KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2425)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.74/6/2001.
Tárgy: az OMV Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Szegedi Környezetgazdálkodási Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Cserteg Balázs ügyvéd (1114 Budapest, Bartók Béla út 23.) által képviselt OMV Hungária Ásványolaj Kft. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 64–66., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. (6728 Szeged, Városgazda sor 1., továbbiakban: ajánlatkérő) 300 ezer liter gázolaj szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 24-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági alkalmassága igazolására kérte becsatolni az előző 2 év mérlegét és eredménykimutatását. A 11. b) pontban – az előző ponttal összefüggésben – kikötötte, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősíti azt az ajánlattevőt, akinek az előző 2 mérlegének bármelyike veszteséget mutat.
Kérelmező február 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte a szóban forgó alkalmassági kritériumot, álláspontja szerint a mérleg szerinti eredmény és a vállalkozás fizetőképessége között nincs egyértelmű ok-okozati összefüggés. Az 1998-as év negatív mérleg eredménye nem az operatív tevékenységének, hanem a finanszírozás módjának következménye. A multinacionális vállalatok gyakorlata szerint ugyanis leányvállalataikat általában 30–70%-os saját-idegen tőkearányban finanszírozzák, ami azt jelenti, hogy a törzstőke mellett anyavállalati hitelt, illetve bankhitelt vesznek igénybe. Ennek kamata tette a mérleg szerinti eredményt negatívvá, ami viszont nem befolyásolja a szerződés teljesítésére való képességét. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás kifogásolt pontjának megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy önkormányzati alapítású közhasznú társaság lévén a beszerzés nagyságrendjére tekintettel körültekintően kívánt eljárni, e körbe tartozik az is, hogy az előző két év valamelyikében veszteséggel záró céggel nem akar szerződést kötni. Álláspontja szerint a felhívás szerinti alkalmatlansági feltétel nem sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság a felek írásos és a kérelmezőnek a tárgyaláson szóban előadott nyilatkozatai, észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
A Kbt. 44. §-a taxatíve felsorolja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági alkalmassága milyen módon igazolható. Tehát ajánlatkérőnek lehetősége van a Kbt. 44. § (1) bekezdésében meghatározottak közül kiválasztani, hogy milyen módon kéri az alkalmasság igazolását.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy igazolható a pénzügyi, gazdasági alkalmasság az ajánlattevő mérlegének (egyszerűsített), beszámolójának vagy konszolidált mérlegének benyújtásával. Ajánlatkérő ezen törvényi lehetőségre figyelemmel írta elő az előző 2 év mérlegének és eredménykimutatásának becsatolását.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni; hogy az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő, mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. Ezen törvényi követelményeknek ajánlatkérő eleget tett és előírta a felhívás 11. b) pontjában ezen szempontokat.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése kimondja, hogy az alkalmatlanná minősítés szempontjait a beszerzés értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket egyrészről az ajánlatkérő szemszögéből, másrészről abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az nem okoz-e esélyegyenlőséget az ajánlattevők között.
Ajánlatkérő számára a tárgyi 60 millió forintos nagyságrendű beszerzés jelentős mértékűnek minősül, miután önkormányzati alapítású közhasznú társaság lévén fokozott figyelemmel kell lennie rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználására. Ily módon a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogorvoslattal támadott alkalmassági kritériuma nem terjeszkedett túl a ténylegesen szükséges mértéken.
Az esélyegyenlőség sérelmének veszélye oldaláról vizsgálva sem jogsértő az ajánlatkérő által megszabott alkalmassági feltétel. A jelentős nagyságrendű termék szállítására csak nagyobb tőkeerővel rendelkező cégek képesek, ezen cégek a potenciális ajánlattevők. Jelentős tőkeerővel rendelkező cégek esetében viszont nem tekinthető általánosnak a veszteséges gazdálkodás, hiszen e pozíciójukat csak rentábilis gazdálkodással tudják megtartani. Ajánlatkérőnek tehát még csak feltételeznie sem kellett, hogy a felhívása szerinti alkalmassági feltétellel több potenciális ajánlattevőt kizár a közbeszerzési eljárásában való részvételtől.
A Döntőbizottság e tekintetben nem fogadta el kérelmezőnek a multinacionális cégek leányvállalatai finanszírozási módjára vonatkozó érvelését, mert ezen finanszírozási mód nem feltétlenül jár együtt negatív mérlegeredménnyel.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérőt a törvény fent hivatkozott rendelkezéseinek keretei között szabadság illeti meg annak meghatározása terén, hogy kit tart alkalmasnak a szerződés teljesítésére, nem az ajánlattevő kompetenciája az ajánlatkérői elvárások meghatározása. Amennyiben a választott alkalmassági feltétel a Kbt. 44. §-ában meghatározott valamelyik igazolási módnak megfelel és nem sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, nincs törvényes lehetőség ajánlatkérő ezen választásának felülbírálatára.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása nem volt jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. március 7.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
