KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3218)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.120/10/2001.
Tárgy: a Matávcom Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Mozsolits Beáta ügyvéd (1137 Budapest, Pozsonyi út 53–55.) által képviselt Matávcom Kft. (1107 Budapest, Bihari út 6.), MÁV Informatika Kft. (1012 Budapest, Krisztina krt. 37/A.), Raab Karcher Kft. (1107 Budapest, Balkán u. 2.) tagokból álló konzorcium – a továbbiakban: kérelmező – jogorvoslati kérelmének, melyet a dr. Tasnádi Gábor ügyvéd (1111 Budapest, Kende u. 18.) által képviselt MÁV Rt. (1062 Budapest, Andrássy út 73–75., továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlatkérő gázolajfeladó, -lefejtő és -tároló berendezéseihez kapcsolódó informatikai rendszer megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 44. § (6) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a Schwabo Kft.–Állami Nyomda Rt. konzorcium szerződés teljesítésére való alkalmasságára vonatkozó döntését megsemmisíti. Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. december 6-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívásban előírta, hogy a pénzügyi alkalmassága igazolásaként a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arra nézve, hogy nem tartozik a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c) pontjai és a 46. § (2) bekezdés hatálya alá, valamint melyik elkülönített állami pénzalap irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A jelentkező műszaki alkalmassága vizsgálatához szükséges adatok, tények között előírta az ISO-minősítés igazolását; az ISO 9001, 9002. minősítés egyben az elbírálási részszempontként is szerepelt. A felhívásban ajánlatkérő kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, aki nem tud igazolni az utolsó három évben minimum nettó 300 millió Ft/év árbevételt.
A jelentkezési határidőre, 2001. január 16-ra 11 jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz, közöttük a kérelmezői konzorcium és a Schwabo Kft.–Állami Nyomda Rt. konzorcium jelentkezése. Ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított egyes hiányok pótlására, majd a részvételi szakasz február 7-én tartott eredményhirdetésén közölte, hogy 8 jelentkezést nem tartott megfelelőnek az eljárás ajánlati szakaszában való részvételre, így a kérelmezői konzorciumét sem.
A kérelmező 2001. február 22-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a konzorcium egyik tagja, a Raab Karcher Kft. ajánlata részét képező nyilatkozat hiányosságára hivatkozva érvénytelennek minősítette a kérelmező ajánlatát, holott álláspontja szerint a nyilatkozat tartalmilag kiterjedt a Kbt. 46. §-ában foglalt valamennyi kérdésre. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta továbbá, hogy a hiánypótlási felhívásban ajánlatkérőnek konkrétan meg kellett volna jelölnie, hogy mit hiányol a nyilatkozatban. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította alkalmatlannak a szerződés teljesítésére a Schwabo Kft.–Állami Nyomda Rt. konzorciumot annak ellenére, hogy a Schwabo Kft. nem felel meg annak az alkalmassági feltételnek, miszerint a megelőző 3 év mindegyikében az éves árbevételének el kell érnie a 300 millió Ft-ot, és nem rendelkezik ISO-minősítéssel.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a Raab Karcher Kft. nem nyilatkozott arra nézve, hogy a cég nem áll-e végelszámolás alatt, illetve nincs-e ellene folyamatban csőd- vagy felszámolási eljárás. Kérelmezőnek a Schwabo Kft. alkalmatlanságára vonatkozó kifogására közölte, hogy konzorciumi jelentkezés esetén a 300 millió Ft éves bevétellel a tagok összességének kell rendelkezni, ennek a feltételnek a két tagból álló konzorcium megfelelt, az ISO-minőségtanúsítással rendelkezés pedig nem volt alkalmassági feltétel.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése előírja, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására szolgáló adatokkal tényekkel összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. A 63. § (3) bekezdése értelmében ez a szabály az eljárás részvételi szakaszára is vonatkozik. Ajánlatkérő a felhívás szerint alkalmatlannak kívánta minősíteni a megelőző 3 év folyamán évi 300 millió Ft árbevétellel nem rendelkező jelentkezőt.
A kérelmező egy három tagból álló konzorciumként nyújtotta be jelentkezését. A konzorcium egyik tagja, a Raab Karcher Kft. az ajánlathoz a következő tartalmú nyilatkozatot csatolta: "Alulírott Keresztes Gábor a Raab Karcher Benzinkúttechnika Kft. ügyvezető igazgatója – a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 46. § (1) bekezdés a)–c) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján – kijelentem, hogy kft.-nk üzletvitele körében jogszabálysértést nem követett el, közbeszerzési eljárásban szerződéses kötelezettségét nem szegte meg, nem szolgáltatott hamis adatokat, s ezzel kapcsolatos bírósági eljárás nem folyt ellene. Egy évnél régebben lejárt, állami pénzalapok közül egyik irányban sem áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettség. A közbeszerzési pályázat szerinti munkába alvállalkozót nem kívánunk bevonni."
A nyilatkozat tartalmilag hiányos. A kft. a nyilatkozat jogalapjaként hivatkozik ugyan a 46. § (1) bekezdés a) pontjára is, azonban az e pontban szabályozott körbe tartozó kérdésekre nem tért ki. Az a) pont alapján arra kellett nyilatkoznia a jelentkezőnek, hogy nem áll-e végelszámolás alatt, illetve nem folyik-e ellene csőd-, vagy felszámolási eljárás. Ajánlatkérőnek nem állt módjában egyértelműen megállapítani, hogy a végelszámolásra, csődre, felszámolásra vonatkozó nyilatkozat elmaradása a kérdés megkerülését célozta-e, vagy pedig egyszerűen tévedésből, illetve a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek nem megfelelő ismerete miatt maradt el. Ajánlatkérő tehát jogszerűen minősítette a kérelmező ajánlatát érvénytelennek és zárta ki a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásból. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező kifogását, miszerint a hiánypótlási felszólításban ajánlatkérőnek közölnie kellett volna a nyilatkozat konkrét hiányát, mert ez irányú kötelezettséget a Kbt. nem ír elő ajánlatkérő terhére.
Kizárási ok ezen túlmenően az is, hogy a Raab Kft. úgy nyilatkozott, miszerint egyik elkülönített állami pénzalap felé sem áll fenn fizetési kötelezettsége. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson elismerte, hogy miután foglalkoztat alkalmazottat, a Munkaerőpiaci Alap felé fizetési kötelezettsége van, csupán tartozása nincs. A tartozás és a fizetési kötelezettség nem azonos fogalmak, a tartozás kérdésköre csak fizetési kötelezettség esetén merülhet fel. A Raab Kft. nyilatkozata tehát nem felelt meg a valóságnak. A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát. Ezen kizárási szabályt alkalmazni kell a 63. § (8) bekezdése értelmében az eljárás részvételi szakaszában is. A kérelmező konzorcium nevezett tagjának a nyilatkozatában foglaltaktól eltérően fizetési kötelezettsége áll fenn a Munkaerőpiaci Alap felé, így jelentkezését a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be, ezért ezen okból is indokolt a közbeszerzési eljárásból való kizárása.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő jogszerűen zárta ki kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem minősítette alkalmatlannak a szerződés teljesítésére a Schwabo Kft.–Állami Nyomda Rt. konzorciumot annak ellenére, hogy a Schwabo Kft. éves árbevétele nem éri el a felhívásban kikötött mértéket és a Kft.-nek nincs ISO-minőségbiztosítása.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kft. jelentkezését és megállapította, hogy a kft. az előző 3 évre becsatolt mérlegében 1997. évre 413,799 ezer Ft, 1998. évre 290,855 ezer Ft, 1999. évre 287,273 ezer Ft árbevételt igazolt, a konzorcium másik tagja, az Állami Nyomda Rt. többmilliárdos nagyságrendű árbevételeket.
A Schwabo Kft.–Állami Nyomda Rt. konzorcium alkalmassága megítélését illetően a Döntőbizottságnak állást kellett foglalnia abban, hogy mennyiben helytálló az ajánlatkérő érvelése, miszerint az éves árbevétel mértékét a konzorcium tagjai árbevételeinek összegzése útján kell megállapítani.
A Schwabo Kft. és az Állami Nyomda Rt. konzorciumi formában nyújtotta be jelentkezését abból a célból, hogy az eljárás második szakászában az ajánlatot is e konzorciumként, azaz közösen nyújtják be. A konzorcium tehát a Kbt. 36. § (1) bekezdése szerinti közös ajánlattételnek minősül.
A Kbt. 36. § első mondata így szól: "Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot." A rendelkezés "több ajánlattevő" szóhasználattal él, így annak nyelvtani értelmezése szerint a közös ajánlattevők mindegyike ajánlattevő. Ez azzal jár együtt, hogy a közös ajánlattevők – konzorciumi tagok – mindegyikét terhelik az ajánlatevői minőséggel járó kötelezettségek. A Döntőbizottságnak a bíróság ítélkezési gyakorlatával alátámasztott joggyakorlata szerint ezért ajánlatkérőnek mindegyik konzorciumi tag vonatkozásában vizsgálnia kell az ajánlat/jelentkezés érvényességét és az ajánlattevő/jelentkező alkalmasságát és az egyik konzorciumi tagra vonatkozó ajánlat/jelentkezés érvénytelensége, vagy az egyik konzorciumi tag alkalmatlansága a közös ajánlat/jelentkezés érvénytelenségét, illetve a közös ajánlattevők/jelentkezők alkalmatlanságát vonja maga után.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek alkalmatlanná kell minősíteni a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, aki nem felel meg a felhívásban kikötött valamely alkalmassági kritériumnak.
Ajánlatkérő azáltal, hogy elmulasztotta a konzorciumi tagok alkalmasságának külön-külön történő vizsgálatát és ennek folytán a Schwabo Kft. alkalmatlansága miatt a konzorcium alkalmatlanságának megállapítását, megsértette a Kbt. 44. § (6) bekezdését. A jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérőnek a Schwabo Kft.–Állami Nyomda Rt. konzorcium alkalmasságára vonatkozó döntését.
A Döntőbizottság nem adott helyt kérelmező azon állításának, hogy a Schabo Kft. az ISO-minőségbiztosítás hiánya miatt is alkalmatlan a szerződés teljesítésére. A felhívás szerint az ISO-minőségbiztosítás hiánya nem szerepelt az alkalmatlanná nyilvánítási okok között, így ezen okból ajánlatkérőnek nem kellett a kft. alkalmatlansága mellett döntenie.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), c) d), és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 23.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
