KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2582)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.128/14/2001.
Tárgy: Dr. Demszky Gábor Budapest főváros főpolgármestere jogorvoslati kérelme a BKV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Demszky Gábor Budapest főváros főpolgármestere (1052 Budapest, 1840 Városház u. 9–11., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapesti Közlekedési Rt. (1980 Budapest, Akácfa u. 15., képviseli dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 55. III/1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "76 db Siemens TW 6000 típusú használt villamos jármű beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek írásban tett beadványai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ÜSTRA Hannoversche Verkehrsbetriebe AG Hannover tömegközlekedésének nagy részét biztosító cég, amely az EXPO 2000 kiállítás után 75 db TW 6000 típusú (1975–77 között gyártott) jármű eladását tervezte, majd ezt követően az Interneten eladási ajánlatát közzétette. Ezen járművek további várható üzemeltethetőségi élettartama 15 év.
Az ÜSTRA AG 2000. október 31-én kelt levelében a Ferrostaal AG céget bízta meg kizárólagos joggal, hogy ezeket a villamos járműveket Magyarországon értékesítse.
A Ferrostaal AG magyarországi képviselete az értékesítés érdekében 2000. június 30-án megkereste a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalát is írásos bemutatkozással.
A 2000. november 27-i Főpolgármesteri Kabinet ülésére előterjesztés készült a villamosok megvásárlása tárgyában. A 736/2000. számú főpolgármesteri döntés alapján a javaslat a gazdasági-pénzügyi főpolgármester-helyettes irányítása mellett elvégzett pontosítás és kiegészítés után kerülhetett újból a Kabinet napirendjére, felelőse Atkári János főpolgármester-helyettes volt.
Ennek során 2000. december 1-jén pénzügyi, szakmai konzultáció megtartására került sor a beszerzés tárgyában. Az erről készült összefoglaló jelentés a 2000. december 11-i Főpolgármesteri Kabinetülésen ismét megtárgyalásra került, ahol a következő döntés született. A 746/b/2000. számú főpolgármesteri döntés az alábbiakat tartalmazta:
"A BKV Rt. – a Profil Kft.-vel szoros együttműködésben – kezdjen az ajánlattevővel mind a beszerzési árat, mind az egyéb feltételeket illető kereskedelmi tárgyalásokat, amelyek eredményét az eladó által legalább egy hónapig érvényesnek tekintett kötelező ajánlatban kell rögzíteni.
Felelős: Atkári János és Vajda Pál".
Ajánlatkérő fenti döntésre tekintettel 2000. december 15-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
A Döntőbizottság Elnöke részére megküldött ajánlati felhíváshoz mellékelt tájékoztatóban ajánlatkérő rögzítette, hogy az eljárásfajta választásának indoka, hogy a hannoveri ÜSTRA közlekedési vállalat az EXPO kiállítás bezárását követően nyilvánosan meghirdette a használt, jó állapotú villamos járműveinek eladását, amelyre több érdeklődő város közlekedési vállalata is jelentkezett.
Ajánlatkérőt Budapest Főváros Önkormányzata 2000. december 11-én felhatalmazta a kereskedelmi tárgyalások lefolytatására.
Az ajánlati felhívásban "76 db Siemens TW 6000 típusú használt hannoveri villamos jármű"-ként határozta meg a beszerzés tárgyát. A szerződés teljesítésének határideje 2001. június 30-a, részajánlattétel nem lehetséges. Az ajánlattevő alkalmassága igazolására az 1999. évi mérlegbeszámolót kérte, valamint a Kbt. 46. § szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat. Az ajánlat elbírálásának szempontjaként az "ajánlati ár megfelelősségét" jelölte meg. Az ajánlattételre a Ferrostaal AG-t hívta fel. Többváltozatú ajánlatot nem kívánt elfogadni.
Az ajánlattevő 2001. január 3-án nyújtotta be ajánlatát, melyet 2001. január 19-én módosított. Ajánlattevő 68 db használt villamos eladására tett ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. január 3-án kelt levelében tájékoztatta a beszerzés tárgyában megtett és tervezett intézkedésekről Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalát, név szerint Atkári János és Vajda Pál főpolgármester-helyetteseket. E tájékoztató levél egyértelműen tartalmazta, hogy a közbeszerzési eljárás 2000. december 15-én megindításra került. A Ferrostaal AG-vel 2000. december 18-án megbeszélésre került sor, aki vállalta, hogy 2001. január 5-ig ajánlatát elkészíti és beadja. Az írásos anyag tartalmazta továbbá, hogy a kötelező ajánlat elfogadását és annak alapján kialkudott, kialakított szerződés aláírását a tárgyalások során a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyásához fogja ajánlatkérő kötni, érvényt szerezve ezzel a 2000. december 11-i főpolgármesteri döntésnek, miszerint az ajánlattevőnek legalább egy hónapig kötelezően fenn kell tartania az ajánlatát.
Vajda Pál főpolgármester-helyettes 2001. január 31-én 10-235/2001. szám alatt összefoglalót készített a 2000. december 11-i Kabinetülésen hozott határozat végrehajtásáról "jó állapotú hannoveri villamosok beszerzése" tárgyában, mely szintén rögzítette, hogy közbeszerzési eljárás indult a hannoveri villamosok beszerzése tárgyában. A kérelmező ugyancsak 2001. január 31-én kelt levelében tájékoztatta Vajda Pál főpolgármester-helyettest, hogy a "javaslat jó állapotú, használt villamosok beszerzése tárgyú előterjesztést ebben a formában nem kívánja napirendre tűzni."
Ezt követően 2001. február 19-i dátummal Budapest Főváros Közgyűlése részére elkészítésre került az előterjesztés, mely szerint a Közgyűlés kötelezettséget vállal, hogy a 68 db jó állapotú TW 6000 típusú, használt hannoveri villamos megvásárlásához és beszerzéséhez szükséges 7011,3 M Ft-ot a BKV Rt. részére biztosítja, és azt a 2001–2002. évi költségvetésében szerepelteti. Felelős: Dr. Demszky Gábor főpolgármester. Jóváhagyja és megköti a BKV Rt. részére 2001–2002. években összesen 7011,3 M Ft felhalmozási célú, végleges tőketartalékba helyezendő pénzeszközátadásról szóló átadás-átvételi megállapodást és felhatalmazza a főpolgármestert annak aláírására.
A Közgyűlés 2001. február 22-én az előterjesztést jóváhagyta.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását ennek alapján befejezte és 2001. március 7-én azt eredményesnek nyilvánította.
Kérelmező 2001. február 26-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte az ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárás törvénysértő voltának megállapítását, az eljárás során hozott ajánlatkérői döntések megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
A jogsértő eseményről történő tudomásszerzés időpontjaként 2001. február 23-át jelölte meg, mert ezen a napon kapta meg a közbeszerzési tárgyalásos eljárás anyagait.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő döntése sérti a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat jogát és jogos érdekét, valamint gazdálkodását és költségvetését. Álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzat főpolgármestere az önkormányzat képviselőjeként jár el, így felelősséggel tartozik olyan szerződés megkötéséért, amelyhez az anyagi fedezetet a Fővárosi Önkormányzat biztosítja. Ajánlatkérő jogsértő módon indította az eljárását, mert az eljárás indításakor a Kbt. 32. § (2) bekezdésben foglalt feltételek nem álltak fenn, az eljárás indításakor az anyagi fedezetet a költségvetés még nem biztosította. Ajánlatkérő az eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontjára alapította. E szakasz alkalmazása esetén ajánlati felhívást további két ismert ajánlattevő részére is meg kell küldeni, amelyet ajánlatkérő elmulasztott. Az ajánlati felhívás az ajánlat elbírálása szempontjaként "az ajánlati ár megfelelősége" kitételt tartalmazta, amely nem felel meg a Kbt. 34. § (1) bekezdésben foglaltaknak.
Véleménye szerint az ajánlattételre felkért cég nem volt alkalmas ajánlattevő, mert az ajánlatkérés időpontjában nem rendelkezett az ÜSTRA AG meghatalmazásával.
Az ajánlati felhívás 76 db villamosra vonatkozik. Ezzel szemben az ajánlattevő 68 db-ra tett ajánlatot, holott az ajánlati felhívás a részajánlattételt nem tette lehetővé.
További aggályokat vet fel, hogy a beszerezni kívánt villamosok nem rendelkeznek az üzemeltetéshez szükséges vasúthatósági engedélyekkel.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmet elsődlegesen elkésettség címén, másodlagosan, mint megalapozatlant kérte elutasítani. Indoklásként előadta, hogy a Fővárosi Önkormányzat az ajánlatkérő kizárólagos tulajdonosa, így a tárgybani közbeszerzési eljárás előkészítéséről, annak megindításáról, a közbeszerzési eljárás során történő cselekményekről tudomással bírt.
A 2000. november 27-i Kabinetülésre történő előterjesztés tartalmazta, hogy "az ajánlattevővel kereskedelmi tárgyalásokat még nem folytattunk, javaslom, hogy hatalmazzuk fel a BKV Rt.-t azok megkezdésére." Ezen javaslat azonban pontosításra, kiegészítésre szorult, így ismételt előterjesztésre került sor, amelynek eredményeként 2000. december 11-én Főpolgármesteri döntés született, mely szerint "a BKV Rt. – a Profil Kft.-vel együttműködve – kezdjen kereskedelmi tárgyalásokat".
Ennek a döntésnek az alapján került a közbeszerzési eljárás 2000. december 15-én megindításra.
Ezt követően 2001. január 3-án ajánlatkérő részletesen beszámolt írásban a tárgyalásos eljárás megindításáról, annak menetéről, valamint arról, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásában a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának munkatársa is részt vesz.
A Kabinet határozatának végrehajtásánál felelős Vajda Pál főpolgármester-helyettes 2001. január 31-i keltezéssel összegző jelentést is készített a Főpolgármesteri Kabinet részére.
Ezen összefoglaló jelentést a Közlekedési Ügyosztály postakönyvének kivonata alapján 2001. január 31-én Tóth Miklós a Főpolgármesteri Hivatal vezetője átvette.
Ajánlatkérő álláspontja szerint, így kérelmező 2001. január 3-án, illetve 2001. január 31-én már tudomással bírt a közbeszerzési eljárás megindításáról, ezért a jogorvoslati kérelem a Kb. 79. § (7) bekezdése alapján elkésett.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem az elkésettségen túlmenően megalapozatlan is, mert a Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontjára alapított ajánlatkérői eljárás jogszerű volt.
A beszerzés feltételei nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehetőek voltak. A beszerzés feltételei kedvezőek, amelyet a független szakértői vélemények alátámasztanak. A kedvező feltételek rövid ideig állnak fenn, és a beszerzés tárgyát képező villamosok iránt több város közlekedési vállalata is érdeklődik. Ezt támasztja alá, hogy az ajánlattevő az ajánlatát 2001. február 28-ig tartotta fenn, mely határidő kizárólag a két város (Hannover és Budapest) főpolgármestereinek megállapodása eredményeként került meghosszabbításra 2001. március 14-ig.
Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazása esetén ajánlati felhívást legalább két ismert ajánlattevőnek is meg kell küldeni, azonban erre azért nem került és kerülhetett sor, mert számára nem volt ismert az eljárás megindításának pillanatában olyan ajánlattevő a piacon, aki a beszerzés tárgyának és mennyiségének megfelelő ajánlat benyújtására képes lett volna. E tárgyban végeztek felmérést, amely alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy nincs a piacon olyan cég, amely ajánlatkérő elvárásainak megfelelő életkorú, darabszámú, műszaki paraméterű használt villamosok eladására képes. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását követően tárgyalt a Siemens Rt.-vel, aki megkereste a Főpolgármesteri Hivatalt és ajánlatkérőt a frankfurti villamosok eladása tárgyában, azonban ezen villamosok sem darabszámban, sem műszaki paraméterekben nem felelnek meg a közbeszerzés tárgyának és mennyiségének, továbbá a vételár sem lett volna elfogadható. Egyébként a Siemens Rt. – ajánlata pontos tartalmának tisztázását megelőzően – tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy mégsem kívánja Frankfurt város villamosait értékesíteni.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 32. § (2) bekezdésben foglaltakat nem sértette meg, hiszen e szakasz szerint a teljesítés időpontjában kell az anyagi fedezetnek rendelkezésre állnia.
Ajánlatkérő 2000. november 9-én tárgyalta a hannoveri villamosok beszerzését és döntött arról, hogy ezt a programot az üzleti tervben szerepeltetni kell. Ajánlatkérő rendelkezett azzal a biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában a szükséges fedezet rendelkezésre áll, de akár önerőből is képes a teljesítésre.
Ajánlatkérő saját forrásán túl a Fővárosi Közgyűlés 2001. február 22-én hozott döntése értelmében a fedezet biztosított.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a Kbt. 34. § (1) bekezdésben foglaltakat sem sértette meg, hiszen abból az előírásból, hogy "az ajánlati ár megfelelősége" alapján kívánja az ajánlatot elbírálni egyértelműen következik, hogy az elbírálás alapja a legalacsonyabb ellenszolgáltatás.
Ajánlatkérő a villamosok értékesítésével megbízott Ferrostaal AG-t hívta fel ajánlattételre. A pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát a Kbt. szerint ajánlattevőnek kell igazolnia, ez pedig szabályszerűen megtörtént.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy kérelmező ügyfélképességgel rendelkezik-e.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint ugyanis a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (1) bekezdése szerint az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros Közgyűlésének 7/1992. (III. 26.) számú Önkormányzati rendeletének 58. § (1) bekezdés c) pontja a törvénnyel összhangban úgy rendelkezik, hogy a főpolgármester képviseli az Önkormányzatot.
A Döntőbizottság elfogadta a fenti rendelkezések alapján azt a kérelmezői álláspontot, hogy mint főpolgármester az Önkormányzat képviselőjeként felelősséggel tartozik olyan szerződések megkötéséért, amelyhez az anyagi fedezetet az Önkormányzat biztosítja, és a döntés végrehajtásáért felelősként a főpolgármester kerül megnevezésre. Nem vitathatóan a főpolgármester felelős a Fővárosi Önkormányzat törvényes keretek között való tevékenységéért.
Jelen konkrét esetben azonban nem vitathatóan az ajánlatkérő nem a Fővárosi Önkormányzat, hanem a BKV Rt. és így a törvényben deklarált ajánlatkérői jogosultságok és kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik. Az Önkormányzat sem a közbeszerzési, sem a beruházási rendeletében az ajánlatkérői jogosultságot nem vonta el ajánlatkérőtől és a becsatolt iratok szerint sem vonta el fenti jogosultságokat és kötelezettségeket. A közbeszerzési eljárásban született döntésért és a szerződés megkötéséért jelen esetben az ajánlatkérő a felelős.
Az Önkormányzat testülete a finanszírozással kapcsolatos döntést meghozta, a finanszírozásért felelős az Önkormányzat, a főpolgármester mint a testület döntésének végrehajtója került felelősként megjelölésre e körben, nem pedig a beszerzés végrehajtásáért felelős személyként.
Kérelmező nem valószínűsítette jogorvoslati kérelmében azt, hogy a fent vázolt konstrukcióban folyó közbeszerzési eljárásban mennyiben érintik a Fővárosi Önkormányzat jogos érdekét az ajánlatkérői eljárás egyes általa jogsértőnek vélt konkrét mozzanatai, akkor amikor az Önkormányzat Képviselő Testülete döntésével támogatta a finanszírozást. Ugyanakkor minden egyes eljárási cselekményről mindvégig hivatalos tudomással bírtak az Önkormányzat hivatali szervezetei.
A Döntőbizottság a fentiek szerint megállapította, hogy jelen közbeszerzési ügyben kérelmező személyhez kötött ügyfélképességgel nem rendelkezik.
A Döntőbizottság ezen túlmenően azt is vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)–(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgálatokon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
Kérelmező a tudomásszerzés időpontjaként 2001. február 23-át jelölte meg, amikor részére a közbeszerzési eljárás anyaga átadásra került. A jogorvoslati kérelem elsődlegesen arra irányult, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő jogsértő módon indított közbeszerzési eljárást, hiszen az eljárás indításakor a teljesítéshez szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezett.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy valóban fenti időpont-e az az időpont, amikor kérelmező tudomására jutott a közbeszerzési eljárás megindítása.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy kérelmező kétséget kizáróan az általa megjelölt időpont előtt már tudomást szerzett a közbeszerzési eljárás megindulásáról.
A 2000. december 11-i Főpolgármesteri Kabinetülésen az alábbi főpolgármesteri (kérelmezői) döntés született:
746/b/2000 A BKV Rt. – a Profil Kft.-vel szoros együttműködésben – kezdjen az ajánlattevővel mind a beszerzési árat, mind az egyéb feltételeket illető kereskedelmi tárgyalásokat, amelyek eredményét az eladó által legalább 1 hónapig érvényesnek tekintett kötelező ajánlatban kell rögzíteni.
E döntés alapján indította meg 2000. december 15-én ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő a Kbt. 1. § e) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá, miután a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából alapított önkormányzati intézmény, mely országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik.
A Kbt. 2. § (2) bekezdése szerint az 1. § e) pontjában szereplő szervezet kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzése tekintetében köteles e törvény szabályai szerint eljárni. A közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül a közszolgáltató tevékenységet nem lehetne ellátni. Az olyan közbeszerzésre, amelynek tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően és a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a közszolgáltató, illetve az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt felhasználja, a törvény szabályait kell alkalmazni.
A villamosok beszerzése kétséget kizáróan ajánlatkérő közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzésnek minősül, hiszen ennek tárgya nélkül a közszolgáltató tevékenység nem látható el. Ajánlatkérő közszolgáltató feladata ugyanis a fővárosi tömegközlekedés biztosítása, amely részben villamosközlekedés útján valósul meg, így villamos nélkül a tömegközlekedés nem biztosítható.
A fentiekből következik, hogy ajánlatkérő kereskedelmi tárgyalások folytatására kizárólag a közbeszerzési eljárás keretei között volt jogosult, jogszerűen csak a közbeszerzési eljárás megindítását követően folytathatott kereskedelmi tárgyalásokat.
A kérelmező fent idézett 746/b/2000. számú döntésével tehát ajánlatkérőt egyértelműen a közbeszerzési eljárás megindítására hatalmazta fel. Az ajánlatkérő mint önkormányzati tulajdonú cég a tulajdonost ezt követően folyamatosan tájékoztatta is a villamos beszerzés tárgyában tett intézkedéseiről. Kétséget kizáróan megállapítást nyert az is, hogy ajánlatkérő 2001. január 3-án tájékoztatta a két főpolgármester-helyettest a közbeszerzési eljárás megindításáról. Ezt követően 2001. január 31-én 10-235/2001. iktatószám alatt összegző jelentés készült "javaslat jó állapotú, használt hannoveri villamos beszerzése" tárgyában a Főpolgármesteri Kabinet részére, amely részletezte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Kétséget kizáróan megállapítható, hogy kérelmező számára ezen írásos anyag ismert volt, hiszen ez kitűnik a fenti dátummal kelt Vajda Pál főpolgármester-helyettesnek címzett válaszából is.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítást nyert, hogy kérelmező 2001. február 23-át megelőzően már tudomással bírt a közbeszerzési eljárás megindításáról, annak folytatásáról.
A fenti iratokból kitűnően legkésőbb 2001. január 31-én a 10-235/2001. számú előterjesztésből kérelmezőnek egyértelműen tudomással kellett rendelkeznie a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásról.
A Kbt. kógens szabályaként alkalmazandó 79. § (7) bekezdése szerint pedig a jogorvoslati kérelem benyújtására a tudomásszerzést követő – jogvesztő – 15 napon belül van lehetőség, így a 2001. február 26-án benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett.
A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának a fentiek alapján eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint – figyelemmel a Kbt. 79. § (7) bekezdésben foglaltakra is – elutasította.
A Döntőbizottság az eljárása során jogsértést nem állapított meg, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 12.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
