KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2745)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.621/24/2000.
Tárgy: a CSŐSZER Rt. és a Hídépítő Rt. jogorvoslati kérelme Tokaj Város és a társult települések közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
A CSŐSZER Berendezéseket Szerelő Rt. (1103 Budapest, Gergely u. 81., képviseli: dr. Pomezanski Zoltán ügyvéd, 1095 Budapest, Mester u. 1. I/8., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., a továbbiakban: II. r. kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárás során, melyet Tokaj Város Önkormányzata mint gesztor (3910 Tokaj, Rákóczi F. u. 54.) és térsége – Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj és Erdőbénye települések, képviseli: dr. Kovács Katalin ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Közép u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "tokaji mikrorégió szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítómű építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdésének b)–c) pontjaira és (5) bekezdésre, illetve az 52. § (2) bekezdésének b) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) és az 59. § (1) bekezdését is, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 40 000 000 Ft, azaz negyvenmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számlájára fizesse be.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy az I. és II. rendű kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000–30 000 Ft, azaz harminc-harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A bírság és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége a 11 települést egyetemlegesen terheli.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Tokaj és társult települései, nevezetesen Tokaj, Taktabáj, Csobaj, Tiszatardos, Tiszaladány, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr és Tarcal települések közös beruházással csatornázást és szennyvíztisztítást kívántak megvalósítani, és ehhez a közös beruházáshoz a támogatási lehetőségek igénybevételével is kívántak élni. Erre tekintettel a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez a Kormány 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelete szerint megvalósíthatósági tanulmány műszaki változatainak kidolgozásához elvi vízjogi engedélyezési dokumentáció összeállítása vált szükségessé, melyre a Kristály Kft. tervei alapján az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság H-2685-28/98 szám alatt elvi vízjogi engedélyt adott ki.
A tervezett elvezető rendszer főmű létesítményeire a Kristály Kft. 725. tervszám alatt készített dokumentációja alapján a beruházó önkormányzatok 2685-14/1998. szám alatt vízjogi létesítési engedélyt kaptak 1998. évben. A hivatkozott tervcsomag Erdőbénye település szennyvízelvezetésével nem foglalkozott.
Az igény felmerülésekor a 10 társult település területén szennyvízcsatorna-hálózat nem volt kiépítve, Tokaj városrész csatornázott volt.
Tokaj város területén 500 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep üzemelt. A meglévő szennyvíztisztító telep bővítését 2000 m3/nap tisztító kapacitásra tervezték, biztosítva egyben 100 m3/nap kommunális eredetű szippantott szennyvíz előkezelésének lehetőségét is.
Tokaj város gesztorsága mellett a fent felsorolt települések megbízták a Spektrum 3 Kft.-t Tokaj város és a társult községek szennyvízelvezetésének és az ahhoz tartozó létesítményeknek, illetve keletkező szennyvizek tisztításának tervezésével és az elkészült dokumentáció alapján a meglévő vízjogi létesítési engedély módosításával. A közbeszerzési eljárás alapját a módosított 2685-37/1999. számon kiadott és 2002. február 15-ig érvényes vízjogi létesítési engedély alapozta meg. Ezen engedély többek között azt tartalmazza, hogy: "a BORSODVÍZ Rt. – Miskolc – Tokaj Város Önkormányzata – mint gesztor – megbízásából az 1999. január 12-én kelt beadványában kérte a 2685-14/1998. számú vízjogi létesítési engedély módosítását, mivel a korábbi engedély nem tartalmazta Erdőbénye község szennyvízelvezetését, valamint a többi település belterületi szennyvízcsatorna-hálózatát."
A fenti határozat mellékletét képező Bodrogkeresztúr – Erdőbénye – Szegi – Szegilong Hatósági, Műszaki Igazgatási Társulás 45/1999. számú kezelési hozzájárulásán az szerepel, hogy annak tárgya: "kezelői hozzájárulás megadása a BORSODVÍZ Ök. Rt. kérelmére." A kezelési hozzájárulás 1. pontja azt tartalmazza, hogy: "1. Szegilong község közigazgatási területén létesített közműcsatornahálózat tervét a Kristály Kft. Siófok, Fő u. 15. sz. készíti a BORSODVÍZ Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Rt. Miskolc, Dömösi u. 2. sz. megrendelésére".
Tokaj és a társult települések gesztori és együttműködési megállapodást kötöttek, melyeket az érintett 11 település polgármestere kötött a tárgyi beruházás – céltámogatással történő – megvalósítására 1999. és 2000. évekre. E megállapodásban meghatározásra került már a műszaki tervdokumentáció alapján a KHVM közleménye szerint a megadott fajlagos költségeket számítva a beruházás pénzügyi előirányzata. A gesztori megállapodást az érintett 11 település önkormányzatának képviselő-testülete által hozott döntés alapján (testületi határozatok) 1999. januárjában született meg a polgármesterek aláírásával.
A gesztori megállapodás 5., valamint az együttműködési megállapodás 8. pontja azt tartalmazza, hogy: "a beruházás keretében megvalósuló vízi közmű létesítmények az érdekeltség arányában közös tulajdonba kerülnek. Felek a közös használatú létesítményekre egymás részére használati jogot biztosítanak és az elkészült létesítmények üzemeltetésével külön szerződésben rögzített feltételek mellett a BORSODVÍZ Rt.-t bízzák meg".
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban a Kbt. 96. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet rendelkezéseinek megfelelően ajánlatkérési műszaki dokumentációt állított össze, melynek részét képzi a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep létesítésére kiadott, fentebb hivatkozott vízjogi létesítési engedély is. Ugyanezen vízjogi létesítési engedélyt csatolta ajánlatkérő (Tokaj Város Önkormányzata mint gesztor és a csatlakozó 10 település önkormányzata) az általuk előterjesztett állami céltámogatás elnyerése iránti pályázatokhoz is. Ezen támogatási pályázatok: a 2000. évi céltámogatás, valamint a környezetvédelmi alap célfeladat-támogatás voltak.
Ugyanez a vízjogi létesítési engedély volt az alapja a Kristály Kft. által készített tendertervnek, mely az ajánlattétel alapjául szolgál jelen közbeszerzési eljárásban.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő 2000. augusztus 30-án a Közbeszerzési Értesítő 35. számában tette közzé Tokaj a 11 társult település (mikrorégió) vonatkozásában a rendelkező részben írt tárgyú részvételi felhívását.
A 2000. szeptember 25-i jelentkezési határidőig 10 db részvételi jelentkezés érkezett, nevezetesen a VEGYÉPSZER Rt., az FK Raszter Rt., a Hegyalja 2000 Konzorcium (tagjai: Nyírvíz és a Swietelsky Kft.), az Alterra Kft., a Strabag Kft., a Tokaj Triász Konzorcium (tagjai: Depona Kft., Infrastart Kft. és BORSODVÍZ Rt.) a KE-VÍZ Rt., a C.E.B. Konzorcium (tagjai: GÁZ-MARK Kft., Erforex Rt. és Box Kft.), valamint első és másodrendű kérelmezők részéről.
Ajánlatkérő mind a 10 jelentkezőt a teljesítésre alkalmasnak minősítette a 2000. szeptember 29-én tartott eredményhirdetésen és valamennyiüket ajánlattételre hívta fel.
Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy 15 M Ft ajánlati biztosítékot kér, és előírta az ajánlatok elbírálásának szempontjaként azt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani. Ehhez megadta az elbírálás részszempontjait a hozzájuk tartozó súlyszámokkal. Az adható pontértékek alsó és felső határát a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem határozta meg.
Elbírálási részszempontok:
– pénzügyi ütemezés, pénzügyi konstrukció 6
– garanciális, jótállási biztosíték, kötbér 5
– ajánlati ár 4
– ajánlatkérő szolgáltatásainak igénybevétele 3
– helyi munkaerő bevonása 2
– végső határidő, figyelemmel az előteljesítés lehetőségére 1
Ajánlattételi dokumentáció is készült, melyet 800 000 Ft + áfa áron lehetett megvásárolni.
Ajánlatkérő 2000. október 24-én helyszíni konzultációt tartott, melyen a tervezők válaszoltak az ajánlattevők által feltett kérdésekre, továbbá a BORSODVÍZ Rt. tájékoztatást adott ajánlattevők részére azon információkról, melyek szükségesek voltak a megfelelő ajánlat megtételéhez.
Ezen információkat tartalmazó tájékoztató levelet az ajánlatkérő a konzultációról felvett jegyzőkönyv mellékleteként valamennyi ajánlattevő részére megküldött.
A 2000. november 13-i ajánlattételi határidőig 8 db ajánlat érkezett a VEGYÉPSZER Rt.-től, az FK Raszter Rt.-től, I. és II. rendű kérelmezőtől, a Hegyalja 2000 Konzorciumtól, a Strabag Rt.-től, a Tokaj Triász Konzorciumtól és a KE-VÍZ Rt.-től.
Az ajánlatok értékelését a társult települések 5 polgármesteréből álló bizottság végezte, bevonva munkájába szakértőként a bonyolító Spektrum-3 Kft. képviselőjét is. Az értékelést követően Tokaj város polgármestere hozta meg az eljárást lezáró döntést, mely szerint a közbeszerzési eljárás nyertese a Tokaj Triász Konzorcium. Az azt követő legkedvezőbb ajánlatot a Hegyalja 2000 Konzorcium tette.
A 2000. november 22-i eredményhirdetésen a fenti döntést hirdették ki és az értékelésről készült szakvéleményt ismertették, majd a Közbeszerzési Értesítő részére is összeállították az eljárásról szóló tájékoztatót.
Ajánlatkérő a szerződést 2000. december 1-én megkötötte a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel.
I. és II. r. kérelmező 4 nap eltéréssel a törvényes határidőben jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, ezért a Döntőbizottság a kérelmeket egyesítve egy eljárásban bírálta el azokat.
I. r. kérelmező kérte a közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntése megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását, valamint az ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve a szerződéskötés megtiltását, valamint az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő a 4. számú részszempontnál a nyertes és a második helyezett esetében 1178 M Ft értékű szolgáltatás igénybevétele, álláspontja szerint, többszörösen meghaladja az építéssel indokoltan felmerülő – az ajánlatkérő által felajánlott körbe tartozó – szolgáltatások mértékét, így ajánlattevőnél olyan támogatások maradnak, melynek forrása ténylegesen a központi támogatások nem erre a célra szolgáló összege, vagyis önkormányzati megtakarítás. Az indokolt, illetve az ehhez képest a nyertes által tett túlzott mértékű szolgáltatások mértékének megállapítására szakértők bevonását indítványozta.
Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő egyéb olyan pénzügyi felajánlásokat is külön ponttal honorált, amire nem is kért ajánlatot, de számára az előnyös volt négy ajánlattevő esetében. A kirívóan magas összegű szolgáltatások elfogadásával ajánlatkérő megsértette a verseny tisztaságát is.
II. r. kérelmező kérte a közbeszerzési eljárás teljes felülvizsgálatát, ezen belül a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazását, azaz az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, jogsértés megállapítását, bírság alkalmazását, valamint a költségei megtérítését. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását is. Kérelme indokául előadta, hogy a részére megküldött összegzésből megállapítható, hogy ajánlatkérő négy ajánlatot – mert azok olyan felajánlásokat tettek, amit ajánlatkérő nem is kért – pontozásnál előnyben részesített. Sérelmezte azt is, hogy az ajánlati ár az adható maximum számból csak 19%-ot tett ki. Az értékelésnél megfigyelhető volt az aránytalanság, mert a pótfelajánlások 10 pontot, míg a teljes ajánlati ár mindenkinél csak 7 pontot jelentett. Ezzel a vállalási árnak semmiféle differenciálási szerepe nem volt. Kifogásolta azt is, hogy a bruttó beszerzési összeg 20–25%-át teszi ki az irodabérlet, a raktározás és az őrzés a nyertes ajánlattevőnél. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága elvének figyelmen kívül hagyásával ajánlatkérő részére a nyertes ajánlattevő több mint 1 milliárd forintot fizet, így a beruházást nem tudja megfelelően teljesíteni.
Sérelmezte azt is, hogy a Bírálóbizottság a kialakított pontozást úgy határozta meg, hogy az nem felel meg a lineáris arányosság követelményeinek.
A jogorvoslati kérelmek beadásának időpontjára, a törvényi feltételek hiányára, valamint a megkötött szerződésre tekintettel a Döntőbizottság a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta.
Ajánlatkérő kérte mindkét megalapozatlan kérelem elutasítását. Kérelmét azzal indokolta, hogy az Értékelőbizottság a feladatait és tevékenységének szabályait a megalakulásakor az SZMSZ-ben rögzítette. Az ajánlatkérési műszaki dokumentációban az I. számú ajánlati feltételek kötetben fontos iránymutatást adtak ajánlattevők számára. Az I. kötet 5. fejezetében előre közzétették, hogy a részszempontokat milyen értékelési szempont szerint fogják pontozni, a III. fejezet 3. pontjában pedig az ajánlatadás alaki és formai kötelezettségeit határozták meg. Előadta azt is, hogy a 8 ajánlattevő közül 5 tett 1085 és 1438 M Ft közötti ajánlatot az önkormányzati szolgáltatásokra, ennek következtében az I. r. kérelmező ajánlata volt e szempontból kirívóan alacsony.
A pénzügyi konstrukcióra konkrét kiírásuk nem volt. A kedvező megajánlásokat elemezték és értékelték a jótállás és szavatosság körében is, ahol azt az I. r. kérelmező nem kifogásolta, mivel arra 10 pontot kapott a többletfelajánlásért.
Álláspontja szerint téves, tendenciózus és prejudikáló I. rendű kérelmező feltételezése, mert sem indokolt, sem indokolatlan mértékben nem határozták meg a felajánlható szolgáltatásokat, csak azt rögzítették a dokumentációban az I. kötet IV. fejezet 15. pontjában, hogy az önkormányzatok mit képesek biztosítani. Ennek mértékére a 2. számú mellékletben csatolt minta alapján kellett ajánlatot tenni. Nem értett egyet I. rendű kérelmező azon felvetésével sem, hogy önkormányzati megtakarításként jelenik meg a nyertes ajánlati ára 19,875%-ának megfelelő összegben megajánlott szolgáltatási ellenérték, és hogy ez a központi támogatások részéből jelenne meg. E kérdésnél megjegyezte azt is, hogy I. r. kérelmező ajánlata csak 9 millióval alacsonyabb a nyertes ajánlatánál, a szolgáltatásnál viszont a különbség 1 026 000 000 Ft, tehát I. r. kérelmezőnek akkor lenne erkölcsi alapja az idézett kifogás előterjesztésére, ha 1 milliárddal alacsonyabb árat ajánlott volna meg a nyertesnél.
II. r. kérelmező kérelmére úgy nyilatkozott ajánlatkérő, hogy az tévedésben van, mert a kedvező pénzügyi konstrukciót, illetve a pénzügyi felajánlást csak egyszer vették figyelembe az értékelésnél az adott helyen. Az ajánlati ár értékelésének módját a dokumentációban részletesen leírták, így az azzal kapcsolatos kifogás megalapozatlan. Véleménye szerint, ha az előre megjelölt pontozástól eltértek volna, akkor sértették volna meg a Kbt. rendelkezéseit.
A többi szempontnál a legjobb ajánlat kapta a 10 pontot, a legrosszabb pedig 1 pontot és közte egyenes arányossággal határozták meg az értékeket.
Ajánlatkérő az összeférhetetlenséggel kapcsolatos vizsgálat során úgy nyilatkozott, hogy az nem áll fenn tekintettel arra, hogy Tokaj város polgármestere 2000. november 14-én mondott le a BORSODVÍZ Rt. felügyelőbizottsági elnöki tisztjéről. E kérdéskör vizsgálatánál azt is nyilatkozta, hogy a BORSODVÍZ Rt. 116 település önkormányzata által létrehozott zártkörű Részvénytársaság, melynek az érintett 11 település is tulajdonosa különböző arányban. A BORSODVÍZ Rt. 1996–1998. között fejtette ki közreműködését a mikrorégió vízjogi létesítési engedélyezési tervének elkészítésében és engedélyeztetésében, de ez a tevékenysége a vízjogi létesítési engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával véget ért 1999. január 12-én. Véleménye szerint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos álláspontját erősíti meg az is, hogy ismer olyan beruházásokat a megyében (Emőd, Edelény, Mezőcsát és térsége), ahol a BORSODVÍZ Rt. szintén ajánlattevőként, vagy annak alvállalkozójaként tevékenykedett és eddig ezt senki nem kifogásolta annak ellenére, hogy azoknál a közbeszerzéseknél is fenn állt az ajánlatkérő önkormányzatok tulajdonosi kapcsolata.
A tárgyaláson azt is nyilatkozta ajánlatkérő, hogy a BORSODVÍZ Rt. által adott tájékoztató, mely a konzultáción hangzott el, szükséges volt az ajánlattevők számára az ajánlattételhez.
Az ügyben érintett felek közül a Depona Kft. mint a Tokaj Triász Konzorcium vezető cége úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem minden alapot nélkülöz. Ennek alátámasztására úgy nyilatkozott, hogy az ajánlattevők többsége – öt pályázó – az ajánlatukhoz hasonló mértékben jelölte meg az igénybe venni kívánt szolgáltatások ellenértékét. A VEGYÉPSZER Rt. és az FK Raszter Rt. ajánlata magasabb összeget jelölt meg, mint a Tokaji Triász Konzorcium. Ezzel már önmagában cáfolható a kérelmező túlzott mértékre történő hivatkozása. Nyilatkozata szerint az ajánlatok megalapozásakor a munkavégzés helyszíneit bejárták és az igénybe venni kívánt ingatlanokat helyrajzi számra, területre beazonosították. Az igénybe venni kívánt eszközök rendelkezésére állását az önkormányzatoknál, valamint a szálláshelyek kapacitását is ellenőrizték. Mindez azt bizonyítja, hogy a vállalás valós tényeken, számításokon alapult. Az igénybe vett közterületek után fizetendő használati díj meghatározásánál pedig a tapasztalatukon túlmenően figyelemmel voltak a közutak igazgatásáról szóló jogszabályokra is.
A pénzügyi konstrukció megajánlásánál az ajánlattevők szabadon tehettek vállalásokat, ajánlatokat annak érdekében, hogy a beruházás megvalósítása során ajánlatuk elfogadása esetén az ajánlatkérő pénzügyi helyzete javuljon. A Tokaj Triász Konzorciumon kívül még három pályázó adott ajánlatot pénzügyi konstrukcióra. A szabad, kötetlen formát pedig az támasztja alá, hogy a négy felajánlás teljesen eltér a tartalmában. A leírt indokai alapján indítványozta a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. A tárgyaláson az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy az engedélyes tervdokumentációk évekkel korábban keletkeztek, ezért ez nem tartozik az összeférhetetlenségi körbe, ebből fakadóan sem. A BORSODVÍZ Rt.-nek nem volt többletinformációja annak következtében, hogy a tervdokumentációt mindenki azonos műszaki tartalommal kapta meg.
A VEGYÉPSZER Rt. írásban úgy nyilatkozott, hogy egyetért a kérelmezőkkel abban, hogy a külön szolgáltatás az ajánlati felhívásnak nem volt része, ezért az önkormányzatoknak a pályázók ilyen jellegű tájékoztatása, továbbá ezen felajánlásoknak az értékelésnél történő kedvező elbírálása sérti a közbeszerzési eljárás szabályait. Álláspontja szerint nem lehet elfogadni ajánlatkérő azon véleményét, miszerint csak Tokaj város polgármestere tekintendő ajánlatkérőnek, hiszen ezt az ajánlati felhívást 11 település gesztoraként adta ki. Álláspontja szerint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól beszerzésre kerülő iratok ismeretében vizsgálható érdemben, hogy a Kbt. 31. § (2) bekezdését az ajánlatkérő és a nyertes pályázó megsértette-e.
Az ügyben érdekelt további felek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság mindamellett, hogy mindkét kérelmező kérte a közbeszerzési eljárás teljes körű felülvizsgálatát, az összeférhetetlenségi szabályokat is vizsgálta a Kbt. 79. § (6)–(7) bekezdésben írt szabályok betartásával, tekintettel arra, hogy az eljárás során észlelte az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének lehetőségét is.
A fentebb hivatkozott törvényi rendelkezésekre tekintettel a Döntőbizottság a tárgyaláson jelen lévő felek nyilatkozatát beszerezte az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan, majd a tárgyalás jegyzőkönyvét és a jogorvoslati kérelmek 1-1 példányát megküldte a tárgyalásról távol maradó 10 település önkormányzatának mint ajánlatkérőnek, valamint a szintén távol maradó ajánlattevőknek, azaz az egyéb érdekelteknek is azért, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan is kifejthessék az álláspontjukat.
A fenti felhívásra a 11 település polgármestere által aláírt nyilatkozatban négy pontban összegezték az önkormányzatok képviselői az észrevételeiket az alábbiak szerint:
"1. Az 1999. elején megkötött, majd 2000. elején megerősített együttműködési megállapodást a települési önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazása alapján kötötte meg a 11 érintett település. Eszerint a gesztori feladatokkal Tokaj Város Önkormányzatát és ennek képviseletében Tokaj város polgármesterét bíztuk meg, aki egyúttal ajánlatkérőként járt el a közbeszerzési eljárásban.
2. A közbeszerzési eljárás folyamatáról a gesztor rendszeres tájékoztatást adott, így ismertük annak minden lényeges mozzanatát, a részvételi jelentkezés és az ajánlattétel értékelését, pontozását, s egyetértettünk a gesztor intézkedéseivel.
3. Ismertük a CSŐSZER és Hídépítő Rt. által kezdeményezett jogorvoslati eljárást, s az erre tett ajánlatkérői észrevétellel, nyilatkozattal egyetértettünk, azt ezúton is megerősítjük, a jogorvoslati kérelmet megalapozatlannak tartjuk.
4. Az együttműködési megállapodás alapján megalakult Bíráló Bizottság tagjaként Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Csobaj, Tarcal, Erdőbénye polgármestere érdemben közreműködött az ajánlatkérő döntéseinek előkészítésében. A Bizottság minden döntését konszenzussal hozta meg, így azzal személy szerint is azonosultunk".
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a szóban a tárgyaláson, valamint a felhívásra a tárgyalást követően előterjesztett nyilatkozatok, valamint a megkeresés következtében az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság által megküldött iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a határozat rendelkező részében írtakat.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait, mert ennek függvényében indokolt csak a kérelmezők egyéb sérelmeinek vizsgálata is.
A Kbt. 31. §-ának (2), valamint (5) bekezdései az alábbi rendelkezést tartalmazzák:
"(2) Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
(5) Ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet".
A Döntőbizottság álláspontja szerint a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a támogatási igény benyújtásának része már a jogerős hatósági engedély, tehát ajánlatkérő már 1999. januárja előtt megkezdte jelen beruházás előkészítését. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból kétséget kizáróan megállapította, hogy a BORSOD-VÍZ Rt. a beruházás előkészítésében tevékenyen részt vett, ezért a Kbt. fentebb hivatkozott rendelkezése szerint az eljárásba bevont személynek minősül.
A Döntőbizottság a fenti szabály alapján azt az álláspontot képviseli, hogy ajánlatkérő már a részvételi jelentkezését sem fogadhatta volna el a Tokaj Triász Konzorciumnak, melynek önálló – ajánlattevő – tagja a BORSODVÍZ Rt. Ezt csak tetézte az, hogy a jelentkezést elfogadva és ajánlattételre alkalmassá minősítve a Konzorciumot, ajánlatkérő a részére is megküldte az ajánlati felhívását, majd azt összehasonlítva a többi ajánlattevő ajánlatával, nyertesnek is hirdette ki, majd szerződést kötött vele.
A Döntőbizottság nem fogadhatta el a Tokaj város polgármestere azon védekezését sem, hogy 2000. november 14-ével mondott le a BORSODVÍZ Rt. Felügyelő Bizottsági Elnöki tisztségéről, mert erre tekintettel még 2000. november 13-án, azaz az ajánlattételi határidő lejártakor is fennállt a Kbt. 31. § (2) bekezdésének b) pontjában is megfogalmazott összeférhetetlenségi szabály a c) pontban írtak alapján is. Megállapítható az is az eljárás során becsatolt iratokból és nyilatkozatokból, hogy ajánlatkérő még az ajánlattételi szakban is bevonta a BORSODVÍZ Rt.-t, amikor a konzultáción lehetőséget biztosított arra, hogy a nevezett az ajánlattevők részére mint a vízi létesítmények üzemeltetője tájékoztatót tartson és információkat szolgáltasson. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt az álláspontját, hogy ezzel nem sérült az összeférhetetlenségi szabály. A Döntőbizottság véleménye szerint az esélyegyenlőség mint alapelv is sérülhet ilyen esetekben.
Nem vehette figyelembe a Döntőbizottság azokat a példákat sem, melyeket ajánlatkérő felsorolt nyilatkozatában, nevezetesen, amikor a BORSODVÍZ Rt. mint a vízmű létesítmények üzemeltetője és az adott Borsod megyei ajánlatkérő települések meghatározott arányú tulajdonában lévő intézmény máskor is konzorciumi tagként, vagy alvállalkozóként részt vett a közbeszerzési eljárásokban, hisz e kérdések vizsgálata jelen jogorvoslati eljárás tárgyát nem képezheti. A jelenlegi eljárás során megállapított összeférhetetlenségi szabályok megsértését nem annullálhatja az, hogy korábban ezt az eljárásban részt vevő felek nem észlelték, nem kifogásolták, illetve az esetleges jogorvoslati eljárások során az a rendelkezésre álló adatokból nem volt észlelhető.
A jogorvoslati eljárás során a tárgyaláson felvetett indítványok és a Döntőbizottság észlelése alapján a Döntőbizottság indokoltnak látta az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hivatalos megkeresését arra vonatkozóan, hogy küldje meg a Döntőbizottság részére az általuk kiadott H 2685-37/1999. számú Hatósági Engedély kiadásával kapcsolatos iratokat (engedély, módosítás iránti kérelem és a kérelmező által benyújtott egyéb iratok) annak megállapítása céljából, hogy valójában e határozat kinek a kérelme alapján született, illetve készült.
A fenti megkeresésre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a D.621/18/2000. számú határozatával felfüggesztette.
Tekintettel arra, hogy a megkeresett Hatóság huzamosabb ideig nem teljesítette a Döntőbizottság kérését az iratok megküldése vonatkozásában, ezért ismételten felhívta a Döntőbizottság a kért iratok megküldésére, amit követően a Vízügyi Igazgatóság most már eleget tett.
Ezen iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy 1999. január 12-én a BORSODVÍZ Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Rt. fejrésszel ellátott kérelem érkezett az ÉVIZIG Miskolc, Vörösmarty út 77. szám alatti székhelyére, melyben kérték, hogy "Tokaj Város Önkormányzat – mint gesztor – részére kiadott 2685-14/1998. számú Vízjogi Létesítési Engedélyt a csatolt engedélyezési dokumentáció szerint kiegészíteni szíveskedjen". E levelet aláírta a BORSODVÍZ Rt. főmérnöke és üzemviteli vezetője és egyben a BORSODVÍZ Rt. hivatalos pecsétjével is ellátták e kérelmet, melynek mellékletét képező előzetes megállapodás 4. és 5. pontja az alábbiakat tartalmazza:
"4. A megvalósult vízi létesítmények az érdekeltség arányában, közös tulajdonba kerülnek.
Az elkészült létesítmények üzemeltetésével az önkormányzatok a BORSODVÍZ Rt.-t bízzák meg.
5. Tokaj és térsége szennyvízcsatornázás és -tisztítás beruházásában megvalósítandó létesítmények a BORSOD-VÍZ Rt. tulajdonában lévő Tokaji szvt. telepre kerülnek, illetve a szintén BORSODVÍZ Rt. tulajdonában lévő tokaji meglévő szv. csatornahálózatba csatlakoznak.
A BORSODVÍZ Rt. a Tokaji szv. telep bővítéséhez, valamint a csatlakozáshoz hozzájárulását adja, az elkészült vízi létesítményeket üzemeltetésre átveszi, működtetéséről gondoskodik".
A Döntőbizottság álláspontja szerint a korábban írtakon túlmenően e fenti idézet is alátámasztja az Rt. bevonását a közbeszerzési eljárásba.
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság mint elsőfokú hatóság által kiadott 2685-37/1999. számú és Tokaj és térsége szennyvízelvezetésének és -tisztításának vízjogi létesítése engedélye tárgyú határozat I. pontja azt tartalmazza, hogy: "Tokaj Város Önkormányzat – mint gesztor – engedélyes részére kiadott Tokaj és térsége – Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj, Erdőbénye – szennyvízelvezetésének és -tisztításának kivitelezésére vonatkozó 2685-14/1998. számú vízügyi létesítési engedélyt visszavonom.
A II. pont pedig azt tartalmazza, hogy: "Tokaj Város Önkormányzat – mint gesztor – engedélyes részére, Tokaj és térsége (Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj, Erdőbénye) szennyvízelvezetésének és tisztításának kivitelezési munkálataihoz vízjogi létesítési engedélyt adok. Vízikönyvi szám: 2.Bodrog/266".
A fentebb idézet határozat részek is azt támasztják alá, hogy, nemcsak Tokaj Városa ajánlatkérő mint gesztor, hanem a határozatban felsorolt 10 társult településsel együtt, tehát 11 település tekintendő a közbeszerzési és a jelen jogorvoslati eljárásban is ajánlatkérőnek, tehát a Döntőbizottság a határozatában azért jelölte meg mind a 11 települést, mert álláspontja szerint – figyelemmel az egyéb körülményekre és nyilatkozatokra is – mind a 11 település felelős a jogsértésért és annak következményeiért is. A megállapítást erősíti a korábban már határozatban idézett, a 11 polgármestertől származó nyilatkozat is.
A Vízügyi Igazgatóság fentebb idézett határozata az elosztójában felsorolja mind a 11 érintett települést az 51 cím között a 11 település mellett szerepel a BORSODVÍZ Rt. a 16. sorszám alatt is, ami szintén azt tanúsítja, hogy az ügyben bevont, azaz kérelmezőként szerepelt nevezett a hatósági eljárásban, tehát érvényesül vele szemben az összeférhetetlenségi szabály.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
Fenti rendelkezést együtt értelmezve, a korábban idézett Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdéseivel kétséget kizáróan megállapítható, hogy ajánlatkérő már a részvételi jelentkezését sem fogadhatta volna el a Tokaj Triász Konzorciumnak, mivel annak tagja a BORSODVÍZ Rt. és ugyanígy nem hívhatta föl ajánlattételre sem, vagy amennyiben ez elkerülte a figyelmét eddig, akkor már az ajánlattétel során kellett volna mint érvénytelen ajánlatot az eljárásból kizárnia.
Mivel ajánlatkérő ezt nem tette, ezért megsértette a Kbt. 52. § fentebb idézett (1) bekezdését is, mivel érvényesként kezelte a Tokaj Triász Konzorcium ajánlatát, és nem zárta ki, mint érvénytelen ajánlatot.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság ezért bizonyítottnak látja azt – figyelemmel a korábbi töretlen gyakorlatára is –, hogy érvénytelen ajánlat nem értékelhető, azaz nem vethető össze más érvényes ajánlatokkal és ennek következtében nyertesnek sem hirdethető ki. Ebből fakad az is, hogy ennek alapján a szerződés sem köthető meg ilyen ajánlat benyújtójával.
Fentiekre tekintettel megállapítható az is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, amikor a szerződést is megkötötte az általa jogsértően kiválasztott nyertessel.
Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenségi szabály megsértése kétséget kizáróan megállapítható, valamint arra, hogy érvénytelen ajánlatot fogadott el ajánlatkérő és hirdetett ki nyertesnek, ezért a Döntőbizottság indokolatlannak tartotta a jogorvoslati eljárás során az érvénytelen nyertes ajánlatának összevetését az érvényes ajánlatokkal, így a Döntőbizottság ennek vizsgálatát az eljárása során már mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1), valamint a 79. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a jelen határozat rendelkező részében írtakat, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerint jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál széles körű mérlegelést folytatva jutott arra a következtetésre, hogy a megállapított bírság arányban áll az egyik legsúlyosabbnak értékelhető jogsértéssel, nevezetesen azzal, hogy érvénytelen ajánlat benyújtójával kötött ajánlatkérő szerződést, így a vonatkozó rendelkezések értelmében a Döntőbizottság már a jogsértést sem reparálhatta, hisz a megkötött szerződés megváltoztatására vagy érvénytelenné nyilvánítására már nincs hatásköre.
Azt is figyelembe vette a Döntőbizottság, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban a szerződéses ár összege a nyertes ajánlatában megközelíti a bruttó 6 000 000 000 Ft-ot (5 920 000 000 Ft), így a kiszabott bírság mértéke a nettó beszerzési érték 0,844%-a, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő 30%-os lehetőséggel.
A Döntőbizottság a bírság és a 2×30 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének egyetemleges kötelezettségét arra alapozta, hogy a 11 ajánlatkérő település a döntését egyetértéssel hozta meg, valamint arra, hogy a támogatást Tokaj és térsége egy összegben kapta meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 20.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
