KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2702)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.30/9/2001.
Tárgy: a "FER 3331" Kft. jogorvoslati kérelme Bodrogkisfalud Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a "FER 3331" Építőipari és Kereskedelmi Kft. (3525 Miskolc, Feszti Á. u. 98., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban, amelyet a Bodrogkisfalud Község Önkormányzata (3917 Bodrogkisfalud, Kossuth L. u. 61., továbbiakban: ajánlatkérő) "bodrogkisfaludi általános iskola felújítása és bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. § (4) bekezdését és 41. § (5) bekezdésének a) pontját, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérőt felhívja ezen törvény szabályainak megfelelő eljárásra, azaz arra, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az ajánlati biztosítéknak megfelelő összeget, 2 000 000 Ft-ot, azaz kettőmillió forintot fizessen meg kérelmező részére.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül további 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában 2000. november 2. napján ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 44. számában.
Ajánlatkérő a felhívás 8. a) pontjában előírta, hogy "az ajánlati szándék megerősítésére az ajánlatkérő 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint ajánlati biztosítékot kér".
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek 18. oldala VI. fejezet 5. pontjában előírta, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján biztosítja a hiánypótlást a formai hiányosságok tekintetében.
A dokumentáció VI. fejezet 6. pontjában (18. old.) ajánlatkérő előírta:
"Ajánlatkérő azt az ajánlatot,
– amely nem tartalmazza teljeskörűen a 2. pontban felsorolt munkarészeket,
– amelyben a munkarészek tartalma nem felel meg a 3. pontban részletezett tartalmi követelményeknek,
– s, ha az egyes munkarészekben számszerűsítve rögzített ajánlatok (vállalások) közti logikai összhang hiánya miatt az ajánlat egyértelműen nem értékelhető,
amelyben összességében a Kbt. és a Dokumentáció szerinti tartalmi hiányosság tapasztalható, érdemi bírálat nélkül érvénytelennek nyilváníthatja."
Az ajánlattételi határidőre, 2000. december 20. napjára kérelmező, Szivárvány-Ép. Kft., Építő és Szerelőipari Szövetkezet, FK RASZTER Rt. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a bontást követően megvizsgálta az ajánlatokat formai szempontból és megállapította, hogy több ajánlat esetében hiányosságok tapasztalhatóak. Az ajánlati dokumentáció 1. kötetében foglaltaknak (18. old.) megfelelően hiánypótlást rendelt el. Kérelmező vonatkozásában megállapította, hogy az ajánlati ár – figyelemmel a többi ajánlattevő ajánlati árához – kirívóan alacsony és a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján felhívta az ajánlati ár magyarázatára. A hiánypótlás, valamint a magyarázat megadása határideje 2000. december 29. napja volt.
Kérelmező ajánlatkérő felhívására 2000. december 18. napján az ajánlati árra vonatkozó magyarázata helyett az ajánlati árát módosította, melynek magyarázata az volt, hogy árajánlatukból egyes tételek kimaradtak, valamint az árak a 2000. évi árszintet tartalmazzák a várható (2001. és 2002. évi) infláció kalkulálása nélkül. Kérelmező az ajánlati ár módosításán túl nyilatkozott, hogy ajánlatát egyéb vonatkozásában változatlan tartalommal fenntartja.
Ezt követően 2001. január 9. napján ajánlatkérő kihirdette az eljárást lezáró döntését, mellyel az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította. Kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelennek minősítette, arra való hivatkozással, hogy az ajánlati ár ajánlattételi határidőt követően történő módosításával kérelmező megsértette a Kbt. 49. § (2) bekezdését és az 50. § (2) bekezdését. Ajánlatkérő a Kbt. 41. § (4) bekezdése szerint eljárva rendelkezett arról, hogy a teljesített ajánlati biztosíték összegét kérelmező elveszti, az ajánlatkérőt illeti meg.
Kérelmező 2001. január 26. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének reá vonatkozóan az ajánlati biztosítékról rendelkező részét. Álláspontja szerint jogsértő ajánlatkérő döntése, mellyel az ajánlati biztosíték összegét nem fizette vissza részére. Előadta, hogy esetükben nem valósult meg a Kbt. 41. § (4) bekezdésében foglalt egyik – tehát az ajánlat visszavonása, illetve a szerződéskötés kérelmező érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása – feltétel sem, amely megalapozta volna, hogy ajánlatkérő az ajánlati biztosíték összegét megtartsa.
Kérelmező előadta, igaz, hogy a ajánlatuk érvénytelen, miután a Kbt. szabályaival ellentétben módosították ajánlatukat az ajánlattétel határidő után, azonban ez nem alapozza meg, hogy ajánlatkérő a Kbt. 41. § (4) bekezdése szerint járjon el.
Kérte a Döntőbizottságtól, hogy semmisítse meg ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntésének az ajánlati biztosíték visszatartására vonatkozó részét, állapítsa meg a jogsértés tényét, valamint kötelezze ajánlatkérőt az eljárással felmerült költségek megfizetésére is.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, annak megalapozatlansága okán. Előadta, hogy miután kérelmező a kirívóan alacsony ár magyarázata helyett az ajánlati árat módosította, azt mintegy 33%-kal megnövelve. Az ajánlati ár ilyen mértékű megemelése az egész ajánlat minden egyéb vállalását és paraméterét megváltoztatja, így tartalmilag az ajánlat visszavonását jelenti. Álláspontja szerint kérelmező az ajánlati ár módosításával megsértette a Kbt. 49. § (2) bekezdését, valamint az 50. § (2) bekezdését, s magatartása az ajánlati biztosítékot illetően kimeríti a Kbt. 41. § (4) bekezdésében rögzített következményt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező kérelme alapos az alábbiak szerint.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatóak.
A Kbt. 50. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követően legalább harminc – építési beruházás esetén hatvan – napig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
A fent hivatkozott rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlat tartalmát az ajánlattevő módosítsa. Az ajánlat tartalma úgy érvényes, ahogy azt benyújtották, abban még egyetlen ajánlati elemet sem lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni.
A Döntőbizottság álláspontja, hogy a kérelmező 2000. december 28. napján kelt nyilatkozata az ajánlati ár megváltoztatása körében tartalmilag az ajánlat módosításának minősül, függetlenül attól, hogy a módosítása milyen mértékű.
Téves ajánlatkérő azon indoklása, hogy az ajánlati ár jelentős mértékű módosítása miatt – annak ellenére, hogy a kérelmező nyilatkozata egyértelműen tartalmazza, hogy az ajánlatukat egyebekben változatlanul fenntartják – tartalmilag az ajánlat visszavonásának kell tekinteni. A nyilatkozat tartalmi megítélése nem attól függ, hogy az ajánlat egyes tartalmi elemeiben milyen mértékű változást eredményeznek, hány tartalmi elem változtatását tartalmazza, hanem attól, hogy a nyilatkozatot tevő szándéka mire irányult, az ajánlat – egy vagy több ajánlati elemet érintően történő – módosítására vagy az eredetileg benyújtott ajánlat visszavonására, tehát arra, hogy az eljárásban továbbiakban ajánlattevőként nem kíván részt venni.
Kérelmező eredeti ajánlatát nyilatkozatával a Kbt. 49. § (2) bekezdésében foglalt tilalom ellenére az ajánlati ár tekintetében történő módosítását figyelembe venni nem lehet az ajánlati kötöttségre tekintettel, így kérelmező eredeti ajánlata az, amit ajánlatkérőnek értékelnie kell.
Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint kérelmező ajánlatát az ajánlati dokumentáció VI. fejezet 6. pontja alapján a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvánította érvénytelennek, mivel az egyes munkarészek tekintetében tett vállalások közti összhang hiánya miatt az ajánlat értékelhetetlen, s kérelmező a kirívóan alacsony ajánlati árra magyarázatot nem adott, ahelyett azt módosította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő döntése az érvénytelenség tekintetében helyes volt, hiszen az ajánlati ár – s ezen belül az egyes munkarészekhez rendelt vállalások közötti ellentmondások kérelmező magyarázata nélkül nem voltak feloldhatók, s így az ajánlat egyértelmű értékelésére nem kerülhetett sor.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy ajánlatkérő – kérelmező ajánlatának módosítására figyelemmel – jogszerűen alkalmazta-e a Kbt. 41. § (4) bekezdésében foglalt szankciót, s rendelkezett az ajánlati biztosíték kérelmező általi elvesztéséről.
A Kbt. 41. § (4) bekezdése alapján ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérőt illeti meg.
A fenti rendelkezés arról intézkedik, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően – amennyiben az ajánlattétel biztosíték adásához van kötve – ajánlattevő jogkövetkezmény nélkül nem vonhatja vissza ajánlatát.
Az ajánlattételi határidő lejártát követő ajánlat visszavonásának a jogkövetkezménye az ajánlati biztosíték elvesztése.
A törvény az ajánlat ajánlattételi határidő lejártát követő módosítását nem engedi meg, azt kifejezetten megtiltja, azonban nem írja elő a fent citált ajánlati biztosíték elvesztése jogkövetkezmény alkalmazását arra az esetre, ha ajánlattevő a tilalom ellenére módosítja ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártát követően.
A fentiekből az következik, hogy ajánlatkérő jogszerűen nem rendelkezhetett az ajánlati biztosíték kérelmező általi elvesztéséről, mivel kérelmező ajánlatát nem visszavonta, hanem az ajánlati ár tekintetében módosította azt. Az eljárás során maga ajánlatkérő sem tekintette kérelmező ajánlatát visszavontnak, hiszen az ajánlatok értékelési szakaszában is vizsgálta, igaz, hogy az ajánlatot érvénytelennek minősítette.
A Kbt. 49. § (5) bekezdés a) pontja értelmében a biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlattevő kizárását, az eljárás eredménytelenségének megállapítását, illetve az eredmény kihirdetését követő 10 napon belül.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében az eljárás eredménytelenségét állapította meg a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján, azzal, hogy egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő számára – megfelelő ajánlatot. Kérelmező ajánlatát pedig a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította.
Az eljárás eredménytelenné való nyilvánítására tekintettel az ajánlati biztosíték összege visszajár az ajánlattevők részére, s köztük kérelmező részére is, mivel kérelmező vonatkozásában a Kbt. 41. § (4) bekezdése alkalmazásának nincs helye, arra tekintettel, hogy csak az ajánlat módosítására került sor, s nem annak visszavonására.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 5.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
