KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2747)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.41/7/2001.
Tárgy: a SZÁM-HEAD Kft. jogorvoslati kérelme az APEH közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
A SZÁM-HEAD Számítástechnikai Szolgáltató Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 95/D., képviseli: dr. Ercsényi Gábor ügyvéd, 1133 Budapest, Tisza u. 5., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az APEH Budapest II., Lajos u. 17–21. sz. alatti telephelye épületei helyi hálózatának rekonstrukciója, valamint a Budapest XIV., Gvadányi út 69. sz. alatti telephelyen épülő irodaháza strukturált kábelezési rendszerű, adat- és hangátviteli célú helyi hálózatának kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel az 55. § (6), illetve 61. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. november 22-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 47. számában nyílt eljárás lefolytatására (7374) a rendelkező részében írt tárgyban. A felhívás 5. pontja tartalmazza a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának és kiváltásának feltételeit és időpontját. A 13. a) pontban közölte ajánlatkérő, hogy azon ajánlattevővel köt szerződést, akinek az ajánlata összességében legelőnyösebbnek minősül. Ugyanezen pont b) pontjában határozta meg az ajánlatok értékelésére szolgáló szempontokat és azok súlyszámait a következők szerint:
– legkedvezőbb ár 60
– műszaki elvárásoknak való megfelelés 30
– határidő 10
Itt határozta meg azt is, hogy a dokumentációban szereplő részletes értékelési szempontok szerint bírálja el az ajánlatokat és hogy az adható pontszám valamennyi szempont esetében 1–10-ig terjed.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített külön a Budapest II., Lajos u. 17–21. telephelyre és épületére, valamint a Budapest XIV., Gvadányi út 69. sz. alatti telephelyre vonatkozóan.
A Lajos utcai telephelyre vonatkozó dokumentáció általános elvárások részében a G.8. pontban azt közölte ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnek ajánlatában minden olyan eszközt szerepeltetnie kell, amely a hálózat maradéktalan működőképességéhez szükséges, valamint a G.9. pontban kötötte ki az egységárakat tartalmazó részletes pénzügyi ajánlat követelményeit, felsorolva tételesen az egyes tételekre vonatkozó elvárásait. Ugyanezen dokumentáció garancia című részében a W.6. pontban elvárás volt az, hogy a garanciaidőn belüli karbantartási, hibaelhárítási és egyéb tevékenység során csak gyári, új, használatlan eszközöket, cserealkatrészeket lehet beépíteni. Az aktív eszközök címszó alatt A.1.–A.4. pontokban jelölte meg ajánlatkérő a kért eszközök listáját és darabszámát.
A dokumentáció tartalmazta az ajánlatok értékelésének részszempontjait további bontásban is, mely szerint az ajánlati ár súlyszáma (6), a kivitelezési határidő súlyszáma (1), míg a műszaki elvárásoknak való megfelelést ajánlatkérő további 7 alszempontra bontotta oly módon, hogy az általános elvárások, a horizontális kábelezési rendszer, a telefon trönk kábelezés, az adatátviteli gerinc kábelezés, valamint a rendező szekrények alszempontoknál a súlyszám 0,3, az aktív eszközöknél 1,1, a garanciánál pedig a 0,4 mértékben lett megjelölve.
A 2001. január 2-án 11 órai ajánlattételi és egyben bontási határidőig pályázatot nyújtott be a kérelmező, a KFKI Digitális Rendszerelőállító és Karbantartó Kft. (a továbbiakban: KFKI Direkt Kft.), valamint a Siemens Telefongyár Rt. és a Lias Networks Hálózatintegrációs Kft. mint közös ajánlattevők Konzorciuma.
2001. január 4-én ajánlatkérő írásban értesítette az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 55. § (2) bekezdésére hivatkozással az eredményhirdetés időpontját legfeljebb 30 nappal elhalasztja.
Ajánlatkérő 5 fős Értékelőbizottságot hozott létre, mely Bizottság az ajánlatokat 2001. január 11-én értékelte. Ennek során a Bizottság megállapította elsődlegesen, hogy az ajánlatok megfelelnek a pályázati felhívás 11. b) pontjában foglaltaknak. Nevezetesen annak, hogy egyik ajánlattevő sem alkalmatlan az ajánlattételre. A bizottsági ülésen felvett jegyzőkönyvben ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy az ajánlatok pontozása a dokumentációban meghatározott értékelési szempontok alapján történt. A jegyzőkönyv mellékletét képezte az ajánlatok értékelésére vonatkozó táblázat is. A Bizottság az értékelést úgy végezte, hogy az ajánlati felhívás 13. b) pontja szerint a legkedvezőbb ár 60%-os, a műszaki elvárásoknak való megfelelés 30%-os, a határidő pedig 10%-os súllyal szerepelt az értékelés során. Ennek következtében a Bizottság javasolta az eljárás nyertesének a KFKI Kft.-t 94 ponttal, míg az azt követő ajánlattevőként kérelmezőt 89,5 ponttal és a Siemens Kft.–LNX Kft. konzorcium ajánlatát pedig 67,2 ponttal értékelni.
Fentiekre tekintettel javasolta a Bizottság, hogy a döntésre jogosult a KFKI Direkt Kft.-vel kösse meg a szerződést 103 566 180 Ft + áfa értékben. A bizottsági értékelésről szóló jegyzőkönyv mellékletét képező értékelési táblázatban 0,9 súlyszámmal szerepel egy új alszempontként a műszaki kivitelezési tervdokumentáció, míg a horizontális kábelezési rendszer, a telefon trönk kábelezés, az adatátviteli gerinc kábelezés, és a rendező szekrények alszempontok a dokumentációban szereplő 0,3 súlyszám helyett 0,2 súlyszámmal, illetve az általános elvárások alszempont a dokumentációban megjelölt 0,3 helyett 0,4 súlyszámmal lett számolva.
Ezen eltérő értékelésnek megfelelően készítette el ajánlatkérő az összegzését is 2001. január 16-án. Még ugyanezen a napon 9.45 órakor az ajánlatkérő megtartotta a nyilvános eredményhirdetést is, ahol az összegzés szerinti adatokat ismertette.
A Kbt. 5. számú melléklete szerinti fenti összegzést az eljárásról ajánlatkérő 2001. január 17-i kísérő levéllel küldte meg kérelmezőnek.
Ajánlatkérő a megindított jogorvoslati eljárásra tekintettel a szerződéskötés időpontját a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata kézhezvételéig elhalasztotta és ezt a jogorvoslati eljárás tárgyalásán a jelen lévő felekkel is közölte.
Kérelmező 2001. január 31-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. E kérelmét a tárgyaláson pontosítva kérte a jogsértés megállapítását arra tekintettel, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívása, illetve dokumentációja szerint végezte az ajánlatok értékelését, mert nem az ott írt súlyszámokat alkalmazta az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál.
Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, valamint tárgyalás tartását is. Kérelmét arra alapozta, hogy a részére megküldött tájékoztató szerint ajánlatkérő nem a felhívás, illetve a dokumentációban meghatározott alszempontok és súlyszámok szerint végezte az ajánlatok értékelését. Sérelmezte azt is, hogy valamennyi ajánlat közül kérelmező ajánlata tartalmazta a legalacsonyabb vállalkozási díjat és ezt ajánlatkérő nem honorálta kellőképpen. Álláspontja szerint a garancia, valamint az általános elvárások alszempontnál sem objektíven döntött ajánlatkérő, mert e kérdésköröknél is kérelmezőnek 10-10 pontot kellett volna kapnia az ajánlatára.
A tárgyaláson nem vitatta azon ajánlatkérői megállapítást, hogy az ajánlata nem felelt meg mindenben a felhívásban és a dokumentációban előírtaknak, különös tekintettel a Lajos utcai objektumban megajánlott eszközökre. Elismerte azt, hogy ajánlata a nem megfelelő számú eszköz megajánlása miatt érvénytelennek is nyilvánítható lett volna. Előadta azt is, hogy a garanciális feltételeknél konkrétan ugyan nem jelölték meg, hogy az eszközök cseréjénél gyári, új eszközöket kívánnak felhasználni a garanciális javítások keretében, viszont az általános feltételeket vállalták az ajánlatukban, ennek megfelelően úgy értelmezték, hogy ez elegendő. Határozottan nyilatkozatot tett arra vonatkozóan a tárgyaláson, hogy az ajánlatkérő által elkészített utólagos – az ajánlati dokumentációban megjelölt alszempontoknak megfelelő – pontozást csak a tárgyaláson az iratismertetés alapján ismerhette meg, arról ajánlatkérő kérelmezőt nem tájékoztatta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte az alaptalan kérelem elutasítását és annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő.
Azt is nyilatkozta, hogy jogos a kérelmező azon észrevétele, hogy a dokumentációban közölt értékelési szempontok részben eltérnek az összegzésben közölt szempontoktól. Ennek indokaként azt jelölte meg, hogy a műszaki előkészítés során az érintett munkatársak egy előző verziót használtak és a csekély eltérés miatt az Értékelő Bizottság ezt nem vette észre. Nyilatkozatában elismerte azt is, hogy a súlyszámok több helyen eltérnek a dokumentációban írtaktól, illetve azzal nem azonos elnevezésű részszempontok is szerepelnek az összegzésben és az értékelő táblázatban.
A döntőbizottsági tárgyalásra becsatolta a felhívás, illetve dokumentáció szerinti újabb összegzését, melyről újabb eredményhirdetést nem eszközölt, és azt kérelmező részére sem küldte meg. Azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának műszaki tartalmára vonatkozó pontszámát azért állapította meg alacsonyan, mert a dokumentációban előírtakhoz képest kevesebb aktív eszközt ajánlott meg, mint ami a dokumentációban kötelezően elő volt írva. Ennek kezelésére 3 lehetőséget látott az Értékelőbizottság. Ezek közül az egyik az, hogy az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja, vagy a fenti eltérésből adódó összeget és egyéb kapcsolódó költségeket figyelembe veszi az értékelésnél, illetve az a megoldás is járható, hogy kérelmező ajánlatát érvényesnek tekinti, de a műszaki megoldás gyengeségénél a hiányosságokat figyelembe veszi. Azt is bejelentette ajánlatkérő, hogy az értékelés során ezt az utóbbi megoldást választotta. Írásos észrevételében közölte azt is, hogy sajnálatát fejezi ki azért, hogy adminisztratív hiba történt az értékelés során, mely a tényleges eredményt nem befolyásolta és nem adott pontos tájékoztatást az ajánlattevők részére az eredmény indokolását tekintve. Álláspontja szerint amennyiben a hibát bármelyik ajánlattevő jelzi, akkor a hiba korrigálására sor kerülhetett volna, és nem lett volna indokolt a jogorvoslati eljárás lefolytatása.
Az ügyben érdekelt felek közül a KFKI Direkt Kft. írásban és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy ajánlatában alapos munkával alakította ki azt az ár- és minőségoptimumot, amit az adatok és az elért eredmény is visszatükröznek, így érthetetlen számára kérelmező azon állítása, miszerint az ajánlatuk színvonalát kétségbe vonja. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségét, amennyiben az nem felel meg a felhívásban és a dokumentációban írtaknak.
A Siemens–LNX Konzorcium képviselői sem írásban sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő a szabályos értesítések ellenére.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írtakat.
A Kbt. 79. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a Bizottság a (3)–(4) és (7) bekezdésnek megfelelően kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő nyilatkozata, az egyéb érdekeltek indítványa és a kérelmező meghallgatását követően fenti jogszabályhelyre tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta a jogorvoslati eljárás tárgyalásán, hogy a kérelmező ajánlata érvényes volt-e. Ennek keretében a Döntőbizottság kérelmező által sem vitatottan megállapította, hogy a kérelmező ajánlata nem felelt meg a dokumentációban (Lajos utcai objektumra vonatkozóan) az aktív eszközök A.1. pontban megjelölt eszközök mennyiségi követelményeinek. Ugyanígy megállapította azt is a Döntőbizottság, hogy ugyanezen dokumentáció garancia címszó alatti táblázatában a W.6. számú feltételt sem teljesítette kérelmező az ajánlatában, mert az általános elfogadó nyilatkozaton kívül nem tett konkrét ajánlatot arra, hogy a garanciaidőn belüli karbantartás, hibaelhárítás, vagy egyéb tevékenység során gyári, új, használatlan eszközöket, cserealkatrészeket fog beépíteni.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52.§ (2) bekezdése szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Fenti rendelkezésekből kétséget kizáróan, a felek által sem vitatottan megállapítást nyert, hogy e kogens szabályt ajánlatkérő figyelmen kívül hagyta akkor, amikor a számára is nyilvánvaló érvénytelen ajánlatot érvényesként fogadott el, és azt értékelve összehasonlította a másik két ajánlattal. A Döntőbizottság álláspontja szerint érvénytelen ajánlat nem értékelhető és nem hasonlítható össze érvényes ajánlattal.
A Kbt. 25. §-a szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
Mivel ilyen megengedő szabályt a Kbt. nem tartalmaz, ezért ajánlatkérő nem állíthat fel különböző megoldási lehetőségeket arra az esetre, ha egy ajánlat nem felel meg a dokumentációban előírt követelményeknek, tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. Ezt nem tette, ezért megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során bizonyítottnak találta azon kérelmezői állítást – és ezt ajánlatkérő maga írásban is elismerte –, hogy ajánlatkérő az értékelés során nem az ajánlati dokumentációban részletezett részszempontok szerint végezte az értékelést, és ezen belül sem a dokumentációban írt súlyszámokat alkalmazta az egyes – változatlan – részszempontoknál sem.
A KBt. 34. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése azt a kógens rendelkezést tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Fenti szabályokat figyelembe véve a kérelemnek megfelelően és ajánlatkérő által sem vitatottan a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelése során eltért a dokumentációban írt részszempontoktól, illetve azok súlyszámaitól, az értékelést nem ennek megfelelően készítette el és az eredményt sem ennek figyelembe vételével állapította meg. Ugyanígy megállapította azt is a Döntőbizottság, hogy az eljárásról szóló összegzést, melyet a Kbt. 5. számú melléklete kötelezően ír elő a részére, szintén az eltérő értékelésnek megfelelően töltötte ki és készítette el ajánlatkérő.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő csak a jogorvoslati eljárás tárgyalására, a Döntőbizottság részére küldte meg az eredeti dokumentációban írt feltételeknek megfelelő, de szöveges indokolást nem tartalmazó értékelését, így ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését is, mely úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérő határozott nyilatkozata alapján, illetve azt megelőzően a törvényi feltételek hiányában ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást lezáró határozatában bírságot azért nem szabott ki ajánlatkérővel szemben, mert figyelembe vette azt, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárást lezáró határozat kézhezvételéig önként vállalta, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel a szerződést nem köti meg. Ennek következtében a Döntőbizottság a jogsértő döntés megsemmisítésére is figyelemmel a jogsértő magatartást reparálhatta, így nem látta indokoltnak ajánlatkérővel szemben bírság alkalmazását.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 2.
Dr. Bíró László s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
