KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (2206)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.28/11/2001.
Tárgy: a V-Com Rt. jogorvoslati kérelme a Hírközlési Fôfelügyelet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntôbizottság (a továbbiakban: Döntôbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
Az V-Com Távközlési Szolgáltató Rt. (2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8–10., képviseli: dr. Czebe Zsuzsa ügyvéd, 1033 Budapest, Polgár u. 8–10., továbbiakban: kérelmezô), jogorvoslati kérelmét, melyet a Hírközlési Fôfelügyelet (1015 Budapest, Ostrom u. 23–25., képviseli dr. Halmai Katalin ügyvéd, 1126 Budapest, Galántai u. 10., továbbiakban: ajánlatkérő), "adatátviteli vonali szolgáltatás a számítógépes kommunikációs rendszerhez, 10 db elsôdleges, 7 db másodlagos adatátviteli vonal" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntôbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül keresettel a Fôvárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fôvárosi Bírósághoz címezve, de a Döntôbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. december 13-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítô 50. számában nyílt eljárás megindítására (7900) a rendelkezô részben írt tárgyban.
A 4. pontban meghatározta ajánlatkérő a teljesítés, illetve a szerzôdés idôtartamát, mely szerint a teljesítés határideje az adott átviteli vonalak kiépítésére és a szolgáltatás megkezdésére 2001. május 30. A felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának körülményeit és feltételeit és ebben került meghatározásra az is, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt díjmentesen bocsátja az érdeklôdôk rendelkezésére. A 8. pontban azt is rögzítették, hogy ajánlatkérő ajánlati biztosítékot nem kér. A 11. a) pontban a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolásánál ajánlatkérő többek között megkövetelte, hogy csatolni kell egy pénzintézeti nyilatkozatot, mely tartalmazza, hogy
– a pénzintézet mióta vezeti az ajánlattevô számláját,
– volt-e az ajánlattevô bankszámláján sorban állás és utoljára mikor,
– fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e.
A 11. b) pont tartalmazta az ajánlattevôk szerzôdés teljesítésére alkalmatlanná minôsítésének szempontjait. Ezek között ajánlatkérő elôírta, hogy pénzügyi szempontból teljesítésre alkalmatlan többek között az az ajánlattevô, akinél a bekért mérlegbeszámoló bármelyikének negatív az eredménye. Az egyéb információk között a 16.7. pontban kikötötték azt is, hogy az ajánlattétellel kapcsolatos kérdéseket – a Kbt. 38. §-ával összhangban – legkésôbb az ajánlattételi határidô lejárta elôtt 10 nappal írásban lehet feltenni az 1. pontban megjelölt helyen. Ajánlatkérő helyszíni bejárást is biztosított az adott telephelyeken 2001. január 10., 11. és 12-én, valamint a beérkezett kérdésekre írásban megküldte a válaszokat az ajánlattevôknek.
Az ajánlattételi határidôt megelôzôen a kérelmezô is jelezte ajánlatkérő felé, hogy jelentôs beruházások miatt a mérlegük negatív, de azért az egyéb pénzügyi mutatók alapján ôk alkalmasak a szerzôdés teljesítésére és kérték, hogy a felhívásból vegyék ki ezt az elôírást. Ajánlatkérő e kérelemnek nem adva helyt, az ajánlati felhívását nem módosította.
A 2001. január 23-i ajánlattételi és egyben bontási határidôig az Antenna Hungária Rt., a MATÁV Rt., a GTS Magyarország Kft. és kérelmezô nyújtotta be ajánlatát. Az ajánlatok bontásáról szóló jegyzôkönyvet ajánlatkérő 2001. január 25-én minden ajánlattevônek megküldte.
Ajánlatkérő Értékelô Bizottságot hozott létre. Az Értékelô Bizottság 2001. január 29-én az ajánlatokat megvizsgálva megállapította, hogy az Antenna Hungária Rt. ajánlatából hiányzik a nyilatkozat arról, hogy melyik elkülönített állami pénzalappal szemben áll fenn fizetési kötelezettsége. Ez a hiány pótolható.
A MATÁV Rt. ajánlatának vizsgálata során megállapították, hogy a cégbírósági kivonat nem 30 napon belüli, mivel 2000. december 21-én kelt, így ez a hiány szintén pótolható.
A GTS Magyarország Kft. ajánlatában az Értékelô Bizottság szerint az 1998. és az 1999. évi mérleg is negatív eredményt mutatott, ezért az ajánlati felhívás 1 l. b) pontjában foglaltakra tekintettel nevezettet a szerzôdés teljesítésére alkalmatlannak minôsítette. Ugyanígy a kérelmezô ajánlatánál is megállapította, hogy az ajánlattevô a szerzôdés teljesítésére alkalmatlan, mert szintén az 1998. és az 1999. évi mérlege is eredménytelen, azaz negatív, valamint a bankinformáció tartalma sem megfelelô, mert nem arról tartalmaz nyilatkozatot, hogy a számlán nem volt sorban állás, hanem arról szólt, hogy "számláján jelenleg sorban állás nincs". Kérelmezônél ezentúl megállapította azt is az Értékelô Bizottság, hogy kérelmezô az ajánlat 5., az ajánlati ár fejezetét tartalmazó 5.3. pontjában azt írta: "az ajánlati kiírásnak megfelelôen a létesítési határidô legkésôbb 2001. május 31-e", tehát nem felel meg az ajánlati felhívásban írtaknak.
Az Értékelô Bizottság határozatjavaslatot készített elô 2001. január 30-án arról, hogy a kérelmezô és a GTS Magyarország Kft. ajánlatát érvénytelennek kell nyilvánítani. E döntésrôl ajánlatkérő kérelmezôt értesítette.
Kérelmezô 2001. január 25-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntôbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntôbizottság a sérelmezett felhívási elem jogszerűtlenségét állapítsa meg és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást függessze fel. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívásának 1 l. b) pontjának második bekezdése a Kbt. 24. § (2), 33. § (1), valamint a 44. § (5) bekezdésében foglaltak megsértésén túlmenôen megsérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 7. §-ában foglaltakat is. Írásos kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kérte még az ajánlatkérő azon döntésének megsemmisítését, mellyel kérelmezôt kizárta a további eljárásból. A tárgyaláson azt is közölte, hogy az ajánlatkérôhöz írott korábbi beadványára a választ február 1-jén megkapta írásban, melyben szintén a mérleggel kapcsolatos hiányosságok szerepeltek indokolásul. Elôadta azt is, hogy ajánlatkérő valójában a felhívás szerint járt el, amikor az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, illetve kérelmezôt ajánlattételre alkalmatlannak minôsítette. Ennek ellenére tartotta azt a véleményét, hogy nem méltányos az, ha egy adat miatt zárják ki ôket a további eljárásból. Elôadta azt is, hogy a mérlegbeszámolóval kapcsolatos ajánlatkérôi kikötést több közbeszerzési eljárásban észlelték. Ennek következtében van olyan tapasztalatuk, hogy ennek alapján kizárták ôket az eljárásból, de volt olyan is ahol nem, sôt olyan eljárásról is tájékoztatta a Döntôbizottságot, amikor a mérleghiány ellenére nyertesek voltak a közbeszerzési eljárásban. Vitatta azt az ajánlatkérôi jogot, hogy mérleget is kérhet be az ajánlati felhívásában, de azt az álláspontját is kifejtette, hogy az adatok összessége alapján kell döntenie ajánlatkérônek különös tekintettel arra, hogy a felügyeleti szerve a jelenlegi eljárásban ajánlatot tevô cégeknek az ajánlatkérő. A tárgyaláson nem vitatta azt a tényt sem, hogy az ajánlati felhívást és a dokum
entációt 2000. december 13-án vette át, illetve annak tartalmáról már ezen a napon szerzett tudomást.
A Döntôbizottság a jogorvoslati eljárás során a törvényi feltételek hiányában ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, elkésettség és megalapozatlanság miatt. Kérelmét azzal indokolta, hogy a közbeszerzési eljárásai során általánosan kialakított rendezô elv, hogy az ajánlattevô pénzügyi szempontból akkor alkalmas a szerzôdés teljesítésére, ha a bekért mérlegbeszámolók közül egyiknek sem negatív az eredménye, valamint a pénzintézet nyilatkozata szerint az ajánlattevô számláján 90 napot meghaladó, vagy többszöri 15 napot meghaladó idôtartamú sorban állás nem volt. E rendezô elveket követve fogalmazta meg tárgybani ajánlati felhívását is, melynek 11. b) pontja értelmében alkalmatlan az ajánlattevô a szerzôdés teljesítésére, ha a bekért mérlegbeszámolók bármelyikének negatív az eredménye. Ezen túlmenôen érvénytelen volt a kérelmezô ajánlata azért is, mert a pénzintézeti információ sem a felhívás szerinti adatokat tartalmazta, valamint kérelmezô a 2001. május 30-i határidô helyett 2000. május 31-ét vállalta az ajánlatában. Álláspontja szerint a Kbt. 44. § (1) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolására bekérje az ajánlattevô mérlegét. A 44. § (4) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban meg kell határozni azt, hogy az (1), illetve a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggô, mely körülmények megléte vagy hiánya, illetôleg azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minôsíti az ajánlatkérő az ajánlattevôt alkalmatlannak a szerzôdés teljesítésére. Ôk ezt a szándékukat a fentebb hivatkozott jogszabályhelyek alapján a felhívásban már jelezték, közölték hogy ajánlattevô mérlegébôl az eredmény alakulását kezelik döntô alkalmassági kritériumként. Elôadta azt is, hogy ajánlatkérônek nincs módja arra, hogy az ajánlattevôk teljes mérleg- és likviditási átvilágítását elvégezze, feltárja az eredménytelen gazdálkodás okait és a vállalkozók, tulajdonosok beruházási, tôkeemelési politikájával foglalkozzon. Álláspontja szerint mint felügyeleti szervnek a hatósági feladatok biztonságos teljesítése ér
dekében kötelessége olyan szerzôdéseket kötni, amely biztosítékot nyújt arra, hogy a kiegyensúlyozottan gazdálkodó, nem veszteséges ajánlattevô az általa vállalt szolgáltatást teljesíteni tudja. A ajánlattevôk eredményes gazdálkodása a szerzôdés teljesítéséhez szükséges és a feladat nagyságrendjével arányos követelmény, tehát nem sértették meg a Kbt. 44. § (5) bekezdését sem.
Az egyéb érdekelt felek közül MATÁV Rt. írásban úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a Kbt. 79. § (7) bekezdésében rögzített jogorvoslati határidô jogvesztô jellegű, így ennek a határidônek az elmulasztását nem lehet azzal igazolni, hogy jogorvoslatkérô kezdeményezte a – álláspontja szerint – jogsértô ajánlati felhívás rendelkezés módosítását ajánlatkérônél. Indítványozta, hogy a Döntôbizottság vizsgálja meg, hogy a kérelmezô a Kbt. 79. § (7) bekezdésében rögzített jogvesztô határidôn belül nyújtotta-e be a kérelmét. Véleménye szerint, amennyiben kérelmezônél a mérleghiány megállapítható, akkor ajánlatkérő nem tehetett mást, minthogy a kérelmezôt mint ajánlattevôt alkalmatlannak kellett minôsítenie a felhívásra tekintettel.
A Döntôbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban elôterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben pedig megalapozatlan, ezért azt elutasította.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívást a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevôk egyenlô eséllyel megfelelô ajánlatot tehessenek. A Kbt. 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlattevônek, illetve az alvállalkozónak a szerzôdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható a mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának, vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával.
Ugyanezen paragrafus (4) és (5) bekezdései az alábbiakat tartalmazzák.
(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetôleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggô mely körülmények megléte, illetôleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minôsíti az ajánlatkérő az ajánlattevôt alkalmatlannak a szerzôdés teljesítésére.
(5) Az ajánlatkérônek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevô üzleti titokhoz fűzôdô érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel –, legfeljebb a szerzôdés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet elôírni.
A Döntôbizottság megállapította a jogorvoslati eljárás során, hogy ajánlatkérő a törvény fentebb idézett rendelkezéseitôl az ajánlati felhívása elkészítésekor nem tért el, annak kitételeit jogszerűen alkalmazta, így az ajánlati felhívásának 11. b) pontjában írt alkalmatlanná minôsítési szempont nem volt jogsértô.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetôleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntôbizottság kérelmezô által is elismerten megállapította az eljárás során, hogy a kérelmezô ajánlatában, a felhívásban írt 2001. május 30-i határidô helyett 2001. május 31-ét jelölt meg, és a bankinformáció sem a felhívás szerinti tartalommal szerepelt az ajánlatban.
A Döntôbizottság nem tudta elfogadni kérelmezônek azt a nyilatkozatát sem, miszerint a január 23-i bontási eljárás során kérelmezô úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatában elírás történt és a teljesítési határidôként legkésôbb 2001. május 30-át kívánja szóban megjelölni.
A Döntôbizottság ezen álláspontja kialakításánál figyelembe vette a Kbt. 49. § (2) bekezdést is, mely szerint az ajánlattételi határidô lejártát követôen a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatóak, tehát függetlenül attól, hogy ajánlatkérő a bontási eljárás alkalmával elfogadta-e, vagy sem a kérelmezô azon nyilatkozatát, hogy a teljesítési határidô gépelési hiba és azt szóban korrigálni kívánja, a törvény fent idézett kogens szabálya szerint ez a módosítás akkor sem tekinthetô érvényesnek, ha ahhoz esetleg ajánlatkérő hozzájárult volna. Ezen túlmenôen a Döntôbizottság rámutat arra is, hogy ajánlatkérő fenti magatartásával kapcsolatos beadványát kérelmezô 2001. február 13-án – a 2001. február 12-én 9 órakor tartott tárgyalás befejezését követôen – nyújtotta be a Döntôbizottsághoz. Erre a tárgyalás során kérelmezô nem hivatkozott.
A Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint ha bármely érdekelt kéri, a Döntôbizottság tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen, vagy képviselôik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat elôterjeszthetik. E kogens szabályra tekintettel a Döntôbizottság akkor sem vehette volna figyelembe a kérelmezô indítványát, illetôleg a bizonyítékként becsatolt jegyzôkönyvet, amennyiben az relevanciával bírt volna, hisz e kogens rendelkezés szerint kérelmezô ezt a bizonyítékot csak a tárgyalás befejezéséig terjeszthette volna elô szóban vagy írásban oly módon, hogy arra a jelenlévô felek és többek között ajánlatkérő is reflektálhasson, illetve nyilatkozatot tehessen.
A fent leírtakra tekintettel a Döntôbizottság megállapította, hogy a Kbt. 33. § (1), valamint 44. § (5) bekezdése megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértô esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésôbb az esemény bekövetkezésétôl számított 90 napon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni, illetve e határidôn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidôk elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntôbizottság kérelmezô által is elismerten megállapította, hogy kérelmezô az ajánlati felhívást, valamint az ajánlati dokumentációt 2000. december 13-án a felhívás megjelenésének napján már kézhez kapta és jogorvoslati kérelmét 2001. január 25-én terjesztette elô a Döntôbizottsághoz.
Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy több mint 40 nappal a tudomásra jutást követôen nyújtott be jogorvoslati kérelmet a kérelmezô az ajánlatkérő ajánlati felhívásának 11. b) pontját kifogásolva, ezzel jelentôsen túllépve a fent idézett rendelkezésben megjelölt 15 napos jogvesztô határidôt. E jogvesztô határidô kogens jellegére tekintettel a Döntôbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e részében elkésett.
A Döntôbizottság a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 7. §-ának megsértésére utaló kérelmezôi beadvány vonatkozásában a hatáskörének a hiányát állapította meg figyelemmel a Kbt. 76. § (1) bekezdésére, mely azt a rendelkezést tartalmazza, hogy:
"(1) A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellôzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetôleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása".
A fenti indokok alapján a Döntôbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslat lehetôségét a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 26.
Dr. Bíró László s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság elôtt keresettel támadták.
