KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2883)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.80/14/2001.
Tárgy: a Strabag Építő Kft. jogorvoslati kérelme Csókakő Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Strabag Építő Kft. 2. sz. Főépítésvezetősége (8000 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u. 5., képviseli: Dr. Óváry Mária ügyvéd, 8000 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u. 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Csókakő Község Önkormányzata (8074 Csókakő, Petőfi Sándor u. 3., képviseli: Dr. Jakab Sándor ügyvéd, 1277 Budapest, Pf. 50, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Csókakő, Csákberény és Sőréd belterületén szennyvízcsatorna-hálózat megépítése és a bodajki szennyvíztisztító telep bővítése 1170 m3/nap kapacitásra" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. szeptember 6-án részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 36. számában előminősítési eljárás lefolytatására (5279) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás szerint a teljesítés határideje 2002. június 30-a. A felhívás 10. c) pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani. Ugyanezen pont d) alpontjában ajánlatkérő azt is közölte, hogy az előminősítési eljárásban alkalmasnak talált ajánlattevőknek megküldött ajánlati felhívás tartalmazza az értékelési részszempontokat és súlyszámaikat, valamint valamennyi részszempont esetén az egységes elbírálási ponthatárokat. A 12. pontban az Egyéb információk között írta elő ajánlatkérő az előminősítési eljárásban alkalmasnak ítélt ajánlattevők részére a dokumentáció kiváltásának feltételeit, valamint azt, hogy a dokumentáció megvásárlása az ajánlat beadásának feltétele.
A Döntőbizottság jogorvoslati kérelem alapján indult eljárás keretében az ajánlatkérő előminősítési eljárást lezáró döntését a D.540/14/2000. számú határozatával megsemmisítette. Ezt követően az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket újra értékelte és 2000. december 13-án kihirdette az eredményt, mely szerint az Albagáz Bt. jelentkezése érvénytelen. A többi résztvevőnek még aznap megküldték az ajánlati felhívást. Nevezetesen az Általános Mélyépítő Kft.-nek, a Stabil Konzorciumnak, az OMS Hungária Kft.-nek, a Köz-víz Kft.-nek, a Délviép Kft.-nek, a Schkibt Kft.-nek, az Alterra Kft.-nek és kérelmezőnek. Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta az elbírálás részszempontjait és azok súlyszámait, valamint a maximálisan adható pontszámot az alábbiak szerint:
Elbírálás részszempontjai: súlyszámok
– napi kötbér/Ft/nap 10
– maximált kötbér/Ft 10
– ajánlati ár/Ft 8
– garancia gépészetre (év) 5
– garancia csőépítésre és út helyreállítására (év) 5
– szavatosság gépre (év) 3
– szavatosság csőépítésre és út helyreállítására (év) 3
– kivitelezési időtartam (nap) 2
Adható pontszám: 1–10.
Ugyanitt előírta azt is ajánlatkérő, hogy az érvényes ajánlatok pontozása összehasonlítás, arányosítás alapján történik.
Az ajánlattételi, egyben bontási határidőig mind a 8 ajánlattételre felhívott benyújtotta ajánlatát, melyet ajánlatkérő elbírált, majd az eljárás eredményét 2001. február 2-án kihirdetve közölte, hogy az eljárás nyertese az Általános Mélyépítő Kft.
Az eljárásról ajánlatkérő összegzést is készített, melyet minden ajánlattevő részére megküldött. Az összegzéshez mellékelt táblázat szerint az Általános Mélyépítő Kft. 430,22 pontot, a második, a nyertest követő ajánlattevő az OMS Kft. 343,49 pontot, míg a kérelmező a 8 ajánlat közül a legalacsonyabb pontszámot, azaz 136,8 pontot ért el az értékelés során.
A nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatában a napi kötbér mértéke 55 000 000 Ft, a maximált kötbér pedig 420 000 000 Ft volt. Az ajánlati ár 982 000 000 Ft + áfa, garancia a gépészetre 25 év, csőépítésre és az út helyreállítására 30 év, szavatosság a gépre 50 év, csőépítésre és út-helyreállításra 55 év volt. A kivitelezési időtartamot 515 napban határozta meg a nyertes ajánlattevő.
Ajánlatkérő a kivitelezési szerződést a nyertes ajánlattevővel 2001. február 12-én az ajánlat tartalmának megfelelően megkötötte.
Kérelmező 2001. február 9-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint azt, hogy amennyiben a döntőbizottsági határozat meghozatala előtt ajánlatkérő megkötné a szerződést az Általános Mélyépítő Kft.-vel (nyertessel), akkor a Döntőbizottság állapítsa meg a közbeszerzési eljárás jogsértő voltát is. Kérelmét a tárgyaláson pontosította, kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség elvét azzal, hogy irreális vállalást fogadott el a nyertes ajánlata befogadásakor, és a nyertesnek történő kihirdetésekor. Kérelmét azzal indokolta, hogy az ajánlatkérőnek az eljárásról készített összegzéséből megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának tartalma irreális, tehát nem teljesíthető. Nevezetesen a vállalt maximált kötbér összege az ajánlati árnak mintegy 43%-a és a gépészeti berendezésre, csőépítésre, valamint az útra vállalt jótállási kötelezettség, illetve az ezekre vállalt szavatosság mértéke túlzott. A vállalás emiatt nem teljesíthető, így az ajánlat elfogadása törvényellenes. A tárgyaláson elismerte, hogy az ajánlatkérő értékelése reális volt, számszakilag megfelelt a felhívásnak. Jogorvoslati kérelmében kérte tárgyalás tartását is.
A Döntőbizottság a törvényi feltételek és az arra irányuló kérelem hiányában a jogorvoslati eljárás keretében ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Kérelmét azzal indokolta, hogy a Kbt. rendelkezéseit nem sértették meg az eljárásuk során, és az összességében legkedvezőbb ajánlat került kiválasztásra és nyertesként megjelölésre. A nyertessel meg is kötötték a szerződést. Előadta azt is, hogy a kérelmező által irreálisnak tartott vállalási összegek, illetve jótállási határidők esetleges későbbi nem teljesítése esetén annak valamennyi ódiumát ajánlattevőnek vállalnia kell. Amikor a felhívásukat elkészítették, akkor az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánták kiválasztani a nyertest. Ennek megfelelően a felhívásban megjelölték a súlyszámokat, az adható pontszámokat és a pontozás rendszerét. Ezt az értékelés során figyelembe vették, ennek megfelelően értékeltek, tehát a nyertesre vonatkozó döntésük jogszerű volt: Álláspontja szerint a nyertes nem lehetetlen szolgáltatást vállalt, illetve nem ilyet fogadott el az ajánlatkérő, amikor a szerződést megkötötte. Előadta azt is, hogy amennyiben valaki ezt vitatná, akkor azt csak bíróság előtt lehet megtámadni, így e kérdés elbírálására a Döntőbizottságnak nincs hatásköre.
Az ügyben érintett felek közül a Mélyépítő Kft. írásban és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatuk, illetve az abban megjelölt vállalásuk nem volt irreális. Nem csak ők tettek a jogszabályokban kötelezően előírt mértéknél magasabb vállalásokat, hanem más ajánlattevők is. Az ajánlatkérővel megegyezően azt az álláspontot képviselte, hogy a szerződésük érvényességének vizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik, az a Döntőbizottság előtt nem vitatható. Előadta azt is, hogy az eljárás során senki sem vitatta azt, hogy az alapvállalásuk lehetetlen szolgáltatásra irányulna. Az viszont nem jogsértő, hogy a garanciális vállalások eltérnek egyes ajánlattevőkétől. Véleménye szerint a meghibásodás esetén, amikor valamilyen garanciális vita felvetődik, akkor minden esetben vizsgálni kell – szükség esetén szakértők bevonásával is –, hogy ez a meghibásodás miből ered, és hogy ez a garanciavállalás körébe tartozik-e vagy sem. E vizsgálatot minden esetben el kell végezni függetlenül attól, hogy hány évre, netán 4, 5, vagy akár 50 évre szól-e a garanciavállalás. Álláspontja szerint a garancia megítélésénél nem a vállalási összegből kell kiindulni. Előadta azt is, hogy az ajánlatukban a vállalt garancia a csővezetéket szállító cég nyilatkozata alapján nem vitatható. Ezen túlmenően becsatolt további olyan bizonyítékokat, melyek azt tanúsították, hogy a nyertes ajánlattevő számára szállító cégek az ajánlatban megjelölt időtartamig vállaltak garanciát, illetve jótállást az általuk szállított, illetve előállított termékekre. Az írásos észrevételében és a tárgyaláson elhangzott indokai alapján indítványozta a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az Alterra Kft. írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, mivel a nyertes ajánlatának a kötbérre és a jótállási kötelezettségre vonatkozó részei véleménye szerint is irreálisak. A műtárgyak és gépészeti berendezések tényleges élettartamával összhangban lévő, jogszabályban meghatározott kötelező alkalmassági időt többszörösen meghaladó szavatossági és jótállási kötelezettség nem teljesíthető gazdaságosan, mivel a vállalt időtartam alatt – a kivitelezés minőségétől függetlenül – bizonyosan bekövetkezik állagromlás, melynek kijavítása komoly anyagi terhet jelent. Előadta azt is, hogy ha az ajánlati ár nem tartalmazza az extra szavatosság és jótállás költségeit, akkor megvalósíthatatlan vállalásról van szó. Álláspontja szerint a megvalósíthatatlan, vagy bizonytalanul teljesíthető vállalások elfogadása nem áll az ajánlatkérő érdekében, ezért az ilyen jellegű ajánlattétel nem felel meg az ajánlati felhívásnak sem.
A Köz-víz Kft. indítványozta azt, hogy a Döntőbizottság mondja ki határozatában azt, hogy az ajánlatkérő döntése sérti a Kbt. előírásait, mivel jogszabálysértő ajánlatot érvényesként elbírálva hirdetett nyertest. Álláspontja szerint a gyakorlatban a bankok 6 évnél hosszabb bankgaranciát nem vállalnak. Ezzel kapcsolatban becsatolta a Budapest Bank Veszprémi Vállalati Üzletközpont címén üzemelő fiókjának írásos tájékoztatóját, amelyben a Budapest Bank Rt. úgy nyilatkozik, hogy "a gyakorlatukban ritkán fordul elő 6 évet meghaladó bankgaranciavállalás" és, hogy álláspontja szerint "ilyen futamidő esetén a jólteljesítési garancia nyújtása készpénzvisszatartással történhet". Fenti levél alapján a Köz-víz Kft. azt az álláspontot képviselte írásos beadványában, hogy a nyertes ajánlatban megjelölt garanciavállalás bankgarancia formájában nem teljesíthető.
További érdekeltek a jogorvoslati eljárás során érdemi észrevételt nem terjesztettek be a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan, ezért azt elutasította.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során sem a kérelmező, sem az egyéb érintettek által csatolt iratokból vagy nyilatkozatokból nem állapította meg ezen jogszabály megsértését annak ellenére sem, hogy kérelmező vélelme szerint az irreális vállalás elfogadása alapján ajánlatkérő e rendelkezést megsértette.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy ajánlatkérő olyan, a vonatkozó jogszabályokon túli garanciát és jótállást vállalt, melyre az alapot az szolgáltatta, hogy a nyertes ajánlattevő a szavatosság és a garanciális idő meghatározásánál az alvállalkozóinak, illetve beszállítóinak az előzetes szakvéleményét beszerezve és ezekre alapozva tette meg a vállalását, nem jogszabálysértő. E vállalásokat – melyeket az érintettek írásban küldtek meg a nyertes ajánlattevő részére – a Döntőbizottsághoz is becsatolta a nyertes ajánlattevő a jogorvoslati eljárás tárgyalásán, így megállapítható, hogy a túlzottnak ítélt, az általánostól jelentősen eltérő túlvállalások nem az ajánlattevő önhatalmú nyilatkozatain, hanem a vele üzleti kapcsolatban álló alvállalkozóitól, illetve beszállítóitól kapott írásos nyilatkozatokon alapulnak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti vállalások a leírtakra tekintettel nem juttathatják ajánlatkérőt olyan álláspontra, hogy az egyesek által túlzottnak ítélt egyébként az ajánlatkérő számára előnyös – feltételek az ajánlat érvénytelenségét, vagy az ajánlattevő alkalmatlanná nyilvánítását eredményezte volna az eljárásban. Ugyanígy nem tekinthető túlzott mértékűnek a nyertes ajánlatában szereplő kötbérvállalási mértékek összegszerűsége sem, hisz ez csak abban kellett hogy megerősítse ajánlatkérőt, hogy a szerződő partnerének hibás vagy késedelmes teljesítése esetén megfelelő pénzeszköz áll majd rendelkezésére kötbér formájában a fellépő hiányosságok kiküszöbölésére, illetve a tervezett beruházás befejezésére, felgyorsítására. Egyébként is ez a kötbérvállalás a nyertes ajánlattevő vállalása, amitől az aláírt szerződés alapján nem térhet el, és ezek a kötbérvállalások arra kell hogy ösztönözzék a nyertes ajánlattevőt, hogy határidőben és első osztályú minőségben teljesítsen az ajánlatkérő számára.
A jogorvoslati eljárás során a felek egyike sem vitatta, hogy ajánlatkérő nem a felhívása szerint pontozott volna, sőt maga a kérelmező nyilatkozatában el is ismerte a tárgyaláson, hogy a pontozás megfelelt az ajánlati felhívásban írtaknak. Ebből következően megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy az ajánlatkérő döntése a felhívásban írtak szerinti értékelésen alapult, így a nyertesre vonatkozó döntés nem jogsértő, tehát ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 59. § (1) bekezdését sem.
A fent leírt indokok alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő eljárása nem sértette a Kbt. rendelkezéseit, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 10.
Dr. Bíró László s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
