KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2923)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.79/9/2001.
Tárgy: a Villám Takarító Kft. jogorvoslati kérelme az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézménye közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Villám Takarító Kft. (2084 Pilisszentiván, Rét u., hrsz. 2135., képviseli: dr. Neumann Tibor ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 15/A., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézmény (1052 Budapest, Szervita tér 8., képviseli: dr. Sebők Cecília ügyvéd, 1211 Budapest, Táncsics M. út 62., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az Oktatási Minisztérium székházának és három irodaházának rendszeres napi, heti, havi takarítása, valamint évente két alkalommal történő nagytakarítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz hamincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-i számában jelent meg, melyet 2000. november 15-én módosított. Az ajánlatkérő az Oktatási Minisztérium székházának és három irodaházának rendszeres napi, heti, havi takarítására, valamint évente két alkalommal történő nagytakarításra kért be ajánlatokat a dokumentációban megfogalmazott műszaki követelmények alapján.
Az irodaházak a következők voltak:
– Budapest V., Szalay u. 10–14.
– Budapest V., Dorottya u. 8.
– Budapest V., Báthory u. 10.
– Budapest V., Szervita tér 8.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő csak teljes körű ajánlatot fogadott el, a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje, a szerződés időtartama folyamatosan, a teljesítés 2001. február 1-jétől 2004. január 31-ig. Az ajánlati felhívásban meghatározásra került az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények köre. Így a műszaki alkalmasság igazolása körében a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat kellett csatolni.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja volt. A részszempontok a következők voltak:
súlyszámok
– ajánlati ár 3
– műszaki tartalom, szolgáltatási feltételek 2
– garantált fix ár időtartama, áremelés mértéke és módja 0,5
A részszempontokra adható pontszám 1–10 pontig terjedt.
Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlat benyújtásával kapcsolatos igényeit, továbbá szerződési feltételeket, valamint műszaki leírást a takarítási szolgáltatás végzésére vonatkozóan. Az ajánlatkérő a dokumentációban "K" betűvel jelölte meg azokat az iratokat, ajánlati elvárásokat, melyek csatolása, kidolgozása kötelező volt. Elmulasztása az ajánlat érvénytelenségét vonta maga után. A dokumentáció "Útmutató" 3.3. pontja szerint "K" jelű műszaki ajánlatnak, melynek tartalmaznia kell a feladatok elvégzésének ismertetését az eszközök, gépek szakmai bemutatását, a technológiai leírást és a részletes helységtípusonkénti leírást. Ehhez ajánlatkérő a dokumentáció IV. fejezetében a szükséges információkat megadta. A dokumentáció 3. számú melléklete az ajánlathoz csatolandó hatósági igazolások felsorolását tartalmazta. E pontnál a Munkaerőpiaci Alap igazolását ajánlatkérő még magyarázó szöveggel is ellátta. E szerint a fizetési kötelezettség fennállása nem az alappal szembeni tartozás fennállását jelenti, hanem azt, hogy ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának tevékenysége következtében ez elkülönített állami pénzalapok felé fizetést kell teljesíteni. Ezen nyilatkozatot az ajánlathoz csatolni kell, az Alap kezelőjétől pedig igazolást kell csatolni.
Az ajánlattételi határidőig 2000. december 27-ig kérelmező ajánlattevőn kívül ajánlatot nyújtott be a Gastszolg Kft., Uni-Fortius Hungary Kft., Kontrakosz Takarító Bt., Bokosán Kft., B+N Referencia Kft. és a Sabina 2000 Bt.
Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor közölte az ajánlattevők képviselőivel, hogy a Kbt. 44. § és 46. §-ban meghatározott dokumentumok pótlására hiánypótlási lehetőséget biztosít és erre vonatkozóan ajánlattevőket írásban is értesíteni fogja.
Ajánlatkérő 2001. január 25-i eredményhirdetésen a Sabina 2000 Bt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második helyezett az Uni-Fortius Hungary Kft. lett. Érvénytelen ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Gastszolg Kft., a Kontrakosz Takarító Bt. és a Bokosán Kft.
Kérelmező esetében az érvénytelenség oka: a Kbt. 46. § (4) bekezdésében előírt nyilatkozatra ajánlattevő nem megfelelően nyilatkozott, mert ajánlata szerint a Munkaerőpiaci Alappal szemben jogszabály alapján nincs fizetési kötelezettsége, de az Alap kezelőjétől nemleges hatósági igazolást csatolt. Továbbá műszaki ajánlatában nem ad részletes technológiai leírást felületenként és nem adja meg, hogy az egyes felületeket milyen takarítószerrel, milyen technológiával, eszközzel tisztítja, ezért ajánlata nem felel meg az ajánlati dokumentáció II. fejezet 3.3. pontjában foglaltaknak.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a vállalkozási szerződést 2001. február 9-én megkötötte.
Kérelmező 2001. február 9-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz. Kérelmében hivatkozik arra, hogy elismerve a Munkaerőpiaci Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét, tett egy olyan nyilatkozatot, mely szerint Munkaerőpiaci Alappal szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, és becsatolta a Pest Megyei Munkaügyi Központ 2000. december 14. napján kelt nemleges hatósági igazolását. Továbbá előadta, hogy az ajánlata, ha nem is olyan részletességgel, de tartalmazta a dokumentációnak azon elvárását, mely szerint a részletes technológiai folyamatot, a takarítás technológiai folyamatát ajánlata 11/30., 28/30., és 10/30. oldalától részletezi. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a nemleges hatósági igazolásból megállapíthatta volna azt, hogy a Munka-erőpiaci Alappal szemben fizetési kötelezettsége áll fenn.
Kérelmező kérte – a jogsértés megállapítása mellett – ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, valamint a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek megtérítését.
Az ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozta. Előadta, hogy a Munkaerőpiaci Alappal szembeni nemleges nyilatkozat önmagában az ajánlat érvénytelenségét alapozhatja meg, mivel kérelmező munkavállalókat foglalkoztat, és ezért szükségképpen fennáll fizetési kötelezettsége a Munkaerőpiaci Alappal szemben. Az ajánlat műszaki tartalmával kapcsolatosan pedig hivatkozott a dokumentáció IV. fejezetére, valamint a II. fejezet 3.3. pontjára, ahol is előírta, hogy technológialeírást kell adni felületenként, melynek tartalmaznia kell, hogy az egyes felületeket milyen takarítószerrel, milyen technológiával, eszközzel tisztítja az ajánlattevő. Ennek a követelménynek az ajánlat nem tett teljes mértékben eleget, ezért szükséges volt erre való hivatkozással is az ajánlat érvénytelenségét megállapítani.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei már nem álltak fenn a kérelem benyújtásának időpontjában.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése szerint az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Kbt. 46. § (6) bekezdése szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A kérelmező ajánlata 30. oldalának mellékletében az ajánlattevői nyilatkozatok résznél a 2. pont alatt tett egy olyan nyilatkozatot, hogy a Munkaerőpiaci Alappal szemben nem áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. Ugyanezen mellékletben található az APEH Pest Megyei Igazgatóságának az igazolása, amely kelt 2000. december 11-én, hogy a kérelmezőnek a Munka-erőpiaci Alappal szemben nyilvántartott tartozása nem áll fenn.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az igazolás, tartalmából az ajánlatkérő megállapíthatta volna, hogy kifejezett nyilatkozat ellenére tényleges fizetési kötelezettsége áll fenn a kérelmező ajánlattevőnek a Munkaerőpiaci Alappal szemben. Ezt a tényleges fizetési kötelezettséget pedig egy nemleges hatósági igazolás tanúsította.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – kétségtelen tény, hogy kifejezett nyilatkozatot a kérelmező a Kbt. 46. § (4) bekezdésére figyelemmel nem tett –, de a becsatolt hatósági igazolás tartalmából meg lehetett állapítani, hogy a fizetési kötelezettség fennáll a kérelmező ajánlattevő esetében és az igazoláskiállítás dátumáig nemleges tartozást mutatott. Önmagában a kifejezett nemleges nyilatkozat nem alapozza meg az ajánlat érvénytelenségét, ha az ajánlatban fellelhető az alapot kezelő hatóság igazolása.
Az ajánlat műszaki tartalmával összefüggésben az ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezet 3.3. pontjában tette meg azon elvárását, amely alapján a műszaki ajánlatot ki kellett dolgozni. A technológiai leírás alatt szerepeltette, hogy a technológiai leírás elmulasztása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. A dokumentáció műszaki specifikációja, mely a IV. mellékletben szerepelt, meghatározásra kerültek azok a területek, illetve helyiségek, ahol a napi, a heti takarítást és a nagytakarítást el kell végezni.
A kérelmező ajánlatának a 14/30., 28/30., 10/30. oldalán ad egy általános keretjellegű technológiai leírást az elvégzendő munkák tekintetében. Az kétségtelen tény, hogy részleteibe menően a technológiai leírás nem került rögzítésre az ajánlatban, de annak főbb ütemei meghatározásra kerültek az ajánlatban. Arról egyáltalán nem lehet szó, hogy az ajánlat nem tartalmazott bizonyos fokú technológiai leírási elemeket a dokumentációra való hivatkozással. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, hogy az ajánlatkérő a második részszempontban a műszaki tartalmat és a szolgáltatási feltételeket is vizsgálta az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők ajánlataiban. Önmagában azon tény miatt, hogy részletes technológiai folyamatot és leírást nem adott az ajánlatában a kérelmező ajánlattevő, az ajánlat érvénytelenségét nem alapozza meg. Az ajánlatkérőnek lehetősége lett volna a kérelmező ajánlatának értékelésekor, hogy a második részszempont tekintetében ezen vállalására tekintettel, kevesebb pontszámmal értékelje, mint a nyertes ajánlattevő vagy a második helyezett ajánlattevő ajánlatát.
Az ajánlatkérőnek azon döntése, mely szerint a kérelmező ajánlata a műszaki tartalom szempontjából is érvénytelen volt, a Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértőnek tekintendő. Az érvénytelenséget önmagában nem alapozza meg, hogy terjedelmében a kérelmező az elvégzendő munkák technológiai leírását kisebb terjedelemben adta meg, mint a nyertes ajánlattevő. Azáltal, hogy az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel jogsértőnek tekinthető.
A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. A bírság összegének megállapításakor figyelembe vette a szerződés időtartamát – a beszerzés értékére figyelemmel – és azt a tényt, hogy a kérelmező ajánlattevő ajánlata további értékelésére már nem kerülhetett sor azáltal, hogy megalapozatlan érvénytelenségi okra való hivatkozással érvénytelennek nyilvánította azt az ajánlatkérő.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 23.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
