KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3104)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.99/9/2001.
Tárgy: a MOL Rt. jogorvoslati kérelme a BKV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Barcza Klára ügyvéd (1093 Budapest, Közraktár u. 32.) által képviselt MOL Rt. (1093 Budapest, Közraktár u. 30., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Budapesti Közlekedési Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., továbbiakban: ajánlatkérő) 36 millió liter motorikus gázolaj beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés a) pontját, ezért ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárási forma alkalmazására vonatkozó döntését megsemmisítette.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő gyorsított tárgyalásos eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 10-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívást január 17-én módosította. Az eljárási forma alkalmazását azzal indokolta, hogy az azonos tárgyú korábbi két nyílt eljárása eredménytelenséggel végződött, és az időveszteség a folyamatos és biztonságos ellátást veszélyeztető helyzetet okozott.
A felhívás 3. c) pontja szerint részajánlattételre, a 11. pont szerint pedig többváltozatú ajánlat tételére is lehetőség volt. A felhívás 9. c) pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyet a 0,6-os súlyszámú ajánlati ár, a 0,2-es súlyszámú kedvezőbb fizetési feltételek és a 0,2-es súlyszámú egyéb, a kötelezően előírt feltételeken felül megajánlott kedvezmények bírálati részszempontok alapján 1–100-ig terjedő pontszámozással kívánt ajánlatkérő kiválasztani.
A részvételi jelentkezési határidőig, 2001. január 29-ig a kérelmező, az OMV Hungária Kft. és a Petroline Kft. nyújtott be jelentkezést. Ajánlatkérő kérelmezőt és az OMV Hungária Kft.-t hívta fel ajánlattételre.
A felkért ajánlattevők részére ajánlati dokumentációt bocsátott rendelkezésre.
Az ajánlati dokumentáció V.2. pontjában ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél adható pontszámok tartományát 0–100-ig határozta meg, e pontban megadta továbbá az egyes bírálati részszempontokból történő értékelése módszerét.
A dokumentációban ajánlatkérő ismertette a megkötendő szerződés általa fontosnak tartott feltételeit, így a II.5. pontban a fizetési határidőt 30 napban határozta meg, késedelmes fizetés esetére a Ptk. szerinti mértékű késedelmi kamat kikötést tett.
Kérelmező február 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, sérelmezve a kiírás egyes feltételeit. A következőket kifogásolta:
– Az ajánlati dokumentáció V.2. pontjában 0–100-ig terjedő értékelési pontszámtartomány szerepel, ami nem egyezik sem a részvételi felhívásban, sem a korábbi nyílt eljárás felhívásában és dokumentációjában közölt 1–100-ig terjedő pontszámtartománnyal, ezen eltérés miatt ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kikötés értelmében nem is választhatta volna a tárgyalásos eljárási formát.
– A tárgyalásos eljárási forma alkalmazását kizárja az a tény is, hogy a korábbi nyílt eljárás ajánlati dokumentációjában a beszerzésre kerülő termék ellenértékének késedelmes fizetése esetére évi 15%-os késedelmi kamat volt kikötve, a jelen tárgyalásos eljárás ajánlati dokumentációjában pedig a Ptk. szerinti mérték, azaz 11%.
– Ajánlatkérő a kiírásban nem határozta meg, hogy milyen mennyiségre lehet részajánlatot tenni, valamint nem közölte a részajánlat elbírálási szempontrendszerét sem.
– Több szempontból alkalmatlannak tartja a közölt bírálati módszert:
– álláspontja szerint nem lehetett volna bírálati részszempontként szerepeltetni a fizetési feltételeket, mivel 30 naptári naptól való eltérést nem enged a dokumentáció II.5. pontja értelmében ajánlatkérő,
– a harmadik bírálati részszempont sem alkalmas az objektív alapon történő értékelésre, mert e körben a kiírás nem tartalmaz elvárásokat,
– de nem szerepelteti ajánlatkérő bírálati részszempontként az árkedvezmény mértékét, holott erre vonatkozó igényét közli a kiírásban,
– az ajánlatkérő által alkalmazandó képlet nem tükrözi kellő súllyal az ajánlati árak közötti eltéréseket.
Kérte a jogsértés megállapítását, a tárgyalásos eljárási forma alkalmazására vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
A Döntőbizottság a D.99/5/2001. számú határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy bár vitathatatlanul fennáll az eltérés az értékelési pontszámtartományt és a késedelmi kamat mértékét illetően a korábbi nyílt eljárásban és a jelen tárgyalásos eljárás dokumentációjában, azonban ez nem olyan mértékű, ami gátat szabhatna a tárgyalásos eljárás lefolytatásának. A pontszámtartománynak a korábbitól eltérő meghatározása tévedésből, a késedelmi kamat máskénti szabályozása pedig a Ptk.-nak a nyílt eljárás dokumentációjának kibocsátása óta történt módosítása miatt történt.
Kérelmező állításával szemben a részajánlattétel mennyiségére adott eligazítást az ajánlati dokumentáció II/l. a) és b) pontjában, nevezetesen a "munkanaponkénti 100–150 ezer liter", illetve a "napi tankolások biztosítása, napi felhasználás 10 ezer liter" meghatározások által.
Az ajánlatok értékelési módjával, a bírálati részszempontokkal kapcsolatos kérelmezői kifogásokra közölte, hogy e kérdések egyrészt ajánlatkérő kompetenciájába tartoznak, az ajánlattevők esélyegyenlőségét nem sértő módon kerültek meghatározásra, másrészt pedig az ajánlattétel időszakában hozzá intézett kérdések útján tisztázhatók lettek volna.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A jogorvoslati kérelem elsődlegesen arra irányult, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem indíthatott volna tárgyalásos eljárást, mert a tárgyalásos eljárás dokumentációjában a nyílt eljárásban meghatározottaktól eltérően határozta meg az értékelési pontszámtartományt és a késedelmi kamatot.
Ajánlatkérő a pontszámtartomány eltérő meghatározását illetően tévedésre hivatkozott, a késedelmi kamatot illetően pedig arra, hogy a módosítás a Ptk.-nak a nyílt eljárás dokumentációjának kibocsátása – 2000. szeptember 13-a – óta történt módosítása miatt vált szükségessé.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja előírja: "Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás – a 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével – eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg". A törvény indokolása eligazítást ad arra nézve, hogy a beszerzés tárgya feltételeiben beállott változásnak mi tekinthető. Az indokolás így fogalmaz: "A nyílt vagy a meghívásos eljárás eredménytelensége esetén az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az ajánlati felhívás feltételei változatlanok." Az e) pontban szereplő "illetőleg a dokumentációnak" szövegrészéből következik, hogy az ajánlati felhívás feltételei fogalomkörébe a dokumentáció feltételei is beletartoznak.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a szóban forgó két ajánlati feltétel megváltoztatása folytán ajánlatkérő jogszerűtlenül indított tárgyalásos eljárást. Ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontját. A jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárási forma alkalmazására vonatkozó döntését megsemmisítette.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon érvelését, hogy a késedelmi kamat mértékét a Ptk. módosítása miatt, kényszerűségből kellett megváltoztatnia. Tény, hogy a Ptk.-nak a késedelmi kamat mértékére vonatkozó rendelkezése 2000. szeptember 1-jével módosult. A módosult szövegben azonban változatlanul bennmaradt a "– ha a jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodtak meg" kitétel. A Ptk. rendelkezése tehát csak annyiban kógens, hogy a felek nem állapodhatnak meg a törvényes késedelmi kamatnál magasabb mértékű késedelmi kamatban.
A Ptk. módosítása szerint a mindenkori kamat mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg. A 2000. évi LXXXVIII. törvény (költségvetési törvény) 2000. szeptember 1-től a 2000. évi késedelmi kamat mértékét 12+4%-ban, azaz 16%-ban, a 2001. évi késedelmi kamat mértékét 11+4%-ban, azaz 15%-ban határozta meg. A korábbi közbeszerzési eljárásban e kamat mértéke 15% volt, nem magasabb az ajánlatkérő által kikötöttnél, így a módosítás nem jogi kényszerűségből történt.
A jogorvoslati kérelem további részében nem megalapozott.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a kiírásban nem adott eligazítást arra nézve, hogy milyen módon lehet részajánlatot tenni.
A Kbt. 33. § (3) bekezdése ekként szabályozza a részajánlat lehetővé tételét: "Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni."
Ajánlatkérő a felhívás 3. c) pontjában közölte, hogy "részajánlat tehető a 3. a) 1. és a 3. a) 2. pontban meghatározottak szerint", a 3. d) pontban pedig a részajánlattétel szempontjaként kikötötte, hogy "a 3. a) 1. és a 3. a) 2. pontban meghatározottak szerint a teljes mennyiségre". Ebből következik, hogy az ajánlattevő részajánlatot tehetett munkanaponként 100–150 ezer liter motorikus gázolaj lehívás útján történő szállítására, vagy napi max. 10 ezer liter motorikus gázolaj tankolás biztosításával történő átadása útján, azonban elvárás volt, hogy az a teljes 36 millió liter keret változatlan maradjon.
A kérelmező ez irányú kérelme tehát nem megalapozott, így azt a Döntőbizottság elutasítja.
Megalapozatlan a kérelem a kiírás bírálati részszempontjait és a bírálati módot vitató részében is. A bírálati részszempontok meghatározása ajánlatkérő kizárólagos jogkörébe tartozik, megítélése nem jogi, hanem gazdasági célszerűségi kérdés. Ajánlatkérőt a bírálati részszempontok mikénti meghatározása körében csak a Kbt. alapelvei kötik. Ha a részszempontok kikötése folytán azoknak a bírálat során való alkalmazásából nem következik az ajánlattevők esélyegyenlősége megsértése, nincs törvényes lehetőség azok felülbírálatára.
A Döntőbizottság megállapította, hogy miután a bírálati részszempontok mindegyik ajánlattevő ajánlatának elbírálásakor azonos módon befolyásolhatják az értékelés eredményét, ajánlatkérő nem sértette meg az esélyegyenlőséget. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet e vonatkozásban elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), c), d) és h) pontjai szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. március 20.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
