KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2668)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.61/8/2001.
Tárgy: a FETTI Kft. jogorvoslati kérelme a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A FETTI Kft. (2225 Üllő, Petőfi Sándor u. 36., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (1101 Budapest, Salgótarjáni út 18., továbbiakban: ajánlatkérő) a 2001. évi ruházati anyagok és felszerelések beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 3. a) pontjában 325 tételben felsorolta a beszerzés tárgyait, ezek között 191. tételként szerepelt az "elemlámpa (tokkal) 1300 db" felszerelési tárgy is. A felhívásra részajánlatot is lehetett tenni, többváltozatú ajánlat tétele pedig a 14. pont alapján kötelező volt, nevezetesen két változatban kellett az ajánlatot megtenni; a beszerezni kívánt mennyiség 100%-ára és 120%-ára.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a bírálati részszempontok a következők:
súlyszámok
– ajánlati ár 60
– műszaki alkalmasságon belüli méretpontosság, megjelenítés 30
– vállalt szállítási határidő 10
Adható pontszámtartomány: 1–10.
A dokumentáció 1.4. pontjában az ajánlati ár bírálati részszempontra vonatkozóan ajánlatkérő közölte, hogy a "100%-ra és 120%-ra tett ajánlati ár számtani közepét véve, maximális pontszámot kap az az Ajánlattevő, aki az adott termékre tett ajánlatok közül a legalacsonyabb ellenszolgáltatást kéri. Minimális pontszámot kap az az Ajánlattevő, aki a legmagasabb ellenszolgáltatást kéri. Az adott termékre pályázó többi Ajánlattevő arányosan megosztva kapja a pontszámokat."
A vállalt teljesítési határidő bírálati részszempontra nézve a dokumentáció ezen pontja azt az eligazítást adta, hogy "Maximális pontszámot kap az az Ajánlattevő, aki az 1. pont alatti táblázatban szereplő teljesítési határidőhöz képest, az adott termék leszállítását a legkorábbi határidőre vállalja. Minimális pontszámot kap az az Ajánlattevő, aki a legkésőbbi, az adott termékre az Ajánlatkérő által megadott teljesítési határidőt vállalja. Az adott termékre pályázó többi Ajánlattevő arányosan megosztva kapja a pontszámokat."
Az ajánlattételi határidőre, 2000. december 5-re a jogvita tárgyát képező 191. sz. tételre a kérelmező és a Reintex Kft. nyújtott be ajánlatot, ajánlatkérő a 2001. január 22-én tartott eredményhirdetésen a Reintex Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező február 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő pontozását, álláspontja szerint a kiírás szerinti értékelési mód alkalmazása esetén az ő ajánlata lett volna a nyertes. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a pontozást jogszerűen végezte. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson közölte, hogy a nyertessel a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott nyilatkozatai, észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Az összességében legelőnyösebb ajánlatelbírálási szempont választása esetén az elbírálási részszempontok szerinti tartalmi elemeket a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott pontszámot megszorozza a súlyszámmal.
Az értékelés módját meghatározó ezen rendelkezések keretei között ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és dokumentációban részletesebb szabályokat is meghatározhat, mely szabályok a bírálat során számára kötelező érvényűek.
A Döntőbizottság a kiírásban foglalt értékelési szabályok alapján vizsgálat tárgyává tette ajánlatkérő értékelését.
A kérelmező 100%-os mennyiségre és 120%-os mennyiségre adott átlagára 1457,50 Ft/db volt, a nyertesé 1500 Ft/db. A két ajánlat közül tehát a kérelmező ajánlata a legkedvezőbb, a nyertesé a legkedvezőtlenebb. A dokumentáció 1.4. pontjában foglalt szabály szerint erre a bírálati részszempontra a kérelmezőnek 10 pont (súlyozva 600 pont), a nyertesnek 1 pont (súlyozva 60 pont) járt volna.
A termék műszaki alkalmassága második részszempontból ajánlatkérő a két ajánlatot egyenértékűnek minősítette, mindkét ajánlatra 10 pont, súlyozva 300 pont járt volna.
A kérelmező a felhívás szerinti 2001. január 30-i határidőre vállalta a szállítást, a nyertes 2001. január 29-re. A két ajánlat közül ebből a bírálati részszempontból a nyertes ajánlata a legkedvezőbb, a kérelmezőé a legkedvezőtlenebb. A nyertes részére 10 pont (súlyozva 100 pont), a kérelmező részére 1 pont (súlyozva 10 pont) járt volna.
A kérelmezőt tehát összesen 910 pont, a nyertest 460 pont illette volna meg a dokumentációban meghatározott bírálati módszer szerint történő értékelés szerint.
Ajánlatkérő a bírálatkor eltért a saját maga által meghatározott értékelési módtól, a pontszámokat arányosítással határozta meg.
A Döntőbizottságnak a bíróság ítélkezési gyakorlatával alátámasztott joggyakorlata szerint ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor alkalmazhatja az arányosítási szabályokat is. Különösen igaz ez kisszámú ajánlat esetére, tekintettel arra, hogy a minimum-maximum pontszámkiosztás az ajánlatok tartalmában fennálló eltérésnél nagyobb mértékben térítheti el a pontszámokat, így az adott pontszámkülönbségek nem tükrözik megfelelően az ajánlatok tartalmi eltéréseit.
Az arányosítás alkalmazási lehetőségének azonban van egy alapvető, az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosítását garantáló kritériuma, nevezetesen az, hogy az arányosítást azonos mértékkel kell alkalmazni minden egyes bírálati részszempontnál. Ajánlatkérőnek a jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban végzett értékelése ennek a kritériumnak nem felelt meg.
Az ajánlati ár részszempontnál az 1457,50 Ft/db–1500 Ft/db közötti átlagár eltéréssel arányosan került megállapításra ajánlatkérő által a 10–9,72 pont (súlyozva 600–583,2 pont).
Az ismertetett kritérium miatt a teljesítési határidő bírálati részszempontra adott pontszámokat is az eltérés mértékének arányában kellett volna kiosztania ajánlatkérőnek. Ezzel szemben ajánlatkérő az 1 nap eltérés miatt a nyertes pontszámánál 50%-kal kisebb pontszámot adott a kérelmező ajánlatára. Arányos pontozással a nyertesnek ezen részszempontra 10 pont (súlyozva 100 pont), a kérelmezőnek pedig 9,6 pont (súlyozva 96 pont) járt volna.
Rögzíthető tehát, hogy mindkét pontozási módszer szerint a kérelmező tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő azzal, hogy az alkalmazott pontozási módszert nem következetesen alkalmazta valamennyi részszempontra nézve, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az, aki a felhívásban meghatározott bírálati részszempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, ezáltal megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása ellenére eltekintett a bírság kiszabása jogkövetkezmény alkalmazásától, mert a beszerzés értéke (az eljárás nyertesének ajánlati ára) 1500 Ft × 1300 db = 1 950 000 Ft alig haladja meg az 1 millió Ft-os minimum bírság összegét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 2.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
