KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3083)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.63/11/2001.
Tárgy: a Mobilizátor Vállalkozásszervező, Üzleti tanácsadó és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mobilizátor Vállalkozásszervező, Üzleti tanácsadó és Kereskedelmi Kft. (8000 Székesfehérvár, Tolnai u. 28., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Igazgatóság (1570 Budapest, Váci út 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) "postai levélzsák gyártása, szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított 2001. január 17-én. Az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 3. számában került közzétételre.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyának részletes műszaki követelményeit tartalmazó ajánlati dokumentációt az ajánlati felhívással egyidejűleg bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. A beszerzés tárgya az ajánlatkérő által kibocsátott MPSZ 712.20. 2000. számú szabványnak megfelelő paramétereknek megfelelő termék gyártása és előállítása volt. A beszerzés tárgyának műszaki paramétereit meghatározó – fent részletezett – szabvány 3. számú mellékletként az ajánlati dokumentáció részét képezte.
Kérelmező 2001. február 5-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított a beszerzés tárgyaként meghatározott postai levélzsákok vonatkozásában az ajánlati dokumentáció 3. számú mellékletében meghatározott műszaki paraméterekkel.
Előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában egy olyan termékre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást, amelynek jellemzői megegyeznek a cég által kizárólagos joggal hasznosítható, mintaoltalom alatt álló termék jellemzőivel, így a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kizárólagos jogok védelme érdekében a verseny mellőzésével, tárgyalásos eljárás indítására kerülhetett volna sor ezen termék vonatkozásában.
Álláspontja szerint a Kbt. 26. §-ában meghatározott meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárásra vonatkozó utalás a törvény megengedő rendelkezései között szerepel, amely a törvény értelmezése szerint akkor preferálja a nyílt eljárást, ha ez nem ütközik más olyan méltányolható érdekbe, illetőleg jogszabályba, amelyet a törvényalkotó elismerni, illetőleg figyelembe venni kíván.
A fentiek szerint ajánlatkérő a Kbt. szabályai szerint nem választhat önkényesen az eljárási fajták között, hanem ha a tárgyalásos eljárás törvényben meghatározott feltételei fennállnak, köteles a tárgyalásos eljárást lefolytatni.
Kérelmező kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő ajánlati felhívását, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, valamint ideiglenes intézkedésként az eljárást függessze fel.
Kérelmező a tárgyaláson előterjesztett indítványában kérte a Döntőbizottságot, hogy amennyiben az általa becsatolt szakértői vélemény nem elegendő, az államigazgatás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján szakértő bevonásával állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő által a beszerzés tárgyaként meghatározott termék és a mintaoltalom alatt álló termék megegyezik-e egymással, mert amennyiben a két termék megegyezik, úgy ajánlatkérő jogsértően indított nyílt közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő írásban benyújtott észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint nem ütközik a Kbt. szabályaiba az ajánlati felhívásuk közzététele az abban megfogalmazott beszerzés tárgyában.
Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint annak megállapítására a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján nincs a Döntőbizottságnak hatásköre, hogy sérti-e kérelmezőnek a mintaoltalom alatt álló termékhez fűződő kizárólagos hasznosítási jogát az általa nyílt közbeszerzési eljárás keretében beszerezni kívánt termék, ugyanígy annak vizsgálatára sincs hatásköre, hogy a használati mintaoltalomról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerinti mintaoltalom-bitorlás elkövetésére sor került-e ajánlatkérő részéről, hiszen a használati mintaoltalomból eredő mintaoltalom-bitorlás megítélésére kizárólagosan a Fővárosi Bíróság illetékes.
Álláspontja szerint a beszerzés tárgyaként meghatározott termék nem azonos a kérelmező által hivatkozott mintaoltalom alatt álló termékkel, így a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pont alapján a tárgyalásos eljárás megindítására nem is lett volna lehetősége, mivel annak feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy egy korábbi szabvány alapján a postai levélzsákok beszerzésére kérelmezőtől a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében került sor, azonban 2000. augusztus 25. napjától új szabvány lépett hatályba, amelynek paraméterei már eltérnek a kérelmezőt megillető mintaoltalomban meghatározott jellemzőktől, ezért a korábban alkalmazott Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján már nem volt helye a tárgyalásos eljárás lefolytatásának, ezért került sor a nyílt eljárás megindítására.
Ajánlatkérő a kérelmező által a tárgyaláson előterjesztett szakértői bizonyítási indítvány elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a Döntőbizottságnak nincs hatásköre használati mintaoltalom bitorlásnak megállapítása körében.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság nem alkalmazott ideiglenes intézkedést arra tekintettel, hogy annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem egyrészt a kérelmezőnek a mintaoltalomból eredő kizárólagos jogainak megsértésére irányuló kérelme tekintetében a hatáskörének hiánya megállapítása okán, másrészt a jogorvoslati kérelme megalapozatlansága miatt alaptalan az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság az eljárás során nem vizsgálta azt, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott termék és a kérelmező javára fennálló használati mintaoltalommal védett termék azonos-e, ezért kérelmező erre irányuló bizonyítási indítványának nem adott helyt.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása tartozik.
A Kbt. 76. § (2) bekezdése alapján a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos – (1) bekezdésben nem említett – egyéb jogvita eldöntése.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét és e körben a Kbt. szabályainak megsértését arra alapította, hogy ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárás megindításával a kérelmező javára fennálló használati mintaoltalomból folyó kizárólagos jogai sérülnek, mivel a felhívásban meghatározott termékre a használati mintaoltalomról szóló 1991. évi. XXXVIII. törvény 12. § alapján mintaoltalom áll fenn, mely kizárólagos hasznosítási jogot biztosít részére.
Kérelmezőnek a beszerzés tárgya és a használati mintaoltalommal rendelkező terméke azonosságának megállapítására vonatkozó igénye és az, hogy ajánlatkérő megvalósított-e mintaoltalom-bitorlást, mintaoltalommal kapcsolatos jogvitának minősül, amelyre a használati mintaoltalomról szóló 1991. évi. XXXVIII. törvény rendelkezései az irányadóak. E törvény rendelkezései értelmében a jogvita jellegétől függően kizárólagos hatáskörrel a Fővárosi Bíróság bír, illetve a megyei bíróságok.
A kérelmező által a kérelmében hivatkozott kizárólagos jogok ajánlatkérő általi megsértése, azáltal, hogy a felhívásban meghatározott termék megegyezik a mintaoltalommal védett termékkel, nem más, mint a használati mintaoltalommal kapcsolatos jogvita, így a Döntőbizottság előtt előterjesztett esetleges jogsérelme orvoslására jogvédelmet kérelmező a fent meghatározott jogszabályban előírtak szerint kereshet.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy ajánlatkérő azzal, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott termék beszerzésére nyílt eljárást indított, megsértette-e a törvény rendelkezéseit, és megállapította, hogy kérelmező erre irányuló kérelme megalapozatlan.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A Kbt. 1. §-ában meghatározott szervezetek a törvény hatálya alá tartozó beszerzéseik során kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni.
Ajánlatkérő miután megállapította, hogy a beszerzése a törvény tárgyi hatálya alá tartozik, döntenie kellett arról, hogy milyen eljárási fajtát alkalmaz. Az eljárási fajta meghatározásakor ajánlatkérőnek a Kbt. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
A tárgyalásos, illetve meghívásos eljárás alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi. E körben ajánlatkérőnek döntenie kell, hogy a beszerzése tekintetében alkalmazhatóak-e a nyílt eljáráson kívül a tárgyalásos eljárás indításának törvényben előírt feltételei. Ha a tárgyalásos vagy meghívásos eljárás lefolytatásának törvényben meghatározott feltételeinek egyike sem áll fenn ajánlatkérő szerint, a törvény tárgyi hatálya alá tartozó beszerzését nyílt eljárás keretében kell lefolytatnia.
A tárgyalásos eljárás kivételes jelleggel – a törvényben meghatározott feltételek fennállása mellett – történő alkalmazásának indoka éppen az, hogy ennek szabályai sokkal kevesebb garanciális, a törvény alapelveit és céljait szolgáló rendelkezést tartalmaznak, mint a nyílt eljárás.
Nyílt eljárás kiírása esetén ajánlattételre bárki jogosult, aki képes a közbeszerzési eljárás során megkötendő szerződés teljesítésére, valamint megfelel az ajánlatkérő által előírt feltételeknek. Ezen esetben nem beszélhetünk a Kbt. által szabályozott alapelvek megsértéséről, hiszen a nyílt eljárás biztosítja a törvény céljai elérése érdekében a legszélesebb nyilvánosságot és esélyegyenlőséget.
A fentiek szerint a törvény az ajánlatkérő számára a tárgyalásos eljárás alkalmazását csak lehetőségként írja elő és nem kötelező érvénnyel. Abban az esetben tehát, hogyha a tárgyalásos eljárás megindításának törvényi feltételei az ajánlatkérő szerint nem állnak fenn, illetve azt nem kívánja alkalmazni, hanem inkább a szélesebb törvényi garanciákat, nyilvánosságot tartalmazó nyílt eljárás keretében kívánja beszerezni a közbeszerzés hatálya alá tartozó terméket, úgy nem sérti meg a Kbt. szabályait és alapelveit.
A fentiekre tekintettel ajánlatkérő nem sértette meg a közbeszerzési eljárást akkor, amikor a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította, a költségek viseléséről pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 19.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
