KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2460)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.49/17/2001.

Tárgy: az ÉPKAR Rt. jogorvoslati kérelme Karcag Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az ÉPKAR Rt. (5300 Karcag, Kiss Antal u. 4., képviseli: dr. Mura Péter ügyvédjelölt, 1066 Budapest, Teréz krt. 47. II/1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Karcag Város Önkormányzata (5300 Karcag, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Karcag Kátai Gábor Kórház pszichiátriai épülete külső nyílászáróinak cseréjére vonatkozó generálkivitelezési, vállalkozási szerződés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdését, 52. § (1) bekezdését, 52. § (2) bekezdés d) pontját, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő nyílt eljárásra vonatkozó hirdetményét a Közbeszerzési Értesítőben 2000. november 29-én jelentette meg, melynek tárgya a Kátai Gábor Kórház területén lévő pszichiátriai épülete külső nyílászáróinak cseréje volt. A meglévő külső nyílászárók cseréjének kivitelezését az ajánlati dokumentáció feltételei alapján kell az ajánlattevőknek elvégezni. Az ajánlati dokumentáció részét képezte egy műszaki kiviteli tervdokumentáció, építészeti műszaki leírás.
Ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezetében előírta, hogy (idézve)
a) "A kiviteli tervben rendelkezésre bocsátott tervezői költségvetést változatlan formában kell beárazni.
b) A kötelező tervfelülvizsgálat és helyszíni szemle alapján amennyiben szükséges kiegészítő költségvetés, amely valamennyi olyan munka költségeit tartalmazza, amely az üzembe helyezéshez feltétlenül szükséges, de a tervezői költségvetésben nem szerepel. Ezt a kiegészítő költségvetést az ajánlatban az a) pontban megjelölt költségvetés után közvetlenül kell elkülönítve szerepeltetni.
c) Az elmaradó tételek költségvetése címmel a b) pontban szereplő költségvetés után kell szerepeltetni, melyek hibásan vagy túlzott mennyiséggel szerepelnek a tervezői költségvetésben."
A dokumentáció IV. fejezete az ajánlatok formai követelményeiként meghatározta:
a) A kiadott tervezői költségvetést változatlan formában beárazva, főösszesítővel kell ellátni.
b) Részletes költségvetés azon munkákról, amelyek rendelkezésre bocsátott költségvetési kiírásban nem szerepelnek, viszont szükségesek a munka elvégzéséhez. A pályázónak feladata ezen költségvetés kidolgozása, mert az egyösszegű átalánydíjon belül valamennyi olyan munka elvégzését megköveteljük, mely az ablakcsere szakszerű végrehajtásához szükséges, és ezért többletköltség nem számolható fel még akkor sem, ha a pályázó figyelmét elkerülte.
c) Részletes költségvetés azon munkákról, melyek a megadott költségvetésben mennyiségi többlettel szerepelnek.
Ajánlatkérő 2000. december 20-án helyszíni konzultációt tartott, ahol a műszaki tervdokumentációval kapcsolatos feltett kérdésekre válaszolt. Az erről készült jegyzőkönyv 10. pontjában az ajánlatkérő előírta, hogy a HB 30-as parapet helyett készült POROTHERM 30-as falazatot kéri szerepeltetni. A 23. pontban előírta, hogy minden ablak külső üvegezését clear nevű fényvisszaverő üveggel kell költségelni. Továbbá pontosította a dokumentációban adott feltételeket úgy, hogy higroszabályozású szellőző típust kell megajánlani, szúnyogháló biztosítását helységenként be kell költségelni.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2001. január 9-ig három cég nyújtotta be ajánlatát: kérelmező, a Panoráma Kft., valamint a Háló és Marco Kft.
Az ajánlatok értékelésében részt vett az ajánlatkérő delegált képviselőin kívül a terveket készítő Keletterv Kft.
Az ajánlatkérő felkérte a tervezőt, illetve a lebonyolítót, hogy szakvéleményt készítsen az ajánlatok értékeléséről. A közbeszerzési előkészítő bizottság meghozta a döntés-előkészítő javaslatát, mely szerint érvénytelen ajánlatot nyújtott be a Panoráma Kft., valamint a kérelmező. Érvényes ajánlatot tett a Háló és Marco Kft., és az eljárás nyerteseként javasolták a Háló és Marco Kft.-t megnevezni.
A nyilvános eredményhirdetés 2001. január 24-én volt. Az eljárás nyertese a Háló és Marco Kft. lett 654,8 ponttal. A kérelmező ajánlata érvénytelen, mivel az ablaküveg többletköltségét a tervező költségvetésben szerepeltette, és nem külön, továbbá 10%-nál nagyobb mértékben bevonandó alvállalkozóra vonatkozó nyilatkozatot nem tett az ajánlati felhívásnak megfelelően, és ÉMI alkalmassági tanúsítványt nem csatolt az ajánlatában.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mivel az ajánlatkérő egyoldalú nyilatkozatával bejelentette, hogy a közigazgatási határozat kiadmányozásáig szerződést nem kíván kötni a nyertes ajánlattevővel.
Kérelmező a hiánypótlást követően benyújtott jogorvoslati kérelmében vitatta az ajánlatkérő döntését. Álláspontja szerint az ajánlata formai és tartalmi szempontból megfelelt az ajánlati dokumentációban foglalt követelménynek. 10% feletti alvállalkozókat nem kívánt igénybe venni, így az erre vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat nem kellett az ajánlatának tartalmaznia. Továbbá nyilatkozott az ajánlatában, hogy az általa beépítendő ablakok, szerkezetek ÉMI alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkeznek. Viszont álláspontja szerint az ÉMI alkalmassági bizonyítványt nem kellett az ajánlathoz csatolni, mivel ilyen követelményt a dokumentáció nem írt elő.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg a nyertes ajánlattevő ajánlatát is érvényesség szempontjából, mert álláspontja szerint az ő ajánlatára tett ajánlatkérői megállapítás szerint vizsgálva az sem felelt meg a felhívás és a dokumentáció követelményeinek.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és kötelezze a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek viselésére.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeinek. Egyrészt nem csatolta az ÉMI alkalmassági bizonyítványt, az ajánlatában nem változatlan tartalommal árazta be a tervezői költségvetést, hanem a tervezői költségvetésben szerepeltette a helyszíni konzultáción kért clear nevű ablaküvegre vonatkozó ajánlatkérői igényt. Valamint 10%-nál nagyobb mértékben bevonni kívánt alvállalkozóra vonatkozóan nem tett nyilatkozatot, holott a beszállítói körre figyelemmel megállapítható, hogy az ablakok anyagköltsége az ajánlati árában nagyobb, mint 50%.
A Háló és Marco Kft. szintén csatlakozott az ajánlatkérő érdemi ellenkérelméhez. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megalapozott döntést hozott és az ajánlatkérő eljárása megfelelt a közbeszerzési törvény előírásainak. Az ajánlata mindenben megfelelt a felhívás és a dokumentáció követelményeinek, szemben a másik két ajánlattevő ajánlatával.
A Panoráma Kft. az ajánlatkérő döntését elfogadta, megalapozottnak tekintette rá vonatkozóan.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. A Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett a három ajánlattevő ajánlatát érvényesség szempontjából, mivel a jogorvoslati kérelem erre vonatkozóan kért megállapítást a Döntőbizottságtól, mely során figyelembe kellett venni azt, hogy ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban, valamint a konzultáció eredményéhez viszonyítottan mennyiben pontosította a dokumentáció követelményeit, és az milyen hatással volt az ajánlatok formai követelményére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ajánlata nem tekinthető érvénytelennek az alábbiak szerint: Az ajánlatkérő a dokumentáció IV. fejezetében előírta, hogy változatlan formában kell beárazni a kiadott tervezői költségvetést, de azt nem írta elő, hogy azt változatlan tartalommal. A kérelmező ajánlatában a költségvetés formája nem változott, csak annyi változtatás történt, hogy a kérelmező ebben szerepeltette az ajánlatkérő által pontosított beszerzési igényének megfelelő ablaküveget, nem pedig a kiegészítő úgynevezett pótköltségvetésben. Az egyértelmű, hogy a konzultáción történt ajánlatkérői pontosítást a kérelmező ajánlata tartalmazta.
A Döntőbizottság életszerűtlennek tartja azt az ajánlatkérői elvárást, hogy az általa kiadott költségvetés beárazásánál olyan költségvetési tételeket kíván a beadandó ajánlatban szerepeltetni, amiben gyakorlatilag beszerzési szándéka nem áll fenn, hiszen ezen tételek módosításra kerültek a konzultáción.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatok összehasonlításának megvoltak azok a garanciái, amelyek lehetővé tették volna, hogy az ajánlatkérő a kérelmező és a későbbiekben nyertessé vált ajánlattevő ajánlatát összehasonlíthassa.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő ajánlatának vizsgálatakor talált olyan pontatlanságot, amelyekre figyelemmel felmerülhetett volna az ajánlatkérőben az ajánlat érvénytelenségének a megállapítása. Ilyen pontatlanságok a következők voltak, csak példálózó jelleggel felsorolva: A 19-es bontások munkanemnél a tételkiírásban megadott konszignációs jelet és a bontandó szerkezet méretét elhagyta a nyertes ajánlattevő mind a 21 tételnél, ajánlata 7981. oldalán. Az ajánlat 82. oldalán 36. munkanem 2. tételnél a homlokzati káva helyreállítása tétel kiírását megváltoztatta. Az asztalosszerkezet kiírásból kimaradt a 14-es tétel konszignációs jelének megadása, az helyesen 44/10 jelű ablak, ezzel szemben az ajánlatban 44/8 jelűnek jelöli, noha a konszignációban ilyen jelű ablak nem szerepelt. A 75. oldalon a főösszesítő után található a munkanem-összesítő, az viszont a kiírásban a végén található.
Ezekkel a példákkal a Döntőbizottság arra kívánta ráirányítani a figyelmet, hogy az esélyegyenlőség elvét figyelembe véve az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatában is találhatott volna olyan érvénytelenségi okot, amely az ajánlat érvénytelenségét vonhatta volna maga után. Mivel a nyertes ajánlatának az érvénytelenségét nem állapította meg ajánlatkérő, ezért a Döntőbizottság az esélyegyenlőség elvét figyelembe véve nem látott indokot a kérelmező ajánlatának érvénytelenségének megállapítására, azáltal hogy a kérelmező ajánlatában nem a pótköltségvetésben szerepeltette a konzultációban megjelölt ajánlatkérői pontosító igényeket, és nem változatlan formában árazta be e tételeknél a költségvetési kiírást.
Az ÉMI minősítés hiánya, mint további érvénytelenségi okkal összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem volt olyan előírása, amely kötelezővé tette volna, hogy az ablakokkal kapcsolatban a termékre és a gyártóra vonatkozó ÉMI minősítési bizonyítványt csatolni kell az ajánlatba.
A kérelmező az ajánlatában hivatkozott, hogy az általa szállítandó ablakok ÉMI minősítéssel rendelkeznek.
A jogorvoslati eljárásban a kérelmező ajánlatából és az utóbb becsatolt bizonyítékok alapján a Döntőbizottság megállapította és meggyőződött arról, hogy az ajánlattevő olyan beszállítói körtől kívánta beszerezni az ablakokat, amelyek a Panoráma Ablakgyártó Kft. vezérképviseletéhez tartozó forgalmazók, ezen forgalmazók által forgalmazott ablaktípus rendelkezik ÉMI minősítéssel, tehát ebben a körben kérelmező hamis nyilatkozatot nem tett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezőnek az ÉMI minősítés meglétére vonatkozó nyilatkozata kielégítette a dokumentációban foglalt azon követelményt, mely előírta az ablakokra vonatkozó ÉMI minősítés meglétét.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a. pont harmadik francia bekezdésében írta elő a 10%-nál nagyobb arányban bevonni szándékozó alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok és hatósági igazolások csatolását. Viszont felhívásában nem írta elő a Kbt. 43. § (2) bekezdése alapján, hogy a 10% alatti bevonni kívánt szervezeteket, személyeket az ajánlattevők jelöljék meg.
A Döntőbizottság a kérelmező beszállítói körét megvizsgálva megállapította, hogy 9 forgalmazótól kívánta megvásárolni kérelmező az ablakokat. A kérelmező és a nyertes is azt nyilatkozta, hogy 10% feletti alvállalkozót nem kíván igénybe venni a szerződés teljesítésekor.
A kérelmező esetében a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a 9 forgalmazótól megvásárolt ablakok együttes értéke hogyan viszonyul az ajánlati ár értékéhez, figyelemmel a beépített munka költségére is. A kérelmező által megjelölt 9 forgalmazótól megvásárolt ablakok együttes értéke a bekerülési költség 60%-át teszi ki, viszont az egy cégre jutó érték nem haladja meg a 10% feletti teljesítést. Ezáltal a Döntőbizottságnak nem volt jogalapja vitatni azt az ajánlattevői nyilatkozatot, mely szerint 10% feletti alvállalkozó igénybevételére a közbeszerzési eljárásban nem kerül sor.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelennek a Panoráma Kft. ajánlatát.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Az ajánlatkérő az esélyegyenlőség elvét és a verseny tisztaságának elvét ott sértette meg, hogy nem azonos szigorúsággal (zsinórmértékkel) értékelte, illetve vette figyelembe az ajánlatokat a műszaki paraméterek vonatkozásában. A kiadott tervezői költségvetéstől eltérően beárazott költségvetés miatt ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, míg a nyertes esetében ennek ugyanilyen indokok alapján az érvénytelenség megállapítását mellőzte, ezért megsértette a Kbt. 24. § (1)(2) bekezdését.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő a Kbt. 52. (1) bekezdését és a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját azáltal sértette meg, hogy olyan érvénytelenségi okokra való hivatkozással állapította meg a kérelmező ajánlata érvénytelenségét, amely okok nem álltak fenn a közbeszerzési eljárásban, és nem voltak megalapozottak.
A Döntőbizottság erre figyelemmel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az esélyegyenlőségre figyelemmel megsemmisítette és alkalmazta a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontját.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. március 21.

Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.