KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3217)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.92/14/2001.
Tárgy: a Magyar Therm Kft. jogorvoslati kérelme a Szent Ferenc Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Hargitai László ügyvéd (1114 Budapest, Bartók Béla út 15/B.) által képviselt Magyar Therm Kft. (7900 Szigetvár, Zrínyi tér 3., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Szent Ferenc Kórház (3529 Miskolc, Csabai Kapu 42., továbbiakban: ajánlatkérő) a kórház melegvíz-ellátó és fűtési rendszerének korszerűsítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés b) és c) pontját, valamint ezen rendelkezésekre figyelemmel az 55. § (6) bekezdését. A jogsértések miatt a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró, valamint az ajánlati felhívás 10. pontjának meghatározására vonatkozó döntését megsemmisíti: Felhívja ajánlatkérőt, hogy az ajánlati felhívásban határozza meg a bírálati részszempontokhoz rendelt súlyszámokat és az értékelés során adható pontszámtartományt.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 20-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A tárgyalásos eljárási forma jogcímeként a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontját jelölte meg. A felhívás 9. d) pontjában közölte, hogy az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta.
A részvételi szakaszban alkalmasnak minősített jelentkezőket – a kérelmezőt, a Prometheus Rt.-t, a Siemens Landis Kft.-t, az Energoszer Kft.-t és a Csőszer Rt.-t – ajánlattételre hívta fel, a részükre megküldött ajánlati felhívás szerint a bírálati részszempontok a következők voltak:
– beruházó szempontjából kedvező finanszírozási feltételek,
– takarékos üzemeltetést biztosító műszaki megoldás,
– tervezésre és kivitelezésre vonatkozó kedvező ajánlati ár.
Az ajánlatok értékelésénél alkalmazandó súlyszámokat és a pontszámtartományt ajánlatkérő nem határozta meg.
Az ajánlattételi határidőre, 2000. november 22-re a Csőszer Rt. kivételével mindegyik felkért ajánlattevő benyújtotta ajánlatát. Ajánlatkérő bírálóbizottsága az ajánlattevőkkel külön-külön lefolytatott tárgyalásokat követően a tárgyalásos eljárás első fordulójában kialakult ajánlatokat értékelte, majd a BAZ Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Bizottsága döntése szerint a kérelmezővel és a Prometheus Rt.-vel újabb tárgyalást folytatott le. A BAZ Megyei Közgyűlés Elnökének határozata alapján ajánlatkérő a 2001. február 1-jén tartott eredményhirdetésen a Prometheus Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
A kérelmező 2001. február 22-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte az ajánlatkérő által végzett értékelés módját, miszerint ajánlatkérő elsősorban a részletfizetési és üzemeltetési konstrukciót, valamint az üzemeltetés szerződéses feltétel-rendszerét értékelte, holott ez utóbbi nem is volt bírálati részszempont. Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor nem pontozta az ajánlatokat és nem történt meg a pontszámoknak súlyszámokkal történő beszorzása. Mindezek következtében álláspontja szerint nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek ajánlatkérő. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy azért választotta a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eljárási formát, hogy a legoptimálisabb műszaki és finanszírozási ajánlatot kapja. A rekonstrukcióhoz ugyanis nem állt rendelkezésére a megfelelő összegű fedezet, ezért az üzemeltetéssel összekapcsolva az energiamegtakarításból kívánta a vállalkozó által előfinanszírozandó összeget törleszteni. A tárgyalások második fordulóját a kérelmezővel és a Prometheus Rt.-vel folytatta le, ekkor előre megfogalmazott kérdéseire várt választ, mindeközben az esélyegyenlőséget biztosította.
A nyertes a tárgyalásos eljárás adta lehetőséggel élve módosította ajánlatát, a műszaki tartalmat, a finanszírozási feltételeket előnyösen változtatta. A kérelmező nem változtatott a részletfizetési paraméterein; az előtörlesztendő összegen és a futamidőn, a szerződéses feltételeiben bizonytalan időtartamú megtérülés volt. Közölte, hogy az értékelés során a bírálati részszempontokat a közlésük sorrendjében vette figyelembe. Közölte továbbá, hogy a döntéshozó a nyertessel kötendő szerződést a Döntőbizottság határozatának függvényében írja alá.
Az egyéb érdekeltek közül a Prometheus Rt. és a Siemens Landis Kft. nyújtott be észrevételt, ez utóbbi ajánlattevő kifogásolta, hogy ajánlatkérő a kiírás szerint nem tartott igényt a korszerűsített berendezések üzemeltetésére, a nyertes kiválasztását mégis befolyásolta az üzemeltetési feltételekre vonatkozó ajánlat.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kihirdette, hogy ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltja.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 34 § (3) bekezdése előírja: "Ha ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni:
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határait, mely minden részszempont esetében azonos."
A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan a Kbt. 71. § (4) bekezdés e) pontja írja elő a súlyszámok és az értékelésipontszám-tartomány meghatározásának kötelezettségét az ajánlatkérő számára.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint ajánlatkérőnek az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján kell elbírálnia.
A törvényben szabályozott ezen értékelési rendszer a közbeszerzési eljárás alapelvei; a nyilvánosság, a verseny tisztasága és az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosítása hatályosulását szolgálja. Az értékelés objektivitása csak előre meghatározott pontszámok és súlyszámok esetén biztosított, és utólag csak ezek által követhető nyomon.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy a felhívásban nem határozta meg az ajánlatok elbírálásánál alkalmazandó súlyszámokat és az adható pontszám alsó és felső határát, megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés b) és c) pontját, valamint azáltal, hogy az ajánlatokat súlyszámok és pontszámok alkalmazása nélkül értékelte, a Kbt. 55. § (6) bekezdését is. A jogsértés csak az ajánlati felhívásnak a súlyszámok és pontszámok hiányában kellékhiányos elbírálási részszempontokra vonatkozó része, és a jogsértően hozott eljárást lezáró döntés megsemmisítésével orvosolható. Csak ily módon hozhatók az ajánlattevők abba a helyzetbe, hogy ajánlatukat az ajánlatkérő egyes elvárásai fontosságának mértékét is tükröző súlyszámok ismeretében készíthessék el és alakíthassák a tárgyalások során, és csak ezáltal biztosítható az ajánlatok objektív értékelése, az értékelés átláthatósága.
A kérelmező és a Siemens Landis Kft. egyéb érdekelt kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél előre nem közölt szempontot is figyelembe vett, nevezetesen az üzemeltetés szerződéses feltételeit. A kifogás helytállóságának vizsgálata körében először azt kell tisztázni, hogy ajánlatkérő jogszerűen terjesztette-e ki a beszerzés tárgyát a berendezések üzemeltetésére, mint szolgáltatás megrendelésére.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a meghívásos és tárgyalásos eljárásra a törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni. A nyílt eljárás egyik alapvető szabályát rögzítő 26. § (2) bekezdés második mondata szerint az ajánlatkérő a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeihez – így a beszerzés tárgyának meghatározásához is – kötve van. A 48. § értelmében ajánlatkérő csak az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a kiírás szerinti feltételeket. A tárgyalásos eljárásban a beszerzés tárgyára vonatkozó kötöttség alól a törvény 71. § (2) bekezdése kivételt enged: "A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48–50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását."
A tárgyalásos eljárási formát ajánlatkérő azért választotta, mert az ellenszolgáltatás, vagy egyéb szerződési feltételek meghatározása nem volt lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé tette volna nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. Az üzemeltetésbe adás tényénél fogva az ellenszolgáltatás és egyéb szerződéses feltételek nem lettek volna pontosabban, egyértelműbben meghatározhatók, mint az üzemeltetés nélkül, ezért ajánlatkérő jogszerűen terjesztette ki a beszerzés tárgyát az üzemeltetésre. A 26. § fent hivatkozott rendelkezésénél fogva azonban ajánlatkérő a bírálati részszempontok közé nem vehette volna be az üzemeltetés szerződéses feltételeit, mert a bírálati részszempontok módosítási tilalma alól a törvény tárgyalásos eljárásban sem ad felmentést.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő az üzemeltetés szerződéses feltételeinek bírálati részszempontként való figyelembevétele által megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Kérelmező jogorvoslati kérelme annak megállapítására is irányult, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban nem vizsgálta, hogy melyik ajánlat volt a legkedvezőbb, miután a vizsgálhatóság feltételét képező bírálati részszempontokat és értékelésipontszám-tartományt ajánlatkérő nem határozta meg a kiírásban.
A Döntőbizottság észlelte, hogy a közbeszerzési eljárásban az eljárást lezáró döntés nem a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően született, azt nem a döntésre jogosult ajánlatkérő hozta. Ajánlatkérő csak az értékelést végezte el, a döntést a beszerzés fedezetét biztosító BAZ Megyei Önkormányzat rendelete alapján a BAZ Megyei Önkormányzat Elnöke hozta. A Döntőbizottság azonban e körben eltekintett a jogsértés vizsgálatától és megállapításától, egyrészről erre irányuló kérelem, másrészről törvényi felhatalmazás hiányában. A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján ugyanis a Döntőbizottság csak akkor járhat el hivatalból a kérelmezetten túli jogsértés vizsgálata körében, ha az újonnan ismertté vált jogsértést a vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el. A döntési hatáskör jogszabály útján való elvonása pedig nem róható fel az ajánlatkérőnek.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés b), c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 23.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
