KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2458)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.21/6/2001.
Tárgy: a Várfalvi Kft. jogorvoslati kérelme a Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Számadó Krisztina ügyvéd (4025 Debrecen, Vörömarty u. 16.) által képviselt Várfalvi Kft. (4024 Debrecen, Varga u. 47/B., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a dr. Krivik Gábor ügyvéd (6000 Kecskemét, Rákóczi út 34.) által képviselt Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht. (6000 Kecskemét, Bocskai u. 5., továbbiakban: ajánlatkérő) 2001. évben 5500 tonna ±20% útszórósó szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 52. § (1) bekezdését. A jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles befizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft-ot, azaz harmincezer forintot az igazgatási szolgáltatási díj megtérítéseként.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. november 22-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 3. a) pontjában 5500 tonna ±20%-ban határozta meg az egyes üzemmérnökségeire igényelt útszórósó mennyiségét, a dokumentáció 3. pontjában pedig közölte, hogy március 15-ig a teljes mennyiség 33%-át, november 1-ig 34%-át, december 31-ig 33%-át kell leszállítani.
A felhívás 3. d) pontjában közölte, hogy lehetőség van egy vagy több üzemmérnökségre vonatkozó szállításra adandó részajánlat tételére is. Többváltozatú ajánlat tételére a felhívás 14. pontja szerint oly módon volt lehetőség, hogy kellett adni egy alapajánlatot az összes üzemmérnökségre és kettő részajánlatot egy vagy több üzemmérnökségre szállítandó termékre nézve. A dokumentáció 5. pontja szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell a 4. számú melléklet szerinti "Ajánlati adatlapot" is. A 4. számú melléklet telephely, nettó ajánlati ár Ft/t, bruttó ajánlati ár Ft/t bontásban írta elő az ajánlati árak közlését. A felhívás szerint a legmagasabb súlyszámú bírálati részszempont – 100-ból 80-as – az ajánlati ár volt.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. január 2-re a kérelmező, a Plastiroute Kft., a Soltút Kft. és Fazekas Zoltán nagykereskedő nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította azzal az indokkal, hogy egyrészt kérelmező nem a 4. számú melléklet szerinti adatlap szerkezete szerint adta meg az ajánlati árát, másrészt abban számszaki hiba volt. A január 5-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő egyes telephelyekre nézve kihirdette az eljárás nyerteseit, velük a szerződést megkötötte. A Kecskeméti Üzemmérnökségre, a Kiskunfélegyházi aldepóra és a Bajai Üzemmérnökségre szállítandó útszórósóra a Plastiroute Kft. lett a nyertes 10 300 Ft, illetve 10 200 Ft és 10 850 Ft tonnánkénti ajánlatával, a Solti Üzemmérnökségre, a Kiskőrösi Üzemmérnökségre, a Kalocsa aldepóra és a Kiskunhalasi Üzemmérnökségre szállítandó útszórósóra pedig a Soltút Kft. lett a nyertes 10 700 Ft, illetve 10 420 Ft, 10 970 Ft és 10 420 Ft tonnánkénti ajánlatával.
Kérelmező január 23-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, nem fogadja el a január 13-án kézhez vett bontási jegyzőkönyvben és összegzés az eljárásról dokumentumban közölt érvénytelenségi indokokat. Az, hogy az adatlap szerkezete nem egyezik a 4. számú melléklettel, csupán formai hiba, ezáltal nem elegendő indok az érvénytelenné nyilvánításhoz, a számszaki hibát pedig ajánlatkérő hiánypótlásra való felhívás útján kijavíttathatta volna. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a 4. számú melléklet szerinti szerkezetű adatlap alapján lehetett csak az ajánlatokat megfelelően összehasonlítani, valamint az ajánlat harmadik részében számszaki hibák voltak a nettó és bruttó árak tekintetében. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson ajánlatkérő azzal indokolta a kérelmező ajánlatának a többi ajánlattal való összehasonlítása lehetetlenségére vonatkozó állítását, hogy kérelmező eltérő árakat adott meg a különböző szállítási időpontokra, és ezen árakon belül is számítási hibák vannak.
Kérelmező ezen állítás cáfolataként közölte, hogy az ajánlatát képező vállalkozási szerződés 1. pontjában az 5500 tonna összmennyiségre és telephelyenként is megadta egy összárat, abból az 1 tonnára eső ár egyszerű számítással megállapítható lett volna.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján – a 43. § (1) bekezdéséből következően – érvénytelen az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek nem megfelelő ajánlat.
Ajánlatkérő a dokumentáció 5. pontja szerint ajánlattevőnek a 4. számú melléklet szerinti adatlapon kellett árajánlatát megadni.
A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy az abban lévő ajánlati adatlap csak abban tér el a dokumentáció 4. számú melléklete szerinti adatlaptól, hogy kérelmező a 2001. március 15-i, 2001. október 31-i és a 2001. december 31-i szállítási időpontra megadta a telephely, a nettó és bruttó ajánlati árat Ft/tonna mértékegységben. Ez abból a tényből következett, hogy kérelmező élve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségével a megadott szállítási időpontokban eltérő árért vállalta az útszóró szállítását. A tárgyaláson ennek indokaként előadta, hogy a későbbi időpontokban történő szállítások esetére az ár már tartalmazta a tárolási költségeket is.
Kérelmezőnek joga volt a többváltozatú ajánlattételre, mert ajánlatkérő ezt a felhívás 14. pontjában lehetővé tette. Az ajánlat kielégítette a többváltozatú ajánlat azon kritériumát is, hogy kell lenni egy, az összes üzemmérnökségre vonatkozó ajánlatnak is. Miután ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattétel esetére nem adott útmutatást az ajánlati adatlap formájára nézve, kérelmező helytállóan alkalmazta azt a megoldást, hogy a dokumentációban meghatározott adatlapmintát mindegyik ajánlati változatra megismételte.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint nem volt lehetősége a többváltozatú ajánlati ár miatt az egy tonnára eső ár meghatározására és ennek ismeretében az egy tonnára eső árnak a többi ajánlatban szereplő egységárral való összehasonlítására.
Kérelmező a szerződéstervezete 1. pontjában megadta az 5900 tonnára vonatkozó összesített nettó árat, ami 65 290 600 Ft + 25% áfa.
Így az egy tonnára jutó nettó átlagár 11 066 Ft. A szerződéstervezet 2. pontjában kérelmező közölte, hogy az ár tartalmazza az összes járulékos költséget. Az összárat elosztva a szállítandó mennyiséggel az 1 tonnára jutó egységár megállapítható és ezáltal összehasonlítási alapként tekinthető. Ugyanez telephelyenként is megállapítható volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában lévő ajánlati adatlap megfelelt a dokumentáció előírásának, ezért ajánlatkérő jogszerűtlenül minősítette ezen a címen a kérelmező ajánlatát érvénytelennek.
Ajánlatkérő által hivatkozott másik érvénytelenségi ok az ajánlati adatlapban lévő többrendbeli számszaki hiba volt.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése előírja: "Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell."
A kérelmező ajánlatában lévő számítási hibák nyilvánvalóak voltak; egyes tételeknél a nettó árhoz képest a bruttó ár számítása pontatlanul történt, pl. a 2001. december 31-i szállítási időpontra a Kiskunfélegyházi aldepóra a 30%-os mennyiségű termék nettó áraként 11 200 Ft lett megadva, viszont a 14 000 Ft helyes összegű bruttó összeg helyett az adatlapon 12 750 Ft szerepelt. Ajánlatkérő eljárása akkor lett volna jogszerű, ha az adatlapon lévő számítási hibákat kijavítja. A számítási hibák kijavítása helyett azonban ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát ezen a címen is érvénytelennek nyilvánította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fenti szempontokból is érvényes kérelmezői ajánlatnak érvénytelenné nyilvánításával megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a jogsértés miatt jogkövetkezményként bírság kiszabását alkalmazta ajánlatkérővel szemben, mert ajánlatkérő a közbeszerzési szerződést már megkötötte. A bírság mértékének megállapításánál azonban tekintettel volt a jogsértés súlyára, és miután az eljárás nyerteseinek ajánlata alacsonyabb összegű volt a kérelmező ajánlatánál, a Kbt. szerinti legalacsonyabb mértékű bírságot szabta ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 20.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
