KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2823)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.59/9/2001.
Tárgy: a SZENZOR Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
A Döntőbizottság a dr. Vejkey Imre ügyvéd (1022 Budapest, Eszter u. 10/B.) által képviselt SZENZOR Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13., képviseli: dr. Miskei Tamás jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "EAS TAR-rendszerben számlázott fogyasztók számláinak előállítása, borítékolása és kézbesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. január 31. napján nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 5. számában jelent meg. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg az ajánlati felhívásban:
A beszerzés tárgya és mennyisége: EAS TAR-rendszerben számlázott fogyasztók számláinak előállítása, borítékolása és kézbesítése az alábbi kritériumoknak megfelelően. Az ajánlati felhívásban a kézbesítésre vonatkozó előírás az alábbiakat tartalmazta:
Kézbesítés:
– Kézbesítés számlalevél 620 000 db/hó
– Kézbesítés tértivevényes felszólító levél 16 000 db/hó
Ajánlatkérő a felhívás 2. b) pontjában meghatározta, hogy szolgáltatási szerződésre kér ajánlatot ajánlattevőktől.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt nem készített.
Kérelmező 2001. február 2. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérte a Döntőbizottságot, hogy a jogsértés tényének megállapítása mellett semmisítse meg ajánlatkérő ajánlati felhívását, valamint kötelezze ajánlatkérőt az eljárással felmerült költségek viselésére.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívása a beszerzés tárgyát a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok megszegésével, azzal ütköző tartalommal határozta meg. Indoklásul előadta, hogy ajánlatkérő a felhívásban a beszerzés tárgyaként határozta meg az előállított és borítékolt számlák kézbesítését is.
A kézbesítés beszerzés tárgyává tétele álláspontja szerint azon okból sérti a közbeszerzési törvényt, mivel a fogyasztói számlákat – az adatvédelmi szabályok miatt – zárt küldeményként lehet továbbítani.
A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény rendelkezései szerint azonban zárt levélpostai küldemények kézbesítésére kizárólag csak – a tevékenység végzésére irányuló koncessziós szerződés hiányában – a Magyar Posta Rt. jogosult.
Előadta, hogy mivel kézbesítésre kizárólag egy szervezet jogosult, így ezen feladatra közbeszerzési eljárást kiírni nem lehet.
A kizárólagos jogosítvánnyal végzendő tevékenységre közbeszerzési eljárás kiírása álláspontja szerint sérti a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdésében megfogalmazott verseny tisztasága, valamint az esélyegyenlőség alapelvét.
A kérelmező a tárgyaláson nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő által meghatározott feladatot nem képes teljesíteni, mivel a kézbesítésre kizárólagos jogosítvánnyal rendelkező Magyar Posta Rt. vele nem köt alvállalkozói szerződést, sem pedig szolgáltatási szerződést, azt csak kizárólag a feladóval hajlandó megkötni, így kiírásnak nem lehet megfelelni.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás tartalma nem sérti a Kbt. szabályait. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárást egy összetett tevékenység végzésére írták ki, amelyben a nyújtani várt szolgáltatás nagyobb részét a számlák előállítása és borítékolása teszi ki, ehhez ezt követően szükségképpeni szolgáltatásként kapcsolódik ezen számlák kézbesítése. Az ajánlati felhívásban meghatározott feladat elvégzése során nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ajánlattevő alvállalkozót vonjon be a teljesítésbe, nincs tehát álláspontja szerint akadálya annak, hogy a teljesítés során igénybe vegyen kérelmező olyan szervezetet, aki a szolgáltatás végzésére kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint:
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó szervezetek árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak értéke a külön törvényben meghatározott összeget eléri vagy meghaladja, köteles a törvény szabályai szerint eljárni.
A Kbt. 9. § (1) bekezdése szerint szolgáltatás az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység.
Ajánlatkérő beszerzési szándéka az ajánlati felhívásban meghatározottak szerinti fogyasztói számláinak előállítására, borítékolására, valamint az elkészített számlák továbbítására terjed ki. E komplex tevékenység végzése során a számlák fogyasztókhoz történő eljuttatása olyan szolgáltatás keretében történhet – nevezetesen a zárt levél küldeményként kézbesítése útján –, amely közszolgáltatás.
A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény (továbbiakban Pt. tv.) rendelkezései alapján a postai küldemények jogszabályban meghatározott feltételekkel történő felvétele, továbbítása és kézbesítése postai szolgáltatásnak minősül [Pt. tv. 2. § (5) bekezdés], amely tevékenység végzése állami feladat, amelyet az erre a célra alapított, állami többségi részesedéssel rendelkező gazdálkodó szervezet (állami postai szolgáltató), illetőleg koncessziós szerződés alapján létrejött koncessziós társaság útján látja el [Pt. tv. 4. § (4) bekezdés].
A fent idézett rendelkezések alapján igaz, hogy ajánlatkérő beszerzési szándéka olyan – a Kbt. által megfogalmazott – közszolgáltatásra is kiterjed, amely végzésére jogszabály alapján meghatározott szervezet jogosult.
Ajánlatkérő azonban egy teljes körű szolgáltatás beszerzését kívánta közbeszerzési eljárás keretében megpályáztatni, illetve olyan szolgáltatás végzését várja el ajánlatkérőktől, amely teljesítéséhez szükségképpen kapcsolódik közszolgáltató igénybevétele.
A Kbt. lehetővé teszi ajánlatkérők számára, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges szervezeteket a teljesítésbe bevonjon, ezt a lehetőséget ajánlatkérő sem zárta ki az ajánlati felhívásában.
Ajánlatkérőt a közbeszerzés tárgyának meghatározása során a Kbt. 40. § (5) bekezdésében megfogalmazottak kötik, azaz nem határozhatja meg a beszerzés tárgyát úgy, hogy azzal egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ezen túlmenően sem kérelmező, sem a Döntőbizottság nem korlátozhatja az ajánlatkérőt abban, hogy a törvény keretei között szabadon döntsön arról, hogy milyen tevékenység, illetve szolgáltatás végzésére kíván szerződést kötni.
A kérelmező által a beszerzés tárgyaként kifogásolt tevékenység nem szűkíthető le kizárólag a kézbesítés aktusára, s ezáltal – a közszolgáltatói tevékenységre hivatkozással – az ajánlatkérő erre vonatkozó beszerzési szándékának kizárására.
A Pt. tv. 4. § (1) bekezdése a postai alapszolgáltatást – amely a Kbt. rendelkezései szerint közszolgáltatásnak minősül – nem szűkíti le kizárólag a kézbesítésre, kimondja, hogy "Postai alapszolgáltatás a melléklet 1–6. pontja szerinti levélpostai küldemény, valamint postautalvány felvétele, továbbítása, kézbesítése. A postai szolgáltatás igénybevétele a szolgáltatóval megkötött szolgáltatási szerződéssel jön létre." A postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges feladatok ellátására vonatkozóan – melynek egyik eleme, eredménye a küldemény kézbesítése – nem zárható ki ajánlatkérő beszerzési szándéka.
A Döntőbizottság nem látta megalapozottnak kérelmező azon hivatkozását, hogy a beszerzés tárgyának kézbesítésre vonatkozó részét nem képes teljesíteni a közszolgáltatást végzőn kívül más szervezet, így az ajánlati felhívás tartalma törvény alapelveibe ütközik. A hatályban lévő posta törvény, valamint a Magyar Posta Rt. üzletszabályzata nem zárja ki, hogy bárki igénybe vegye a postai szolgáltatást, és ezáltal a közszolgáltatót bevonva teljesítse az ajánlatkérő által igényelt tevékenységet. Közszolgáltató bevonása a szerződés teljesítésében nem eredményezi azt, hogy a bevont szervezet – a Kbt. szerint – alvállalkozónak minősüljön, így nem kell alkalmazni a közszolgáltató vonatkozásában a pénzügyi-gazdasági-műszaki alkalmasság igazolására vonatkozó szabályokat sem.
A Döntőbizottság nem látta annak törvényi akadályát, hogy a közszolgáltatóval a beszerzés tárgya keretében a közszolgáltató tevékenység ellátására ajánlatkérő képviseletében eljárva ajánlattevők szerződést kössenek, s így megfeleljenek az ajánlati felhívásban foglaltaknak.
A fentiek alapján a Döntőbizottság nem látta akadályát annak, hogy az ajánlatkérő által a beszerzés tárgyaként meghatározott tevékenység a közszolgáltató bevonásával egyenlő eséllyel ne lenne teljesíthető ajánlattevők részéről, és így sérülne a Kbt.-alapelvek között megfogalmazott esélyegyenlőség.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 13.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
