzést és tájékoztatót.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kéri a kiválasztott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás elfogadását, mert a közbeszerzési törvényben foglalt rendkívüli sürgősség követelményei fennálltak. Ennek indokául előadta azt is, hogy más eljárási formában a közbeszerzési törvényben meghatározott határidők tartása súlyos anyagi hátrányt okozó időveszteséggel járt volna. Előre nem látható ok miatt állt elő a rendkívüli sürgősség, mert nem tudhatták, hogy mikor történik a pályázat elbírálása, illetve nem tudhatták azt sem, hogy milyen érdeklődők lesznek a területük iránt, sőt egyáltalán lesznek-e komoly érdeklődők. További indokként azt is előterjesztette, hogy nem a társaságuk mulasztásából következett be a rendkívüli sürgősség, mert a társaságuk a megalakulásuk óta gyorsított ütemben készíti elő a területet a befektetők beruházásaihoz, illetve igyekszik a területet minél szélesebb körben megismertetni a befektetői körben. Ezen túlmenően részletesen ismertette a történeti tényállást a közbeszerzési eljárásukkal kapcsolatban, melyből megállapítható, hogy ajánlatkérő 2000. augusztus 10-i dátummal pályázatot nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanácshoz, abban bízva, hogy a 2 ütemben történő elbírálás során bekerülnek az első ütembe, így szeptember első felében már döntés születik a kérelmük ügyében. A Területfejlesztési Tanács döntésére azonban csak 2000. október 28-án került sor, melyről a hivatalos értesítést 2000. november 9-én kapták kézhez. A döntést hozó Területfejlesztési Tanács a támogatási szerződés megkötésének végső határidejét 2000. december 28-ban határozta meg, és az erről szóló értesítésben felhívta ajánlatkérő figyelmét arra, hogy szoros határidők állnak rendelkezésükre. Nem láthatták előre, hogy a pályázat elbírálása ilyen hosszú időt fog igénybe venni. Ennek következtében a nyílt eljárást semmiképpen sem tudták volna lefolytatni és a meghívásos, illetve tárgyalásos gyorsított eljárás által megkövetelt határidők sem teszik lehet
ővé az eljárás jelzett módon történő lefolytatását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás keretében becsatolta a közbeszerzési eljárás során keletkezett, illetve rendelkezésére álló iratokat is.
A kérelmére 2001. január 9-én megtartott tárgyaláson írásos észrevételét változatlanul fenntartva kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését és egyben bejelentette azt is, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás nyertesével a szerződést 2001. február 20-i teljesítési határidővel már megkötötték. Előadta azt is, hogy 2001. január 2-án kaptak egy telefaxüzenetet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökségtől körfax keretében a szerződés-kötési határidő meghosszabbításáról. Ekkor értesítették őket, hogy a 2000. december 28-i szerződéskötési határidő 2001. február 18-ra módosult.
Az ügyben érdekelt felek közül a Mélyépítő Tervező Kft., a Komplex Bt., a GNR Bt., valamint a Micropress Kft. érdemben úgy nyilatkozott, hogy társaságukat jogsérelem nem érte a közbeszerzési eljárás során.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében becsatolt iratok vizsgálata során tapasztalta, hogy az ajánlatkérő részére megküldött "Tájékoztató a területfejlesztési célirányzatból támogatott pályázatok szerződéskötéséhez" kiadvány azt tartalmazza többek között, hogy a Magyar Államkincstár a támogatási szerződést elkészíteni és aláíratni csak a felsorolt dokumentumok birtokában tudja. Ugyanitt megjegyezték azt is, hogy a dokumentumok pótlására egy alkalommal van lehetőség. A becsatolt dokumentumok felsorolása tartalmazza azt is, hogy:
– "közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumokat (ajánlati kiírás, jegyzőkönyv az ajánlatok bontásáról, ajánlatok értékelése, a felhívás és eredményhirdetés megjelentetése a Közbeszerzési Értesítőben) kérjük csatolja az anyagához mindkét példányt,
– a közbeszerzési eljárás nyertesével megkötött – a pályázatban rögzített elismerhető költségeket teljes egészében lefedő – kiviteli és szállítási szerződéseket mellékleteivel együtt 2-2 példányban kérjük csatolni."
Az iratok között fellelhető a Megyei Területfejlesztési Tanács Elnökétől 2000. november 9-én érkezett értesítés is ajánlatkérő számára, mely olyan kitételt is tartalmaz, hogy "amennyiben ajánlatkérő a támogatást igénybe kívánja venni, úgy 60 nap áll majd rendelkezésére, hogy eleget tegyen az elfogadott feltételeknek."
A fentebb idézett kitételekre, tájékoztatásokra, valamint a vonatkozó jogszabályokra tekintettel a Döntőbizottság indokoltnak tartotta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fiókjának megkeresését arra vonatkozóan, hogy beszerezze az érintettek nyilatkozatát arra nézve, hogy a támogatási szerződés megkötéséhez, a szerződés aláírása előtt megkövetelik-e a támogatásban részesülő és a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás nyertese között létrejött szerződés meglétét is.
A fenti szervezetek megkeresésére tekintettel a Döntőbizottság a D.653/14/2000. számú határozatával a jogorvoslati eljárást felfüggesztette a megkeresés teljesítéséig, és erről a határozata megküldésével értesítette ajánlatkérőt és az ügyben érintett feleket is.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség a megkeresésre azt válaszolta, hogy a tájékoztató a területfejlesztési célirányzatból támogatott pályázók szerződéskötéséhez című nyomtatványból kitűnik, hogy a szerződéskötéshez a pályázónak a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumokat, illetve a közbeszerzési eljárás nyertesével megkötött kiviteli és szállítási szerződéseket csatolnia kell.
A Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fiókja szintén a megkeresésére megküldte a válaszát, melyben közölte többek között, hogy "támogatási szerződések megkötése fiókuknál a Magyar Államkincstár Elnökének a területfejlesztési célirányzat kezelésének eljárási rendjéről kiadott 24/1997. számú utasítása szerint történik." Ezen utasítás 2.2.4. pontjai a közbeszerzési eljárás dokumentumai között címszó alatt az alábbiakat tartalmazza a megkeresett fél szerint:
"A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó támogatott esetében, amennyiben a tervezési, kivitelezési munkák vagy a beszerzések, szolgáltatások értéke, illetve a támogatás összege meghaladja a törvényben leírtakat, a döntés és a szerződés megkötése közti időszakban le kell bonyolítani a közbeszerzési eljárást és be kell nyújtani annak dokumentumait:
– ajánlati kiírás,
– jegyzőkönyv az ajánlatok bontásáról,
– ajánlatok értékelése.
Amennyiben prekvalifikációs eljárás lefolytatása is szükséges, annak dokumentumait is be kell nyújtani."
Közölte azt is megkeresett fél, hogy a fentiekben idézett utasítás előírásának megfelelően kérték be a támogatási szerződés megkötéséhez a dokumentumokat ajánlatkérőtől.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok írásos és a tárgyaláson előterjesztett ajánlatkérői nyilatkozatok, valamint a megkeresett szervek írásos beadványa alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a választott tárgyalásos eljárást – önhibáján kívül – jogszerűen folytatta le.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérő terhére nem róható fel az a körülmény, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fiókja olyan követelményeket – rövid határidőket – szabott meg ajánlatkérő részére, melyek következtében ajánlatkérőnek nem állt módjában csak a választott tárgyalásos eljárást lefolytatni a sürgősségre tekintettel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az sem róható fel ajánlatkérőnek, hogy az illetékes Területfejlesztési Tanács annak ellenére, hogy a levélben 60 napot biztosít az elfogadott feltételek teljesítésére ajánlatkérő számára, de ugyanezen 2000. november 9-én kézbesített levélben viszont 2000. december 28-i határidőt jelöl meg, jelentős mértékben lecsökkentve ezzel a fenti 60 napos határidőt.
A Döntőbizottsági álláspontot erősíti meg az is, hogy a Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fiókja kiadványában szerepel ugyan egy lehetőség, hogy a tájékoztatóban felsorolt dokumentumok pótlására lehetőség van, viszont a becsatolandó iratok közt kategorikus felsorolásként szerepel "a közbeszerzési eljárás nyertesével megkötött, a pályázatban rögzített elismerhető költségeket egészében lefedő kivitelezési és szállítási szerződések becsatolásának" kötelezettsége is. Ugyanezen felsorolás saját magával is ellentétes, amikor egy másik pontban előírják azt, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumok között be kell csatolni a fentebb említett rövid határidőre az ajánlati kiírást, jegyzőkönyvet az ajánlatok bontásáról, ajánlatok értékelését, valamint a felhívás és eredményhirdetés megjelentetését a Közbeszerzési Értesítőben. Ebből az utóbbi körülményből az is következik annak értelmezését figyelembe véve, hogy amennyiben a Közbeszerzési Értesítőben megjelentetett felhívást kell becsatolni, akkor az eleve kizárja a hirdetmény közzététel nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatását, hisz ilyen esetekben nem kell a Közbeszerzési Értesítőnek a felhívást megküldeni.
Fentiek ellenére is arra a következtetésre jutott a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérőt olyan helyzetbe hozta a Megyei Területfejlesztési Tanács a rövid határidővel – amit később 2 hónappal meghosszabbított – valamint a Magyar Államkincstár Megyei Fiókja, hogy ajánlatkérő nem tehetett mást a rövid határidőkre tekintettel, mint hogy a hirdetmény közzététel nélküli eljárást választhatta ajánlatkérő az önhibáján kívül.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során jutott csak olyan információkhoz, iratokhoz és nyilatkozatokhoz, melyek alapján megállapíthatta a választott eljárás jogszerűségét, így a kiegészítő adatok hiányában a Bizottság Elnöke által hivatalból kezdeményezett eljárás nem vitatható.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindítására vagy a folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn – megszünteti és erről értesíti azokat, akiket az eljárás megindításáról korábban értesített.
A Döntőbizottság fent leírt indokok, valamint az idézett jogszabályokra tekintettel – figyelembe véve a megállapított tényállást is –, a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 8.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
