KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2884)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.67/10/2001.
Tárgy: a VÁÉPSZER Kft. jogorvoslati kérelme Hetes Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A VÁÉPSZER Kft. (7400 Kaposvár, Cseri u. 2., képviseli: dr. Dobos Pál ügyvéd, 7400 Kaposvár, Fő u. 31., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Hetes Község Önkormányzata (7432 Hetes, Rákóczi u. 34., képviseli: dr. Liszkai Katalin ügyvéd, 8700 Marcali, Rákóczi u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a hetesi általános iskolában életveszély elhárításához szükséges építési, kivitelezési munkák elvégzése és a tetőtérben 2 db tanterem kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. november 29-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 48. számában nyílt eljárás megindítására (7512) a rendelkező részben írt tárgyban.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje 2002. június 30.
Az ajánlati felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának körülményeit, ezek között a megkérés határidejét, helyét és a megvásárlás feltételeit is.
Az ajánlati felhívás 13. a) pont szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Ugyanezen pont b) pontja tartalmazta a bírálati szempontokat, azok súlyszámát az alábbiak szerint:
– az ellenszolgáltatás (ajánlati ár) és az ajánlatkérő által igényelt megfelelő műszaki tartalom összhangja 15
– a kivitelezés munkaszervezésének bemutatása, a munkaszervezés és működési rend összhangja (utalva arra, hogy a kivitelezési munka működő épületben történik) 10
– a vállalt jótállási időszak tartalma 5
– hibás vagy késedelmes teljesítés esetére vállalt biztosíték 4
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetében 1–5.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában megfogalmazott egyéb információk között szerepelt az, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel prognosztizált átalányáras szerződést köt.
Ajánlatkérő részletes ajánlati dokumentációt is készített, mely tájékoztatást tartalmazott az ajánlati feltételekről, valamint tartalmazott továbbá 9 db ajánlati adatlapot és a formai feltételekről részletes leírást, valamint szerződéstervezetet a műszaki tervdokumentáción, a műszaki leíráson és költségvetési kiíráson túl.
Az ajánlati feltételek 15. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a dokumentációban lévő munkák teljes körű megvalósítására kell vállalkozni, illetve az ajánlatot teljes körű megvalósítására kell kidolgozni.
Ajánlatkérő 2000. december 10-én helyszíni bejárást (konzultációt) is tartott, melynek során kérelmező rákérdezett arra, hogy mit jelent a felhívás 3. a) pontjában meghatározott feladat, nevezetesen: "az életveszély-elhárítással egy időben az épület belső felújítását, az elektromos hálózat szabványosítását el kell-e végezni."
Ajánlatkérő a konzultáción a kérdésre az alábbi választ adta: "A meglévő épületek belső felújítása alatt a villany és fűtési rendszer teljes felülvizsgálatát, szükség szerinti cseréjét, a festés-mázolási munkákat és a nyílászárók szükség szerinti javítását kell érteni. Ehhez a kivitelezőknek a helyszínen kell felméréseket végezni. A gépészeti munkálatokra egy előirányzati összeget adunk, melyet a tervezővel egyeztetünk. Amennyiben az összeg nem elegendő a kivitelezési munkálatokra, úgy a többletköltség a közbeszerzési eljárásban előírt 10% tartalékkeret terhére lesz elszámolható."
Az ajánlattételi határidő előtti napon ajánlatkérő a dokumentációt megvásárló felekkel közölte, hogy egy 50 m3-es tűzivíztározóra is ajánlatot kell tenni, melynek kialakításához 8 M Ft-ot kell költségként szerepeltetni az ajánlatban.
A 2001. január 9-i ajánlattételi és egyben bontási határidőig a Manufaktura Kft. és kérelmező nyújtotta be ajánlatát. Ezt követően ajánlatkérő az értékelés során azt állapította meg, hogy az ajánlatok érvényesek, abban hiányt nem észleltek és az ajánlattevők ajánlattételre alkalmasak.
Ajánlatkérő 2001. január 11-én kérdést intézett a Manufaktura Kft.-hez, mert az nem jelölte meg ajánlatában, hogy a vállalt jólteljesítési biztosítékot a szerződéstervezetben, pénzben vagy bankgaranciával kívánja-e nyújtani, illetve nem volt egyértelmű a garanciavállalás ideje sem, mert nincs a jótállásra külön jogszabályi rendelkezés, hisz erre a felek megállapodása az irányadó és ezért nem értelmezhető számukra a jogszabályi előíráson túli 1 éves garanciavállalás.
A Manufaktura Kft. válaszában közölte, hogy a jólteljesítési biztosítékot bankgaranciával kívánja becsatolni és a garanciavállalása 2 év.
Ajánlatkérő az értékelés során azt is észlelte, hogy kérelmező ajánlatában a főösszesítő összeadása után a 63 595 488 Ft-os ár 64 959 232 Ft-ra változik, ezért a számítási hibát az ajánlatkérő korrigálta.
Az értékelés során azt is észlelte ajánlatkérő, hogy a kérelmező az ajánlatában a 90 perces tűzálló ajtó helyett "Kecskemét" típusú sima acélajtót költségelt, illetve szerepeltetett. Mivel a költségvetési kiírásukban elírás miatt e tételnél egy "M" betű lemaradt ennél a tűzálló ajtónál, ezért nem tekintették a kérelmező ajánlatában ezt a tételt a dokumentációtól eltérőnek, azaz érvénytelennek az ajánlatot. E tétel (tűzgátló ajtó) dokumentációtól való eltérését az első értékelési szempontnál vették figyelembe a pontozás során.
2001. január 26-i testületi ülésen ajánlatkérő úgy döntött, hogy az eljárás nyertese a Manufaktura Kft. 154 ponttal.
A 2001. január 29-i nyilvános eredményhirdetésen ajánlatkérő a fenti eredményt hirdette ki és elkészítette az összegzést is az eljárásról. Az eredményhirdetés során kérelmező már a helyszínen észrevételezte, hogy szerinte az ajánlatok nem azonos tartalmúak, így azokat nem lehet összehasonlítani.
A szerződést követő 10. napra tervezett időpontban a szerződést a felek nem kötötték meg, mert a Döntőbizottság a D.67/3/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedés keretében a szerződés megkötését megtiltotta 2001. február 7-én.
Kérelmező 2001. február 6-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő költségekben marasztalását a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján. Kérte továbbá a Kbt. 82. § alapján ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását is. Kérelmének indokolásául előadta, hogy már a 2001. január 29-i eredményhirdetés során is kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálását nem a Kbt. rendelkezéseinek és a benyújtott pályázatok anyagának megfelelően végezte el. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. §-át azzal, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki. Kérelmező ajánlatát kellett volna előnyben részesíteni, mivel az ő ajánlatukban szerepel, hogy a társaságuk ISO-val rendelkezik, míg a másik pályázó, azaz a nyertes nem. A jogorvoslati ügy tárgyalásán e kérelmi elemet annyiban pontosította, hogy a négy értékelési részszempont közül az elsőnél nem végezte ajánlatkérő megfelelően az értékelést. Egyebekben a második, harmadik és negyedik részszempontnál alkalmazott értékelést nem vitatta.
Kifogásolta azt is a kérelmében, hogy ajánlatkérő azt sem vette figyelembe az első részszempont vizsgálata során, hogy kérelmező az ajánlatában a tetőtéri tantermek hangszigetelését és lépéshanggátlását is megajánlotta, míg a nyertes ajánlattevő nem. Véleménye szerint azért sem helytálló az ajánlatkérő első részszempontnál alkalmazott értékelése, mert a kérelmező és a nyertes ajánlatában szereplő árajánlatot is az eltérés ellenére is egyenértékűnek kellett volna tekinteni, mivel ez az eltérés az ajánlati árak között a 10%-ot nem éri el. Ugyanilyen indokból sérelmezte azt is, hogy kérelmező helyi munkaerő alkalmazását is vállalta, de ezt sem vette figyelembe ajánlatkérő. Álláspontja szerint az érvényben lévő építészeti szabványok alapján a tantermek hangszigetelését meg kell oldani, hiszen ez jogszabályi előírás függetlenül attól, hogy ez külön a tervező nyilatkozatai szerint nem szerepel. Indokait összegezve előadta, hogy kérelmező egyformának minősülő áron magasabb műszaki tartalmat biztosított az ajánlatadásnál. Nemzetközi tanúsítvánnyal is rendelkezik, mely alapján pályázatát szintén előnyben kellett volna részesíteni. Kérelme alátámasztására becsatolt egy német nyelvű ISO-tanúsítványt is a Döntőbizottsághoz.
A jogorvoslati eljárás tárgyalásán vitatta, hogy az ajánlatkérő által becsatolt tanúsítvány – nem hiteles – magyar nyelvű fordítása csak mélyépítési közüzem és vákuum-technológiával történő talajvízszint-süllyesztésre vonatkozna csak.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Ezt arra alapozta, hogy nem felel meg a tényeknek az a kérelmezői állítás, miszerint kérelmező magasabb műszaki tartalmat biztosított egyformának minősülő áron. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlatának műszaki tartalma nem magasabb, mint a nyertes ajánlatáé, illetve a két árajánlat a Kbt. alapján nem minősül egyenértékűnek.
A benyújtott árajánlatok és a műszaki tartalom vizsgálatánál a tervezői költségvetés szolgáltatta az alapot. A tételeket egyenként hasonlították össze, melyről részletes kimutatás készült az értékelés érdekében. Mindkét ajánlattevő a tervezői költségvetésre építette fel ajánlatát és a tételenkénti felülvizsgálat során tárták fel a különbségeket. Előadta azt is, hogy a helyszíni bejárás, illetve konzultáció során feltett kérelmezői kérdésre adott válaszokban értelmezték a felújításnak a kiírásban szereplő fogalmát aszerint, hogy a meglévő épületek belső felújításán a villany és a fűtési rendszer teljes felülvizsgálatát, szükség szerinti cseréjét, a festés-mázolási munkálatokat és a nyílászárók szükség szerinti javítását értik. Ennek helyszíni felmérését kérték, a tételes költségelést – a kérelmezői állítással szemben – nem. A nyertes Manufaktura Kft. ajánlata megfelelt ennek a követelménynek.
Álláspontja szerint a Kbt. 59. § (2)–(4) bekezdésében foglalt egyenértékű minősítés kötelezettsége csak olyan ajánlattal szemben érvényesül, amelyben a belföldi hozzáadott érték 50%-nál alacsonyabb. Az (5) bekezdésben foglalt előnyben részesítési kötelezettség kizárólag azokra az ajánlatokra vonatkozik, amelyek a (2)–(4) bekezdés alkalmazásával lettek egyenértékűnek minősítve. Véleménye szerint téves a kérelmezőnek a helyi munkaerő alkalmazására alapított előnyben részesítési igénye is, mivel ez sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem volt bírálati szempontként előírás, így az erre vonatkozó kérelmezői hivatkozás is alaptalan.
A Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglalt ajánlatkérői lehetőségekkel éltek, amikor a Manufaktura Kft. ajánlata nem volt egyértelmű, mivel a 8. pontban a jogszabályra hivatkozással jelölte meg a jótállási időt, míg a toldásban úgy fogalmazott, hogy "a kötelező garanciális időn túl 1 év többletgaranciát vállalunk". Ennek az ellentmondásnak a feloldását kérték 2001. január 11. napján a nevezettől, így ez a fent hivatkozott jogszabály alapján nem jogsértő.
E pontosításról a kérelmezőt is tájékoztatták írásban. Ugyanezen fentebb hivatkozott rendelkezés alapján kértek pontosítást a kérelmezőtől is, tekintettel arra, hogy nem jelölte meg az ajánlatában, hogy a jólteljesítési biztosíték két lehetséges alternatívája közül melyiket vállalja.
A jogorvoslati eljárás tárgyalásán határozott nyilatkozatot tett arra, hogy a kérelmező ajánlatát is érvényesnek tekintették, és ezért értékelték annak ellenére, hogy a dokumentációban előirt 90 perces tűzgátló ajtó helyett más típusú fémajtót ajánlott meg. Előadta azt is a tárgyaláson, hogy a hangszigeteléssel kapcsolatban a felhívásuk és a dokumentációjuk előírást nem tartalmaz. Ők ezt a hangszigetelést nem kérték, ezért vitatják a kérelmező azon indítványát, hogy ezt pluszként megajánlva, az ajánlatukat e szempontból előnybe kellett volna részesíteni.
Mivel kérelmező az értékelési részszempontok közül csak az elsőnél alkalmazott pontozást vitatta, ezért úgy nyilatkozott, hogy itt a különbséget valójában a műszaki különbség és az árbeli eltérés okozta, aminek alapján a nyertes ajánlatát jobbnak kellett értékelni. A többi részszempontnál ajánlattevők azonos pontot értek el az értékelés során, így az eljárás nyertesének a Manufaktura Kft.-t kellett ajánlatkérőnek kihirdetni.
Az ügyben érdekelt Manufaktura Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás során a Kbt.-be ütköző mulasztást nem követett el. Az ajánlata eredetileg is tartalmazott minden olyan adatot, amelyre a kérelmező hivatkozik. Az ISO-minősítés megléte nem szerepelt a kiírásban, bár jelenleg a minősítést el kívánják végezni és ezért 2 fő alkalmazottuk sikeres auditori továbbképzésen vett részt. A Manufaktura Kft. is vállalta a helyi munkaerők alkalmazását, bár ez sem volt bírálati szempont a felhívásban. A pályázatuk teljes körű. A kiírásnak megfelelően készült műszaki észrevételekkel és árakkal kiegészítve, tehát az értékelhető és összehasonlítható.
A fenti indokaik alapján indítványozta az ajánlatkérő döntésének helybenhagyását és a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során – tekintettel a tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelemre – alapvetően azt kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 59. §-ában foglalt rendelkezéseket, azaz, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta-e ki az eljárás nyertesének.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelemre tekintettel csak az értékelés első részszempontját kellett felülvizsgálnia, illetve megvizsgálnia tekintettel arra, hogy kérelmező sem vitatta a második-negyedik részszempontoknál alkalmazott ajánlatkérői pontozást, illetve értékelést.
A Döntőbizottság elfogadva az ajánlatkérői észrevételben és nyilatkozatban a Kbt. 59. §-ára vonatkozó álláspontokat, és összevetve a nyertes és kérelmező ajánlatát, megvizsgálta az ellenszolgáltatás (ajánlati ár) és az ajánlatkérő által igényelt megfelelő műszaki tartalom összhangját. Ennek során a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az első részszempontnál megfelelő pontozást alkalmazott akkor, amikor erre kérelmezőnek 4., míg a nyertes ajánlattevőnek 5 pontot adott, így e részszempontnál a súlyszámokat is figyelembe véve kérelmező 60, a nyertes pedig 75 pontot ért el. Összességében a nyertes ajánlata 154, míg a kérelmező ajánlata 139 pontot kaphatott, ahogy azt az ajánlatkérő is az erre vonatkozó értékelő táblázatban feltüntette.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az átalányáras szerződés alapján a nyertes ajánlatában nem szereplő földszinti festési munkálatok a 10% költségtartalék terhére megvalósíthatóak. Erre tekintettel megállapítható az is, hogy a nyertes ajánlat műszaki tartalma összességében jobb a kérelmező ajánlatánál.
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérőnek az elbírálás szempontjaihoz készített szöveges értékelését, melyet a kérelmező részére is átadott, így az ellenszolgáltatás és a műszaki tartalom összhangja az első részszempontnál nem vitatható és ugyanígy az értékelésben fellelhető pontbeli eltérés sem.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérő értékelését és az annak során alkalmazott pontozást, valamint a pontozás alapján kialakított ajánlatkérői döntést a nyertesre vonatkozóan helytállónak találta, ezért a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 8.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
