KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2506)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.56/9/2001.
Tárgy: a Physio-Control Kft. jogorvoslati kérelme Ajka Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Berta Hubert ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 10.) által képviselt Physio-Control Kft. (1013 Budapest, Döbrentei tér 1., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet Ajka Város Önkormányzata (8400 Ajka, Szabadság tér 12., továbbiakban: ajánlatkérő) a "Magyar Imre Kórház, Ajka részére aneszteziológiai és intenzív terápiás berendezések beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 20-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az ajánlattételi határidőig, november 2-ig 18 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő november 6-án kelt levelével valamennyi ajánlattevőt hiánypótlásra szólította fel, a hiánypótlásra november 10-i határidőt jelölt meg.
Kérelmező november 20-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő olyan hiányok pótlására is lehetőséget adott egyes ajánlattevők részére, melyek a Kbt. vonatkozó rendelkezése alapján nem pótolhatók. A Döntőbizottság a kérelemnek helyt adott, a D.598/15/2000. számú határozatával az ajánlatkérő eljárását a hiánypótlási lehetőség adásáig visszamenő hatállyal megsemmisítette, majd a kérelmező kérelmére hozott 598/19/2000. számú kiegészítő határozatában rögzítette, hogy három ajánlattevő részére jogszerűen engedte a hiánypótlást. Ajánlatkérő ezt követően hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos gyorsított eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 31-én megjelent számában. A tárgyalásos eljárási forma alkalmazását azzal indokolta, hogy a nyílt eljárásban csak érvénytelen ajánlatok érkeztek hozzá.
Kérelmező 2001. február 2-án két jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte a tárgyalásos eljárás megindítását, álláspontja szerint ajánlatkérőnek nem volt joga ezen újabb közbeszerzési eljárás megindítására, mert az előző nyílt eljárásban legalább három ajánlat érvényes volt, közöttük az ő ajánlata is. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérőnek a nyílt eljárás eredménytelenségére vonatkozó döntése megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a tárgyalásos eljárás felfüggesztését. A Döntőbizottság a két jogorvoslati kérelemre indult eljárást D.56/2001. számon egyesítette és a D.56/4/2001. számú ideiglenes intézkedést elrendelő határozatával a tárgyalásos eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását. Előadta, hogy a Döntőbizottság D.598/15. számú határozata alapján joga volt úgy dönteni, hogy egyik ajánlattevő számára sem biztosít hiánypótlási lehetőséget. Miután pedig hiánypótlás nélkül valamennyi ajánlat érvénytelen volt, jogszerűen minősítette eredménytelennek a nyílt közbeszerzési eljárást.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek nem megalapozottak.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az 52. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek az 52. § (2) bekezdésében szabályozott valamely érvénytelenségi ok fennállásakor az ajánlatot érvénytelenítenie kell.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos pótlására.
Ajánlatkérő a nyílt eljárásban ezzel a lehetőséggel élve kívánt a hiányok pótlására lehetőséget biztosítani valamennyi ajánlattevő részére. A kérelmező jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban azonban a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérőnek a hiánypótlást elrendelő döntését, mert megállapította, hogy a 18 ajánlattevő közül csak 3 olyan ajánlattevő volt, akire nézve a hiánypótlás lehetővé tétele jogszerű volt.
Ajánlatkérő számára a megsemmisítést követően két lehetőség volt a közbeszerzési eljárás realizálására: vagy megvizsgálja a hiányok pótlását követően a 3 ajánlatot érvényesség és az ajánlattevő alkalmassága szempontjából és az érvényes ajánlatot tevő alkalmas ajánlattevők ajánlatát elbírálva kihirdeti az eljárás nyertesét, vagy pedig úgy dönt, hogy nem biztosít lehetőséget a hiánypótlásra és ezáltal valamennyi ajánlat érvénytelenségét mondja ki. Ajánlatkérő ez utóbbi megoldást választotta.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmében ajánlatkérő számára a hiánypótlási lehetőség biztosítása nem kötelezettség, hanem jogosultság. A korábbi döntés megsemmisítését követően ajánlatkérő ismét mérlegelhette, hogy lehetővé tegye-e az ajánlatok hiányainak pótlását. A döntés/újabb döntés az ajánlatkérő jogosultsága, melynek során a Kbt. rendelkezéseinek betartására köteles. A bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az újabb döntés meghozatalánál a Döntőbizottság határozata indokolásában foglaltak az ajánlatkérő számára kötöttséget nem jelentenek, csupán a Kbt. helyes alkalmazására irányuló iránymutatásként értékelendők. Ezen iránymutatás az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárást lezáró megismételt döntése meghozatalában olyan mértékig nem korlátozhatja, ami az ajánlatkérő döntési jogának elvonásával járna együtt.
Tény, hogy a kiegészítő határozata útján a Döntőbizottság a határozat rendelkező részében is utalt arra, miszerint 3 ajánlat vonatkozásában helytálló volt a hiánypótlás elrendelése, miután megállapította, hogy a hiánypótlásra felhívó levélben foglaltak a Kbt. 44. §-a és 46. §-a körébe eső igazolásnak, nyilatkozatnak minősülnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Döntőbizottság a 3 ajánlat érvényességét is kimondta volna, ennek megállapítására irányuló kérelem hiányában nem látta indokoltnak a 3 ajánlat további érvényességi vizsgálatát. Egy ajánlat viszont nemcsak az igazolások, nyilatkozatok nem megfelelősége, hanem egyéb, az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt feltételeknek való nem megfelelőség miatt is érvénytelen lehet.
Ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárása megsemmisítését követő megismételt döntése meghozatala előtt nyilvánvalóan számot vetett arról, hogy már csak 3 ajánlat közül választhat, szemben az eredeti helyzet szerinti 18 ajánlatból való választási lehetőséggel. Ajánlatkérőnek tehát csökkent az az esélye, hogy a nagyszámú ajánlatból való választási lehetőséggel élve a beszerzési igényeit maximálisan kielégítő ajánlattevővel tud szerződést kötni. Ajánlatkérő a választási lehetőségét korlátozó helyzetet csak a megismételt döntése szerinti módon tudta megváltoztatni. Ez a döntés egyaránt kihatott valamennyi ajánlattevőre, ezért nem járt az esélyegyenlőség sérelmével.
A fent részletezett indokok alapján tehát ajánlatkérő jogszerűen döntött úgy, hogy a megismételt döntésével nem ad lehetőséget a hiányok pótlására és ezáltal valamennyi ajánlat – így a bizonyos 3 ajánlat is – hiányos maradt.
A hiányok megmaradása folytán valamennyi ajánlat érvénytelen volt, így a nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is jogszerű döntés volt ajánlatkérő részéről.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megismételt döntése nem volt jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmeket megalapozatlanság címén elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. február 16.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
