KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2265)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.11/18/2001.
Tárgy: a Group 4 Securitas Biztonsági Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. beszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Group 4 Securitas Biztonsági Szolgáltató Kft. (1139 Budapest, Rozsnyai u. 21–25., képviseli dr. Sátori Anna ügyvéd, Budapest V., Aulich u. 7., 1399 Pf. 701/410, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Posta Rt. (1134 Budapest, Váci út 17., képviseli dr. Szabó György jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmezett) "pénzfeldolgozás és pénzszállítás" tárgyú beszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Kérelmező 2001. január 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, mert álláspontja szerint kérelmezett a DEFEND Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.-vel a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) mellőzésével, illetőleg Kbt. szabályaiba ütköző módon kötött szerződést pénzszállítás, illetve pénzfeldolgozás tárgyában. Ennek alapján kérelmét a tárgyaláson pontosítva kérte a jogsértés megállapítását, kérelmezett kötelezését közbeszerzési eljárás lefolytatására, illetve bírság kiszabását.
A jogorvoslati eljárás kezdeményezését azzal indokolta, hogy a Magyar Posta Rt. "Beszerzési Szabályzata" tartalmazza a kérelmezett közbeszerzési eljárása tárgyi hatálya alá tartozó beszerzéseket. Ajánlatkérő a belső szabályzata értelmében köteles lett volna a pénzfeldolgozás és pénzszállítás tárgyában közbeszerzési eljárást lefolytatni. A kérelmezett szabályzata a Kbt. hatálya alá tartozónak tekintett tevékenysége köréből ugyanis nem veszi ki azokat a tevékenységeket, amelyeket a Kbt. ténylegesen hatálya alá nem tartozónak tekint. E tevékenységek felsorolása hiányában kérelmező álláspontja szerint a kérelmezett valamennyi olyan szolgáltatás beszerzését a Kbt. hatálya alá tartozónak tekintett, amelyek a szabályzat 1.1.1. pontjában foglalt feltételeknek megfeleltek.
A Kbt. lehetőséget ad a törvény önkéntes alkalmazására és nem tiltja, hogy egy közszolgáltatást végző társaság olyan beszerzéseire a Kbt. szabályait alkalmazza, amelyek egyébként nem tartoznak a Kbt. hatálya alá. A szabályzat alapján pedig kérelmezett önként vállalta a Kbt. szabályainak alkalmazását, és ennek alapján köteles e szerint eljárni.
A fentiekre tekintettel a kérelmezett a pénzfeldolgozás tevékenységére köteles a Kbt. szabályai szerint közbeszerzési eljárást lefolytatni.
Kérelmező hivatkozott továbbá arra, hogy a Magyar Postáról szóló 1992. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) értelmében a kérelmezett kétféle szolgáltatás keretében veszi át és továbbítja a törvényes fizetőeszközöket. Postautalványok továbbítása keretében, mely a postai alapellátás fogalmába tartozik, illetve a postai pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás keretében, amely bankszámlára történő befizetés elfogadását és bankszámla terhére történő postai kifizetést jelent. A pénzforgalomról szóló 6/1997. MNB rendelkezés alapján fenti szolgáltatások csak valódi és forgalomképes bankjeggyel és pénzérmével láthatók el.
A valódiság, a forgalomképesség megállapítására irányuló eljárás a pénzfeldolgozás. A pénzfeldolgozás nélkül a postautalványok továbbítását, illetve a pénzforgalmi közvetítő szolgáltatást, tevékenységet kérelmezett nem tudja teljesíteni, így a pénzfeldolgozás közszolgáltató tevékenységgel közvetlen összefüggésben áll, és erre tekintettel kérelmezett közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett.
Kérelmező előadta továbbá, hogy a kérelmezett és a DEFEND Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft. között létrejött szerződésben a felsorolt szolgáltatások jelentős része a hitelintézeti törvény alapján nem minősül pénzfeldolgozásnak, továbbá a pénzfeldolgozástól elkülönülten, önállóan is végezhető tevékenység.
A hitelintézeti törvény a pénzfeldolgozás fogalmát egyértelműen meghatározza, a létrejött szerződés pedig, ezen kívüli tevékenységeket is felölel. Ilyen a tárolás, mely nem azonosítható a pénz őrzésével, hanem annál tágabb kört ölel fel. A tárolás a pénzfeldolgozáshoz nem szorosan tapadó tevékenység, attól elkülöníthetően is végezhető. Véleménye szerint a kérelmezett készpénzszükséglet igény szerinti kielégítése mint szolgáltatás ugyancsak elválasztható a tényleges pénzfeldolgozástól, hiszen ez a tevékenység azt öleli fel, hogy különféle mennyiségű pénzegységet tartalmazó csomagot kell kialakítani.
Ezenkívül a szerződés tartalmaz olyan tevékenységet, amely kizárólagosan adminisztrációs tevékenység, amely szintén elválasztható a pénzfeldolgozástól. A valutával kapcsolatos tevékenység is a közszolgáltató tevékenységgel összefügg, hiszen postautalványon külföldre történő pénzbefizetésre is lehetőség van. A pénzfeldolgozástól elkülönülő szolgáltatások jelentős részének közvetlen összefüggése áll fenn a közszolgáltató tevékenységgel, így ezek vonatkozásában a Kbt. szabályai szerint kell eljárni.
Kérelmezett és a DEFEND Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft. érdemi észrevételében hivatkozott arra, hogy jogszerűen kötött szerződést a Kbt. mellőzésével, ennek alapján kérték a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egybehangzóan nyilatkoztak, hogy a létrejött szerződés kizárólag pénzfeldolgozásra vonatkozik, a pénzszállítás tárgyában szerződéskötés a felek között nem jött létre.
Indoklásként előadták, hogy a Magyar Posta Rt. Belső Szabályzata a tárgybani tevékenységre vonatkozóan a közbeszerzési eljárás lefolytatását nem írja elő.
A pénzfeldolgozási tevékenységet a hitelintézetről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdés c) pontja kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősíti, és a Kbt. 9. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. hatálya erre a tevékenységre nem terjed ki.
A megkötött szerződés a Magyar Posta tulajdonát képező, illetve ügyfelei által rábízott forint, készpénz, valuta és fix címletű utazási csekkek kezelésével, feldolgozásával, tárolásával és őrzésével összefüggő feladatok ellátásával bízza meg a DEFEND Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.-t.
A DEFEND Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft. további feladata a posta egységei részéről felmerült forint készpénz és valutaszükséglet igény szerinti kielégítése.
Ezen tevékenységek nem közszolgáltató tevékenységek.
A tárolás és őrzés a pénz- és értékfeldolgozási tevékenység szerves része. A forint készpénz igény szerinti kielégítése a pénzfeldolgozási tevékenység fogalmából levezethető, hiszen ez azt jelenti, hogy az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmék tételes kialakítását jelenti. A megkötött szerződésben jelzett tevékenységek a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő tevékenységek, így a Kbt. mellőzésével kötött szerződés jogszerű volt.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek írásbeli észrevételei, és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezett 2000. december 28-án kötött Megbízási Szerződést a DEFEND Security Kft.-vel a kérelmezett tulajdonát képező, illetve ügyfelei által rábízott forint készpénz, valuta és fix utazási csekkek kezelésére, feldolgozására, tárolására (őrzésére) a szerződésben részletezettek szerint. A szerződés a szolgáltatás díjtételét a feldolgozott forint bankjegy, forint érme, illetve a valutabankjegy és valutaérme százalékában határozta meg.
A Döntőbizottság megállapította a szerződés tartalma alapján, hogy a szerződés pénzszállításra vonatkozó megállapodást nem tartalmaz.
A fentiekből következik, hogy a jogorvoslati kérelemnek az a része, mely arra irányult, hogy kérelmezett a Kbt. szabályainak mellőzésével pénzszállítás tárgyában szerződést kötött, megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy kérelmezett a pénzfeldolgozás tárgyú beszerzésére a Kbt. szabályai szerint köteles volt-e eljárni.
A kérelmezett a Kbt. 1. § e) pontja alapján tartozik a Kbt. személyi hatálya alá, mely szerint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából alapított önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik.
A Kbt. 2. § (2) bekezdése határozza meg, hogy az 1. § e) pont hatálya alá tartozó szervezetek mely beszerzései esetén kötelesek a törvény szabálya szerint eljárni, ugyanis e szakasz szerint a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül a közszolgáltató tevékenységet nem lehetne ellátni. Az olyan közbeszerzésre, amelynek tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően és a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a közszolgáltató, illetve az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt felhasználja, a törvény szabályait kell alkalmazni.
A Kbt. 2. § (4) bekezdés b) pontja határozza meg, hogy a törvény szabályai szerint jogosult eljárni az 1. § e) pontja szerinti szervezet a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül össze nem függő beszerzése során.
Kérelmezett Beszerzési Szabályzata ezzel a törvényi előírással teljesen összhangban áll, hiszen ennek 1.1.1. pontja az alábbiakat tartalmazza:
"A Kbt. hatálya alá a Társaság azon beszerzései tartoznak, amelyek megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:
a) a Társaság közszolgáltató tevékenységéhez kapcsolódnak,
b) a közszolgáltató tevékenységhez való kapcsolatuk közvetlen,
c) az egyes árukra, szolgáltatásokra, építési beruházásokra vonatkozóan a beszerzés eléri a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti, az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt.
a) A Társaság közszolgáltató tevékenységébe a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény szerinti postai tevékenység tartozik.
b) A közvetlenség kritériuma azt jelenti, hogy az adott közbeszerzés nélkül a közszolgáltató tevékenység nem látható el.
c) A beszerzések közbeszerzési értékhatárát mindenkor az éves költségvetési törvény határozza meg. A tárgyévi értékhatárokat a szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.
Abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgya részekre nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, és a közbeszerzés tárgyát a Társaság a nem közszolgáltató tevékenységéhez is felhasználja, a Kbt. szabályait kell alkalmazni.
Ennek a szabálynak a vizsgálata a beszerzések tekintetében egyedileg történik."
A kérelmezett Belső Szabályzata a közbeszerzési törvény alkalmazását a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül össze nem függő beszerzésre azonban nem terjeszti ki, de ez nem jogszabálysértő, hiszen a törvény az ilyen beszerzésekre a Kbt. kötelező alkalmazását nem írja elő.
A kérelmezett közbeszerzési eljárás lefolytatására a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggő beszerzései esetén köteles. A kérelmezett közszolgáltató tevékenységét a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény szabályozza.
A postai küldemények, tevékenységek és szolgáltatás:
A 2. § (1) bekezdése szerint postai küldemény:
a) a levélpostai küldemény,
b) a postacsomag és az értéknyilvánítással feladott postacsomag,
c) a távmásolat,
d) a postautalvány.
A 2. § (2) bekezdése szerint postai tevékenység:
a) postabélyeg, postai értékcikk kibocsátása, forgalomba hozatala, forgalomból kivonása,
b) postai küldeményeknek jogszabályban meghatározott feltételekkel történő felvétele, továbbítása és kézbesítése.
E törvény 2. § (3) bekezdése szerint az a) pontban meghatározott tevékenység postai ellátása kizárólagosan állami feladat, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott tevékenységek e törvény rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződés vagy engedély alapján is végezhetők.
A 2. § (6) bekezdése szerint a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységeken kívül az állami postaszolgáltató a vonatkozó külön jogszabályok és szerződések alapján egyéb tevékenységet (pl. bank-, értékpapír- és értékcikk-árusítást) is elláthat. A postai pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás külön jogszabályi rendelkezés nélkül is végezhető.
A Kbt. 9. § (2) bekezdés c) pontja az alábbi előírást tartalmazza: E törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra: jegybanki tevékenység, pénzügyi szolgáltatás – a pénzügyi lízing kivételével –, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.
Az idézett rendelkezés alapján tehát az ott felsorolt szolgáltatások a Kbt. hatálya alá nem tartozónak minősülnek.
A kérelmezett Belső Szabályzata azzal, hogy a Kbt. ezen előírását külön nem ismétli meg, nem jelenti azt, hogy a Belső Szabályzat értelmében kérelmezett e tevékenységre vonatkozóan nem a Kbt. szabályai szerint jár el, illetve akar eljárni. A kérelmező ilyen értelmű feltételezése nem megalapozott.
A Belső Szabályzat előírásától függetlenül a Döntőbizottság a törvény hatálya alá nem tartozó beszerzés esetén a Kbt. szabályainak alkalmazását nem kérheti számon.
A Döntőbizottság érdemben csak azokat a beszerzéseket vizsgálhatja, amelyek a Kbt. hatálya alá tartoznak.
A Döntőbizottság osztotta kérelmezett azon álláspontját, hogy az önkéntes alkalmazást egyébként nem egy belső szabályzat megalkotása, hanem a közbeszerzési eljárás megindítása jelenti. A Döntőbizottság nem a belső szabályzat alapján vizsgálhatja felül a Kbt. szabályait önként alkalmazó eljárását, hanem az alapján, hogy a közbeszerzési eljárást amennyiben megindította, úgy annak lefolytatása során a törvény előírásainak megfelelően járt-e el.
A fentebb idézett Kbt. 9. § (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott szolgáltatások a Kbt. hatálya alá nem tartoznak, és ennek alapján kérelmezett a pénzfeldolgozás tárgyában közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a megkötött szerződés a Kbt. 9. § (2) bekezdés c) pontja körébe tartozónak minősül-e.
A Kbt. 9. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységek közül a pénzügyi szolgáltatás és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás definícióját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) határozza meg.
A fenti törvény 3. § (2) bekezdése szerint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:
a) pénzváltási tevékenység,
b) az elszámoló forgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerek működtetése,
c) pénzfeldolgozási tevékenység,
d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
A törvény értelmező rendelkezése szerint pénzfeldolgozási tevékenység a bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése; továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmék kialakítása.
A Hpt. 13. §-a határozza meg a pénzügyi, szolgáltatási tevékenység végzésének személyi és tárgyi feltételeit:
a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,
b) a prudens működésének megfelelő belső szabályzat,
c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek,
d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,
e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás
(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.
A pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés 2. számú melléklete határozza meg részletesen a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének tárgyi feltételeit.
A pénzfeldolgozási tevékenység körében előírja, hogy a bank biztonsági követelmények előírásainak figyelembevételével kell-e tevékenységet végezni, melynek tárgyi feltételei között az alábbi előírások szerepelnek:
– a tevékenység végzésének ellátására alkalmas, megfelelően zárható, biztonságos (megfelelő mechanikai-fizikai védelemmel és elektronikai jelzőrendszerrel ellátott), állandó belső ellenőrzés alatt álló helyiség megléte,
– pénztárolásra alkalmas biztonsági előírásoknak megfelelő páncélszekrény, trezor megléte,
– a fizetőeszközök valódiságának és forgalomképességének ellenőrzéséhez, valamint mennyiségi számbavételéhez szükséges segédeszközök (pl. UV-lámpa, nagyító, bankjegy- és éremszámoló gépek) megléte,
– pénzfeldolgozásnál használatos segédanyagok (bankjegyszalag, kötegfedőlap, fólia, nátronszalag, burkolózsák, érmezsák, érmezacskó vagy az érmék tekercseléséhez (rolnizásához) szükséges papíranyag biztosítása,
– nyilatkozat benyújtása arra vonatkozóan, hogy az engedélykérő működése során megtartja a rendelkezés (a továbbiakban: Rek.) 1. számú mellékletében foglaltakat,
– a tevékenység végzésére vonatkozó belső ügyviteli szabályzat bemutatása.
A 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés a bankjegyekkel és pénzérmékkel kapcsolatosan további előírásokat is meghatároz, nevezetesen hogy:
A bankjegyek és pénzérmék valódiságának és forgalomképességének megállapítását a következő előírások megtartásával kell elvégezni:
1. Valódinak és forgalomképesnek minősül az a forgalmi bankjegy, illetve pénzérme, amely a forgalomba hozatalakor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményben foglalt leírásnak megfelel.
2. Bankjegy:
a) forgalomképesnek tekinthető az a valódi bankjegy, amely a mechanikai hibáktól mentes és állaga alapján ismét forgalomba hozható,
b) nem hozható forgalomba a csonka, valamint a ragasztott bankjegy.
3. Pénzérme: nem tekinthető forgalomképesnek a megcsonkított (átlyukasztott), súlyában jelentősen megfogyott, nehezen felismerhető, vagy valamilyen módon meghamisított forgalmi pénzérme.
A kérelmezett által kötött szerződés preambuluma szerint a felek között létrejött megbízási szerződés a kérelmezett tulajdonát képező, illetve az ügyfelei által rábízott forint készpénz, valuta és fix címletű utazási csekkek kezelése, feldolgozása, tárolása (őrzése).
A szerződés részletezi azt is, hogy ezen belül a megbízottnak milyen feladatokat kell ellátnia.
A szerződés vizsgálata alapján megállapítható, hogy az alapvetően pénzfeldolgozásra és a pénzfeldolgozáshoz kapcsolódó, azzal összefüggő tevékenységek ellátására vonatkozik.
A kérelmező a részletezett feladatok egy része tekintetében vitatja, hogy az a pénzfeldolgozás fogalomkörébe tartozna, másrészt álláspontja szerint a pénzfeldolgozással nem állnak szoros összefüggésben, tehát akár önálló szerződés keretében is elláthatók, és ezek a tevékenységek a kérelmezett közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggésben állnak.
A szerződés 1.1. pontja alapján a megbízott feladata a rábízott forint készpénz, továbbá valuta biztonságos tárolása, őrzése.
A kérelmező álláspontja szerint e tevékenység a pénzfeldolgozási tevékenységtől ténylegesen elkülöníthető, nem "szorosan tapadó" tevékenységet feltételez.
A korábban idézett jogszabályokból következően egyértelműen megállapítható, hogy a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezetnek meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel kell rendelkezniük. A tárgyi feltételek között szerepel pl. a zárható, biztonságos állandó belső ellenőrzés alatt álló helyiség, pénztárolásra alkalmas páncélszekrény, trezor megléte stb.
Ebből pedig ténylegesen következik, hogy a megbízott a pénzfeldolgozásra átadott készpénz, valuta biztonságos tárolásáról és őrzéséről is köteles gondoskodni. Ilyen értelemben a pénzfeldolgozási tevékenységhez szorosan kapcsolódik, hogy a pénzfeldolgozásra átvett pénz őrzéséről, tárolásáról is az ezzel foglalkozó szervezetnek gondoskodnia kell.
Nem életszerű, hogy az ilyen szorosan összekapcsolódó tevékenység szétbontásra kerüljön, és külön történjen szerződés a pénzfeldolgozásra és külön a feldolgozásra váró és a már feldolgozott pénz őrzésére, tárolására. Mindamellett nem kizárt a feldolgozás és őrzés-tárolás elkülönítése sem.
Tekintettel arra, hogy ténylegesen elkülöníthető maga a pénzfeldolgozási, tárolási, őrzési tevékenység, ezért a Döntőbizottság vizsgálta, hogy ez esetben a kérelmezett közszolgáltató tevékenységével közvetlen összefüggés fennáll-e.
Jelen esetben az őrzés és tárolás mint tevékenység a Kbt. hatálya alá nem tartozó pénzfeldolgozási tevékenységhez kapcsolódik és nem a kérelmezett közszolgáltató tevékenységéhez. A pénzfeldolgozásra átadott pénz őrzése, tárolása közvetlenül nem függ össze a közszolgáltató tevékenységgel, hiszen e nélkül is a közszolgáltató feladatát a kérelmezett a postahivatalokban teljesíteni tudja.
A szerződés 1.2. pontja szerint a megbízó egységei részéről felmerült forint készpénz és valutaszükséglet igény szerinti kielégítése a megbízott egyik feladata.
Kérelmező álláspontja szerint ez a tevékenység ugyancsak elválasztható a pénzfeldolgozástól, mert ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a már feldolgozott pénzből kialakított azonos címletű tételeket (bundokat) a megbízó rendelkezése szerint megbontják és szétcsomagolják, azaz ismételt ellenőrzés történik meg, és ez utóbbi nem is tartozik a pénzfeldolgozás fogalmába.
Kérelmezett álláspontja szerint ez is beletartozik a pénzfeldolgozás fogalmába, hiszen a megbontás során a bankjegyek tételes megszámolása, ellenőrzése történik meg. Az egyéb érdekelt álláspontja szerint ez pedig a szolgáltatás konkrét megrendelését tartalmazza.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e tevékenység is a pénzfeldolgozás fogalomköréhez kapcsolódik, hiszen az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérme-tételek kialakításáról van szó, aminek célja, hogy az visszakerüljön a megbízóhoz. A megbízó által működtetett postahivatalok a forgalmuk függvényében nyilvánvalóan eltérő mennyiségű készpénzt igényelnek, ennek megfelelően pedig a megbízottnak egyértelműen különféle értékű értékküldeményt kell kialakítani. Életszerűtlen lenne ez esetben is, ha a kérelmezett a postahivatalok részére kijuttatott értékküldemények kialakítására külön kötne szerződést, túl azon, hogy a közszolgáltató tevékenység végzésével ez sem áll közvetlen direkt kapcsolatban, hiszen csak közvetett összefüggésben hozható a kérelmezett közszolgáltató tevékenységével ezen relációban.
A kérelmező a szerződés alábbi pontjait is kifogásolta, egyrészt arra alapítva, hogy az ott felsorolt feladatok a pénzfeldolgozás fogalomkörébe nem tartoznak, attól elkülöníthetően is végezhető tevékenységek és erre tekintettel a közszolgáltató tevékenységgel közvetlen kapcsolatban állnak.
A szerződés 1.3. pontja szerint a megbízott feladata a nem vagy nem teljeskörűen teljesíthető készpénzigénylés esetén a megbízó érintett egységének azonnali értesítése, valamint a szükséges egyeztetések elvégzése.
A szerződés 1.4. pontja szerint:
Megbízó egységei részéről felmerült forint készpénzigények kielégítéséhez – a Megbízott értéktárában rendelkezésre álló állományon felül – szükséges:
a) forint készpénz bankközi pénzpiacon történő beszerzésében való együttműködés, részvétel,
b) forint készpénz felvétele készpénzfelvételi utalvánnyal az MNB Főpénztáránál, továbbá a címletigénynek megfelelő pénzváltás.
A szerződés 1.6. pontja szerint:
Más szervezet részére egyedi kifizetések teljesítése a Megbízó által rábízott:
a) forint készpénzkészletből kizárólag a Megbízó illetékes szervezeti egységének írásbeli diszpozíciója alapján,
b) valutakészletből kizárólag a Megbízó illetékes szervezeti egységének írásbeli diszpozíciója alapján.
1.10. A forgalomképtelen forint bankjegyek és érmék gyűjtése és lefizetése az MNB Főpénztáránál.
1.11. A bevonás alatt álló forint bankjegyek és érmék gyűjtése és lefizetése az MNB Főpénztáránál.
1.12. Amennyiben a valutakészletet a nemzetközi bankjegy-kereskedelemben kívánja Megbízó értékesíteni Megbízó nevében, a vámeljárás lefolytatása, az MNB értesítése.
1.13. A valuta-ügyintézéshez kapcsolódó tájékoztatók, INTERPOL-katalógus és kiegészítései beszerzése és Megbízó valutaváltással foglalkozó egységei részére való szétküldése.
1.14. A forint készpénz-, valamint valutakészlet és forgalom naprakész nyilvántartása, továbbá annak analitikus és főkönyvi könyvelése.
Az itt felsorolt tevékenységekről is megállapítható, hogy a pénzfeldolgozási tevékenységhez kapcsolódóak függetlenül attól, hogy ezen tevékenységek attól elkülöníthetően külön szerződés keretében is végezhetők. Azonban a Döntőbizottság a korábban megállapítottakhoz hasonlóan megállapította, hogy az itt felsorolt tevékenységek egy része ugyan kapcsolódik a kérelmezett közszolgáltatói tevékenységéhez, azonban az 1.6. b), 1.12., 1.13. pont alattiak a Ptv. korábban hivatkozott rendelkezésére figyelemmel nem, hiszen e tevékenységeket nem nevesíti a Ptv. közszolgáltató tevékenységnek.
Azon tevékenységek vonatkozásában, amelyek a közszolgáltatói tevékenységhez kapcsolódnak a Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozáshoz szükséges közvetlenség ugyancsak nem áll fenn.
A Döntőbizottság álláspontja szerint közvetlen összefüggés akkor áll fenn, ha valamely tevékenység nélkül közszolgáltatói feladatát kérelmezett nem tudná ellátni, azaz, ha a postahivatalokban az ügyfél postautalványát nem tudná átvenni, ki- és befizetést nem tudna eszközölni.
Ezen vizsgálat során az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a beszerzés tárgyát képező aktusok csak közvetetten kapcsolódnak a közszolgáltató tevékenységhez és szorosan kapcsolódnak a törvény hatálya alá nem tartozó pénzfeldolgozási tevékenységhez.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 20.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
