K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (2207)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.698/11/2000.
T�rgy: a F�LDG�P 99 �p�t�ipari �s Kereskedelmi Kft. jogorvoslati k�relme Tar K�zs�g �nkorm�nyzata k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi
HAT�ROZAT-ot
A D�nt�bizotts�g a F�LDG�P 99. �p�t�ipari �s Kereskedelmi Kft. (levelez�si c�m: 6750 Algy�, Ipartelep, Pf. 9 a tov�bbiakban: k�relmez�) jogorvoslati k�relm�nek, amelyet Tar K�zs�g �nkorm�nyzata (3073 Tar, Szondy Gy. u. 55. k�pviseli: dr. Adamk� Istv�n �gyv�d, 3100 Salg�tarj�n, D�zsa Gy. u. 1., a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "Tar �s M�trasz�l�s K�zs�gek gravit�ci�s szennyv�zcsatorna h�l�zata kiviteli terveinek el�k�sz�t�se �s a kivitelez�s megval�s�t�sa" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ny�jtott be, r�szben helyt ad �s meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� t�bbsz�r m�dos�tott 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban Kbt.) 55. � (6) bekezd�s�t, ezt meghalad�an a k�relmet elutas�tja.
A D�nt�bizotts�g k�telezi aj�nlatk�r�t, hogy a k�relmez� r�sz�re a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgat�si szolg�ltat�si d�jat fizessen meg.
A jogorvoslati elj�r�sban felmer�lt k�lts�geket a felek maguk viselik.
A hat�rozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani.
INDOKOL�S
Aj�nlatk�r� a K�zbeszerz�si �rtes�t� 36. sz�m�ban 2000. szeptember 6-�n jelentette meg r�szv�teli felh�v�s�t, ny�lt el�min�s�t�si elj�r�s lefolytat�s�ra, melynek t�rgya Tar �s M�trasz�l�s k�zs�gek gravit�ci�s szennyv�zcsatorna h�l�zata kiviteli terveinek elk�sz�t�se �s a kivitelez�s megval�s�t�sa volt.
A r�szv�teli felh�v�s 3. c) pontja szerint r�szaj�nlatt�tel lehet�s�g�t az aj�nlatk�r� nem engedte meg a k�zbeszerz�si elj�r�sban. A szerz�d�s, illetve a teljes�t�s hat�ridej�t 2002. okt�ber 15-ben jel�lte meg. A r�szv�teli felh�v�s szerint a r�szv�teli jelentkez�s hat�rideje 2000. okt�ber 2. volt. E hat�rid�ig 7 c�g ny�jtotta be r�szv�teli jelentkez�s�t. �gy alk�relmez�, a Strabag �p�t� Kft., a Tengelym� Kft., az Alterra Kft., a Swietelsky Kft., a M�ly�pszolg. Kft., az OMS Hung�ria Kft.
Aj�nlatk�r� a r�szv�teli szakasz eredm�nyhirdet�s�t 2000. okt�ber 9-�n tartotta meg, ahol a r�szv�teli jelentkez�k k�z�l 5 c�get min�s�tett alkalmasnak a szerz�d�s teljes�t�s�re. E c�gek a k�vetkez�k: Strabag Kft., F�ldg�p Kft., Alterra Kft., Swietelsky Kft., OMS Hung�ria Kft. Alkalmatlan a M�ly�pszolg. Kft. �s a Tengelym� Kft.
Aj�nlatk�r� az alkalmasnak min�s�tett c�geknek 2000. okt�ber 16-�n k�ldte meg az aj�nlati felh�v�s�t, illetve a dokument�ci�t. Az aj�nlati felh�v�s szerint a aj�nlatok elb�r�l�s�nak f� szempontja az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat, az al�bbi r�szszempontok figyelembev�tele mellett.
� Szerz�d�ses felt�telek, garanci�lis t�bbletv�llal�sok, (5)
� Aj�nlati �r, mely egy�sszeg� �tal�ny�rat jelent (3)
� Teljes�t�si hat�rid� �s megalapozotts�ga az aj�nlati felh�v�s 4. pontja szerinti p�nz�gyi fedezet biztos�t�s�ra figyelemmel (2)
Az egyes b�r�lati szempontokra adhat� ponthat�r 0�10-ig terjedt.
Az aj�nlatt�teli id�szakban a dokument�ci� �s az aj�nlati felh�v�s k�vetelm�nyeivel �sszef�gg�sben a Strabag �p�t� Kft. �s a Swietelsky Kft. tett fel k�rd�seket, melyre az aj�nlatk�r� valamennyi aj�nlattev� egyidej� �rtes�t�se mellett v�lasz�t megadta. Az aj�nlatt�teli hat�rid� 2000. november 27-�n volt, mind az 5 alkalmasnak min�s�tett c�g beny�jtotta az aj�nlat�t. Az aj�nlatok �rt�kel�s�t egy k�l�n erre a c�lra l�trehozott bizotts�g v�gezte.
A k�zbeszerz�si elj�r�s eredm�nyhirdet�s�re 2000. december 12-�n ker�lt sor, mely szerint az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot az Alterra Kft. tette 84,5 ponttal, m�sodik helyezett a k�relmez� 70,7 ponttal. Aj�nlatk�r� elk�sz�tette az elj�r�sr�l k�sz�lt �sszegz�st, amelyet megk�ld�tt valamennyi aj�nlattev�nek.
Aj�nlatk�r� �s a nyertes aj�nlattev� a v�llalkoz�si szerz�d�st az aj�nlati felh�v�sban meghat�rozott id�pontban megk�t�tte.
K�relmez� a hi�nyp�tl�st k�vet�en m�dos�tott jogorvoslati k�relm�ben s�relmezte aj�nlatk�r� elj�r�st lez�r� d�nt�s�t. Aj�nlatk�r� �rt�kel�s�b�l vitatta a szerz�d�ses felt�telek garanci�lis t�bbletv�llal�sok els� r�szszempontn�l lefolytatott �rt�kel�s�t. Vitatta tov�bb� k�relmez� azt, hogy az aj�nlatk�r� nem az aj�nlati felh�v�s szerint b�r�lta el az aj�nlatokat, az els� r�szszempontn�l alszempontokra bontotta az �rt�kel�st �s s�lysz�mokat hat�rozott meg, az elj�r�sr�l k�sz�lt �sszegz�st nem a Kbt. 61. � (7) bekezd�se szerinti id�pontban k�ldte meg, a szerz�d�sk�t�s id�pontj�t az aj�nlati felh�v�sban a t�rv�ny el��r�s�val ellent�tben, csak bizonyos hat�rok k�z�tt r�gz�tette, nem jel�lt meg konkr�t napot, t�rv�nys�rt� az, hogy az aj�nlatk�r� el��rta, hogy az aj�nlattev�knek a szerz�d�ses felt�teleket al� kell �rni, s �ll�spontja szerint mindh�rom szempontb�l � tette a legkedvez�bb aj�nlatot. Nem vitatta az aj�nlati �r �s a teljes�t�si hat�rid� szempontok pontoz�s�nak megalapozotts�g�t, m�sodik �s harmadik r�szszempontn�l az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t. Az els� �s egyben legnagyobb s�lysz�m� r�szszempontn�l az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t az�rt vitatta, mivel �ll�spontja szerint az aj�nlatk�r� ut�lag, �nk�nyesen olyan bels� s�lysz�mokat alak�tott ki az �rt�kel�s�n�l, amelyet kor�bban az aj�nlattev�kkel az aj�nlati dokument�ci�ban nem k�z�lt. K�rte a D�nt�bizotts�gt�l, hogy a jogs�rt�s meg�llap�t�sa mellett semmis�tse meg az aj�nlatk�r� elj�r�st lez�r� d�nt�s�t, illetve amennyiben szerz�d�sk�t�sre sor ker�lt, �gy b�rs�g szankci�t alkalmazzon az aj�nlatk�r�vel szemben, valamint jogorvoslati elj�r�sban felmer�lt k�lts�geinek visel�s�re k�telezze a D�nt�bizotts�g az aj�nlatk�r�t. Ideiglenes int�zked�sk�nt ind�tv�nyozta a szerz�d�sk�t�s megtilt�s�t.
A D�nt�bizotts�g ideiglenes int�zked�st a jogorvoslati elj�r�sban nem alkalmazott, mivel annak t�rv�nyi felt�telei nem �lltak fenn.
Aj�nlatk�r� �rdemi ellenk�relm�ben a jogorvoslati k�relem megalapozatlans�g miatti elutas�t�s�t k�rte, �ll�spontja szerint �rt�kel�se megfelelt a k�zbeszerz�si t�rv�nynek, illetve az aj�nlatok tartalmi elemei szerint t�rt�nt az �rt�kel�s. A bels� s�lysz�mok kialak�t�s�ra vonatkoz�an elismerte, hogy val�ban nem k�z�lte a dokument�ci�ban kor�bban, de �ll�spontja szerint erre a t�rv�ny nem k�telezi az aj�nlatk�r�ket. Az els� r�szszempont alszempontjainak meg�llap�t�sa, amely alapj�n vizsg�lta az aj�nlatokat a dokument�ci� szerz�d�s tervezet�b�l egy�rtelm�en meg�llap�that� volt, �gy a aj�nlattev�k tudhatt�k, hogy ezen alszempontok vizsg�lata mellett is t�rt�nik az aj�nlatok tartalmi elemeinek az �rt�kel�se.
A Strabag �p�t� Kft. szint�n csatlakozott az aj�nlatk�r� �rdemi ellenk�relm�hez, a jogorvoslati k�relem megalapozatlans�g miatti elutas�t�s�t ind�tv�nyozta.
A D�nt�bizotts�g a beszerzett iratok �s a t�rgyal�son elhangzottak alapj�n meg�llap�totta, hogy a jogorvoslati k�relem r�szben megalapozott.
A D�nt�bizotts�g a jogorvoslati k�relemnek a szerz�d�s id�pontj�ra, valamint a szerz�d�stervezet el��r�saira vonatkoz� r�sz�t a Kbt. 79. � (7) bekezd�se szerint elk�settnek min�s�tette, mivel az aj�nlatk�r� �ltal is elismerten 2000. okt�ber 17-�t k�vet�en m�r megismerte az aj�nlati felh�v�sban �s a dokument�ci�ban el��rt k�vetelm�nyeket.
A Kbt. 79. � (7) bekezd�s els� fordulata szerint "az elj�r�st az e t�rv�ny szab�lyait s�rt� esem�ny tudom�sra jut�s�t�l sz�m�tott tizen�t napon bel�l, de legk�s�bb az esem�ny bek�vetkez�s�t�l sz�m�tott kilencven napon bel�l lehet k�relmezni vagy kezdem�nyezni, illetve e hat�rid�n bel�l ind�that� meg hivatalb�l az (5) vagy a (6) bekezd�s szerint. E hat�rid�k elmulaszt�sa jogveszt�ssel j�r."
A jogorvoslati k�relm�t viszont 2000. december 28-�n ny�jtotta be a k�relmez�, s akkor is hi�nyosan �s az elj�r�s megind�t�s�ra csak a hi�nyp�tl�st k�vet�en 2001. janu�r 4-�n ker�lt sor.
A D�nt�bizotts�g az �sszegz�s post�z�s�val kapcsolatban meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� 2000. december 15-�n post�zta valamennyi aj�nlattev�nek az elj�r�sr�l k�sz�lt �sszegz�st, k�relmez�nek k�relmez� sz�khely�re t�rt�nt az �sszegz�s post�z�sa. Az k�ts�gtelen t�ny, hogy a k�relmez� az aj�nlat�ban felt�ntette levelez�si c�mk�nt a kor�bbi telephely�t is.
A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint nem tekinthet� jogs�rt�nek az aj�nlatk�r� azon elj�r�sa, hogy a k�relmez� sz�khely�re k�ldte meg az elj�r�s �sszegz�s�r�l k�sz�lt dokumentumot, mivel az a dokumentum megk�ld�s�nek id�pontj�ban m�g a k�relmez� hivatalos sz�khelye volt, �s a k�relmez� nem jel�lte meg k�l�n az aj�nlat�ban az �gyint�z�s hely�t. Ellenkez� bizony�t�s hi�ny�ban k�ts�g eset�n teh�t a sz�khelyet kell tekinteni az �gyint�z�s hely�nek, kiv�ve, hogy ha a k�relmez� az aj�nlat�ban k�l�n meghat�rozza, hogy az �gyint�z�s helye a sz�khelyt�l elt�r�en a telephely�n t�rt�nik.
Egyebekben december 21-�n az aj�nlatk�r� megk�ldte a telephely szerinti c�m�re k�relmez�nek az �sszegz�st.
Az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�vel �sszef�gg�sben a D�nt�bizotts�g a k�vetkez�ket �llap�totta meg: az aj�nlatk�r� az els� r�szszempont, azaz a szerz�d�ses felt�teleket tov�bbi alszempontokra bontotta. Ezeket az alszempontokat a dokument�ci� 10. �s 1l. pontj�ban hat�rozta meg az aj�nlatk�r�. A dokument�ci� 10. pontja szerint az aj�nlatk�r� az al�bbi felt�telekre v�rt kedvez�bb aj�nlatokat a szerz�d�ses felt�telek k�r�ben: j�t�ll�s id�tartama, szavatoss�gi k�telezetts�g, k�sedelmi k�tb�r napi �rt�ke, k�sedelmi k�tb�r maximum �rt�ke %-ban meghat�rozva, k�tb�r kezd� id�pontja, hib�s teljes�t�si k�tb�r %-ban meghat�rozva, meghi�sul�si k�tb�r %-ban meghat�rozva. A dokument�ci� 11. pontj�ban a j�lteljes�t�si garanci�t jel�lte meg, annak m�rt�k�t %-ban, minimum 3%-ban, id�tartam�t minimum 3 �vben. Ezek az alszempontok k�pezt�k teh�t az els� elb�r�l�si szempont alszempontjait. Aj�nlatk�r� az �rt�kel�sn�l a k�vetkez� alszempontokat vette figyelembe az els� r�szszempontn�l: napi k�tb�rt, k�tb�rv�llal�s maximum�t, k�sedelmi id�pontj�t, k�sedelmi k�tb�rt, hib�s teljes�t�si k�tb�rt, j�lteljes�t�si k�tb�rt, garancia m�rt�k�t �s j�lteljes�t�si garancia idej�t. Bels� s�lysz�mokat pedig 2,5 pont �s 1,5 pont, valamint 0,5 pontban hat�rozta meg. A D�nt�bizotts�g azt is meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� a szerz�d�ses felt�telek k�r�ben 9 felt�telre k�rt aj�nlatot �s ezek k�z�l 8-at �rt�kelt, az �rt�kel�sb�l a szavatoss�giid�-v�llal�st kihagyta, illetve az egyes alr�szszempontokat elt�r� s�lyoz�ssal vette figyelembe. Az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�b�l meg�llap�that�, hogy a nyertes Alterra Kft. kedvez�bb aj�nlatot tett a napi k�tb�r m�rt�ke, a k�sedelmi k�tb�r, a hib�s teljes�t�si k�tb�r, a j�lteljes�t�si garancia m�rt�ke �s a j�lteljes�t�si garancia ideje alszempontb�l. A k�relmez� kedvez�bb aj�nlatot tett a j�t�ll�s m�rt�ke, a k�tb�rv�llal�s maximuma �s a k�sedelmi k�tb�r id�pontja alszempontb�l.
A D�nt�bizotts�g megvizsg�lta az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t az els� b�r�lati szempontb�l, illetve azok alszempontjaira vet�tetten is, mivel a k�relmez� els�sorban az aj�nlatk�r� ezen �rt�kel�s�t s�relmezte. Az �rt�kel�s azon m�dszere, hogy a legkedvez�bb aj�nlatra a legmagasabb �sszeg� pontsz�m, �s a legkedvez�tlenebb v�llal�sra pedig a legalacsonyabb �sszeg� pontsz�m ker�l kioszt�sra, tov�bb� a k�zt�k lev� aj�nlati elemekre adott pont�rt�k pedig matematikai ar�nyos�t�ssal ker�l meghat�roz�sra, a D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint t�kr�zi az aj�nlatok k�zti k�l�nbs�geket.
A j�lteljes�t�si garancia m�rt�ke r�szszempontb�l az Alterra Kft. 10%-ot v�llalt, ez maxim�lis 10 pontot jelent, a k�relmez� 3%-ot, teh�t a minim�lisat, ez 0 pontot jelent. A j�lteljes�t�si garancia idej�t az Alterra Kft. 4 �vben jel�lte meg, ez 5 pontot jelentett sz�m�ra, a F�LDG�P Kft. 3 �vben, ez szint�n minim�lis v�llal�s volt, ez 0 pontot �r. Ezen alszempontb�l a Strabag �p�t� Kft. 5 �ves v�llal�sa a legkedvez�bb.
A tov�bbi alszempont a j�lteljes�t�si id� v�llal�sa: az Alterra 4 �v, 1+3 �vet v�llalt, ez 7,5 pontot jelentett, a k�relmez� 5 �vet, 1+4 ez 10 pontot jelentett, teh�t e szempontn�l a legjobb v�llal�st a k�relmez� tette.
A k�sedelmi k�tb�r forint/nap alszempontb�l az Alterra Kft. 15 M Ft/napban hat�rozta meg v�llal�s�t, ez 10 pontot jelentett sz�m�ra, a k�relmez� 200 E Ft/napban hat�rozta meg v�llal�s�t, ez 0,15 pontot jelentett, a legjobb v�llal�s itt az Alterra Kft., azaz a nyertes� 15 M Ft. A legrosszabb v�llal�s az OMS r�sz�r�l 100 E Ft/nap k�tb�r volt.
A k�vetkez� alszempont k�tb�r maximuma az Alterra Kft. 15%-ban jel�lte meg, ez 5 pontot jelentett, a k�relmez� 20%-ban jel�lte meg, ez 10 pontot jelentett, a legjobb v�llal�s teh�t a k�relmez��, a legrosszabb, amely 10%-ot jelentett a Strabag �p�t� Kft. �s az OMS Hung�ria Kft. v�llal�sa volt.
A k�tb�r kezd� id�pontja, mint tov�bbi alszempont az Alterra Kft. v�llal�sa 30 nap, ez 3,33 pontot jelent, a k�relmez� 15 nap, ez 10 pontot jelent, a legjobb v�llal�s a k�relmez�� 15 napban, a legrosszabb v�llal�s 60 napban az OMS Hung�ria Kft.-� volt.
A tov�bbi r�szszempont el�ll�s k�tb�rre az Alterra Kft. 15%-ban jel�lte meg, ez 10 pontot jelentett, a k�relmez� 10%-ban, ez 7,14 pontot jelentett, a legjobb v�llal�st teh�t az Alterra tette 15%-ban, a legrosszabb 1%-os v�llal�s a Strabag �p�t� Kft.-t�l �rkezett.
Az utols� alszempont a hib�s teljes�t�s k�tb�rre az Alterra Kft. 15%-ot v�llalt, ez 10 pontot jelent, a k�relmez� 10%-ot, ez 7,14 pontot jelent, a legjobb v�llal�s teh�t a 15% az Alterra Kft.-t�l, a legrosszabb 1% a Strabag �p�t� Kft.-t�l.
Az els� b�r�lati szempont alszempontjai pontsz�mainak �sszead�s�b�l �s �tlagol�s�b�l meg�llap�that� pontsz�m az Alterra Kft.-n�l 8,22 pont, a k�relmez�n�l 4,30 pont, amelyekb�l meg�llap�that�, hogy az els� b�r�lati szempontn�l a nyertes Alterra Kft. kedvez�bb aj�nlati v�llal�sokat tett, mint a k�relmez� �sszess�g�ben. A m�sodik b�r�lati szempont az aj�nlati �r egy�sszeg� �tal�ny�rban. Ott a legkedvez�bb aj�nlati �rat a k�relmez� tette, ezt a jogorvoslati k�relm�ben nem is vitatta, a harmadik szempont a teljes�t�si hat�rid� �s megalapozotts�ga, k�relmez� 10 pontot kapott �s a Strabag �p�t� Kft. is 10 pontot kapott, az aj�nlatk�r� szerint az Alterra 2002. j�lius 31-i teljes�t�si hat�ridej�re 7,1 pontot a F�ldg�p �s a Strabag �p�t� Kft. teljes�t�si hat�rid� v�llal�sa 2002. j�nius 30 volt. E b�r�lati szempontn�l az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t a D�nt�bizotts�g is elfogadta, illetve ezt k�relmez� sem vitatta. Mindh�rom b�r�lati szempontot figyelembe v�ve a els� b�r�lati szempont, azaz a szerz�d�ses felt�telekn�l s�lysz�mmal megszorzott az Alterra Kft. pontsz�ma 41,10, a k�relmez�� 21,5 pont, a m�sodik �s harmadik szempontn�l az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�nek megfelel�en a m�sodik szempontn�l 28, 35 pont az Alterra Kft.-�, a k�relmez�� 30 pont, a harmadik b�r�lati szempontn�l az Alterra Kft. s�lysz�mmal megszorzott pontsz�ma 14,2 pont, a F�ldg�p Kft. 20 pont. A s�lysz�mmal megszorzott pontsz�mok �sszes�t�se alapj�n az Alterra Kft. 83,65 pontot, a k�relmez� 71,5 pontot kapott �sszess�g�ben a r�szszempontok szerint az aj�nlatok tartalmi elemeire, ami azt mutatja, hogy �sszess�g�ben az Alterra Kft. aj�nlata kedvez�bb volt, mint a k�relmez� aj�nlata. Teh�t az aj�nlatk�r� �rt�kel�se �sszess�g�ben megfelelt a Kbt. 59. � (1) megfogalmazott t�rv�nyi k�vetelm�nyeknek.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az els� b�r�lati szempont alszempontjainak a vizsg�lat k�r�be val� bevon�sa az�rt nem volt jogs�rt� az aj�nlatk�r� r�sz�r�l, mert a dokument�ci�ban erre az aj�nlattev�k figyelm�t k�l�n felh�vta, azaz erre k�rt be aj�nlatokat.
Aj�nlatk�r� a dokument�ci�ban el�re nem k�z�lte azt, hogy a r�szszempontokon bel�l az egyes alszempontokat k�l�nb�z� s�llyal fogja figyelembe venni az �rt�kel�sn�l, ez�rt ezt a m�dszert nem is alkalmazhatta, hanem csak �gy v�gezhette volna el jogszer�en az aj�nlatok �rt�kel�s�t, ha az �ltala meg�llap�tott �s alkalmazott alszempontokra adott pont�rt�keket egyenl� s�llyal, azaz �tlagolva hat�rozta volna meg az egyes r�szszempontokban.
A Kbt. 55. � (6) bekezd�se kimondja, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n b�r�lja el. Ha az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja v�lasztani, akkor az aj�nlatoknak az elb�r�l�s r�szszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felh�v�sban meghat�rozott ponthat�rok k�z�tt �rt�keli, majd �gy az egyes tartalmi elemekre adott �rt�kel�si pontsz�mot megszorozza a s�lysz�mmal, a szorzatokat pedig aj�nlatonk�nt �sszeadja. Az �rt�kel�si folyamatban az 59. � (2)�(3) bekezd�seiben foglaltakat is �rv�nyes�teni kell. Az az aj�nlat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb, amelynek az �sszpontsz�ma a legnagyobb, vagy amelyet az egyen�rt�k� (azonos �sszpontsz�m�) aj�nlatok k�z�l a 35. � (1) bekezd�se vagy az 59. � (4)�(5) bekezd�sei alapj�n el�nyben kell r�szes�teni.
Aj�nlatk�r� azzal, hogy az �ltala a felh�v�sban meghat�rozott b�r�lati szemponton bel�l az egyes alszempontokat nem egyenl� s�lyoz�ssal �rt�kelte, az �rt�kel�st eltorz�totta �s megs�rtette a Kbt. 55. � (6) bekezd�s rendelkez�seit. Erre figyelemmel a D�nt�bizotts�g a k�relem ezen r�sz�nek helyt adott.
A D�nt�bizotts�g �ltal elv�gzett �rt�kel�sb�l, mely az �tlagol�s m�dszeren alapszik, kider�l, hogy az els� b�r�lati r�szszempontra a nyertes 8,22 pontot kap szemben az aj�nlatk�r�i �rt�kel�s 8,39 pontj�val, m�g a k�relmez� pedig 4,3 pontot �rt el szemben az aj�nlatk�r� �ltal adott 4,13 ponttal.
A Kbt. szab�lyainak megfelel� �rt�kel�s sor�n kapott pontelt�r�s �s annak s�lyoz�s ut�ni sz�m�t�sba v�tele az �sszpontsz�m tekintet�ben nem id�zett el� v�ltoz�st az elj�r�s v�geredm�ny�re n�zve, mert �gy is a nyertesk�nt kihirdetett aj�nlat pontsz�ma lett magasabb.
Arra tekintettel, hogy az aj�nlatk�r� �ltal az els� szempontb�l v�gzett s�lyozott �rt�kel�s az elj�r�s v�gs� eredm�ny�re nem volt d�nt� befoly�ssal, a D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� a Kbt. 59. � (1) bekezd�s�t nem s�rtette meg, ez�rt a k�relem erre vonatkoz� r�sz�nek nem adott helyt.
A D�nt�bizotts�g Kbt. 76. � (1) bekezd�s�ben el��rt hat�sk�r�n�l fogva a Kbt. 88. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n a jogs�rt�st meg�llap�totta.
A jogorvoslati elj�r�sban felmer�lt k�lts�gek visel�s�r�l a rendelkez� r�szben foglaltak szerint hat�rozott a Kbt. 89. � (1) bekezd�s h) pontja alapj�n.
A D�nt�bizotts�g b�rs�g szankci�t nem alkalmazott, mert a meg�llap�tott jogs�rt�s nem volt olyan s�ly�, hogy az kihat�ssal lett volna az aj�nlatk�r� �ltal hozott elj�r�st lez�r� d�nt�sre.
A b�r�s�g jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.
Budapest, 2001. febru�r 7.
Dr. Eke Pek�cs Tiborn� s. k., Bujdos� G�z�n� s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos
Sz�kelyn� Bihari M�ria s. k.,
k�zbeszerz�si biztos