FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2756)
13.K.34.294/2000/5.
A Fővárosi Bíróság a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ( 6728 Szeged, Városgazda sor 1.) felperesnek, a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.146/12/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perben az alperes pernyertessége érdekében a dr. Patakiné dr. Schneider Márta ügyvéd (1067 Budapest, Eötvös u. 19.) által képviselt CORAX Környezetvédelmi Kft. (2041 Budaörs, Pf. 80) beavatkozott – tárgyaláson kívül – meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 4000 (négyezer) Ft, a beavatkozónak 3000 (háromezer) Ft perköltséget.
A felperes személyes illetékmentessége folytán a 10 000 (tízezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. március 16-án megjelent 11. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására, amelynek tárgya "biológiai csípőszúnyoglárva-gyérítés (légi és földi) és csípószúnyogimágó-gyérítés (légi és földi) kémiai módszerrel".
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. A 13. b) pont meghatározta az elbírálási részszempontokat és az azok súlyát meghatározó szorzószámokat (súlyszám). Eszerint a szolgáltatás kiemelkedő színvonala 5, a vállalkozói ár 5, a szolgáltatás rugalmassága 4, a vállalt garanciák 4 súlyszámmal értékelendők, és a részszempontok szerinti tartalmi elemek értékelése során 1–10 közötti pontszám adható.
Az ajánlati dokumentáció 2.1. pontja harmadik bekezdésében az ajánlatkérő alaki követelményként előírta, hogy az ajánlatokat – amennyiben az nem roncsolásmentesen bonthatatlan kötésben készült – az ajánlattevő részéről aláírásra jogosult személy kézjegyével hitelesítse az ajánlat valamennyi oldalát, továbbá az oldalak egymást követő sorszámmal legyenek ellátva, és az ajánlat tartalmazza, hogy összesen mennyi oldal található az ajánlatban. Ugyanezen pont 6. bekezdése meghatározta az ajánlat fejezeteinek megnevezését, sorrendjét.
A Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft. és a CORAX Kft. a 2000. április 13-án kelt levelében azzal a kérdéssel fordult az ajánlatkérőhöz, hogy tudja-e igazolni, hogy az ajánlati felhívásban 2000–2004. szeptember 30-ig terjedő idősszakra rendelkezik megfelelő – az inflációt is figyelembe vevő – fedezettel, vagy erre vonatkozóan megfelelő garanciával. Az ajánlatkérő a 2000. április 17-én kelt levelében közölte, hogy nem ismer olyan jogszabályi rendelkezést, amely alapján az ajánlattevők kérik az ajánlatkérőtől pénzügyi garancia nyújtását, és utalt arra, hogy a pályázat nyertesével megkötendő szerződésnek kell tartalmaznia a felek szerződésszegésének jogkövetkezményeit.
A 2000. április 26-i ajánlattételi határidőig az Air-Doktor Légiszolgáltató Kft., a SZEMP-Air Légiszolgáltató Kft., az Agro-Aero 2000 Légiszolgáltató Kft. ajánlata, valamint a CORAX Környezetvédelmi Kft. és a Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft. közös ajánlata került benyújtásra. Az Air-Doktor Kft. nettó 17 130 000 Ft, a SZEMPT-Air Légiszolgáltató Kft. nettó 17 977 800 Ft, az Agro-Aero 2000 Légiszolgáltató Kft. nettó 9 474 300 Ft, míg a CORAX Kft. és a Bábolna Kft. nettó 14 764 000 Ft ajánlati árra tette meg ajánlatát.
A pályázatok borítékbontásáról 2000. április 26-án készült jegyzőkönyv rögzítette, hogy az ajánlatkérő a pályázatokat elsőként formai szempontból nézte át. A boríték bontásakor az ajánlatkérő egyéb formai és tartalmi hibát nem talált, azonban a jogszabály felhatalmazása alapján tovább vizsgálja azokat, kizáró ok felmerülése esetében fenntartja magának a jogot, hogy az eljárásból az ajánlattevőt kizárja.
Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot érvényesnek találta. A bírálóbizottság döntésén alapuló eredményhirdetésre 2000. május 8-án került sor, amely szerint az eljárás nyertese 170 ponttal az Air-Doktor Kft. lett, míg a Bábolna–CORAX Kft. és az Agro-Aero Kft. 164-164 ponttal a második helyezést érte el.
Az eljárásról készült összegzés tartalmazta, hogy a szolgáltatás színvonalában mindegyik pályázó a lehetséges maximális pontszámot kapta. A Bábolna Bio–CORAX Kft. és az Air-Doktor Kft. egyformán részletes kezelési tervet nyújtott be, amelyek alapján a tervezett kivitelezési munkák költségére a Bábolna Bio–Corax Kft. nyújtott be alacsonyabb árajánlatot. A Bábolna Bio–CORAX Kft. pályázatában mintegy 80% az alvállalkozás aránya, ehhez viszonyítva jobb fővállalkozói feltételekkel bíró pályázók munkájában nagyobb a garancia az eredményes munkavégzésre. A nyertes Air-Doktor Kft. pályázata a szolgáltatás színvonalában és a vállalt garanciák alapján, valamint a szolgáltatás rugalmassága szerint maximális pontszámot kapott. A saját személyi és technikai feltételrendszere, továbbá a munkába bevonni kívánt alvállalkozók biztosítékot jelentenek arra, hogy a vállalt feladatot az elvárt magas színvonalon teljesítsék.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlatevővel 2000. május 16-án a vállalkozási keretszerződést megkötötte.
A CORAX Kft. 2000. május 3-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve az ajánlattevő felhívását a szerződést biztosító anyagi fedezet igazolására. Utóbb annak megállapítását is kérte, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásakor az értékelési szempontokat nem megfelelően vizsgálta és megsértette az esélyegyenlőség elvét. Sérelmezte az eljárást lezáró döntés azon indokát, hogy a Bábolna Bio Kft.-vel közös pályázatában 80%-os alvállalkozói arányt jelölt meg, a nyertes pedig a szolgáltatás rugalmassága és a vállalt garancia alapján a maximális pontot érte el. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő a pályázati kiírásban nem jelölt meg olyan értékelési szempontot, hogy az alvállalkozók %-os nagysága hátrányt jelent és garancia nyújtását sem kérte, továbbá nem indokolta a szolgáltatás rugalmassága szerinti értékelését. A döntőbizottsági tárgyaláson arra is hivatkozott, hogy az ajánlatkérő az eljárás nyertesének érvénytelen ajánlatot fogadott el. Kérte továbbá a közbeszerzési eljárás megsemmisítését és annak előírását, hogy az ajánlatkérő csak egy évre köthessen szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlatkérővel. Elismerte azt, hogy a Bábolna Kft.-vel közös ajánlatuk is érvénytelen volt, mivel az ajánlatuk elkészítésekor figyelmen kívül hagyták a dokumentáció 2.1. a) pontjának 3. bekezdésében írt formai követelményeket.
Az ajánlatkérő a 2000. május 25-én kelt levelében közölte az alperessel, hogy sem a kérelmező, sem az Air-Doktor Kft. pályázatával kapcsolatban nem észleltek a dokumentáció 2.1. pontjában írt előírások lényeges megszegését. A CORAX-Bábolna közös ajánlatának és az Air-Doktor Kft. ajánlatának értékelésekor észleltek bizonyos sorrendiségi problémákat, de azok súlyuknál fogva nem akadályozták a pályázat elbírálását.
Az alperes a 2000. május 29-én kelt D.146/12/2000. számú határozatával a CORAX Környezetvédelmi Kft. kérelmének részben helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló módosított 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 2 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a négy ajánlat közül a kérelmező közös ajánlata, valamint a később nyertesnek kihirdetett Air-Doktor Kft. ajánlata érvénytelen volt, mivel azok nem feleltek meg a dokumentáció rendelkezéseinek. A bírság összege a nyertes ajánlattevő nettó árajánlatára és az elkövetett jogsértésre figyelemmel került megállapításra.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a jogorvoslati kérelem elutasítását, másodlagosan a bírság csökkentését kérte. Előadta, hogy mind a CORAX–Bábolna, mind az Air-Doktor Kft. pályázatának értékelésekor észlelték, hogy az ajánlati kiírástól részben eltérően az ajánlatok egyes sorrendje, illetve a fejezetek elhelyezkedése nem teljesen előírásszerű. Ezt – figyelemmel az egyéb kiírási feltételek, alaki és tartalmi követelmények maradéktalan teljesítésére – úgy ítélték meg, hogy nyilvánvalóan csak adminisztrációs, lefűzési gondról van szó, ezért a pályázatokat elbírálásra alkalmasnak tekintették. Mindezekre tekintettel számukra igen terhes a határozatban megállapított jogkövetkezmény, mivel részükről nem valósult meg olyan súlyú szabályszegés, amely arányban állna a kiszabott bírság mértékével.
Az alperes – fenntartva a határozatában foglaltakat – a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az érvénytelen ajánlat nyertessé nyilvánítása és annak benyújtójával a szerződés megkötése az egyik legsúlyosabb jogsértés a Kbt. rendelkezései között, ezért a bírság kiszabása nem mellőzhető. A kiszabott bírság mértéke nem túlzott, mert a nyertes nettó árajánlatának csak 11,6%-a, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében biztosított maximális 30%-kal.
A perben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó CORAX Környezetvédelmi Kft. szintén a kereset elutasítását indítványozta.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek és a beavatkozó nyilatkozatai, valamint a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes megsértette-e a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 53. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, és ehhez képest a határozatban megállapított bírság kiszabására jogszerűen került-e sor.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes észlelte a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatának az ajánlati dokumentáció 2.1. pontjában foglalt alaki előírásoktól való eltérését, de ettől függetlenül azt érvényesnek tekintette, és mint a legelőnyösebb ajánlatot nyertesnek hirdette ki.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A bíróság megállapította, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlat kétségkívül nem felelt meg az ajánlati dokumentáció 2.1. pontjában meghatározott alaki követelményeknek, ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 52. § (1)–(2) bekezdésének megfelelő eljárás esetén az ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítania.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében bírság kiszabásának van helye az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 56. § (2) bekezdés alapján a Kbt. 88. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2000. december 31-ig 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
A kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes a közbeszerzési eljárás során, valamint az eljárást lezáró döntésének meghozatalakor az alperes határozatában megjelölt jogszabályi rendelkezéseket megsértette, ezért a határozat szerinti bírságösszeg mérséklésére – az elkövetett jogsértés súlyára és a közbeszerzés értékére is tekintettel – nincsen indok.
Fentiekre figyelemmel a bíróság a keresetet elutasította, és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperest az alperes és a beavatkozó költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén és 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2000. december 19.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
