KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2703)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.32/13/2001.
Tárgy: INNOTERV Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Szendrő Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Boda László ügyvéd (1066 Budapest, Dessewffy u. 37.) által képviselt INNOTERV Rt. (1106 Budapest, Jászberényi u. 24–36., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban, amelyet a Szendrő Város Önkormányzata (3752 Szendrő, Hősök tere 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "Szendrő, Szalonna, Martonyi és Meszes települések szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. augusztus 23. napján közzétett részvételi felhívással nyílt, előminősítési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Részvételi felhívását 2000. augusztus 30. napján módosította, ez azonban nem érintette az ajánlattétel feltételeit. A részvételi felhívás 10. c) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy a pénzügyileg, gazdaságilag, műszakilag alkalmasnak minősített ajánlattevők ajánlatait az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánja elbírálni.
A felhívás 10. d) pontjában utalt arra, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltakat az ajánlati felhívásban határozza meg.
A részvételi felhívásra 8 pályázó nyújtotta be jelentkezését, mely pályázók közül ajánlatkérő, a 2000. október 6. napján megtartott eredményhirdetésen az alábbi 5 jelentkezőt minősítette alkalmasnak és hívta fel ajánlattételre: kérelmező, Alterra Kft., Swietelsky Kft., Olajterv Kft., Strabag Kft. (Tókörnyéke Konzorcium vezető cége).
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a külön dokumentációban meghatározott következő műszaki tartalomra kért az ajánlattételi határidőre ajánlatokat:
"Az ajánlattevő a beruházás építési munkáinak, gépészeti szerelési munkáinak, villamos szerelési munkáinak, jelátviteli berendezések tervezési, kivitelezési munkáinak, a próbaüzem lefolytatásának elvégzésére vállalkozik."
Az ajánlattevők részére megküldött dokumentációban az elbírálás szempontjait határozta meg a következőképpen:
részszempontok súlyszámok
– 1. Jótállás időtartama (év, hónap) 8
– 2. vállalt késedelmi kötbér Ft/nap 6
– Teljesítési biztosíték 5
– Jólteljesítési biztosíték 5
– Vállalási ár 3
– Vállalt határidő (év, hónap) 2
Adható pontszám: 1–10.
A dokumentáció szolgált egyebekben a műszaki, ajánlati és szerződési feltételek részletes meghatározására. Ajánlatkérő előírta a garanciális biztosíték, kötbér minimális mértékét is:
– garanciavállalás kötelező mértéke: nettó vállalási ár 5%-a,
– kötbér kötelező mértéke:
– késedelem esetén: napi min. 500 000 Ft
– hibás teljesítés esetén: 8%
– lehetetlenülés (meghiúsulási) esetén: 12%.
Ajánlatkérő 2000. október 25. napján helyszíni konzultációt tartott, ahol a bírálati részszempontok egyes elemei (teljesítési, jólteljesítési, garanciális biztosíték) pontos tartalmának meghatározására került sor.
A 2000. november 20-i ajánlattételi határidőre a kérelmező és a Cser Közmű Rt. konzorciuma, Olajterv Rt., Strabag Kft. (mint a Tókörnyéke Konzorcium vezető cége) nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2000. november 27. napján kihirdetett eredményét kérelmező a Döntőbizottságnál megtámadta, s a lefolytatott jogorvoslati eljárás kertében a Döntőbizottság D/627/12/2000. szám alatt meghozott határozatával az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Ajánlatkérő az ajánlatokat újraértékelte és 2001. január 25. napján kihirdette az eljárás eredményét, melyen az eljárás nyertesének a Tókörnyéke Konzorciumot hirdette ki, melynek vezető cége a Strabag Kft. mint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt.
Kérelmező 2001. január 29. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés tényének megállapítását, a nyertes Konzorcium valamennyi tagjának 5 évre történő eltiltását a Közbeszerzési eljárásban való részvételtől, bírság kiszabását az ajánlatkérővel és a döntésért felelős polgármesterrel szemben, valamint az ajánlatkérő eljárással felmerült költségek viselésére való kötelezését.
Indoklásul előadta, hogy ajánlatkérő a Döntőbizottság által D/627/12/2000. szám alatt meghozott, az eljárást lezáró döntést megsemmisítő határozatát követően az ajánlatokat újraértékelte, azonban az újraértékelés során a 2001. január 25. napján olyan ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyertesének a Tókörnyéke Konzorcium tekintetében, aki az eljárásban nem vett részt, s ezzel a közbeszerzési eljárás mellőzésével került kiválasztásra az eljárásban a nyertes ajánlattevő.
Előadta, hogy amennyiben a korábbi eljárás során mégis a nyertes Konzorcium került előminősítésre, s vett részt az ajánlati szakaszban is, abban az esetben is ajánlatkérő döntésével megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, a Kbt. 59. § (1) bekezdését és a Kbt. 60. § (1) bekezdését, mivel nem az objektív szempontok alapján bírálta el az ajánlatokat.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Az eljárás egész szakaszában a Tókörnyéke Konzorcium vett részt ajánlattevőként, s az eljárás során a közös (konzorciumi) jelentkezőket a vezető cég nevével jelölte. Így járt el a kérelmező tekintetében is. Erre való tekintettel nem megalapozott kérelmezőnek a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő nyertes kiválasztásában megjelölt jogsérelme.
Ajánlatkérő előadta, hogy a Döntőbizottság jelen ügyben meghozott korábbi határozatának megfelelően az ajánlatok újraértékeléséről döntött, és az értékelés alapján az bírálati szempontoknak megfelelően az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Strabag Kft. vezette Tókörnyéke Konzorcium tette, így az eljárás nyertesének hirdette ki, álláspontja szerint jogszerűen eljárva.
Egyéb érdekeltek közül a nyertes képviseletében a Strabag Kft. és az EGÚT Rt. érdemi észrevételeikben előadták – megerősítve ajánlatkérő előadását – miszerint az eljárás egész szakaszában Konzorciumként vettek részt. Kérték az alaptalan kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság 2001. január 29. napján kelt, D/32/2/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott és a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint:
1. A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta, hogy ajánlatkérő által kihirdetett nyertes a közbeszerzési eljárás egész szakaszában részt vett-e.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.
A Kbt. 42. § (5) bekezdése alapján az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül írásban hívja fel ajánlattételre.
A rendelkezésre álló iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertesként kihirdetett Tókörnyéke Konzorcium a közbeszerzési eljárás előminősítési szakaszában minősítésre került, és mint alkalmas jelentkező a konzorcium vezető cégén (Strabag Kft.) keresztül ajánlattételre került felhívásra, s ajánlatát is mint Konzorcium tette meg, így az ajánlati szakaszban jogszerűen vehetett részt és kerülhetett ajánlata értékelésre.
A fentiekre tekintettel kérelmezőnek a közbeszerzési eljárás mellőzésére vonatkozó jogorvoslati kérelmi eleme megalapozatlan. Ajánlatkérő a nyertes kiválasztása során nem mellőzte a közbeszerzési eljárást, s jogsértést nem követett el, hiszen a nyertes ajánlattevő alkalmasságának megállapítására az előminősítési szakban sor kerül, s az eljárás további szakaszában jogszerűen vehetett részt.
2. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása és újraértékelése során a törvénynek megfelelően a felhívásra figyelemmel járt-e el, és az eljárást lezáró döntés meghozatalával megsértette-e a Közbeszerzési törvény szabályait.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el.
Ajánlatkérő az utóbbi szempontot választotta, és erre figyelemmel a dokumentációban megadta az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló rész-szempontokat, részszempontonként az azok súlyát meghatározó szorzószámokat és az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint ajánlatkérő köteles az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján elbírálni, jelen esetben oly módon, hogy az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Ezen értékelési folyamat elvégzését követően az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, melynek összpontszáma a legnagyobb.
Az első részszempont a jótállás időtartama tekintetében ajánlattevők vállalásai és az adott pontszámok a következőek voltak:
– Kérelmező: 22 év építményre, 5 év gépekre 10 pont
– Nyertes: 5 év építményre, 5 év gépészetre 8 pont
– Olajterv Rt.: csatorna 5 év, aszfalt 3 év, gépészet 2 év 7 pont
Ezen bírálati szempont tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelését a vállalások objektív tartalma alapján végezte el és a részszempont körében adott pontszámok tükrözik az ajánlati elemek közötti különbségeket. A Döntőbizottság elfogadta, hogy ajánlatkérő gép/építmény viszonylatában az értékelés és a pontozás során a tartalmi elemek között figyelembe vette azt is, hogy a beruházás során a csatornaszakasz építése a beruházás 90%-át teszi ki, azonban a meghibásodás lehetősége és így a garancia érvényesítésének lehetősége a gépészet tekintetében nagyobb, annak ellenére, hogy a beruházás értékének csak kisebb részét teszi ki.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által ezen részszempont körében a felhívásban meghatározott értékelési szempontok kerültek értékelésre, így ajánlatkérő a felhívásban megjelölt részszempont körében az ajánlatok valós tartalmi elemeinek megfelelően végezte el a pontozást.
A második részszempont a vállalt késedelmi kötbér mértéke:
– Kérelmező: 8 M Ft/nap, max. 20% 6 pont
– Nyertes: 1 M Ft/nap, max. 12%-ig 4 pont
– Olajterv Rt.: 5 M Ft/nap, nincs felső határ 10 pont
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen részszempont keretében ajánlatkérőnek az ajánlattevők által vállalt napi kötbér összegére és a kötbér mértékének felső határára vonatkozó vállalásokat együttes értékelése alapján történő pontozás felel meg a kedvezőbb vállalás megállapítása során az objektivitás követelményének.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kifejezetten a napi kötbérösszeg megjelölést írt elő, így ezen részszempont keretében nem tekinthet el a napi kötbér összegére tett ajánlattevői vállalások elsődlegességétől.
A kötbér célja egyrészt, hogy ösztönözze a kötelezettet a szerződési kötelezettségei teljesítésére, másrészt hogy felmentse a jogosultat a kötbérrel szankcionált szerződésszegéssel okozott kár bekövetkezésének és összegének bizonyítása alól.
A kötbér fent kifejtett célja e jogintézmény szerződés teljesítését szolgáló mellékkötelezettség jellegére tekintettel a teljesítésre való kötelezetti rászorításban jelölhető meg, s e tekintetben a kötbér napi összege az, ami erre a leginkább alkalmas.
A kötbérre vonatkozó vállalások tekintetében elsődlegesen az ajánlattevők által vállalt napi kötbérre kért ajánlatkérő ajánlatokat, így a napi kötbért kell az értékelésnél a legnagyobb súllyal figyelembe venni, hiszen ajánlatkérőnek – objektíven nézve – az a legfontosabb érdeke, hogy ajánlattevő esetleges nyertessége esetén minél jobban rá legyen szorítva a határidőben történő teljesítésre.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja, hogy ajánlatkérő pontozása ezen részszempont tekintetében nem felel meg a törvényben foglaltaknak, mivel az adott pontszámok nem tükrözik objektíven az ajánlattevők vállalásai közötti különbségeket.
A harmadik részszempont (teljesítési biztosíték) – a kötelezően előírt vállaláson felüli ajánlatra tekintettel:
– Kérelmező: 5% számlákból való visszatartással 1 pont
– Nyertes: 70 M Ft 10 pont
– Olajterv Rt.: 40 M Ft 7 pont
A Döntőbizottság elfogadta, hogy ajánlatkérő a felhívásra is tekintettel nem tett különbséget a készpénzzel vagy bankgaranciával történő pénzügyi biztosíték között és azt is, hogy az erre vonatkozó kizáró feltétel hiányában – a részszámlák kibocsátásához kötött biztosítéknyújtást is érvényesnek fogadta el.
A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérőnek a pontozásban megnyilvánuló értékelését, hogy kérelmező által vállalt részszámlák kifizetéséhez kötött folyamatosan növekvő biztosíték nyújtása a kevésbé kedvező, mint a biztosíték egy összegben (készpénzben, illetve bankgaranciával) való nyújtása, továbbá azon érvelését, hogy ajánlatkérő számára a biztosíték egy összegben történő rendelkezésre bocsátása teljesítési biztosíték címén előnyösebb, mint annak részletekben történő rendelkezésre bocsátása.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen részszempont tekintetében ajánlatkérő a felhívásában meghatározottak és a vállalások valós tartalma alapján végezte el az értékelést és pontozta ajánlattevők ajánlatát.
Kérelmező a 4. és 6. részszempontok tekintetében ajánlatkérő elbírálását nem vitatta.
Az ötödik bírálati részszempont a vállalási ár volt. Ennek során az árajánlatok és az ajánlatkérő által adott pontértékek a következők szerint alakultak:
– Kérelmező: 1 480 000 000 Ft 2 pont
– Nyertes: 1 400 000 000 Ft 10 pont
– Olajterv Rt.: 1 485 000 000 Ft 1 pont
Kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozata szerint ezen részszempont tekintetében az elbírálás és a pontozás alapját az képezte, hogy a beruházás teljes tervezett költségeként 1 490 000 Ft állt rendelkezésre. Ezen rendelkezésre álló összegből a tervezés költségeinek kifizetése után a beruházás megvalósítására 1 380 000 000 Ft maradt. a beruházás megvalósításához a hiányzó összeget ajánlattevőnek, önerőből kell finanszírozni, amely nagy terheket ró az ajánlatkérőre. A fentiek szerint a vállalási árak közötti 80 millió Ft-os különbség így jelentős mértékűvé válik, amely a pontozásban tükröződik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati ár bírálati szempont keretében a ajánlattevők ajánlatainak valós tartalmi elemei értékelési körébe nem tartozik bele, hogy ajánlatkérő a beruházás megvalósításához szükséges rendelkezésére álló pénzösszeget nem kívánja további önerő biztosításával kiegészíteni. Ajánlatkérő a felhívásában értékelési szempontként a vállalási árat nevezte meg, valamennyi ajánlattevő ajánlata a beruházás becsült összege alatt maradt. A Döntőbizottság ezen bírálati részszempont vonatkozásában nem vehette figyelembe ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatát, mely szerint a tervezési összeggel csökkentett beruházásra a továbbiakban "már csak" 1 380 000 000 Ft állt rendelkezésére. Amennyiben ajánlatkérőnek a beruházásra rendelkezésre álló keretet meghaladó ajánlatok érkeztek volna, amelyből a beruházás megvalósítására nincs mód, úgy az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján lehetősége lett volna eredménytelennek hirdetni.
Ha azonban úgy döntött, hogy a hiányzó összeget további önerőből finanszírozza, és az ajánlatokat értékeli, úgy ezen részszempont között nem értékelheti kérelmező részére hátrányosan azt a tényt, hogy vállalási ára nem fedezi – önerő igénybevétele nélkül – a beruházás megvalósítását. A legelőnyösebbnek ítélt nyertes vállalási ára is meghaladja a rendelkezésre álló összeget, így az ő esetében is csak az önerő növelésével valósítható meg a beruházás. Ajánlatkérő ennek ellenére ezen tényt nyertes vonatkozásában nem értékelte hátrányként, azonban a két másik ajánlattevő tekintetében ezt súlyos hátrányként értékelve lényegesen alacsonyabb pontszámot adott, annak ellenére, hogy a vállalási árak közötti különbségek – objektíven, az ajánlatok nagyságrendjéhez viszonyítottan vizsgálva – kismértékűek.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezen részszempont értékelése során nem a felhívásban megadott részszempont szerinti ajánlatok valós tartalmi elemeit értékelte és pontozta, így az nem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglalt követelménynek.
3. A Döntőbizottságnak ezt követően állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy az ajánlatok értékelésének megvizsgálása és az abból levont következtetés, miszerint ajánlatkérő a 2. és 5. részszempont tekintetében nem (a törvényben foglaltak szerint) az ajánlatok objektív tartalma alapján bírált, kihatással van-e az eljárást lezáró döntésének jogszerűségére.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelésével kapcsolatban a 2. és 5. részszempont tekintetében nem az ajánlatok valós tartalmának megfelelően értékelte az ajánlatokat, így ezen részszempontok tekintetében megállapítható, hogy sérült a Kbt. 55. § (6) bekezdése.
A Kbt. 55. § (6) bekezdés értelmében az ajánlatok elbírálása az ajánlatkérő joga és kötelezettsége, hogy megállapítsa a felhívásban meghatározott elbírálási szempontok alapján mely ajánlattevő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelése során megállapította, hogy ajánlatkérő az elbírálási szempontok közül a 2. és 5. tekintetében jogsértő módon értékelte a részszempontok szerinti tartalmi elemeket, s ezáltal a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésével bírálta el az ajánlatokat, így ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében a Kbt 59. § (1) bekezdését is megsértette.
A fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, s az egyebekben megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 6.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
